etológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- zoológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- kutya
- ornitológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A zebrapintyek között is vannak homoszexuális párok
A monogám zebrapintyek közül többen élnek azonos nemű párral. A kapcsolat ugyanúgy egy életre szól, mint a heteroszexuális madaraké, írják egy új tanulmány szerzői.
Hogyan kerülik el a feketeözvegy-hímek, hogy a nőstények vacsorájává váljanak?
A pókhálón járkálva szimatolják ki a fekete özvegy nőstényekről a hímek, hogy a lehetséges párjuk jóllakott-e, ezzel csökkentve az esélyét annak, hogy a nőstény vacsorájává váljanak.
Az ugrópók vibrál, egy béka pedig a torokzacskóját üti a földhöz udvarláskor
Környezetünkben számos hanggal kommunikáló állat él, de nem ez az egyetlen lehetséges formája a rezgésekkel történő kommunikációnak. Egyes poloskák rezgési duettet adnak elő udvarláskor, míg a termeszek veszély esetén a fejükkel dobolnak. A külső füllel nem rendelkező kígyók pedig állkapcsukkal érzékelik a potenciális zsákmány által keltett rezgéseket.
A legvérmesebb kutyákat is megszelídítik egy magyar módszerrel
A legproblémásabb kutya is ideális kedvenccé válik egy magyar kutyanevelési módszerrel, amelynek használata rohamosan terjed a kutyaiskolák körében, és külföldről is hatalmas az érdeklődés iránta. A Tükör módszer alapítója, Korom Gábor szerint ezek az iskolák inkább gazdaiskolák, és elmondása szerint javíthatatlan kutya nincsen, maximum a gazda nem elég kitartó.
Megbüntetik a mohó nőstényeket a hím tisztogatóhalak
Fontos szerepet töltenek be a tengeri ökoszisztémában a tisztogatóhalak: feladatuk, hogy megszabadítsák a nagyobb halakat az élősködőktől. A nőstények azonban néha túl mohóvá válnak, és az ügyfélből is kiharapnak egy-egy darabot. Ilyenkor azonban számolniuk kell a hímek rendreutasításával.
Csukott szárnnyal kerülik el a lepkék a szexuális zaklatást
Rövid életében csak egyszer párzik egy Magyarországon is honos lepkefaj nősténye. A lepke úgy kerüli el a hímek további zaklatását, hogy összecsukja a szárnyát, amelynek belső fele sokkal tompább színű, mint a külső, így kevésbé csábítja a hímeket.
Segítő ormányt nyújtanak egymásnak az elefántok
Nagyon kevés állat képes felismerni, hogy segítségre lenne szüksége. Egy új tanulmányból kiderült, hogy az ázsiai elefántok is beletartoznak ebbe a szűk körbe.
Így gyászolja halott kölykét a csimpánz - videó
A világ legnagyobb csimpánzközösségét tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült filmre vennie egy csimpánzanyát, amely a 16 hónapos korában elpusztult kölykét gyászolta. A szakemberek egy egyedülálló átmeneti periódusról számoltak be, amelynek során az anya felfogja kölykének halálát.
Veszélybe sodorják a pingvineket a kutatók
Veszélyeztetik a kutatások a vadon élő, szárnygyűrűkkel és más megfigyelőkészülékekkel ellátott pingvinek életét: a jelölt állatoknak kevesebb fiókája születik, és kisebbek a túlélési esélyeik, mint jelöletlen fajtársaiknak.
A csimpánzlányok is babáznak
A kutatók első ízben találtak bizonyítékot arra, hogy a vadon élő csimpánzkölykök nemüktől függően más-más játékokat játszanak, éppúgy mint az embergyerekek. Noha a fiatal hím és nőstény csimpánzok is játszanak botokkal, a nőstényeknél gyakoribb ez a viselkedés, és a csimpánzlányok időnként úgy babusgatják a botokat, mint a csimpánzanyák a kölykeiket.
Sok információ van a kutyák morgásában
A kutyák képesek felvételről lejátszott morgás alapján behatárolni, hogy mekkora méretű fajtársuk morog rájuk, állapították meg magyar viselkedéskutatók. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusainak vizsgálatában arra is fény derült, hogy még a kivetített képek is meglepően sok információt hordoznak a kutyák számára.
Miért játszanak az állatok?
