EP-választás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Fidesz
- európai parlamenti választás
- MSZP
- Európai Unió
- Európai Parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Európa
Az Európai Unió történetének legnagyobb bõvítési körében idén tíz új ország lépett be a szövetségbe. Madridban és Moszkvában szörnyû merényletek, Koszovóban nemzetiségi zavargások miatt gyászoltak. Beszlanban gyerekek százai ellen követtek el terrortámadást.
Kovács: mozgósítási vereség az EP-választáson
A szocialista párt EP-választási vereségének hátterét elemezte szombaton az országos választmány. A part elnöke az MSZP szervezettségét összehasonlítva a Fideszével, úgy vélte: a polgári körök nagyon fegyelmezett eszközt jelentenek a jobboldali párt kezében.
- címkék:
- EP-választás
- párt
- szervezettség
- Fidesz
- MSZP
- Címkefelhõ »
Szonda: hat százalékos Fidesz-elõny
A Szonda-Ipsos EP-választás elõtti napokban lezárult politikai közvélemény-kutatása - amely a minden hónapban szokásos módon, a parlamenti választásokra vonatkozó kérdéseket tartalmazott - a Fidesz hat százalékos elõnyét mutatta ki az MSZP-vel szemben - írja a Népszabadság.
Berlusconi: Elcsalták az olasz EP-választást
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök szerint csalás következtében vesztette el az európai parlamenti választásokat pártja, a Forza Italia. Berlusconi szerint a legnagyobb kormánypárt azért csak a szavazatok 21 százalékát szerezte meg, mert - mint fogalmazott - "profik hadserege" megsemmisítette vagy az ellenzéki pártok eredményéhez számolta a Forza Italiára leadott voksokat.
Távozik az osztrák igazságügyi miniszter
Júliusban távozik posztjáról az osztrák igazságügyi miniszter. Dieter Böhmdorfer, aki Jörg Haider egykori FPÖ-elnök egyik legodaadóbb híve, már a harmadik szabadságpárti politikus, aki a párt EP-választásokon elszenvedett veresége miatt válik meg posztjától. Elõször a párt fõtitkára mondott le, majd leváltották az elnököt is a súlyos vereség miatt.
Fidesz: Tornádóval akart csalni az SZDSZ
A Fidesz fõvárosi frakciója jogi lépéseket kíván tenni Demszky Gábor fõpolgármester ellen. Az ellenzéki párt szerint Demszky pénteken tornádóval ijesztgette az embereket, hogy jobb eredményt érjen el az EP-választáson.
Cipruson a sziget megosztói nyertek
A ciprusi EP-választáson a görög és török részre osztott sziget újraegyesítését ellenzõ kormánypártok együtt megszerezték a szavazatok közel felét. Több mint 28 százalékos eredményével a legnagyobb ellenzéki párt szerezte a legtöbb szavazatot.
Alulmaradt a kampánycsendsértõ Berlusconi
Az olasz miniszterelnök pártja az elvártak alatt teljesített az EP-választásokon, szerencséjére azonban a kormánykoalíció többi pártjának eredménye valamelyest kompenzálta 21 százalékos eredményét. Az ellenzékiek legnagyobb tömörülése mindenkire rávert, az Olajfa koalícióra a szavazók több mint 31 százaléka adta voksát. Olaszországban is messze az EU-átlag feletti volt a részvételi arány.
Óriásit bukott a német kormánypárt
A német EP-választás a kormányzó szociáldemokraták történelmi vereségét hozta: az SPD az elõrejelzések szerint alig 21 százalékot szerzett, ami a párt legrosszabb országos választáson elért eredménye a második világháború óta. Az ellenzéki kereszténydemokraták (CDU/CSU) 45 százalékot kaptak.
A baloldal gyõzött Máltán
Máltán a baloldali Máltai Munkáspárt nyerte meg az EP-választásokat, a párt a szavazatok 48 százalékát kapta. Egész Európában itt volt a legnagyobb a részvételi arány s szavazáson, az emberek 82 százaléka adta le voksát.
Harmadik lett a svéd EU-ellenes párt
A svédországi EP-választáson több mint 14 százalékkal harmadik lett a Júniusi Lista nevû párt, mely kifejezetten a vasárnapi szavazás kedvéért alakult, és Svédország kilépését szorgalmazza az EU-ból. Gyõztek a kormányzó szociáldemokraták, de megerõsödött a jobbközép ellenzék.
