Új információk a Szaturnusz gyűrűi között keringő miniholdakról

Először mutatta be a Szaturnusz gyűrűi között keringő miniholdakról a Cassini űrszonda által szerzett információkat a NASA.

Futóáramlatokat hoz létre a Jupiter az Európa óceánjában

A Jupiter mágneses mezeje áramlatokat idéz elő Európa nevű holdjának óceánjában - állapította meg egy francia kutatócsoport.

Rejtőzködő holdakat keres a New Horizons

A NASA New Horizons űrszondája az Ultima Thule kisbolygót elhagyva holdak után kutat tovább a Kuiper-övben, a Naprendszer legtávolabbi sarkában - jelentették be a missziót irányító tudósok.

X bolygó helyett valami sokkal izgalmasabbra bukkantak a csillagászok

Tucatnyi új Jupiter-holdat találtak, az egyik kakukktojás. Ezzel a felfedezéssel a Jupiter ismert holdjainak száma elérte a 79-et, így az óriásbolygó ebből a szempontból is rekorder a Naprendszerben.

Élet lehet az Europán

A Jupiter Europa nevű holdján van a legnagyobb esély az életre a NASA új vezető kutatója, James Green szerint.

Kiderült, mi tartja egyben a Szaturnusz legnagyobb gyűrűjét

A Szaturnusz hét holdjának együttműködése révén maradhat együtt a bolygó legnagyobb gyűrűje.

Alvilági lávajáték a Jupiter tüzes holdján

Sehol nem zajlik olyan aktív vulkáni tevékenység a Naprendszerben, mint a Jupiter Ió nevű holdján. Most a szerencsének köszönhetően extra jó kilátás nyílt a forrongó égitest legnagyobb lávatavára.

Új katasztrófaelmélet a Hold keletkezéséről

Számos aszteroida Földbe csapódásának eredményeként alakulhatott ki a Hold egy izraeli kutatócsoport számításai szerint.

Sötét égitestek rejtőzködhetnek az Uránusznál

Két, eddig ismeretlen hold rejtőzhet az Uránusz belső gyűrűinél – vélik kutatók, miután tüzetesebben megvizsgálták a Voyager-2 űrszonda által készített régebbi felvételeket.

Felfedi titkait a Plútó ismeretlen rendszere

Nemrég a Plútó csupán egy ismeretlen égitest volt számunkra a távcsövek felvételein, azonban a New Horizons küldetés és eredményei teljesen átformálták képünket a törpebolygóról és kísérőiről. A tudományos eredményeket a héten publikálták a NASA kutatói, amelyekből egy izgalmas, új világ képe rajzolódik ki.

Lakható holdak után kutatunk majd a Jupiter körül

A Jupiter körül kutat majd lakható égitestek után egy űrszonda, amelynek megépítéséről az Airbus-csoport egyik tagvállalatával írt alá 350 millió eurós szerződést az Európai Űrkutatási Hivatal.

Titokzatos anyag van a Jupiter holdjának repedéseiben

Ismeretlen anyag bújik meg a Jupiter negyedik legnagyobb holdjának repedéseiben. Egyelőre nincs sok információ róla, vélhetően valamilyen fajta sóról lehet szó.

Gyönyörű kép a Szaturnusz gyűrűjéről

A Szaturnusz gyűrűje, Mimas és Dione holdja látszik azon a gyönyörű fotón, amelyet a Cassini széleslátószögű kamerájával készített. 

Pokoli tavat tanulmányozott a modern csillagászati távcső

Először vetették be az egyik legmodernebb csillagászati óriásteleszkópot a Jupiter Io nevű holdján található lávatavak tanulmányozására.

Holdakon kutatnának földönkívüliek után

A saját naprendszerünkön kívül eső, úgynevezett exoholdak, mint a földönkívüli élet potenciális helyszínei után kutatnak a csillagászok.

Kemények a Naprendszer maradék rejtélyei

A Föld Holdja túlságosan nagy, a Mars mágneses tere túl gyenge, a Vénusz visszafele forog, az Uránusz pedig majdnem gurul a pályáján. A csillagászok még ma sem értik, hogy átlagosnak vagy kivételesnek tekinthető a Naprendszer.

