Csak a kisebb pártok vallanak a kampánypénzekről

Három parlamenti párt egységesen állítja, körülbelül százmillió forintból kihozták az EP-kampányt, de részleteket egyikük sem hajlandó elárulni. A Fidesz például a tíz kérdésre egy kétmondatos választ küldött, amelyben azt állította, hogy minden törvényes volt. Három parlamenten kívüli párt ezzel szemben az [origo] és más szerkesztőségek érdeklődésére részletesen bemutatta: miből, mennyit és mire fordítottak. Az MDF és az MCF Roma Összefogás egyáltalán nem válaszolt a kérdésekre.

Ádernek és Deutschnak augusztusban kell lemondania

Az EP-képviselőnek választott fideszes Áder Jánosnak és Deutsch Tamásnak augusztus közepéig kell lemondania a magyar országgyűlési mandátumáról. Deutsch helyére a Fidesz jelölhet másik képviselőt, Áder körzetében viszont új választást kell tartani.

Szent-Iványi vezeti az SZDSZ EP-listáját

Nem érinti a hűbérrendszert a Fidesz átszervezése

Profitorientált nagyvállalathoz vagy hűbéri rendszerhez hasonlítanak a nagy pártok, és ezen az EP-választások előtti átszervezések sem fognak változtatni - mondják az [origo] által megkérdezett parlamenti képviselők. Orbán Viktor Fidesz-elnök a hétvégén jelentette be, hogy átalakítják a Fidesz irányítását, a párt képviselői azonban csak a választási kampányra való felkészülést, optimalizácót látnak az átszervezés mögött.

Az RMDSZ 5,5, Tőkés 3,4 százalékot ért el

Ellenzéki párt nyerte az EP-választást Bulgáriában

A vasárnap közölt exit poll-adatokkal ellentétben a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű ellenzéki párt nyerte meg Bulgária első európai parlamenti választásait, ha csak kis különbséggel is - tűnik ki a hétfő reggel közölt előzetes hivatalos eredményekből.

Fej-fej mellett a pártok a bulgáriai EP-választáson

Három párt is közel azonos eredményt ért el a bulgáriai EP-választáson - az exit pollok szerint. Korábban egy előzetes felmérés a baloldali kormánypárt győzelmét jósolta.

Elhalasztják a román EP-választásokat

Belpolitikai csatározások miatt az év második felére halasztják az eredetileg május 13-ra tervezett európai parlamenti választásokat Romániában - jelentette be hétfőn a román kormányszóvivő. A döntést ellenzi több kormánypárt, köztük az RMDSZ, valamint az államfő is.

Rózsaszín cédula okoz válságot Romániában

Az igazságszolgáltatás befolyásolásával vádolta meg a román államfő a miniszterelnököt, aki állítólag egy kézzel írt cetlin arra kérte őt, járjon közben egy befolyásos üzletember perében. A cédulaügy egy két éve tartó konfliktussorozat újabb állomása, de egyben a májusi EP-választási kampány nyitánya is.

A kormányfőcsere éve

2004-ben először fordult elő a rendszerváltás óta, hogy hivatalban lévő miniszterelnök lemondott. A néhány napos augusztusi kormányválság után Gyurcsány Ferenc majdnem leváltott sportminiszterből lett az új miniszterelnök. Május elsején az ország hivatalosan is belépett az Európai Unióba. Az ország első EP-választásán fölényes győzelmet aratott a Fidesz, az év végén pedig kudarcba fulladt két népszavazás is. Olvassa el az év politikai eseményeinek összefoglalóját!

Európa

Az Európai Unió történetének legnagyobb bővítési körében idén tíz új ország lépett be a szövetségbe. Madridban és Moszkvában szörnyű merényletek, Koszovóban nemzetiségi zavargások miatt gyászoltak. Beszlanban gyerekek százai ellen követtek el terrortámadást.

Kovács: mozgósítási vereség az EP-választáson

A szocialista párt EP-választási vereségének hátterét elemezte szombaton az országos választmány. A part elnöke az MSZP szervezettségét összehasonlítva a Fideszével, úgy vélte: a polgári körök nagyon fegyelmezett eszközt jelentenek a jobboldali párt kezében.

Szonda: hat százalékos Fidesz-előny

A Szonda-Ipsos EP-választás előtti napokban lezárult politikai közvélemény-kutatása - amely a minden hónapban szokásos módon, a parlamenti választásokra vonatkozó kérdéseket tartalmazott - a Fidesz hat százalékos előnyét mutatta ki az MSZP-vel szemben - írja a Népszabadság.