Az Európai Néppárt marad a legnagyobb frakció
Megõrzi elsõ helyét, azaz továbbra is az Európai Parlament legnagyobb frakciója marad a konzervatív pártokat tömörítõ Európai Néppárt - jelentette be Pat Cox, az Európai Parlament elnöke hétfõ hajnalban. Pat Cox riasztónak nevezte az EU-ellenes és szélsõjobboldali pártok jó eredményét a vasárnapi európai parlamenti választáskon. A cikk második részében megismerheti a tagállamok választási eredményeit.
Brüsszelt aggasztja az alacsony részvétel
Aggasztónak tartja az Európai Bizottság, hogy az újonnan csatlakozott uniós tagországokban alacsony volt a részvétel az európai parlamenti választáson. Az EP-választást a legtöbb EU-tagállamnál érdektelenség kísérte: kevesebb, mint a választásra jogosultak fele ment el szavazni. A tíz új tagnál azonban az átlagos részvételi arány alig érte el a 30 százalékot.
Szoros küzdelemben buktak a szlovén kormánypártok
Szlovéniában szoros küzdelemben vesztettek a kormánypártok a vasárnapi EP-választáson. A részvétel igen alacsony, mindössze 28 százalékos volt.
A nacionalista ellenzék nyert Lettországban
A nacionalista pártok elõretörését hozta a lett EP-választás. Az ellenzékiek 9-bõl 6 képviselõt küldhetnek majd az EP-be. A kormánypárt, a parlamenten kívüli liberálisok és az oroszok jogaiért küzdõ párt 1-1 mandátumot szerzett.
Leégett az osztrák szélsõjobb
A szélsõjobboldali FPÖ hatalmas bukását és az EP-képviselõket ügyeskedéssel vádoló Hans-Peter Martin pártjának sikerét hozta az osztrák EP-választás. A legtöbb szavazatot (33,4 százalékot) az ellenzéki szociáldemokraták kapták, de a legnagyobb kormánypárt, az ÖVP is csak egy hajszállal maradt le tõlük.
Elsöprõ ellenzéki gyõzelem Észtországban
Az ellenzéki szociáldemokraták nyerték az észt EP-választást úgy, hogy a három kormánypártból mindössze egy tudott mandátumot szerezni. A legnagyobb ellenzéki párt a szavazatok több mint 35 százalékát megszerezve egyedül több szavazatot kapott, mint a kormánykoalíció tagjai.
Besöpörte a cseh EP-helyeket az ellenzék
Csehországban leszerepeltek a kormánypártok és mindössze 5-öt szereztek meg a 24 cseh EP-helybõl. Vladimir Spidla miniszterelnök pártja mindössze 8,8 százalékot kapott és még egy függetlenekbõl álló, kifejezetten az EP-választásra létrehozott szövetség is közel 3 százalékkal megelõzte. Bár két napon is szavazhattak a csehek, a részvétel így is alig haladta meg a 28 százalékot.
Pornósztár nem, de hokijátékos és ûrhajós bekerült az EP-be
Dolly Buster volt pornósztár nem tudott elegendõ támogatót maga mellé állítania Csehországban, így független listán nem sikerült Strasbourgba jutnia, Peter Stastny volt csehszlovák jégkorongbajnok viszont az Európai Parlament egyik szlovák képviselõje lesz, méghozzá az EP-választáson meglepetésre gyõzelmet aratott Mikulás Dzurinda miniszterelnök pártjának listavezetõjeként. .
A litvánok elfordultak a kormánytól
Csak az egyik kormánypárt érte el az 5 százalékos küszöböt a litván EP-választáson, így a koalíciónak mindössze 2 képviselõje lesz az európai törvényhozásban. A legtöbb szavazatot (31,5 százalékot) az ellenzéki DP kapta, melynek küldöttei független képviselõként dolgoznak majd az EP-ben.
- címkék:
- Litvánia
- EP-választás
- kormánypárt
- Címkefelhõ »
Kiegyenlített eredmény Belgiumban
Belgiumban az átlagot meghaladó, szinte az egyik legmagasabb részvételi arányt mérték: a választók több mint 90 százaléka szavazott. Ennek két oka is van: egyrészt kötelezõ a szavazás és a távolmaradókat pénzbüntetéssel sújtják, másrészt regionális választást is tartottak vasárnap a belgák. Az EP-választás a néppárti és a szocialista frakcióba tömörülõ pártok számára kiegyensúlyozott eredményt hozott.