Új holdat fedeztek fel a Plútó körül

Mindössze tíz és negyven kilométer közötti az a hold, amelyet most találtak a Plútó körül. Az apró égitest a negyedik és egyben a legkisebb a korábban ismert Charon, Nix és Hydra kísérők mellett.

Gereblyézett holdat fotóztak a Szaturnusznál - kép

Párhuzamos mélyedések, barázdák tarkítják a Szaturnusz Helene nevű holdjának felszínét. Az égitesten omlások, csuszamlások hozhatták létre a furcsa kinézetű alakzatokat, amelyek hatalmas gereblyenyomokra emlékeztetnek.

Buborékos óceánt fedeztek fel az Enceladuson

A felszín felé haladó vízben buborékok képződnek, ezek segíthetik elő, hogy az Enceladus hold felszíne alól a folyadék felfelé emelkedjen. A felszín közelébe jutott anyag végül látványosan kitör a világűrbe, jégszemcsék és vízgőz keverékét kipöfékelve.

Szétrobbanthatott egy ősi holdat a Szaturnusz

Egy ősi hold vándorolt a Szaturnusz felé a bolygó és kísérőinek születése során. Idővel az árapályerők miatt külső rétegei leszakadtak, ezekből jöhetett létre a gyűrűrendszer.

Szaporodó kisbolygókat találtak

Egyre gyorsabban forog, majd kettészakad az égitest - modellek és megfigyelések alapján így viselkedik több kisbolygó. A korábban ritka jelenségnek tartott folyamat gyakori lehet, révén új égitestek is születnek.

A Halálcsillag krátere - a legközelebbi felvétel a Mimas holdról

A Szaturnusz 396 kilométeres Mimas nevű holdjának híres ismertetőjegye hatalmas krátere. A 130 kilométeres becsapódásnyom révén úgy fest az égitest, mint a Csillagok Háborúja Halálcsillaga. A Herschel-kráter névre keresztelt alakzat valóban majdnem halált hozott a holdra: a képződményt kialakító robbanás ugyanis annyira energikus volt, hogy majdnem széttörte az égitestet.

Ritka felvétel: gyűrű vágott ketté egy holdat

Rendkívüli fotókat közöltek a Szaturnusz gyűrűiről

Átmeneti holdak, összetapadó és széteső szemcsehalmazok és élénken kölcsönható égitestek - ez jellemző a Szaturnusz körüli rendszerre. A bolygót és környezetét több mint fél évtizede vizsgáló Cassini-űrszonda eredményeinek átfogó elemzéséből válogattunk, a Science legutóbbi számának két nagy cikke alapján.

Ha bolygógyárban készült volna, luxusmodellnek számítana a Föld

Ha Földünk egy "bolygógyárban" készült volna, biztosan nem fapados alaptípusnak, hanem egy extrákkal felszerelt luxusmodellnek számítana. Belső folyamatai szinte zavartalanul működnek 4,6 milliárd éve, változatos formakincsű szilárd felszínét és folyékony vízkészletét pedig globális védőburkok óvják a káros külső hatásoktól. Napjainkban a bolygótudomány legizgalmasabb kérdése éppen az, hogy mindezek közül melyek találhatók meg más égitesteken is valamilyen formában, s melyeket lehet Földünk valóban exkluzív jellemvonásainak tekinteni.

Ésszel járom be a Naprendszert!

A Magyar Földrajzi Társaság ismeretterjesztő magazinja, A Földgömb novemberi Naprendszer-különszámában hazai bolygókutató szakemberek mutatják be a planetológia legújabb eredményeit, látványos űrfelvételekkel illusztrálva. Napjaink űrszondáinak felvételei és terepi mérései olyan részletgazdagok, hogy a távoli világokat földtudományi módszerekkel is vizsgálhatják a kutatók. Hamarosan időszerűvé válik tehát a folyóirat Vámbéry Ármintól származó, 19. századi jelmondatának - "Ésszel járom be a Földet" - fiatalítása, valahogy így: "Ésszel járom be a Naprendszert!"