Sikeresen tesztelték a Rosetta-űrszondát a Mars közelében

Mint arról hétfőn már röviden beszámoltunk, az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű üstököskutató űrszondája az elmúlt hétvégén 250 kilométerre haladt el a Mars mellett, miközben felvételeket készített és adatokat gyűjtött a vörös bolygóról. A Mars-közelítés célja az volt, hogy a bolygó gravitációja lendítsen egyet az űrszondán (az űrkutatásban e gyakran alkalmazott módszert hintamanővernek is nevezik). A művelet sikerrel zárult, a Rosetta immár nagyobb sebességgel folytathatja útját a Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz, ahová a tervek szerint 2014-ben érkezik meg.

Fiatal csillagok röntgenfényben - a hét asztrofotója

A Chandra-röntgenteleszkóp felvétele alapján a káprázatos Sas-ködben nem mutatkoznak azok az újszülött és erősen röntgensugárzó csillagok, amelyek létezését korábbi megfigyelések alapján feltételezik. A jelenség magyarázataként elképzelhető, hogy a ködben a csillagkeletkezés fő időszaka már lecsengett, de az is lehetséges, hogy annyira fiatalok a sűrű felhőkben lévő csillagok, hogy még nem érték el a születésük után jellemző, erősen röntgensugárzó időszakot.

Ütköző üstökösmagok egy halott csillag körül - a hét asztrofotója

Egy fehér törpe körül olyan poranyagot azonosítottak, amelyet a csillag egykori bolygórendszeréből visszamaradt égitestek ütközése termel.

Társuk légkörében rejtőző neutroncsillagok

Több űreszköz megfigyelésének egybevetésével sikerült olyan óriáscsillagokat megfigyelni, amelyek kiterjedt légkörében egykori csillagok "maradványai", neutroncsillagok keringenek.

Elvesztette legjobb kameráját a Hubble-űrtávcső

2006. január 27-én meghibásodott a Hubble-űrteleszkóp (HST) Advanced Camera for Surveys (ACS) nevű kamerája. Pontosabban fogalmazva három funkciójából kettő ellátására többé nem képes, és sajnos ezek  között van a nagy látómezejű képfelvevő mód is. Úgy fest, hogy a pazar képek sokaságát készítő műszert a zsúfolt utolsó szervizküldetésen sem fogják kicserélni.

Az eddigi legtávolabbi gömbhalmazok

Minden korábbinál messzebb, közel egymilliárd fényéves távolságban található gömbhalmazokra akadtak egy elliptikus galaxis körül.

A bolygókeletkezés új fázisát azonosították

A csillagközi porból bolygókká épülő szemcsék fejlődésének fontos fázisát figyelték meg a Hubble-űrtávcső segítségével. Kiderült, hogy a poranyag több mint 90%-át üregek teszik ki. Ennyire nagy porozitással a Földön csak a frissen hullott hónál találkozunk.

Pazar fotók a Marsról, pánik a Földön: új eredmények az új Mars-szondától

A legújabb marsi keringőegység, az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda tevékenysége valóban szenzációs. Az eddig visszaküldött és nyilvánosságra hozott felvételek bizonyítják: ez az űreszköz több információt nyújthat a vörös bolygóról, mint összes korábbi társa együttvéve. Új fejlemény, hogy az űreszköz felszín alá "belátó" radarját is üzembe helyezték. Képes összefoglalónk a friss eredményekről.

Sötét energia uralja a Világegyetemet

A Hubble-űrtávcső legújabb megfigyelései is megerősítik az elgondolást, amely szerint gyorsuló ütemben tágul a Világegyetem. Az új eredmények alapján a gyorsuló tágulást okozó láthatatlan energia legalább 9 milliárd éve jelen van az Univerzumban, és 5-6 milliárd éve vette át az uralmat.

Vándorló csillagok egy gömbhalmazban - a hét asztrofotója

Egy hétéves megfigyelési sorozattal igazolták, hogy a csillagok tömegük szerint elkülönülnek egymástól a gömbhalmazokban.

Ütköző galaxispáros új csillaghalmazokkal - a hét asztrofotója

Minden korábbinál részletesebb felvételt készítettek a hozzánk legközelebbi ütköző galaxispárosról.

Temérdek bolygó lehet a Naprendszeren kívül

A HST megfigyeléséi alapján akár 6 milliárd, a Jupiterhez hasonló exobolygó is lehet a Tejútrendszerben.