A játéknak fontos szerepe van a fiatal emlősök életében, mert játék közben sajátítják el a társas viselkedés szabályait, és sokat tanulnak a saját képességeikről, valamint társaikról is. A viselkedéskutatók körében elfogadott, hogy az emlősök és a madarak, sőt még néhány hüllőfaj is játszik, de vajon mennyire beszélhetünk játékról a halak vagy akár a gerinctelenek esetében?
A kutyák között is vannak pesszimisták
Pesszimisták lehetnek a szeparációs problémákkal küzdő kutyák, állapították meg brit kutatók. Az ugató, romboló kutyák sok gazda számára jelentenek problémát. A kutatók szerint az ilyen viselkedés negatív érzelmi háttérre utalhat.
- címkék:
- etológia
- kutya
- viselkedés
- Címkefelhő »
Még egy makákó is felismeri magát a tükörben
Első alkalommal sikerült bizonyítani, hogy a főemlősök közül nemcsak az emberszabású majmok képesek önmagukat felismerni a tükörben, hanem az alacsonyabbrendűek közül a rhesusmajmok is. A Wisconsin-Madison Egyetem két állata a nemi szerveik körüli területeket vizsgálgatta, és az is előfordult, hogy fejjel lefelé nézegették magukat, vagy igazgatták a tükröt, hogy előnyösebb szögből látszódjanak.
Megzavarja a madarak énekét a városi fényár
Korábban kezdenek el énekelni a madarak hajnalban az erős mesterséges megvilágítás miatt, állapították meg német kutatók. Bár a korábban kezdett éneklés előnyt biztosíthat a hímeknek a szaporodásnál, mindennek ára van. A madarak nem tudnak eleget pihenni, így könnyebben zsákmánnyá válhatnak, ráadásul az is előfordulhat, hogy a nőstényeket átejti a korábban kezdett ének, és egy erősebb hím helyett valójában egy gyengébbet választanak.
Optikai trükköt is használ az egyik legérdekesebben udvarló madár
A tereptárgyak rendezésével úgy építik meg lugasaikat a hím mályvapártás lugasépítők, hogy a tojók szemében nagyobbnak látszanak, mint amekkorák valójában, állapították meg ausztrál kutatók.
Automatikusan lemásolja gazdája viselkedését a kutya
Valóban képes gazdája mozdulatainak utánzására a kutya, állapították meg osztrák és brit etológusok. Az automatikus utánzás képessége evolúciós előnyt biztosított a kutyák számára.
- címkék:
- etológia
- népszerű tudomány
- kutya
- Címkefelhő »
Teltház mellett ünnepelték Jane Goodallt Budapesten is
Csányi Vilmos előadásával ünnepelte Jane Goodall, a világhírű etológus 50 éves munkásságát a róla elnevezett magyarországi intézet. Goodall volt az első, aki feljegyezte, hogy a csimpánzok eszközt készítenek. A kutatónő ma az év jelentős részét utazással tölti, hogy előadásaival ösztönözze a fiatalokat, hogy van remény egy szebb jövőre.
Az önkielégítés is kiemeli az embert az állatvilágból
Önkielégítés közben az erotikus fantáziák a legkülönfélébbek lehetnek, de általában jellemző, hogy míg a férfiak szeretnek több partnerre gondolni, a nők inkább egy partnerre gondolnak. A nők szeretnek alávetett helyzetben zajló nemi aktusokról, vagy hírességekkel, illetve fiatal vagy idős férfiakkal folytatott közösülésekről ábrándozni. A férfiak általában vadabb, a valóságtól elrugaszkodottabb vágyaikat jelenítik meg elméjükben. Kísérletező kedvű olvasók megpróbálhatják, sikerül-e eljutni az orgazmusig, ha maszturbálás közben teljesen kiürítik az agyukat, vagy tökéletesen semleges dolgokra gondolnak.
Gombe 50 - nyilvános ünnepi előadás Budapesten Jane Goodall tiszteletére
Csatlakozzon Ön is Jane Goodall csimpánzkutatásának és mindannyiunk számára utat mutató jövőképének ünnepléséhez! Csányi Vilmos előadása Jane Goodall munkásságának 50. évfordulója tiszteletére.
"A szegénység további pusztításra kényszeríti az embereket" - ötven éve védi a csimpánzokat Jane Goodall
Ötven évvel az után, hogy a lábát Afrikába tette, Jane Goodall sürgős cselekvésre szólít: mentsük meg legközelebbi élő rokonainkat, a csimpánzokat a kihalástól! A világhírű csimpánzkutató és természetvédő nagy utat járt be fél évszázad alatt: a csimpánzok egyszerű tudományos megfigyelésétől eljutott a műholdas technológián alapuló, a helyi lakosságot aktívan bevonó környezetvédelmi tervezésig.
