gazdaság plusz
címke rss- kapcsolódó címkék:
- bank
- MNB
- devizahitel
- Magyarország
- hitel
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Gázmezőkkel és bankbetétekkel csábítanák az oroszokat
Ciprus kétségbeesetten kapálózik, hogy elkerülje az államcsődöt. Mivel az Európai Unió feltételeivel nem mindenben ért egyet, ezért Oroszországban is érdeklődött egy esetleges hitelért. Mit tudna a pénzért cserébe felajánlani a szigetország?
Mibe kerülnek Orbán csatái?
Új frontot nyitott a kormány a multikkal, közműszolgáltatókkal, bankokkal vívott harcában. Törvénybe foglalják a rezsicsökkentést, további ármérséklést terveznek, és a legszegényebb devizahitelesek után már a vállalkozókat is meg akarják menteni. Mekkora árat fizetünk a konfliktusokért, és mit nyerünk velük?
Amikor eltűnik a pénz a bankszámlákról
A ciprusi gazdaságot a bankban tartott betétek lefölözésével rántják vissza a csőd széléről. Az európai válságkezelés így roppant kockázatos irányt vett, az utca emberének a zsebéből az Európai Unió történelme során ilyen direkten és váratlanul még sohasem akartak pénzt kivenni.
Megfizetünk még a rezsiháborúért
Orbán Viktor mindenre elszánt: az energiacégeknek le kell nyelniük a rezsicsökkentés teljes költségét, érveikkel nem mehetnek a bíróságra, és egy új hivatal is felügyeli majd a piacot. A kormányfő több tízmilliárdos profit bezsebeléséről beszél, miközben az ágazat évek óta tartó szorongatásának már most látványos kára van. Két év alatt 100 milliárd forinttal csökkentek a beruházások.
Sorra kerülnek, akikről a bankok már lemondtak
Új devizahiteles-mentőcsomagon dolgozik a kormány. Eddig főleg azoknak segítettek, akiknek volt megtakarításuk, de most elkezdhetnek reménykedni az igazán nagy bajban lévő adósok is. Lenne olyan megoldás, amely a bankoknak sem fájna, a bizonytalanság azonban nyugtalanítja a piacot.
VIP-kórház egy casco áráért
Évi néhány tízezer forintért már meg lehet fizetni a szebb szobát és a nővérke mosolyát is, de a magyar állami egészségügytől még milliókért sem lehet teljesen elszakadni. Épül az államival párhuzamos orvosi ellátórendszer és a gazdag-szegény egészségügy.
Elgondolkoztam, hogy végig bírom-e csinálni - interjú Simor Andrással
A jegybank és a kormányok közötti konfliktus mindenhol jellemző, de a magas költségvetési hiányok miatt Magyarországon különösen erős - mondta az [origo]-nak adott utolsó jegybankelnöki interjújában Simor András. Ha csak rajta és alelnökein múlik, akkor is csökkent volna az alapkamat, de nem ennyivel. Az elmúlt három évben kétszer találkozott a miniszterelnökkel, de az csak egyik alkalom vált nyilvánossá. Akkor nagyon éles helyzet volt, de a bankpánikot sikerült elkerülni egy barátságos beszélgetéssel. A devizahitelezés szerinte nem bűn, hanem gazdaságpolitikai hiba, de az az elit szegénységi bizonyítványa, hogy rajta kívül nem álltt ...
Egy humoristától féltik Olaszországot
A vasárnapi választáson eldőlhet, továbbmegy-e Olaszország a reformok és megszorítások európai útján, vagy változtat. A befektetők tartanak Berlusconi visszatérésétől, de még inkább félnek attól, hogy egy vállalkozó kedvű komikus patthelyzetet idéz elő. A tét az euróválság, így áttételesen a forint árfolyamának alakulása is.
A nyugdíjak ötöde eltűnik
A magyar állam jól járt a magánnyugdíjpénztárak felszámolásával, csakhogy az OECD szerint a jövő nyugdíjasai 20 százalékkal kevesebbet kapnak majd kézhez. A magyar példát az elmúlt két évben több ország követte Kelet-Európában, de az Orbán-kormányéhoz hasonló radikális beavatkozásra eddig senki más nem vállalkozott.