Temérdek ősi galaxis

Az Ősrobbanás után kevesebb mint egymilliárd évvel létezett törpegalaxisok sokaságát kapták lencsevégre a Hubble-űrtávcsővel. A felvételen megörökített számos csillagváros az eddigi legrészletesebb áttekintést adja a fiatal Világegyetemről.

Súlytalansági repülés

Végrehajtotta az első súlytalansági repülést a magyar egyetemistákból álló SpaceBeer csapat.

A Holdba csapódott az európai űrszonda

Az európai SMART-1 űrszonda 2006. szeptember 3-án magyar idő szerint 7:42-kor, a terveknek megfelelően a Hold felszínébe csapódott. A becsapódással kapcsolatos első tudományos eredményeket folyamatosan közöljük.

A nagy galaxisok születtek először

Egy új felmérés alapján a legnagyobb tömegű csillagvárosok születtek elsőként a Világegyetemben, majd később követték őket kisebb társaik.

Exobolygók extrém szülőhelye

Exobolygók kialakulásához szükséges, szokatlan megjelenésű anyagkorongokat találtak több csillag körül.

A napkorona előrejelzett alakja - a hét asztrofotója

A korábbiaknál pontosabb módszert dolgoztak ki a napkorona alakjának előrejelzésére, amit sikeresen teszteltek is a legutóbbi teljes napfogyatkozáskor.

Elnevezték a Plútó új holdjait

A Nemzetközi Csillagászati Unió Nix és Hydra névre keresztelte a Plútó nemrég felfedezett két új holdját.

Űrkutatás: Magyarország élen jár a térségben

A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját, dr. Both Elődöt választotta meg első alelnökének júniusban az ENSZ Világűrbizottsága (UN COPUOS - Committee on Peaceful Uses of Outer Space), amely a világűr békés hasznosításával foglalkozó szervezet. A poszt betöltése a hazai űrkutatás komoly elismerésének tekinthető. Napjainkra egyértelművé vált, hogy a világűrrel kapcsolatos fejlesztések húzószerepet töltenek be az egyes országok iparában. Both Előddel készítettünk interjút.

Ötcsillagos gravitációs lencse - a hét asztrofotója

Bár a cím kissé félrevezető, és csillag helyett kvazár képéből van öt, sikerült az egyik leglátványosabb gravitációs-lencse jelenséget optikailag megörökíteni.

Tovább darabolódik az üstökös

A szétesőben lévő 73P/Schwassmann-Wachmann 3 üstököst folyamatosan figyelik a szakemberek. A korábbi híradások körülbelül 60 levált töredékről szóltak, ám a Hubble-űrteleszkóp felvételei alapján a leszakadt darabok száma egyre több. Hazánkból is készültek sikeres megfigyelések.

Milyen elemeket szórnak szét a szupernóvák?

Két távoli galaxishalmaz kémiai összetételéből az ott bekövetkezett szupernóva-robbanások jellemzőire következtettek a szakemberek.

Széthulló üstökös az űrtávcső szemével - a hét asztrofotója

A hét asztrofotója ezúttal a darabjaira hulló 73P/Schwassmann-Wachmann 3 üstökös, amelyről a napokban már beszámoltunk rovatunkban. Május 6-7-én Nemzetközi Üstökös Konferenciát rendeznek Körmenden.

Csillagontó galaxis a jubiláló űrtávcsőtől - a hét asztrofotója

A Hubble-űrtávcső tizenhat éves jubileuma alkalmából a NASA és az ESA "ünnepi montázsfelvételt" bocsátott ki a látványosan heves csillagkeletkezést produkáló M82 galaxisról.

Megjelent az Iskolai Űratlasz

Az Európai Űrügynökség kiadványának magyar változata látványos űrfelvétel-térképeken ábrázolja a Föld felszínét, így korszerű és színvonalas oktatási segédeszköz lehet a hazai földrajztanárok számára - továbbá izgalmas "olvasnivaló" mindazoknak, akik szeretnék valódi képek alapján megismerni bolygónk változatos tájait.

Egy kis fekete felhő - a hét asztrofotója

Ezen a héten egy sűrű, ezért átlátszatlan csillagközi anyagfelhő, egy úgynevezett Bok-globula a hét asztrofotója.