Már a farkát is csóválja az első magyar kutyarobot
Elsőként mutatjuk be MOGI Robit, a kutyarobotot, melyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökei és a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének kutatói az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusainak közreműködésével készítettek. Csóválja a farkát, ha örül, visszaviszi a labdát a gazdájának, és a kutatók reményei szerint fontos szerepe lehet az ember-robot kapcsolatok vizsgálatában. A robotok a jövőben hasonló utat járhatnak be az ember mellett, mint a kutyák az elmúlt évezredekben.
Már tíz éve gyilkol a csimpánzkommandó
A csimpánzokról már régóta tudják, hogy időnként halálos harcokba keverednek a szomszédban élő fajtársaikkal, ennek okára azonban eddig nem találtak magyarázatot. A legújabb kutatások szerint az állatok, különösen a hímekből álló, kisebb őrjáratozó csapatok azért ölik meg a szomszédos csapatok tagjait, hogy növeljék a saját területüket.
Tartós barátságokat kötnek a hosszúszárnyú bálnák
A hatalmas sziláscetekről eddig úgy gondolták, hogy életük nagy részét magányosan töltik. Ezért is okozott meglepetést néhány kanadai kutató bejelentése, hogy a hosszúszárnyú bálnák közt tartós kapcsolatok alakulnak ki. A fogascetek közé tartozó ámbráscetekről már régóta tudják, hogy kedvelik a társas életet.
Kamerák leplezték le a félrelépő tücsköket
Miniatűr Big Brother házat hozott létre két kutató, akik tücskök élőhelyére telepített infravörös kamerák segítségével tanulmányozták a rovarok életét. A sok ezer órás anyagból kiderült, hogy a nőstényekért folyó vetélkedések során a nagyobb hímeknek még csak ciripelniük sem kell, így is ők lesznek a sikeresek. Ezt követően a hímek akár negyvenszer is párosodnak egy nősténnyel, míg azok nem túl hűségesek párjukhoz, mert gyakran félrelépnek a szomszéddal.
Egy meglepő viselkedésforma alapján nagyon intelligens lehet a mókus
A kanadai vörös mókusokra egyáltalán nem jellemző viselkedést, az elárvult kölykök örökbefogadását figyelte meg néhány kutató. A kölykök minden esetben szoros rokoni kapcsolatban álltak a nősténnyel.
Lefordították a tehenek bőgését
Számítógépes szoftvert dolgozott ki egy német agrárszakember a tehenek hangjelzéseinek lefordítására. A program képes beazonosítani, ha a tehén éhes, fejésre van szüksége, vagy éppen fogamzóképes állapotban van.
Bajuszhosszal nyerték az ebek a kutya-macska párviadalt
A főleg népszerű tudománnyal foglalkozó New Scientist szerkesztői nemrég elérkezettnek látták az időt, hogy összeeresszék a kutyákat a macskákkal, méghozzá a jelenleg rendelkezésünkre álló tudományos közlemények alapján. A verseny a kutyák győzelmével zárult, de akár fordítva is történhetett volna, ha a macskák is hajlandóak lennének elvégezni a viselkedéskutatók tesztjeit.
Szívesebben tanul tapasztaltabb társától a csimpánz
Nem csak az emberek, de a csimpánzok is szívesebben tanulnak azon társaiktól, amelyeket jobban tisztelnek, derült ki egy amerikai vizsgálatból. A kutatók szerint elképzelhető, hogy ezért különböznek annyira az eltérő földrajzi helyeken élő csimpánzcsoportok táplálékszerző módszerei.
- címkék:
- etológia
- csimpánz
- tanulás
- Címkefelhő »
Először figyeltek meg nemleges fejrázást majmoknál - videó
"Az étel nem játék!" Mintha csak ezt akarná mondani kölykének az a bonobó, amelyet német kutatók kaptak lencsevégre, miközben fejét rázva próbálja megakadályozni, hogy kölyke egy hagymaszárral játszon.