A bolgár rezsiforradalom első áldozata
A magas energiaárak miatt távozni kényszerült a kormányból a költségvetési szigor zálogaként ismert Szimeon Gyankov bolgár pénzügyminiszter. A néhány napja rezsiszámlákat égető tömegtüntetők szemében ő a felelős azért, mert az életszínvonal jottányit sem javul az unió legszegényebb államában.
A románok lepipálták a magyarokat
Szerbia, Románia és Magyarország nagyjából egy időben lépett ki a piacra dollárkötvényeivel. A románok sokkal jobb áron tudták eladni a papírjaikat, mint a magyarok, az EU-n kívüli és két szinttel mélyebben a bóvliban lévő Szerbia pedig körülbelül velünk azonos áron értékesítette őket. A különbséget az együttműködés jelentette az IMF-fel.
Építkezik Varga is, Matolcsy is
Az biztos, hogy Varga Mihály költözik, már csak az a kérdés, hova. A legtöbb jel arra mutat, hogy ő foglalhatja el Matolcsy György miniszteri székét, és a jelenlegi nemzetgazdasági miniszter lesz a jegybankelnök. Matolcsy akár három alelnököt is kaphat maga mellé, de megtalálásuk igazán bonyolult feladat.
A szovjetek sehol, mehet haza az arany
A német központi bank szeretné, ha 2020-ra a német aranytartalék fele Frankfurtban lenne. Senki sem vitatja, hogy a Bundesbanknak joga van ahhoz, hogy aranytartalékait ott tárolja, ahol akarja és tudja, a német arany kivonása azonban már önmagában is elég lehet ahhoz, hogy megrendítse a rudakat eddig tároló bankokba vetett bizalmat.
Engedtünk a legnagyobbnak
Az adóhivatal évek óta nem akart beletörődni, hogy jogtalanul szedett 20 százalékos adót még 2004-2005-ben az ország legnagyobb hitelezőjének, a Franklin Templetonnak az egyik itt befektető cégétől. Most belátta, nincs esélye nyerni, és a már az Európai Bíróság elé is került ügyben visszavonulót fújt. A felek vélhetően peren kívüli megegyezéssel rendezték az anyagiakat, a Templeton részben pénzéhez juthatott, az adóhivatal megúszhatta a késedelmi kamatot. Ennek a pernek a végére sokan vártak.
A szómágia lesz az új jegybankelnök legnagyobb fegyvere
Miért fontos, hogy ki a jegybankelnök, ha egyszer nem rajta múlik sem a forint árfolyama, sem a gazdaság alakulása? Alig egy hónap múlva új ember kerül Simor András helyére, és már tavaly év vége óta tartanak a találgatások, de az elnököt jelölő Orbán Viktor egyelőre hallgat a szándékáról. A kormányhoz egyértelműen lojális jelöltek, például Matolcsy György ellen több erős érv is szól.
Még a tanárok fizetésére is juthat
A költségvetésben jelentős tartalék van, a növekedést konzervatívan becsülték, és a pénztárgépek bekötéséből származó bevétel is be fog folyni. Nincs alapjuk a költségvetést ért kritikáknak - érvelt Giró-Szász András.
Üres zsebből osztogatna Orbán
Alig telt el három hét az évből, máris temérdek olyan tételt lehet azonosítani, amely miatt fejre állhat a költségvetés, hiába is faragta több mint fél éven át, és épített bele ősszel három megszorító csomagot a kormány. A kockázatos tételek 5-600 milliárd forintot tehetnek ki. Ha a kormány ki akar kerülni az unió szorításából, akkor április végéig ezeket ellensúlyozó intézkedéseket kell bejelentenie, de nagy kérdés, hogy a választás előtti évben ez megtörténik-e.