Az európaiak felét sem érdekelte az EP-választás
Kevesebb mint a választásra jogosultak fele ment el szavazni a 25 EU-tagnál a vasárnap esti elõzetes adatok szerint. Magyarországon 38 százalékos volt a részvételi arány az adatok több mint 99 százalékos feldolgozottsága mellett. Az új tagoknál jóval alacsonyabb volt a részvétel, mint a régi tagállamoknál. A legmagasabb részvételi arány Máltán volt, ahol a választók több mint 80 százaléka adta le voksát. Lengyelországban ugyanakkor alig 15 százalékos részvételt ígérnek az elõzetes eredmények.
Exit-poll felmérések Európaszerte
Görögországban a konzervatívok, Cipruson a kommunisták, Szlovéniában a jobbközép pártok nyerték az európai parlamenti választást - legalábbis az exit-poll felmérések szerint. Spanyolországban viszont a kormányzó szocialista párt nyert. Cipruson kötelezõ volt szavazni, bár büntetést nem helyeztek kilátásba, így égül 70 százalék körüli volt a részvételi arány.
Részeredmények: általános ellenzéki gyõzelem az EP-választáson
Az eddigi részeredmények szerint az ellenzéki pártok gyõzelmét hozta az európai parlamenti választás. Ausztriában az ellenzéki szociáldemokraták, Máltán a munkáspárt, Franciaországban a szocialisták, Dániában a szociáldemokraták nyertek. Az eddigi adatok szerint egyedül Hollandiában nyertek a kormánykoalíció fõ erejét adó kereszténydemokraták.
Italboltban szavaznak a doboziak
A Fidesz tiltakozik amiatt, hogy a dobozi választóknak a helyi italboltokban kell leadniuk szavazatukat az EP-választáson. A polgármester szerint ugyanakkor nincs olyan közintézmény Dobozon, ahol lebonyolítható a szavazás, így marad az italbolt, mint az eddigi választásokon mindig.
- címkék:
- Doboz
- választás
- EP-választás
- italbolt
- Fidesz
- Címkefelhõ »
Hogyan szavazunk az EP-választáson?
Az Európai Unió tagjai 2004. június 10-13. között választják meg az Európai Parlament képviselõit. Magyarországon június 13-án, vasárnap lesz a voksolás. A választáson részt vehet minden 18. életévét betöltött, valamelyik EU-tagnál bejelentett lakcímmel rendelkezõ magyar állampolgár. Szavazhatnak a külföldön vagy vidéken tartózkodók is, ha ezt a szándékukat elõre jelezték. Olvassa el összeállításunkat a szavazás módjáról és pontos szabályairól!
Megkezdõdött az EP-választás
Elkezdõdött az európai parlamenti választás, elsõként a brit és a holland EU-polgárok voksolhatnak csütörtökön. Az Unió 25 tagállamának szavazói négy napon keresztül adhatják le szavazataikat, a legtöbb országban vasárnap lesz a voksolás. Az elõbb lebonyolított választások eredményét addig nem hozzák nyilvánosságra, amíg az összes államban le nem zárták az urnákat vasárnap.
71 nagykövetségen szavaznak a magyarok
A Külügyminisztérium számításai szerint 100 millió forintba kerül az EP-választással összefüggõ külképviseleti szavazás. Összesen 2415 személy jelezte, hogy külföldön akar szavazni. Érdeklõdés híján nem lesz voksolás a tripoli, a bagdadi, a nairobi és az iszlámábádi nagykövetségen.
Pornósztár és asztronauta az EP-jelöltek között
Több EU-tagországban, elsõsorban az újonnan csatlakozóknál, megfigyelhetõ, hogy az EP-választás iránti csekély lelkesedést egy-egy szokatlan foglalkozású jelölt kampányával igyekeznek feldobni. A politikán kívül híressé vált jelöltek között van pornósztár, modell, valóságshow-szereplõ, egykori asztronauta, sportoló és Nobel-díjas író is. A nemzetközi sajtóban a legnagyobb visszhangja az észt szupermodell, Carmen Kass kampányának van.
Több mint száz párt ül hét frakcióban
Az Európai Parlamentben a képviselõk nem országonként, hanem frakciónként ülnek. Így például a magyar képviselõk közül a fideszesek az Európai Néppártban, a szocialisták az Európai Szocialista Pártban. Hét ilyen nemzetközi frakció mûködött az Európai Parlamentben az elmúlt ciklusban. A radikális pártok általában jobb eredményt érnek el az EP-választásokon, mint a hazai parlamenti voksolásokkor, így elég erõsek a kommunisták, a zöldek és a nacionalisták csoportjai is.