Amit nem tud még a farkasokról - videó
Rendkívül érdekes előadást tartott hétfőn délután az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a világhírű farkaskutató, David Mech. Ő volt az, aki bebizonyította, hogy a farkasok célirányosan a gyengébb szarvasokat ejtik zsákmányul a csordából, és neki köszönhetően tudunk ma olyan sokat a falkák működéséről. Kiderült, hogy csak pletyka, hogy nem szereti a kutyákat, és hogy a falka életében gyakran a nőstény a valódi vezető. Nézzen bele az előadásába!
Budapesten tart előadást hétfőn a világhírű farkaskutató
Magyarországra látogat L. David Mech, a világ legjelentősebb terepi farkaskutatója, aki 1958-ban kezdte a vadon élő farkasok megfigyelését, és több nyarat is a farkasok közvetlen közelében töltött. A professzort még hazánkba érkezése előtt megkerestük, és ő röviden válaszolt a kérdéseinkre.
Nem értik, miért fogyasztja el az emberi ürüléket a lajhár
Az Északkelet-Peruban élő kétujjú lajhárok különös szokására derült fény: az állatok előszeretettel látogatták egy kutatóállomás WC-jét, ahonnan jóízűen lakmároztak. A szokatlan jelenségnek az vetett véget, hogy a kutatók kerítést húztak a mellékhelyiség köré.
Új filmfelvételek alapján a csimpánzok is tudják, mi a halál
A csimpánzok viselkedéséről készített új filmfelvételek alapján feltételezhető, hogy legközelebbi rokonaink is tisztában vannak a halál fogalmával. Erre utal többek között az, hogy a halott újszülötteket az anyák több hétig magukkal hordozzák, haldokló társukat pedig kiemelt figyelemben részesítik a csoport tagjai. A halállal kapcsolatos vallási hiedelmeik vagy gyászszertartásaik persze nincsenek, viselkedésük azonban rávilágíthat, hogy a halálhoz kötődő emberi szokások miként alakulhattak ki az evolúció során.
Kövesd a saját vezéreidet!
Magyar kutatók galambok csoportos repülésének vizsgálatával megállapították, hogy a madarak a repülés során mindig kiválasztott vezetőket követnek: olyan egyedeket, amelyek társaiknál jobb tájékozódási képességekkel rendelkeznek. A galamboktól az emberek is tanulhatnának: kiderült például, hogy az irányító pozíciót betöltő egyedek nem mindig ragaszkodnak ehhez a szerephez, és még egy repülés alatt is cserélődnek a posztok. Az eredményről április 8-án számol be a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Nature.
Szinte az összes varangy eltűnt a földrengés előtt
Legendák szólnak arról, hogy egyes állatok megérzik a földrengéseket, ám ezt tudományos módszerekkel eddig nem igazolták. Egy véletlennek köszönhetően most sikerült megfigyelni, miként reagálnak a varangyok a földrengésekre.
- címkék:
- etológia
- földrengés
- békák
- barna varangy
- Címkefelhő »
Lefordították a hiénák kacaját, hallgassa meg őket!
A foltos hiénák jellegzetes kacagása a csoporton belüli pozícióra utal, állítják a kutatók. A nőstények vezette klánokban élő hiénáknál különösen fontos szerepe van a hangadásnak a zsákmányszerzés során, az agresszív állatok ugyanis hajlamosak összekapni egy-egy finom falaton.
Medvékkel sétáló professzor
Az Észak-Amerikában honos fekete medvét sokan veszélyes fenevadnak tartják, amely akár az emberre is halálos fenyegetést jelent. Lynn Rogers professzor azonban már 43 éve sértetlenül járkál közöttük, tanulmányozza a viselkedésüket, és mindenhol fölszólal a védelmükben.
Embervérre szomjazó pók
Az emlősök, köztük is elsősorban az emberek vérével táplálkozó apró pókfajt néhány éve fedezte föl egy új-zélandi kutatócsoport Kelet-Afrikában. A pók vérszívó nőstény moszkitókra vadászik, és a jelenleg ismert egyetlen állat, amely aszerint választja meg a zsákmányát, hogy az mit evett korábban. Most kiderült, miért kell neki a vér valójában.
Einstein és Darwin is hozzánk hasonlóan e-mailezne
Amerikai kutatók az emberek levelezési szokásait vizsgálva rájöttek, hogy nincs túl sok különbség az internet korának emberei és Albert Einstein között, legalábbis ami a levelezési viselkedést illeti.