Egy spekuláns, aki túljárt mindenki eszén
A lazább szabályok között, kevesebb megkötéssel működő, nagyobb kockázatot vállaló, jellemzően gazdag emberek pénzének megforgatásával foglalkozó hedge fundok közül igen jól teljesítettek tavaly, az amerikai jelzáloghiteleken több ilyen alap is busás haszonra tett szert. A válságban nem csak szegényedni lehet, a vagyoni különbségek nőnek.
Jó lehet Matolcsynak a gyenge forint?
Matolcsy a spekulánsokat, az elemzők Matolcsyt hibáztatják az elmúlt napok forintgyengüléséért. Valóban az a kormány érdeke, hogy gyengébb legyen a forint?
Menő Orbánt szapulni ebédszünetben
Dugig telt a bécsi Hilton szálloda egyik terme, amikor a magyar gazdaságpolitikáról esett szó a szokásos évi Euromoney konferencián. Ebédszünetben aztán jót nevettek a magyarokon.
Gazdagodjon meg Munkácson!
Nem elégedett a magyar betéti kamatokkal? Menjen Ukrajnába, akár évi 20 százalékot is fial a megtakarítása! Bátorság azért kell hozzá.
- címkék:
- Ukrajna
- bank
- betét
- hrivnya
- gazdaság plusz
- Címkefelhő »
Megvan az új egykulcsos adó, rezsicsökkentésnek hívják
A legújabb növekedési fordulat motorjának látja Matolcsy György miniszter a rezsicsökkentést. Az eddigiek alapján évente 11 ezer forint marad egy átlagfogyasztónál, amelyet másra költhet. Vajon valóban a boltokba kerül a pluszpénz - és ezzel valóban segíti a GDP idei növekedését? Orbán Viktor miniszterelnök korábban logikusan érvelt amellett, hogy nem így lesz.
A forint rabjai
A fejlett világ gazdaságait mennyiségi lazításokkal, pénzpumpával igyekeznek felpörgetni a jegybankok. Ha felmerül, hogy ugyanezt a recesszióba csúszott magyar gazdaságon is alkalmazzák, a közgazdászok szinte egységesen sikoltanak fel. Miért?
Sötétben szívják ki a pénzt az oktatásból
Vaskos ellentmondások feszülnek a kormány felsőoktatási kommunikációja és koncepciója között: az egyetemi képzés ingyenes lesz, de 16 szakra csak pénzért lehet majd bejutni; az átalakításokkal mindenki jól jár, de a legtöbben onnan szorulnak ki, ahol a legszívesebben tanulnának; az állam nem csökkenti a támogatást, miközben évről évre kevesebb pénzt szán erre a célra. Pedig az oktatás jó befektetés, egy forintból 13-at szül.
Mennyibe kerül a szabadságharc?
A jelenlegi feltételek alapján minden évben legkevesebb 25-30 milliárd forinttal kerül majd többe az országnak, hogy nem az IMF-től, hanem a piacon eladott devizakötvényből finanszírozza magát az állam. Igaz, a Valutaalappal egyeztetett gazdaságpolitikába meg a különadók nem férnének bele.
Emiatt főhet a fejünk jövőre
A válságnak még aligha van vége, az optimistább és a vészmadár lelkületű elemzők egyáltalán nem értenek egyet abban, hogy rosszabb év lesz-e 2013, mint az idei. Annyi azért látszik, hogy ha az utóbbi hónapok kedvező folyamatait semmi sem zökkenti ki, okkal remélhetjük, hogy jövőre erőre kap a világgazdaság néhány fontos, még gyengélkedő központja. De van-e ennek valós esélye?
Egy magyar multivezér, aki mellett életre kel az úri világ
Az elsők között kötött stratégiai megállapodást a kormány a Richterrel, amely, bár részben állami tulajdonú, az ország egyik legsikeresebb magyar multija. A gyógyszergyár már az előző, nagy világgazdasági válságot is túlélte, a rendszerváltás után viszont majdnem csődbe ment. A vészhelyzetet a céget azóta is a sajátjaként vezető Bogsch Erik hárította el, akinél ránézésre nincs szelídebb topmenedzser a hazai üzleti életben, húsz éve mégis kőkeményen küzd a cég érdekeiért. Egy ember, akit a versenytársak is ikonikus figurának tartanak - portré Bogsch Erikről.