Pályára állt a Venus Express

Kedden reggel sikeresen a Vénusz körüli pályára állt az európai készítésű Venus Express űrszonda. Megfigyeléseinek fő célja, hogy megállapíthassuk, mi vezetett a rendkívüli üvegházhatáshoz és forrósághoz bolygószomszédunkon.

Forró gázfelhők szoros kettősök körül

A napkoronánál is magasabb hőmérsékletű, több millió fokra hevült anyag táplálja galaxisunk egymást emésztő tagokból álló, kannibál csillagpárosait.

Új vörös folt a Jupiteren - a hét asztrofotója

A Jupiter leghíresebb légköri örvénye a közel 300 éve ismert Nagy Vörös Folt. Nemrég egy újabb, valamivel kisebb vörös folt jelent meg a bolygón, több világos színű folt összeolvadásával. A színváltozás a vihar magasodására és erősödésére utalhat.

A legrészletesebb galaxiskép - a hét asztrofotója

A Hubble-űrteleszkóppal elkészítették az eddigi legrészletesebb felvételt egy a Tejútrendszeren kívüli spirális galaxisról. Az M101 jelű csillagvárosban számos eddig ismeretlen égitestet sikerült azonosítani.

Egy galaxis szikrázó spirálkarjai - a hét asztrofotója

Ezúttal az NGC 1309 jelű galaxis a hét asztrofotója. A képen a spirális galaxisok jellegzetes képződményei: az aktív csillagkeletkezési régiók és a fényelnyelő csillagközi felhők jól megfigyelhetők a spirálkarokban.

A legrészletesebb felvétel az Orion-ködről - a hét asztrofotója

Az élénk csillagkeletkezésnek otthont adó Orion-ködöt, a Hubble-űrtávcső összes detektorával egyszerre vizsgálták. Több eddig ismeretlen, halvány csillagot azonosítottak, és először figyeltek meg itt barna törpéket látható tartományban.

Egy törpecsillag apró bolygója - a hét asztrofotója

A hét asztrofotója ezúttal egy fantáziarajz egy nemrég felfedezett Naprendszeren kívüli bolygóról. Az új égitest viszonylag kis tömegű objektum, amely a Napnál ötször kisebb tömegű csillag körül kering.

Törmelékgyűrű két csillag körül

A Hubble-űrteleszkóppal két közeli csillag körül olyan törmelékgyűrűt azonosítottak, amelyek a Naprendszerben a Neptunuszon túl húzódó Kuiper-övre emlékeztetnek.

Úton van az első szonda a Plútó felé

2006. január 19-én, hazai idő szerint 20 órakor startolt a New Horizons szonda, az első űreszköz, amelyet a Plútóhoz küldött az emberiség. 2007 februárjában halad el a Jupiter mellett, és 2015. július 14-én érkezhet meg fő célpontjához.

Az első űrszonda a Plútóhoz

A legutóbbi jelentések szerint a NASA készen áll arra, hogy elindítsa New Horizons nevű űrszondáját a Plútóhoz - az egyedüli olyan, korábban nagybolygónak tartott égitesthez, ahová az emberiség még nem küldött űreszközt. A 9 éves utazás legkorábban január 17-én, hazai idő szerint 19.24-kor veheti kezdetét, egy Atlas 5 hordozórakéta indításával.

Szétszakadó galaxis - a hét asztrofotója

Ezen a héten az Arp 188 galaxis a hét asztrofotója. A csillagvárosból egy látványos üstököscsóvára emlékeztető szerkezet nyúlik ki, amelyet egy vele kölcsönhatásba lépett társa hozott létre.

Új gyűrűk és holdak az Uránusz körül

A Hubble-űrtávcső két új holdat és két új gyűrűt örökített meg az Uránusz körül. A bolygó körül keringő objektumok igen összetett és változékony rendszert alkotnak.

Egy pulzár csóvája

A Chandra-röntgenműhold segítségével a Geminga nevű pulzárt vizsgálták. A csillagközi térben 120 km/s sebességgel száguldó objektum látványos csóvát húz maga után.

Új adatok a Sirius B fehér törpéről

A Hubble-űrteleszkóp mérései révén sikerült pontosabban meghatározni a leghíresebb fehér törpe, a Sirius B jellemzőit. A közel Föld méretű égitest tömege majdnem pontosan megegyezik a Napunkéval.

Tárt kapuk az ESA előtt

Az ESA tagállamainak szakminiszterei igent mondtak az űrügynökség költségvetésére. A 17 tagállam illetékesei 95 százalékban jóváhagyták a 2010-ig tervezett tudományos programok költségvetését.