- címkék:
- etológia
- emberi viselkedés
- Címkefelhő »
Be lehet kapcsolni a halakat
Amerikai kutatók új módszert dolgoztak ki a viselkedés idegi szabályozásának földerítésére. Mesterséges fényérzékeny fehérje felhasználásával sikerült fényimpulzussal be- és kikapcsolni zebrahalak farkának úszómozgását. Az eredményeket a Nature legújabb számában közölték.
- címkék:
- etológia
- halak
- idegrendszer
- neuronok
- Címkefelhő »
Ha ember, ha nem, az elhagyott szülő kompenzál
A kétszülős utódgondozás viszonylag ritkának tekinthető az állatvilágban, az egyik szülőnek ugyanis általában jobban megéri, ha továbbáll, és újra párosodik. Egy magyar és angol kutatók által végzett tanulmány szerint csakúgy, mint az embernél, a madaraknál a magára maradt szülő is megpróbálja ellensúlyozni a másik szülő hiányát, bár nem annyira, hogy teljesen pótolni tudja a kiesett gondoskodást.
Kamerák a háton, ormányon - nézze a világot az állatok szemszögéből!
Egy amerikai fotó- és videoművész, Sam Easterson nagy fába vágta a fejszéjét. Elhatározta, hogy megörökíti minden "útjába kerülő" állat tevékenységét. De nem akárhogy, hanem az állatok szemszögéből.
- címkék:
- etológia
- látás
- állatvilág
- Címkefelhő »
Felpörgött a kutyatudomány
Magyar kutatók tizenöt éve kezdték azt a munkát, amelynek hatására ma már világszerte másként tekintenek a kutyákra az etológusok. 1994 óta körülbelül kétezer kutyával dolgoztak, és több farkaskölyköt is felneveltek. A világ egyik legrangosabb tudományos lapjában, a Science-ben most közölt tanulmányukból is kiderül: a kutyák sajátos evolúciójuk során számos olyan képesség birtokába jutottak, amelyek az embernél, különösen a gyerekeknél megjelennek. A kutatók várják azon gazdik jelentkezését, akik szeretnének részt venni a további, játékos vizsgálatokban.
- címkék:
- etológia
- farkasok
- kutyák
- ELTE
- Címkefelhő »
Az emberközpontúságnál van a kutya eltemetve
Terjedelmes írásban foglalkozott a Science tudományos folyóirat hétvégén megjelent száma a kutya és ember evolúciós kapcsolatát vizsgáló magyar kutatások eredményeivel és azok nemzetközi jelentőségével.
Hangyaszaggal álcázza magát egy poloska
A meleg éghajlaton élő akáciafákat a rajtuk élő hangyák védik meg a növényevő állatoktól, főként a rovaroktól. Az Amerikai Ökológiai Társaság éves gyűlésén azonban meglepő fölfedezésről számoltak be a kutatók. Találtak egy olyan poloskafajt, amely képes kijátszani a hangyák éberségét.
- címkék:
- etológia
- ökológia
- hangyák
- poloskák
- Címkefelhő »
A majmok tanulnak a tévéből
Egy brit tanulmány szerint a csimpánzok is tanulnak a televízióban látott viselkedésmintákból, de az ott tanultakat mereven, rutinszerűen alkalmazzák.
Egy kígyó bámulatos zsákmányszerző trükkje
Az emberek között még ma is elterjedt legenda, hogy a kígyók hipnotizálják az áldozatukat. A valóság azonban sokszor jóval izgalmasabb. A délkelet-ázsiai tapogatós kígyó sokkal hatékonyabb eljárást fejlesztett ki, amelynek segítségével jószerivel a szájába úsznak a halak.
A csikizéstől nem csupán az ember nevet
Az embergyerekekhez hasonlóan az emberszabású majomkölykök is kacagó, sikoltozó hangokat adnak ki, amikor csiklandozzák őket. Vajon jogos-e ezeket a vidámnak tűnő hangokat valódi nevetésnek nevezni? Angol, német és amerikai kutatók most megjelent beszámolója szerint a válasz igen.
- címkék:
- evolúció
- etológia
- majmok
- emberszabásúak
- Címkefelhő »
Jane Goodall Budapestre látogat
Jane Goodall, a világ legismertebb főemlőskutatója, ENSZ-békenagykövet állandóan úton van, évente 300 napot utazik a világon, ebből rövidesen 2 napot Magyarországon tölt, filmet vetít, és előadást tart a Millenáris Parkban.
- címkék:
- Jane Goodall
- etológia
- csimpánzok
- Címkefelhő »