Orbán kiütötte az inflációt
Azzal, hogy a kormány bejelentette a rezsiköltségek tízszázalékos lefaragását, látszólag egy csapásra megoldotta a magyar gazdaság egyik komoly gondját. A helyzet azonban csak első ránézésre rózsás, a stabil árak világa még nem jön el, az unióban jövőre is az élmezőnyben lesz a magyar áremelkedés.
Mit kapnak a jó multik Orbántól?
Hirtelen barátja akar lenni a kormány egy sor magyarországi multicégnek. Többségük készségesen aláírta a kormány által kezdeményezett megállapodást, de nem akart mindenki stratégiai partnerré válni. Az eddig közzétett dokumentumokban elvétve találni konkrét vállalásokat - igaz, a bankszektor példája arra int mindenkit, hogy a papír sem garancia semmire.
Arrogáns primadonnával táncol a csőd szélén Argentína
Tizenegy éve összeroppant Argentína egy államcsődben, és most újra a fizetésképtelenség fenyeget. A kormány egy arrogáns, mindenkivel ütköző elnök asszony kezében van, akinek néhány hónapon belül jelentős összeget kellene előteremtenie, hogy kifizethesse a meg nem alkuvó hitelezőket. Ő azonban csak gyarmatosítóknak és keselyűknek hívja őket.
Nem a kormány, az elmúlt 20 év csődölt be - interjú Barcza Györggyel
A konzervatív gazdaságpolitika lényege, hogy nem bíz mindent a piacra, hanem saját jövőképéből gondolkozik visszafele - mondta az [origo]-nak adott interjújában Barcza György, akinek tanácsait Orbán Viktor is meg szokta hallgatni. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. nemrég kinevezett vezető elemzője szerint az egykulcsos adó tervezésekor még növekedésre számított mindenki, aztán fejünkre esett az euróválság. Azért kell több pénzt hagyni az embereknél, hogy ne legyünk annyira kiszolgáltatottak a külföldi hitelezőknek. A bankok szerinte nem a kormányzati döntések miatt nem hiteleznek, és furcsállja, hogy a gyenge verseny miatti banki extrraprofitok ...
Orbán Viktor feltűri az ingujját
Egy eurócentet sem akar veszteni a magyar diplomácia az ország uniós támogatásából, de erre valójában kevés az esély. A csütörtök este kezdődő uniós csúcson sokkal inkább a kárenyhítés lehet a valós cél. A legutóbbi verzió alapján több mint 1100 milliárd forintot veszítünk, de már ennek is örülhetünk.
A devizahitelesek sunyinak látják a segítséget is - interjú Gyuris Dániellel
A régióban a magyar bankok szenvedték el a legnagyobb veszteségeket az elmúlt két évben. Pedig ha a bankoknak nem megy jól, azt egy idő után mindenki megérzi - mondta az [origo]-nak adott interjújában Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, aki alelnökként vezeti a bankszövetséget, miután Patai Mihály elnök lemondott. A devizahitelesek sokszor az egyértelmű segítségről szóló levelekre sem válaszolnak. A tranzakciós adót a bankok áthárítják, de szerinte annak mértéke nem vállalhatatlan mértékű.
Hernádi Zsolt nem a barátom - Ivo Sanader a Mol-ügyről
Tagadja az ellene felhozott vádakat, és felmentésében bízik a volt horvát miniszterelnök. Ivo Sanader az [origo]-nak adott interjújában azt mondta, nem kért és nem kapott kenőpénzt a Moltól. A bíróság előtti védőbeszédében állította: a Hypo banktól sem kapott jutalékot. A Sanader-per a végéhez közeledik. Zágrábban követtük végig a tárgyalás egy napját.