Hatalmas gázbuborék az űrben - a hét asztrofotója

Ezen a héten, a Kis Magellán-felhő, Tejútrendszerünk egyik kísérőgalaxisa csillagkeletkezési régióját mutatjuk be. A képen látványosan rajzolódik ki az ilyen területeken jellemző folyamat: az első égitestek megváltoztatják a környező anyag eloszlását, és egyben új csillagok születését is elindítják.

Az űrteleszkóp képe a Holdról - a hét asztrofotója

A Hubble-űrteleszkóppal részletes felvételt készítettek a Hold Arisztarkhosz-kráteréről és egy környező lávacsatornáról, a Schröter-völgyről. Az ultraibolya tartományban végzett mérések alapján a területen lévő oxigéntartalmú ásványok a jövőben akár erőforrásként is felhasználhatók majd.

Tengerbe zuhant a CryoSat európai műhold

Felemelkedés közben darabjaira hullott az Európai Űrügynökség tudományos kutatást célzó CryoSat-műholdja. A műhold maradványai a Jeges-tenger melléktengerébe zuhantak.

Fiatal csillagok szokatlan helyen

Fiatal, nagytömegű csillagokat azonosítottak az Androméda-galaxis centrumához rendkívül közel. Jelenlegi ismereteinkkel nem tudjuk megmagyarázni, miként keletkezhettek a központi fekete lyuk közelében.

A Plútó új térképe - a hét asztrofotója

A Naptól távoli, apró Plútó térképezése nehéz feladat. Bár a most elkészített, eddigi legrészletesebb térkép is csak homályos foltokat mutat, csillagászati kuriózumnak számít.

Fiatal vulkánokat fedeztek fel a Marson

Az európai Mars Express-űrszonda felvételein olyan fiatal vulkánokat találtak a vörös bolygó északi sarkvidékén, amelyek napjainkban is működhetnek.

Animáció a Neptunusz légköréről

A Hubble-űrtávcső felvételeiből látványos animáció készült a Neptunuszról, amelyen a forgó bolygó felhősávjai és a körülötte keringő holdak tökéletesen láthatók.

Egy galaxis belvárosa - a hét asztrofotója

Ezen a héten az NGC 300 jelzésű spirális galaxis központi vidékét láthatjuk e csodálatos felvételen. A tőlünk 6,5 millió fényévre lévő csillagváros a közeli Sculptor-galaxishalmaz tagja, amelyben az egyes galaxisok a közös tömegközéppont körül keringenek.

5,1 százalékos volt a tavalyi hiány

Harc a Mediterráneum elsivatagosodása ellen

Az elmúlt évek visszatérő kemény aszályai és ismétlődő erdőtüzei jól mutatják, hogy Európa mediterrán területeinek ökológiai rendszere mennyire törékeny, és vízháztartása mennyire védtelen a kiszáradási folyamatokkal szemben. Az Európai Űrügynökség (ESA) a közelmúltban egy olyan új műholdas megfigyelési rendszert állított szolgálatba, amelynek segítségével a régió országai sikeresebben védekezhetnek a mind gyakrabban jelentkező elsivatagosodás ellen.

Kétszázötvenmillió eladott játék 2004-ben

Csaknem kétszázötvenmillió PC-s, konzolos, valamint más platformokra készített játékprogram került eladásra világszerte a tavalyi évben - derül ki az NPD és az ESA jelentéséből. Ezen játékok eladása összesen 7.3 milliárd dollár forgalmat jelentettek az érintett kiadóknak.

3,8 százalékos növekedést vár az Ecostat

Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet 3,8 százalékos gazdasági növekedést, 4,8 százalékos inflációt, 7 milliárd euró folyó fizetési hiányt és 5 százalék körüli ESA rendszerű államháztartási deficitet vár 2005-re januári prognózisában.

Új képek és hangok a Titanról

Az Európai Űrügynökség közzétette a Huygens által készített összes felvétel nyers, egyelőre feldolgozatlan változatát.

Európa okos űrszondája elérte a Holdat

Az Európai Űrügynökség SMART-1 űrszondája jelenleg a pályára állás kritikus műveletét végzi a Hold körül. A fedélzeten lévő új technológiák eddig kitűnően vizsgáztak.

Bátor hölgyeket keresnek űrkísérlethez

Vállalkozó szellemű hölgyeket keres földi űrélettani megfigyeléseihez az Európai Űrügynökség (ESA).