Döntetlent jósolnak a közvélemény-kutatók az EP-választáson
Három nagyobb közvélemény-kutató cég, a Tárki, a Medián és a Gallup is döntetlen körüli eredményt jósol az EP-választásokra. Mindhárom elõrejelzés szerint az MSZP, a Fidesz és az SZDSZ kerül be biztosan az Európai Parlamentbe. A Tárki csütörtökön nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása szerint alapvetõen befolyásolhatja az EP-választás kimenetelét, hogy hányan mennek el szavazni. Az alacsonyabb részvételi arány az MSZP-nek és az SZDSZ-nek kedvez, a magasabb pedig a Fidesznek.
Új pártlogók az EP-választáson
A Fidesz és az SZDSZ már új emblémáját használja az EP-választási szavazólapokon. Elõbbi "az európai néppárt", utóbbi "a magyar liberális párt" felirattal toldotta meg logóját, amely mindkét szervezetnél szintén módosult valamelyest - írja a Népszabadság.
Harmadannyiba kerül a külképviseleti EP-választás
A tervezett háromszázmillió forint helyett csak 117 millióba kerül a külképviseleti szavazás, miután a parlament hétfõi döntése értelmében a nagykövetségekre nem utaznak négytagú szavazatszámláló bizottságok.
EP-választás: a magasabb részvétel a Fidesznek kedvez
Ötven százalék feletti részvétel esetén 13:11 arányú ellenzéki gyõzelem várható az európai parlamenti választásokon, az alacsony részvétel (40 százalék) azonban a kormányoldalnak kedvez, ez esetben döntetlen lehet az eredmény - írja a Népszabadság a Marketing Centrum legfrissebb elemzése alapján. Az SZDSZ várhatóan két mandátumot szerez, és az MDF-nek is van esélye, hogy bejusson az EP-be.
Csak Londonban választhat egy kecskeméti férfi
Arról értesítették az elmúlt napokban Nyúl Endre kecskeméti fényképészt, hogy törölték a választók jegyzékébõl Kecskeméten. Egyúttal arról is értesítették, hogy Bács-Kiskun megye helyett Londonban adhatja le szavazatát az EP-választáson.
Megszavazták az olcsóbb EP-választást
A parlament hétfõi ülésén megszavazták az olcsóbb EP-választáshoz szükséges törvénymódosítást. Így nem kell 300 millió forintért külföldre utaztatni szavazatszámlálókat.
Mégis olcsóbb lesz az EP-választás
Megállapodott a négy parlamenti párt az európai parlamenti (EP) választási törvény módosításáról. Eszerint a külföldön leadott szavazatokat itthon számolják össze, így nem kell 300 millió forintos költséggel szavazóbiztosokat kiutaztatni.
Szavazhatnak ma az olcsóbb EP-választásról
Az Országgyûlés hétfõn dönt az európai parlamenti választásokkal összefüggõ törvénymódosításról, ugyanis 197 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a házszabálytól való eltérést az ügyben. Az alkotmányügyi bizottság korábban általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot. A határozathozatalokban a Fidesz képviselõi nem vettek részt.
Boross szerint kevesen fognak szavazni az EP-választáson
Szerény,ötven százalék alatti részvételre számít a június 13-i európai parlamenti képviselõi választáson Boross Péter volt miniszterelnök. Az uniós csatlakozással kapcsolatban az MDF politikusa kijelentette, hogy "nem igaz, hogy az ország sorsát illetõen Brüsszelben dõl el minden".
Egymás orra alá dörgölik a 300 milliós számlát a pártok
Mindegyik párt sokallja az EP-választás külföldi szavazások miatti költségét, de mindenki a másikat tartja felelõsnek a 300 milliós kiadás miatt. Az SZDSZ szerint õk már tavaly õsszel szorgalmazták, hogy elektronikus úton is lehessen voksolni. Az ifjú szocialisták ezt most vetették fel, miután a kormány ezt javasolta. A Fidesz úgy véli, nekik is volt tavaly költségcsökkentõ javaslatuk, amit a kormány nem fogadott el.