Berlusconi: Elcsalták az olasz EP-választást

Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök szerint csalás következtében vesztette el az európai parlamenti választásokat pártja, a Forza Italia. Berlusconi szerint a legnagyobb kormánypárt azért csak a szavazatok 21 százalékát szerezte meg, mert - mint fogalmazott - "profik hadserege" megsemmisítette vagy az ellenzéki pártok eredményéhez számolta a Forza Italiára leadott voksokat.

Távozik az osztrák igazságügyi miniszter

Júliusban távozik posztjáról az osztrák igazságügyi miniszter. Dieter Böhmdorfer, aki Jörg Haider egykori FPÖ-elnök egyik legodaadóbb híve, már a harmadik szabadságpárti politikus, aki a párt EP-választásokon elszenvedett veresége miatt válik meg posztjától. Először a párt főtitkára mondott le, majd leváltották az elnököt is a súlyos vereség miatt.

Fidesz: Tornádóval akart csalni az SZDSZ

A Fidesz fővárosi frakciója jogi lépéseket kíván tenni Demszky Gábor főpolgármester ellen. Az ellenzéki párt szerint Demszky pénteken tornádóval ijesztgette az embereket, hogy jobb eredményt érjen el az EP-választáson.

Az Európai Néppárt marad a legnagyobb frakció

Megőrzi első helyét, azaz továbbra is az Európai Parlament legnagyobb frakciója marad a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt - jelentette be Pat Cox, az Európai Parlament elnöke hétfő hajnalban. Pat Cox riasztónak nevezte az EU-ellenes és szélsőjobboldali pártok jó eredményét a vasárnapi európai parlamenti választáskon. A cikk második részében megismerheti a tagállamok választási eredményeit.

Brüsszelt aggasztja az alacsony részvétel

Aggasztónak tartja az Európai Bizottság, hogy az újonnan csatlakozott uniós tagországokban alacsony volt a részvétel az európai parlamenti választáson. Az EP-választást a legtöbb EU-tagállamnál érdektelenség kísérte: kevesebb, mint a választásra jogosultak fele ment el szavazni. A tíz új tagnál azonban az átlagos részvételi arány alig érte el a 30 százalékot.

Szoros küzdelemben buktak a szlovén kormánypártok

Szlovéniában szoros küzdelemben vesztettek a kormánypártok a vasárnapi EP-választáson. A részvétel igen alacsony, mindössze 28 százalékos volt.

A nacionalista ellenzék nyert Lettországban

A nacionalista pártok előretörését hozta a lett EP-választás. Az ellenzékiek 9-ből 6 képviselőt küldhetnek majd az EP-be. A kormánypárt, a parlamenten kívüli liberálisok és az oroszok jogaiért küzdő párt 1-1 mandátumot szerzett.

Leégett az osztrák szélsőjobb

A szélsőjobboldali FPÖ hatalmas bukását és az EP-képviselőket ügyeskedéssel vádoló Hans-Peter Martin pártjának sikerét hozta az osztrák EP-választás. A legtöbb szavazatot (33,4 százalékot) az ellenzéki szociáldemokraták kapták, de a legnagyobb kormánypárt, az ÖVP is csak egy hajszállal maradt le tőlük.

Elsöprő ellenzéki győzelem Észtországban

Az ellenzéki szociáldemokraták nyerték az észt EP-választást úgy, hogy a három kormánypártból mindössze egy tudott mandátumot szerezni. A legnagyobb ellenzéki párt a szavazatok több mint 35 százalékát megszerezve egyedül több szavazatot kapott, mint a kormánykoalíció tagjai.

Besöpörte a cseh EP-helyeket az ellenzék

Csehországban leszerepeltek a kormánypártok és mindössze 5-öt szereztek meg a 24 cseh EP-helyből. Vladimir Spidla miniszterelnök pártja mindössze 8,8 százalékot kapott és még egy függetlenekből álló, kifejezetten az EP-választásra létrehozott szövetség is közel 3 százalékkal megelőzte. Bár két napon is szavazhattak a csehek, a részvétel így is alig haladta meg a 28 százalékot.