A németek bezzeg osztogatnak
Németország választásokra készül, Angela Merkel pedig úgy döntött, hogy osztogatásba kezd. Kapnak a kispénzű nyugdíjasok, a gyereküket a bölcsőde helyett otthon nevelő szülők, és megszűnik a vizitdíj. Így sem biztos, hogy a pénzeső elég lesz a jövő évi újraválasztáshoz. A német közgazdászok prüszkölnek, angol és amerikai kollégáik viszont már rég ezt várták Merkeltől.
Aki Orbántól állt át Bajnaihoz
Majdnem pénzügyminiszter lett Orbán Viktor kérésére 1998-ban, most viszont Bajnai Gordon csapatát erősíti. A Fidesszel való viszonyát az őszintesége törte ketté, és az, hogy megmaradt az elvnél, amelyet a Fidesz és első embere is vallott 1990-ben: hisz a kicsi és hatékony államban. Végigdolgozta Magyarország és a világ több csúcscégét, közel 15 év után visszatér a politika közelébe. Ki az az Urbán László, és mit keres Bajnai Gordon mellett?
Feneketlen étvággyal nyeli a pénzünket az állam
Milliárdos kiadásba veri magát az állam azokkal a prémium állampapírokkal, amelyekre az inflációt meghaladó kamatot fizet. Aki ide teszi a pénzét, jól jár, de hogy az államnak ez miért éri meg, nehezen érthető. Az IMF-tárgyalás elodázásához ugyan segítség ez a költséges módszer, de hosszabb távon kiszúr magával, ráadásul újabb kemény ütést visz be a bankoknak és rajtuk keresztül a vergődő magyar gazdaságnak.
Hatvanmilliárdot bíztunk az államra októberben
Kitart az államkötvények népszerűsége a lakosság körében. Viszik a kamatozó kincstárjegyeket és a prémium államkötvényeket is.
Kiszolgáltatottá válik a forint
Új helyzet áll elő a forintpiacon. November 1-jéig az árfolyamot némiképp erősítette, az állam finanszírozását pedig olcsóbbá tette, hogy egy uniós határidő miatt kapóssá váltak a magyar állampapírok. Csütörtöktől azonban sokkal könnyebben gyengülhet a forint, ha rosszabbra fordul a helyzet itthon vagy külföldön.
- címkék:
- forint
- állampapír
- CDS
- gazdaság plusz
- Címkefelhő »
Elviseljük, ha hülyeséget terjesztenek rólunk - interjú Váradi József Wizz Air-vezérrel
Van útvonal, ahol értelmetlen versenyt folytatnak a Ryanairrel - mondta az [origo]-nak adott interjújában Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója. Egyáltalán nem biztos, hogy a budapesti piacért folytatott harcban ők maradnak felül, de reméli, hogy a magyar légiutas-kísérők és a jobb szolgáltatás előnyhöz juttatja a cégét. Akkor is ezt gondolja, ha a kézipoggyászért már fizetni kell a Wizz Airnél. Váradi nem alkalmaz lobbistákat, maga tárgyal, ha szükséges.
Ennyi pénzből még osztogathat is Orbán
A padlóra küldheti a gazdaságot, de néhány jóléti intézkedésnek is megágyazhat a szerdán bejelentett adócsomag, amelyet ezúttal mintha szándékosan ráhagyással terveztek volna. Kommunikációs taktika, elővigyázatosság vagy a hangulatjavító intézkedésekhez szükséges helyteremtés áll a háttérben? Sorra vettük a lehetséges magyarázatokat.
130 milliót kerestem a gorillák földjén
Afrika a világ befektetőinek kincsesbányája lett. Igaz, a busás haszonból továbbra is kell testőrökre költeni, de akiben van egy kis vagányság, mesésen meggazdagodhat. A kontinens nem egységes, de több helyen bővül a középosztály, és a gazdasági növekedés már egyáltalán nem csak a mesés nyersanyagvagyonra támaszkodik. A fejlődés azonban viszonylagos. Afrika ott lehet most, ahol Kína húsz-harminc éve, és Szeremley Huba szerint - aki negyven-ötven éve kezdett üzletelni Afrikában - semmi sem lett jobb, csak a civilizáció tönkretette azt, ami korábban jó volt.