Képek a Földet megközelítő kisbolygóról

Az Európai Űrügynökség dél-amerikai óriástávcsövei lencsevégre kapták a Toutatis kisbolygót, amint szerdán elhúzott a Föld mellett.

Műholdképek a pusztító óriáshullámokról

Az Európai Űrügynökség (ESA) új műholdas felvételein jól megfigyelhetők azok az óriáshullámok, amelyek akár egy nagy óceánjáró hajóval is könnyedén elbánnak.

Fennmarad az amerikaiak címermadara

Az Egyesült Államok szimbóluma, a fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus) 2004 végén kikerül a kihalással fenyegetett fauna és flóra védelmére létrejött amerikai "szupertörvény", az Endangered Species Act (ESA) hatálya alól. Ez annak hivatalos elismerését jelenti, hogy sikerrel jártak a ragadozó madárfaj fennmaradásáért tett erőfeszítések.

Pillantás a Naprendszer legnagyobb hegyébe

Miközben a felszínen működő marsjárók minden korábbinál egyértelműbb bizonyítékokat szolgáltatnak az egykori folyékony víz létezésére, az Európai Űrügynökség (ESA) keringőegysége, a Mars Express sorozatban készíti a szebbnél szebb felvételeket.

Már egyedül utazik az üstökös felé a Rosetta

Egy Ariane-5 rakéta ma reggel 8.17-kor sikeresen a magasba emelte a Rosetta-űrszondát Kourou-ban (Francia-Guyana), majd 10.31-kor az űrszonda a terveknek megfelelően levált a rakétáról. Ezzel az Európai Űrügynökség (ESA) üstököskutató szondája megkezdte hosszú útját, hogy 2014-ben találkozzon a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel.

Magyarok az üstökösvadászatban

A február 26-án induló Rosetta-űrszonda első alkalommal kínál lehetőséget egy üstökösmag felszínének közvetlen vizsgálatára. Az Európai Űrügynökség (ESA) programjában 14 ország, köztük Magyarország kutatóintézetei, vállalatai vesznek részt.

Sikeresen kommunikált a Mars Expressz és a Spirit

Sikeres információcsere zajlott le a Mars Expressz európai űrszonda és a Spirit amerikai marsjáró laboratórium között - közölte csütörtökön Párizsban az Európai Űrügynökség (ESA).

Sikerült az európai marsszondák szétválasztása

Az ESA december 19-én 12.05-kor megerősítette, hogy a Mars Express és a Beagle 2 európai marsszondák szétválasztásának kritikus művelete sikeres volt. Képes beszámolónk.

Felfedezték az eddigi legnagyobb és legforróbb csillaghalmazt

A valaha látott legnagyobb méretű, legfényesebb és legforróbb csillaghalmazra bukkantak az Európai Űrügynökség (ESA) csillagászai a Hubble-űrtávcső és egy gigászi kozmikus lencse segítségével. A cikkben videofilmeket is megtekinthet a gigászi alakzatról.

Kína nem jelent veszélyt - a start nemzetközi visszhangja

Különböző felhanggal ugyan, ám Oroszország, Japán, az Európai Űrügynökség, valamint amerikai és ausztrál szakértők egyaránt gratuláltak az embert szállító első kínai űrhajó sikeres startjához.

Magyar siker a Vénusz kutatásában

Az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (KFKI RMKI) meghívást kapott az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express űrprogramjában való részvételre.

ESA kutatási eredmények

Az Entertainment Software Association hivatalos oldalán közzétette legújabb kutatási eredményeit, melyek a számítógépes játékok a társadalomra, vagy éppen a gyermekekre gyakorolt hatását demonstrálja.

Európa elindul a Marsra

Kijelölték az Európai Űrügynökség (ESA) első Mars-szondájának indítási időpontját.

Egy lépéssel közelebb Európához és a világűrhöz

Magyarország csatlakozott az Európai Űrügynökség (ESA) Európai Együttműködő Államok programjához (PECS). A program célja, hogy a résztvevők a lehető leghatékonyabban készüljenek fel a jövőbeli ESA tagságukra.

Magyar Űrkutatási Nap 2002

Számos űrkutatással foglalkozó szakember, valamint a téma iránt érdeklődők részvételével zajlott az idei űrnap, amelynek központi témája az Európai Űrügynökséghez való csatlakozás volt.