Pornósztár nem, de hokijátékos és űrhajós bekerült az EP-be

Dolly Buster volt pornósztár nem tudott elegendő támogatót maga mellé állítania Csehországban, így független listán nem sikerült Strasbourgba jutnia, Peter Stastny volt csehszlovák jégkorongbajnok viszont az Európai Parlament egyik szlovák képviselője lesz, méghozzá az EP-választáson meglepetésre győzelmet aratott Mikulás Dzurinda miniszterelnök pártjának listavezetőjeként. .

A litvánok elfordultak a kormánytól

Csak az egyik kormánypárt érte el az 5 százalékos küszöböt a litván EP-választáson, így a koalíciónak mindössze 2 képviselője lesz az európai törvényhozásban. A legtöbb szavazatot (31,5 százalékot) az ellenzéki DP kapta, melynek küldöttei független képviselőként dolgoznak majd az EP-ben.

Kiegyenlített eredmény Belgiumban

Belgiumban az átlagot meghaladó, szinte az egyik legmagasabb részvételi arányt mérték: a választók több mint 90 százaléka szavazott. Ennek két oka is van: egyrészt kötelező a szavazás és a távolmaradókat pénzbüntetéssel sújtják, másrészt regionális választást is tartottak vasárnap a belgák. Az EP-választás a néppárti és a szocialista frakcióba tömörülő pártok számára kiegyensúlyozott eredményt hozott.

Cipruson a sziget megosztói nyertek

A ciprusi EP-választáson a görög és török részre osztott sziget újraegyesítését ellenző kormánypártok együtt megszerezték a szavazatok közel felét. Több mint 28 százalékos eredményével a legnagyobb ellenzéki párt szerezte a legtöbb szavazatot.

Alulmaradt a kampánycsendsértő Berlusconi

Az olasz miniszterelnök pártja az elvártak alatt teljesített az EP-választásokon, szerencséjére azonban a kormánykoalíció többi pártjának eredménye valamelyest kompenzálta 21 százalékos eredményét. Az ellenzékiek legnagyobb tömörülése mindenkire rávert, az Olajfa koalícióra a szavazók több mint 31 százaléka adta voksát. Olaszországban is messze az EU-átlag feletti volt a részvételi arány.

Óriásit bukott a német kormánypárt

A német EP-választás a kormányzó szociáldemokraták történelmi vereségét hozta: az SPD az előrejelzések szerint alig 21 százalékot szerzett, ami a párt legrosszabb országos választáson elért eredménye a második világháború óta. Az ellenzéki kereszténydemokraták (CDU/CSU) 45 százalékot kaptak.

A baloldal győzött Máltán

Máltán a baloldali Máltai Munkáspárt nyerte meg az EP-választásokat, a párt a szavazatok 48 százalékát kapta. Egész Európában itt volt a legnagyobb a részvételi arány s szavazáson, az emberek 82 százaléka adta le voksát.

Harmadik lett a svéd EU-ellenes párt

A svédországi EP-választáson több mint 14 százalékkal harmadik lett a Júniusi Lista nevű párt, mely kifejezetten a vasárnapi szavazás kedvéért alakult, és Svédország kilépését szorgalmazza az EU-ból. Győztek a kormányzó szociáldemokraták, de megerősödött a jobbközép ellenzék.

Exit-poll felmérések Európaszerte

Görögországban a konzervatívok, Cipruson a kommunisták, Szlovéniában a jobbközép pártok nyerték az európai parlamenti választást - legalábbis az exit-poll felmérések szerint. Spanyolországban viszont a kormányzó szocialista párt nyert. Cipruson kötelező volt szavazni, bár büntetést nem helyeztek kilátásba, így égül 70 százalék körüli volt a részvételi arány.

Részeredmények: általános ellenzéki győzelem az EP-választáson

Az eddigi részeredmények szerint az ellenzéki pártok győzelmét hozta az európai parlamenti választás. Ausztriában az ellenzéki szociáldemokraták, Máltán a munkáspárt, Franciaországban a szocialisták, Dániában a szociáldemokraták nyertek. Az eddigi adatok szerint egyedül Hollandiában nyertek a kormánykoalíció fő erejét adó kereszténydemokraták.

