fajképződés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- evolúció
- Charles Darwin
- genetika
- faj
- DNS
A fajképződés gyökerei
Egy amerikai egyetem kutatói muslicákat tanulmányozva azt állítják, sikerült nyakon csípniük az evolúció ritka pillanatát, egy új faj létrejöttét. Azt, hogy pontosan mi indítja el a folyamatot, egyelőre nem sikerült meghatározni.
- címkék:
- Illyés András
- fajképződés
- faj
- Címkefelhő »
- legfrissebb
- legrégebbi
Nagy párzószerv, kis szarv - a másodlagos ivari jellegek eltérése fölgyorsítja a fajképződést
Az evolúcióbiológusok már régóta sejtik, hogy egy faj másodlagos nemi jellegeiben bekövetkező változások elősegítik a fajképződést, vagyis azt a folyamatot, hogy egy fajból két vagy több faj alakuljon ki. Két amerikai kutató most bizonyítékot is talált erre az elméletre.
Minden egy tőről fakad: a molekulák is az evolúció mellett érvelnek
Amennyiben igaza volt Darwinnak, hogy az élőlénycsoportok közös ősöktől származnak - sőt a legújabb elképzelések szerint valamennyi élőlény egy közös őstől ered -, akkor ennek a nyomait molekuláris szinten is meg kell találnunk. Az élőlények közös származásának egyik legfőbb bizonyítéka, hogy a genetikai kód az egész élővilágban egységes, ami azt jelenti, hogy az élő szervezetekben ugyanaz a bázishármas ugyanazt az aminosavat jelöli. A génszekvenálási módszerek rohamos fejlődésével egyre több élőlény genomszekvenciáját sikerül meghatározni. Ennek alapján kiderült, hogy még a legősibb élőlényekkel, a baktériumokkal is 20-30 százalékbban ...
Fajképződés szünet nélkül - az élővilág sokszínűségének kialakulása
150 évvel A fajok eredetének megjelenése után azt gondolhatnánk, hogy olyan alapvető biológia fogalmakról, mint amilyen a faj, "kőbe vésett" definíció létezik. Ez azonban távolról sincs így, tucatnyinál is több különböző fajdefiníció van. Az iskolában tanított, úgynevezett biológiai fajfogalom (az élőlények olyan csoportja, amelynek tagjai képesek egymással szaporodni és szaporodóképes utódokat létrehozni) csak egy a sok közül - bár kétségtelenül az egyik legelterjedtebb -, és ráadásul nem alkalmazható az ivartalanul szaporodó élőlényekre. Látszólag joggal kérdezi tehát a szkeptikus olvasó, hogy hogyan foglalkozhatunk a fajképződésssel, ...
Darwin 200 - ünnepi evolúciós dossziénk
2009-ben két kiemelkedő, a mai természettudományt alapvetően meghatározó évfordulót is ünnepel a tudományos világ. 200 éve, 1809. február 12-én született a modern evolúcióelmélet kidolgozója, Charles Robert Darwin, és 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg főműve, A fajok eredete, amely alapvetően változtatta meg tudományos világképünket.
A szárazföldről vissza a tengerbe: megtalálták a fókák ősét
Kanadai és amerikai kutatók megtalálták azt a hiányzó láncszemet, amely megmagyarázza a fókák és a rozmárok korai evolúcióját. A vidraszerű teremtmény úszóhártyái és egyéb más anatómiai tulajdonságai egy korai állapotot mutatnak azon az evolúciós úton, amelyen kialakultak a fókák és a rozmárok uszonyai, hogy aztán hosszú évmilliókra benépesítsék a tengerek vizeit.
- címkék:
- evolúció
- fajképződés
- Címkefelhő »
Pofon a kreacionistáknak: új faj lehet születőben
Egy amerikai kutatóházaspár évtizedeket szentelt a Galápagos-szigetcsoport egyik szigetén élő pintyfajok tanulmányozásának. Az általuk készített részletes dokumentáció alapján úgy tűnik, hogy szemtanúi voltak egy új pintyfaj létrejöttének, de legalábbis a fajképződési folyamat elkezdődésének.
Darwin árnyékában - Alfred Russel Wallace
Sok tudós akad, akit - jelentős munkássága ellenére - valamilyen oknál fogva méltatlanul elfeled az utókor. Ám kevesekkel bánt olyan igazságtalanul a sors, mint az evolúcióelmélet "társszerzőjével" Alfred Russel Wallace-szal. Ma 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg Darwin korszakalkotó műve, A fajok eredete. Wallace nagy lökést adott a mű kiadásának, mert noha Darwin már évtizedek óta csiszolgatta elméletét, végül csak akkor lépett vele a nyilvánosság elé, amikor megijedt, hogy Wallace-é lesz a közlés elsősége.
Átírhatják a ragadozók törzsfáját
Elkészült a valaha elvégzett legrészletesebb felmérés a ragadozók evolúciós történetéről. Miután a ragadozófajok több mint 80 százalékának helyét határozták meg pontosan az evolúciós törzsfán, számos meglepetésre derült fény, például arra, mely állatok azok, amelyek közeli rokonok híján valódi ritkaságnak számítanak. Meglepetést okozott a jaguár és a kis panda, és kiderült, a rozmár is valódi evolúciós kölönlegesség. Az új információk változást hozhatnak a védendő fajok sorában is.
Látványos mutáció segít a gyíkoknak
Új-Mexikó egyik vakítóan fehér sivatagában él két gyíkfaj, amelyek eredetileg sötétbarnás színűek. A sivatag világos homokján azonban ez a szín valóságos felhívás a portyázó ragadozók számára. A természetes kiválasztás folyamán a fehér sivatagban élő gyíkok világos színűvé váltak, egyetlen mutáció révén.
- címkék:
- evolúció
- fajképződés
- genetika
- mutáció
- Címkefelhő »