ESO
címke rss- kapcsolódó címkék:
- csillagászat
- csillag
- világűr
- fekete lyuk
- bolygó
- legfrissebb
- legrégebbi
Meglepő folyamat miatt haldoklik egy távoli galaxis
A galaxisok akkor kezdenek el „haldokolni", amikor leáll bennük a csillagkeletkezés, de mostanáig a csillagászoknak távoli galaxisok esetében nem sikerült tetten érniük a folyamat kezdetét. Az Európai Déli Obszervatórium partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszer segítségével most azonban egy olyan galaxist figyeltek meg, ahonnan éppen kidobódik a csillagok létrehozására alkalmas gáz közel fele. A folyamat üteme megdöbbentő, évente tízezer naptömegnyi gáz távozik, azaz a galaxis nagyon gyorsan elveszti azt az anyagot, amiből új csillagok keletkezhetnének. A kutatócsoport úgy véli,, ...
Rejtélyes hatbolygós rendszer hozta zavarba a csillagászokat
Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (ESO VLT) adatait is felhasználva csillagászok olyan bolygórendszert fedeztek fel, amelynek hat planétájából öt ritkán megvalósuló összehangolt ütemben járja körbe központi csillagát. A kutatók úgy vélik, a rendszer fontos információkkal szolgálhat a bolygók, köztük a Naprendszer égitestjeinek keletkezéséről és fejlődéséről.
Megtalálták az eddig ismert legtávolabbi rádióforrást
A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (European Southern Observatory, Very Large Telescope – ESO VLT) segítségével felfedezték, valamint részletesen tanulmányozták az eddig ismert legtávolabbi rádióforrást. A forrás nem más, mint egy rádióhangos kvazár – egy olyan rendkívül távoli és fényes képződmény, amely a rádiótartományban erőteljesen sugárzó anyagkilövelléseket, más szóval jeteket bocsát ki. Ennek a kvazárnak a fénye 13 milliárd évig utazott, míg hozzánk elért. A felfedezés hozzásegítheti a csillagászokat a korai világegyetem jobb megértéséhez.
A Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegeit fedezték fel
Az Európai Déli Obszervatóriummal (ESO) együttműködésben üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel egy csillagászcsoport először detektált közvetlenül szeleket a Jupiter légkörének középső részén. Az 1990-es években történt üstökösbecsapódás utóhatásainak elemzésével a kutatók rendkívül erőteljes széláramokat fedeztek fel, amelyek sebessége a Jupiter pólusainak közelében eléri az 1450 km/h-t is. A csoport nemes egyszerűséggel „a Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegei" megnevezéssel illette őket.
Döbbenetes fotót tettek közzé egy fekete lyukról
Az Eseményhorizont Távcső (Event Horizon Telescope, EHT) kollaboráció, amely az első képet alkotta egy fekete lyukról, ma a Messier 87 (M87) galaxis közepén lévő nagy tömegű objektum egy új képét vetítette elénk: hogyan néz ki polarizált fényben. Ez az első alkalom, hogy csillagászok ilyen közel egy fekete lyuk széléhez polarizációt, a mágneses terek egyik jelét tudták kimérni. A megfigyelések kulcsfontosságúak ahhoz, hogy megmagyarázzuk, hogyan képes az M87 jelű galaxis nagy energiájú anyagkilövelléseket (jeteket) kilőni a magjából.
- címkék:
- fotó
- mágneses mező
- fekete lyuk
- ESO
- Címkefelhő »
Megtalálhatták az egyik legősibb üstököst
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VLT távcsőegyüttesével végzett új megfigyelések szerint a Naprendszerbe érkezettek közül eddig felfedezett két csillagközi látogató egyike, a másodikként talált 2I/Borisov a valaha megfigyelt egyik legősibb üstökös lehet. A kutatók úgy vélik, hogy soha nem járt csillag közelében, így háborítatlanul megőrizte azt a gázt és port, amelyből kialakult.
Új európai távcső védi a Földet a veszélyes aszteroidáktól
A földközeli objektumok keresését és azonosítását célzó világméretű erőfeszítések részeként az ESO chilei La Silla Obszervatóriumában megkezdte működését az Európai Űrügynökség TBT2 (Test-Bed Telescope 2) jelzésű, technológiai demonstrációs célú távcsöve. Az északi féltekén üzemelő párjával együtt a jövő távcsőhálózataiban alkalmazandó hardver- és szoftverelemek tesztlaborjaként a TBT2 a Földre veszélyes aszteroidák után kutatva fürkészi majd az eget.
Megfejtették a Betelgeuze óriáscsillag elhalványulásának rejtélyét
Amikor az Orion csillagkép fényes, narancsszínben tündöklő Betelgeuze csillaga 2019 vége és 2020 eleje között szemmel láthatóan halványabb lett, az egész csillagász közösség csodálkozva állt a jelenség előtt. Egy kutatócsoport most közzétette az óriáscsillag felszínéről az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készített legújabb felvételeit, amelyeken látványosan követhető a jelenség lefolyása. Az új vizsgálatok feltárták, hogy a csillag korongját részben elfedte egy porfelhő. Ez a felfedezés megoldotta a Betelgeuze „nagy elhalványulásának" rejtélyét.
Elképesztő új felvételeken a közeli galaxisok
Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) műszereivel dolgozó csillagászok egy csoportja új fotókat tett közzé közeli galaxisok tűzijátékszerű, színpompás kavalkádjáról. Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készített színes felvételek a galaxisok különböző alkotórészeit különféle színekkel jelenítik meg. Ezeken a csillagászok könnyen azonosítani tudják a fiatal csillagok születési helyeit, valamint az általuk felhevített közeli gázfelhőket. A VLT képeit az ESO partnerségével működtetett Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú rádiótávcső-hálózat felvételeivell ...
Távoli bolygót figyeltek a tudósok és megdöbbentő dolgot láttak
A csillagászoknak az ESO partnerségével működő Atacama Large Millime-ter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú rádiótávcső-hálózat segítségével egyértelműen sikerült kimutatniuk egy anyagkorongot egy Naprendszeren túli bolygó körül. Ez a megfigyelés hozzásegítheti a kutatókat a fiatal csillagrendszerekben formálódó holdak és bolygók keletkezésének jobb megértéséhez.