Az európaiak felét sem érdekelte az EP-választás

Kevesebb mint a választásra jogosultak fele ment el szavazni a 25 EU-tagnál a vasárnap esti előzetes adatok szerint. Magyarországon 38 százalékos volt a részvételi arány az adatok több mint 99 százalékos feldolgozottsága mellett. Az új tagoknál jóval alacsonyabb volt a részvétel, mint a régi tagállamoknál. A legmagasabb részvételi arány Máltán volt, ahol a választók több mint 80 százaléka adta le voksát. Lengyelországban ugyanakkor alig 15 százalékos részvételt ígérnek az előzetes eredmények.

Italboltban szavaznak a doboziak

A Fidesz tiltakozik amiatt, hogy a dobozi választóknak a helyi italboltokban kell leadniuk szavazatukat az EP-választáson. A polgármester szerint ugyanakkor nincs olyan közintézmény Dobozon, ahol lebonyolítható a szavazás, így marad az italbolt, mint az eddigi választásokon mindig.

Hogyan szavazunk az EP-választáson?

Az Európai Unió tagjai 2004. június 10-13. között választják meg az Európai Parlament képviselőit. Magyarországon június 13-án, vasárnap lesz a voksolás. A választáson részt vehet minden 18. életévét betöltött, valamelyik EU-tagnál bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár. Szavazhatnak a külföldön vagy vidéken tartózkodók is, ha ezt a szándékukat előre jelezték. Olvassa el összeállításunkat a szavazás módjáról és pontos szabályairól!

Megkezdődött az EP-választás

Elkezdődött az európai parlamenti választás, elsőként a brit és a holland EU-polgárok voksolhatnak csütörtökön. Az Unió 25 tagállamának szavazói négy napon keresztül adhatják le szavazataikat, a legtöbb országban vasárnap lesz a voksolás. Az előbb lebonyolított választások eredményét addig nem hozzák nyilvánosságra, amíg az összes államban le nem zárták az urnákat vasárnap.

Pornósztár és asztronauta az EP-jelöltek között

Több EU-tagországban, elsősorban az újonnan csatlakozóknál, megfigyelhető, hogy az EP-választás iránti csekély lelkesedést egy-egy szokatlan foglalkozású jelölt kampányával igyekeznek feldobni. A politikán kívül híressé vált jelöltek között van pornósztár, modell, valóságshow-szereplő, egykori asztronauta, sportoló és Nobel-díjas író is. A nemzetközi sajtóban a legnagyobb visszhangja az észt szupermodell, Carmen Kass kampányának van.

71 nagykövetségen szavaznak a magyarok

A Külügyminisztérium számításai szerint 100 millió forintba kerül az EP-választással összefüggő külképviseleti szavazás. Összesen 2415 személy jelezte, hogy külföldön akar szavazni. Érdeklődés híján nem lesz voksolás a tripoli, a bagdadi, a nairobi és az iszlámábádi nagykövetségen.

Több mint száz párt ül hét frakcióban

Az Európai Parlamentben a képviselők nem országonként, hanem frakciónként ülnek. Így például a magyar képviselők közül a fideszesek az Európai Néppártban, a szocialisták az Európai Szocialista Pártban. Hét ilyen nemzetközi frakció működött az Európai Parlamentben az elmúlt ciklusban. A radikális pártok általában jobb eredményt érnek el az EP-választásokon, mint a hazai parlamenti voksolásokkor, így elég erősek a kommunisták, a zöldek és a nacionalisták csoportjai is.

Döntetlent jósolnak a közvélemény-kutatók az EP-választáson

Három nagyobb közvélemény-kutató cég, a Tárki, a Medián és a Gallup is döntetlen körüli eredményt jósol az EP-választásokra. Mindhárom előrejelzés szerint az MSZP, a Fidesz és az SZDSZ kerül be biztosan az Európai Parlamentbe. A Tárki csütörtökön nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása szerint alapvetően befolyásolhatja az EP-választás kimenetelét, hogy hányan mennek el szavazni. Az alacsonyabb részvételi arány az MSZP-nek és az SZDSZ-nek kedvez, a magasabb pedig a Fidesznek.

Új pártlogók az EP-választáson

A Fidesz és az SZDSZ már új emblémáját használja az EP-választási szavazólapokon. Előbbi "az európai néppárt", utóbbi "a magyar liberális párt" felirattal toldotta meg logóját, amely mindkét szervezetnél szintén módosult valamelyest - írja a Népszabadság.