Meghívó a 2002-es Űrnapra

A Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) és a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) szeretettel meghívja Önt a 2002. évi Űrnapra, amelynek központi témája az Európai Űrügynökség (ESA) és Magyarország kapcsolata.

Ötszáz üstökös

Ki gondolta volna 1995-ben, amikor az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA közös SOHO napfizikai műholdját pályára állították, hogy az űreszköz a csillagászat egy másik területén is hihetetlenül sikeres lesz? A Napról készített szenzációs felvételek mellett a SOHO a csillagászat történetének legeredményesebb üstökösvadászává vált.

Magyar cégek az űrkutatásban

Többmilliárd forintos űrkutatási programokban vehetnek részt a közeljövőben magyar kis- és középvállalkozások. A kormány és az Európai Űrügynökség előreláthatóan a jövő év elején írja alá azt a megállapodást, mely révén hazánk Lengyelországgal, Csehországgal és Romániával együtt a szervezet társult tagjává válik - tudta meg a Magyar Hírlap.

Magyar vállalatok az űriparban

Magyarország és az Európai Űrügynökség (ESA) között hamarosan aláírásra kerülő megállapodás révén hazai kis- és középvállalkozások európai űrkutatási megbízásokhoz juthatnak. A szerződés megkötése egymillió eurós hozzájárulás befizetésével jár, amelyet a vállalkozások visszapályázhatnak - írja csütörtöki számában a Világgazdaság.

Az ESA tervei: Armageddon élesben

A sikeres kisbolygó-védelmi stratégia fontos része, hogy a riadt várakozás helyett elészaladva a problémának, a Földtől távol oldjuk meg a veszélyes helyzeteket.

Az ESA-nak a Vénusz is célpont

Az Európai Űrügynökség (ESA) a Mars Express-hez hasonló űrszonda indítását tervezi, amely belső bolygószomszédunk titkait kutatja majd.

Távérzékelést népszerűsítő honlapot indított az ESA

Az Európai Űrügynökség (ESA) az EURISY szövetséggel együttműködve, egyelőre kísérleti jelleggel új, a távérzékelést oktató és népszerűsítő honlapot helyezett üzembe. A honlap kisebb része nyilvános, nagyobb része viszont kizárólag középiskolák részére, regisztrálást követően, de térítésmentesen hozzáférhető.

Japán elviszi az Ön nevét egy kisbolygóra

A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) mellett Japán tekinthető a harmadik "űrkutatási központnak". A NOZOMI Mars-szonda 2004-es érkezése után a MUSES-C sikeréért izgulhatnak a szigetország szakemberei.

Veszélyes ózonvékonyodás Európa felett

Ellenzik a spanyol fennhatóságot a Gibraltáriak

Gibraltári lakosok tömegei tüntettek hétfőn a brit gyarmat státusáról folytatott brit-spanyol tárgyalások ellen. A helyi rendőrség becslése szerint hozzávetőleg huszonötezren vonultak az utcákra a 30 ezer lakosú területen.

Tényleg forognak a fekete lyukak

Az XMM Newton Observatory, az Európai Űrügynökség (ESA) műholdra telepített röntgenteleszkópja segítségével egy nemzetközi kutatócsoport szupernagy tömegű fekete lyukat fedezett fel, amelynek forgását kissé lelassítja az azt körülvevő forró gázköpeny mágneses tere.

Lézerfénnyel társalognak a műholdak

Távközlési kísérletet hajtottak végre november végén a világűrben: egy alacsonyan és egy magasan repülő műhold között lézerfény továbbította nagy sebességgel az adatokat.

Kiadó laboratóriumok az ISS-en

Az Európai Űrügynökség (ESA) azt tervezi, hogy a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) rendelkezésére álló rakodótér egy részét ipari alkalmazásokra bérbe adja, akár napi 60 ezer dolláros áron.

A feltételezett "magyar" életnyomokat is vizsgálja az európai Mars-szonda

A marsfelszíni élet lehetőségével kapcsolatos, magyar szakemberek által kidolgozott elmélet egyre nagyobb jelentőségét érzékelteti, hogy tegnap hazánkban járt az európai Mars-szonda egyik vezető tudósa. Előadásából kiderült, hogy az Európai Űrügynökség igen fontos felfedezésnek tartja a "magyar" foltokat a Mars felszínén, amelyek a közeljövőben akár közös kutatások alapját képezhetik.