Kevéssé ismerik a magyar diplomát

A célul kitűzött intézmények és szakok közötti átjárhatóság jelentősen fejlődik, de az európai szintű együttműködés továbbra is nehézkes - derült ki az Életpálya Szövetségnek a Budapesti Corvinus Egyetemen a felsőoktatási rendszer újdonságairól, elsősorban a mesterképzésről rendezett konferenciáján. A magyar diplomát gyakorlatilag nem ismerik nyugaton.

A diákhiteleket is elérte a válság

Az USA jelzálogpiacáról kiinduló, a világ nagy részét érintő hitelválság a lakásvásárlók után mára elérte a diákhitelezésre - azon belül a szövetségi forrásokra is - támaszkodó amerikai felsőoktatási rendszer résztvevőit is. A piac szereplői vagy kormányzati beavatkozásban bíznak, vagy a kivonulást választják - olvasható a Napi Gazdaságban.

Szerdától állásbörze a Műegyetemen

Április 9-10-én rendezik a legnagyobb hazai felsőoktatási állásbörzét. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 223 cég mintegy 4100 állásajánlata várja a fiatal tehetségeket.

Az ELTE a legnépszerűbb a felvételizők körében

Az ELTE vezeti az egyetemek rangsorát a felvételizők számát tekintve. A főiskolák között a Budapesti Gazdasági Főiskola áll az élen - derül ki az Országos Felsőoktatási Felvételi Információs Központ adataiból. Idén is több nő jelentkezett a felsőoktatásba, mint tavaly.

Százezer alatt a felsőoktatásba jelentkezők száma

Csak asszisztálunk a bolognai rendszerhez

Tíz évet kapott az egységes európai felsőoktatás megteremtésére létrehozott bolognai rendszer, amit az EU most drasztikusan átalakítana. A rendszernek ugyanis jelenleg inkább a nyugat-európai vagy a jómódú keleti diákok a haszonélvezői, egy átlagos magyar egyetemista például csak nagy anyagi nehézségek árán tud profitálni a bolognai folyamatból. Az EU kivenné a közös felsőoktatás szervezését a tagállamok kezéből. A magyar egyetemek egyelőre az eredeti szabályokkal is csak barátkoznak, azt pedig senki sem tudja még, hogy mit hoz a konyhára.

A gyermekorvosok pénzéből kompenzálják a vizitdíjat

A korábbi ígéretek ellenére mégis kompenzálja valamivel a kieső vizitdíjat a kormány, igaz ezt a gyermekorvosoktól veszi el: az ő vizitdíj-kompenzációjukat, havi 280 milliót osztják fel az összes háziorvos közt. A felsőoktatás nem kap a kormábban meghatározottnál több pénzt, de megmarad az átjárás a költségtérítéses és az államilag finanszírozott képzés közt.

Pro és kontra a népszavazási kérdésekről

Orbán Viktor Fidesz-elnök szerint a vizitdíj és a kórházi napidíj betegadó, hiszen a társadalombiztosítási járulékkal megfizettük már egyszer az ellátás díját. Gyurcsány Ferenc viszont állítja, az egszségügy átalakítása nem a vizitdíjról szól, az csak egy pici szelete a rendszernek, de a felsőoktatás nagy kérdése sem a tandíj. Az SZDSZ a szocializmust idézi, így győzköd a három nem mellett. Orbán viszont a három népszavazási kérdés szimbolikus jelentőségét emlegeti, szerinte a kormány hazugságáról is döntenek az emberek. De mi az igazság, mennyire sarkítanak a politikusok? Szakértőket kérdeztünk pro és kontra a népszavazsi kérdésekről.

Tandíj mellett érvel a Világbank

Mindenkire kiterjedő tandíjat és szigorúan célzott hallgatói támogatásokat javasol tanulmányában Magyarországon a Világbank. A dokumentum azt is megállapítja, hogy vegyesek a tandíj hatásai a felsőoktatásba való belépést tekintve.

Mi a tandíj?

Idén ősszel kellene először tandíjat fizetni a másodéves felsőoktatási hallgatóknak egy 2006-os törvénymódosítás értelmében. Ha a népszavazáson az igenek kerülnek többségbe, akkor az erdetileg tervezett formában ez nem valósulhat meg, ha a nemek győznek, akkor viszont lesz tandíj ősztől.