EP-választás: a magasabb részvétel a Fidesznek kedvez

Ötven százalék feletti részvétel esetén 13:11 arányú ellenzéki győzelem várható az európai parlamenti választásokon, az alacsony részvétel (40 százalék) azonban a kormányoldalnak kedvez, ez esetben döntetlen lehet az eredmény - írja a Népszabadság a Marketing Centrum legfrissebb elemzése alapján. Az SZDSZ várhatóan két mandátumot szerez, és az MDF-nek is van esélye, hogy bejusson az EP-be.

Harmadannyiba kerül a külképviseleti EP-választás

A tervezett háromszázmillió forint helyett csak 117 millióba kerül a külképviseleti szavazás, miután a parlament hétfői döntése értelmében a nagykövetségekre nem utaznak négytagú szavazatszámláló bizottságok.

Csak Londonban választhat egy kecskeméti férfi

Arról értesítették az elmúlt napokban Nyúl Endre kecskeméti fényképészt, hogy törölték a választók jegyzékéből Kecskeméten. Egyúttal arról is értesítették, hogy Bács-Kiskun megye helyett Londonban adhatja le szavazatát az EP-választáson.

Megszavazták az olcsóbb EP-választást

A parlament hétfői ülésén megszavazták az olcsóbb EP-választáshoz szükséges törvénymódosítást. Így nem kell 300 millió forintért külföldre utaztatni szavazatszámlálókat.

Szavazhatnak ma az olcsóbb EP-választásról

Az Országgyűlés hétfőn dönt az európai parlamenti választásokkal összefüggő törvénymódosításról, ugyanis 197 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a házszabálytól való eltérést az ügyben. Az alkotmányügyi bizottság korábban általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot. A határozathozatalokban a Fidesz képviselői nem vettek részt.

Mégis olcsóbb lesz az EP-választás

Megállapodott a négy parlamenti párt az európai parlamenti (EP) választási törvény módosításáról. Eszerint a külföldön leadott szavazatokat itthon számolják össze, így nem kell 300 millió forintos költséggel szavazóbiztosokat kiutaztatni.

Boross szerint kevesen fognak szavazni az EP-választáson

Szerény,ötven százalék alatti részvételre számít a június 13-i európai parlamenti képviselői választáson Boross Péter volt miniszterelnök. Az uniós csatlakozással kapcsolatban az MDF politikusa kijelentette, hogy "nem igaz, hogy az ország sorsát illetően Brüsszelben dől el minden".

Egymás orra alá dörgölik a 300 milliós számlát a pártok

Mindegyik párt sokallja az EP-választás külföldi szavazások miatti költségét, de mindenki a másikat tartja felelősnek a 300 milliós kiadás miatt. Az SZDSZ szerint ők már tavaly ősszel szorgalmazták, hogy elektronikus úton is lehessen voksolni. Az ifjú szocialisták ezt most vetették fel, miután a kormány ezt javasolta. A Fidesz úgy véli, nekik is volt tavaly költségcsökkentő javaslatuk, amit a kormány nem fogadott el.

Aláírták a pártok az EP-választás etikai kódexét

Aláírta a négy parlamenti párt az európai parlamenti választás etikai kódexét. Az SZDSZ által kezdeményezett kódex szerint a választási kampány nem háború.

Több a kommunista az EP-ben, mint otthon

Az Európai Parlament júniusban megválasztandó 787 képviselője majdnem annyi Magyarországra vonatkozó törvényt fog hozni, mint a budapesti parlament. Igaz, hogy olyan fontos kérdések, mint a költségvetés vagy alkotmányozás megmarad a nemzeti országgyűlések hatáskörében, de a brüsszeli döntések magas száma miatt érdemes arra is figyelni, hogy kik szavaznak majd a közös parlamentben. A radikális kis pártok általában jobban szerepelnek az EP-választásokon, mint az otthoni parlamenti szavazásokon.

Hét párt indulhat az EP-választáson

A 16 indulni készülő párt közül várhatóan 7-en tudják a pénteki határidőre összegyűjteni az EP-választáson való részvételt lehetővé tevő húszezer ajánlószelvényt. A legtöbb kopogtatócédulát a Fidesz gyűjtötte össze. Péntekig jelezhetik a külföldön elő magyar állampolgárok is, hogy szavazni kívánnak. Ők körülbelül kétezren lesznek, ahogy a Magyarországon szavazó uniós állampolgárok is - írja a Népszabadság.