Hét párt indulhat az EP-választáson
A 16 indulni készülõ párt közül várhatóan 7-en tudják a pénteki határidõre összegyûjteni az EP-választáson való részvételt lehetõvé tevõ húszezer ajánlószelvényt. A legtöbb kopogtatócédulát a Fidesz gyûjtötte össze. Péntekig jelezhetik a külföldön elõ magyar állampolgárok is, hogy szavazni kívánnak. Õk körülbelül kétezren lesznek, ahogy a Magyarországon szavazó uniós állampolgárok is - írja a Népszabadság.
Aláírták a pártok az EP-választás etikai kódexét
Aláírta a négy parlamenti párt az európai parlamenti választás etikai kódexét. Az SZDSZ által kezdeményezett kódex szerint a választási kampány nem háború.
Több a kommunista az EP-ben, mint otthon
Az Európai Parlament júniusban megválasztandó 787 képviselõje majdnem annyi Magyarországra vonatkozó törvényt fog hozni, mint a budapesti parlament. Igaz, hogy olyan fontos kérdések, mint a költségvetés vagy alkotmányozás megmarad a nemzeti országgyûlések hatáskörében, de a brüsszeli döntések magas száma miatt érdemes arra is figyelni, hogy kik szavaznak majd a közös parlamentben. A radikális kis pártok általában jobban szerepelnek az EP-választásokon, mint az otthoni parlamenti szavazásokon.
Egy ember miatt költenek milliókat az EP-választáson
Május 14-ig jelentkezhetnek azok, akik külföldön, valamelyik nagykövetségen szeretnék leadni az európai parlamenti választáson a voksukat. A jelenlegi adatok szerint nagy az érdeklõdés Brüsszelben, Párizsban és Londonban, míg például Szöulban egy ember szeretne szavazni, miatta küldenek ki háromtagú bizottságot, akiknek csak a kiutaztatása több mint félmillió forintba fog kerülni.
EP-választás: drága a külföldi szavazás
70 országba utazik négyfõs szavazatszámláló bizottság, hogy a külföldön élõ magyarok is szavazhassanak a június 13-i európai parlamenti választásokon. A külföldi szavazások összköltsége meghaladja a 350 millió forintot - írja a Népszabadság.
EP-választás: fej-fej mellett az ellenzék és a kormány
Ha most vasárnap rendeznék az EP-választásokat, három párt képviselõjelöltjei jutnának be, és az ellenzék és a kormányoldal egyenlõ arányban osztozna a helyeken - derül ki a Medián felmérésébõl, melyet a Magyar Hírlap közöl. Az EP-választáson az MSZP és fõleg az SZDSZ hívei mondják nagyobb arányban biztosra a részvételüket.
Pornósztár is indul a cseh EP-választáson
Dolly Buster világhírû cseh származású pornósztár mégis indul a csehországi európai parlamenti választáson, mégpedig a parlamenten kívüli Független Kezdeményezés (NEI) listavezetõjeként - jelentették be kedden Prágában. A jelöltállítás határideje hétfõn éjfélkor járt le, több mint tíz párt és mozgalom indít jelölteket a június 11. és 12-re kiírt csehországi európai parlamenti választáson.
Gallup: A legtöbben a Fidesz EP-listájára szavaznának
A választókorú népesség egyharmada, 35 százaléka a Fidesz listájára szavazna az európai parlamenti választáson. 20 százalék a szocialisták listájára adná a voksát a Gallup felmérése szerint. Az MDF vezette közös listára a választókorú népesség valamivel több, mint 4 százaléka, az SZDSZ listájára közel 4 százaléka szavazna. A felnõtt lakosság valamivel több, mint egy tizede még nem hallott arról, hogy júniusban EP-választás lesz Magyarországon.
Az MSZP-sek biztosak Kovács 2005-ös távozásában
Az [origo] által megkérdezett vezetõ szocialista politikusok szerint Kovács László, az MSZP elnöke szinte biztos, hogy 2005-ben távozik a pártelnöki posztról, bár vélhetõen tagja marad az elnökségnek. A többség szerint a szegedi kongresszuson, majd egy interjúban tett kijelentésével - miszerint 2005-ben valószínûleg újra jelölteti magát pártelnöknek - mindössze azt akarta Kovács elérni, hogy az EP-választásig megszûnjenek a pozícióharcok. A választmány néhány tagja viszont kifogásolja, hogy pont az elnök hozta fel megint a témát.
Mádl kiírta június 13-ra az EP-választást
Mádl Ferenc köztársasági elnök június 13-ára, vasárnapra tûzte ki az európai parlamenti (EP) választást. Korábban a négy parlamenti párt is ezt az idõpontot javasolta.