- címkék:
- GDP
- Kína
- Afrika
- növekedés
- gazdaság plusz
- Címkefelhő »
Kinek a zsebét húzza a gazdasági küszködés?
A válság 2008 végi kirobbanása óta csupa negatív hír jelenik meg a magyar gazdaságról, és ezen a trenden néhány kivételtől eltekintve a kormány sem tudott tartósan változtatni. A statisztikák azonban elsősorban a GDP-ről és más elvont adatokról szólnak, azt nem mutatják, hogy valójában mennyi pénzük van az embereknek, jobban vagy rosszabbul élnek. Négy elképzelt példán keresztül mutatjuk be, kinek mit adott az Orbán-kormány.
- címkék:
- fizetés
- reálbér
- gazdaság plusz
- Címkefelhő »
Nyolc éve tart a magyar megszorítás
Mint 2006 óta mindig, 2013-ban is több megszorító intézkedést vezet be a magyar kormány, hogy ne billenjen ki a költségvetés egyensúlya. Az elmúlt nyolc év kormányai mind rákényszerültek valamekkora megszorításra, és a tapasztalat azt mutatja, hogy az eszközeik sem különböztek túlságosan. Utoljára a Gyurcsány-kormány lazított, de alig pár hónap után kiderült, hogy átverte az országot.
Patai Mihály: A szabadságharctól el kell jutni a kiegyezésig
A gazdaság akkor állhat ismét emelkedő pályára, ha kiegyezünk a nyugati civilizációval - mondja Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke. Szerinte közös balhéja a magyar elitnek, hogy a hazai euróbevezetés időpontját rosszul ítélte meg, és ezért 200 ezer magyar most nem tudja fizetni a devizahitelét. Hibának tartja a devizahitelezés felfuttatását, de hozzáteszi: egymillió magyarnak ma ezért van jobb lakása, és 80 százalékuk tudja is fizetni a hitelét. Patai tagadta, hogy ő lehet a Magyar Nemzeti Bank következő elnöke.
Hozzászokunk a szegényedéshez - interjú Chikán Attilával
Néhány hétig volt csak optimista Chikán Attila, aki szerint a gazdaságban továbbra is lecsúszás várható. A volt gazdasági miniszter az [origo]-nak adott interjújában állítja, hogy az EU-ellenes megnyilvánulásainkon többet veszítünk, mint amennyit a keleti nyitáson nyerhetünk, és a gazdaságpolitika pusztán attól nem lenne jobb, ha holnap Matolcsy György helyett más jönne.
Még titkos az új görög megszorítócsomag
A görög kormány elkészítette az újabb megszorítócsomagot, ám az intézkedéseket csak az után ismertetik, hogy a kormánypártok és az országnak hitelt nyújtó nemzetközi szervezetek is jóváhagyják a programot.
Halálra szorítják a görögöket
Szerdán megáll az élet Görögországban, az egész közszféra újra sztrájkol. A görög kormány már eddig is iszonyú sanyargatást vállalt be azért, hogy a nemzetközi hitelezők kimentsék a csőd széléről az országot, ám egyelőre nem látszik az eredmény. A hiány csak nő, a gazdaság elfonnyadt, és még nincs vége a megszorításoknak.
Gyorsabban jött a pénz, mint vártuk
Közel a teljes éves kibocsátási tervet teljesítette az Államadósság Kezelő Központ. A magas hozamok mellett a külföldi befektetők szívesen hozták pénzüket Magyarországra. A lakosság is sok állampapírt vett.
Csapdába került a magyar gazdaság
A növekedés leállt, miközben egyre magasabb az infláció. Ez klasszikus csapdahelyzet, jót lépni szinte lehetetlen. A kormány próbálkozhat az adók átvariálásával, de ez nem kecsegtet sok eredménnyel. Legutóbb a kilencvenes években fordult elő velünk ilyen, akkor megúsztuk, mert Európának jól ment. Erre most nem számíthatunk.