Egy ember miatt költenek milliókat az EP-választáson

Május 14-ig jelentkezhetnek azok, akik külföldön, valamelyik nagykövetségen szeretnék leadni az európai parlamenti választáson a voksukat. A jelenlegi adatok szerint nagy az érdeklődés Brüsszelben, Párizsban és Londonban, míg például Szöulban egy ember szeretne szavazni, miatta küldenek ki háromtagú bizottságot, akiknek csak a kiutaztatása több mint félmillió forintba fog kerülni.

EP-választás: drága a külföldi szavazás

70 országba utazik négyfős szavazatszámláló bizottság, hogy a külföldön élő magyarok is szavazhassanak a június 13-i európai parlamenti választásokon. A külföldi szavazások összköltsége meghaladja a 350 millió forintot - írja a Népszabadság.

EP-választás: fej-fej mellett az ellenzék és a kormány

Ha most vasárnap rendeznék az EP-választásokat, három párt képviselőjelöltjei jutnának be, és az ellenzék és a kormányoldal egyenlő arányban osztozna a helyeken - derül ki a Medián felméréséből, melyet a Magyar Hírlap közöl. Az EP-választáson az MSZP és főleg az SZDSZ hívei mondják nagyobb arányban biztosra a részvételüket.

Pornósztár is indul a cseh EP-választáson

Dolly Buster világhírű cseh származású pornósztár mégis indul a csehországi európai parlamenti választáson, mégpedig a parlamenten kívüli Független Kezdeményezés (NEI) listavezetőjeként - jelentették be kedden Prágában. A jelöltállítás határideje hétfőn éjfélkor járt le, több mint tíz párt és mozgalom indít jelölteket a június 11. és 12-re kiírt csehországi európai parlamenti választáson.

Gallup: A legtöbben a Fidesz EP-listájára szavaznának

A választókorú népesség egyharmada, 35 százaléka a Fidesz listájára szavazna az európai parlamenti választáson. 20 százalék a szocialisták listájára adná a voksát a Gallup felmérése szerint. Az MDF vezette közös listára a választókorú népesség valamivel több, mint 4 százaléka, az SZDSZ listájára közel 4 százaléka szavazna. A felnőtt lakosság valamivel több, mint egy tizede még nem hallott arról, hogy júniusban EP-választás lesz Magyarországon.

Az MSZP-sek biztosak Kovács 2005-ös távozásában

Az [origo] által megkérdezett vezető szocialista politikusok szerint Kovács László, az MSZP elnöke szinte biztos, hogy 2005-ben távozik a pártelnöki posztról, bár vélhetően tagja marad az elnökségnek. A többség szerint a szegedi kongresszuson, majd egy interjúban tett kijelentésével - miszerint 2005-ben valószínűleg újra jelölteti magát pártelnöknek - mindössze azt akarta Kovács elérni, hogy az EP-választásig megszűnjenek a pozícióharcok. A választmány néhány tagja viszont kifogásolja, hogy pont az elnök hozta fel megint a témát.

Mádl kiírta június 13-ra az EP-választást

Mádl Ferenc köztársasági elnök június 13-ára, vasárnapra tűzte ki az európai parlamenti (EP) választást. Korábban a négy parlamenti párt is ezt az időpontot javasolta.

AZ EP szerint antidemokratikus Medgyessy közös listája

Az Európai Parlament szerint antidemokratikus Medgyessy Péter miniszterelnök azon javaslata, amely szerint a pártoknak közös listán kellene indulniuk az EP-választáson. A parament csütörtökön elfogadott országjelentésében Medgyessy javaslata mellett bírálta a gazdasági problémákat és a hazai hivatalok felkészületlenségét is - írja a Népszabadság.

Eredménytelen négypárti Medgyessy javaslatairól

Eredménytelenül zárult a négy parlamenti párt és a kormány képviselőjének egyeztetése a kisebb létszámú parlamentről és a közvetlen államfőválasztásról, amit a házelnök kezdeményezésére tartottak. Az MDF az EU-s csatlakozásig, a Fidesz pedig az EP-választásig nem tárgyalna ezekről a kérdésekről.

Visszavett az SZDSZ az éles hangvételből

Hétfőre jelentősen visszafogtak az MSZP-t vasárnap még élesen bíráló SZDSZ-es politikusok. Eörsi Mátyás bocsánatot kért, és nem kívánja, hogy "húzzon el" a miniszterelnök, Bauer Tamás pedig közölte: sosem merült fel bennük, hogy fel kellene rúgni a koalíciót. Az MSZP-s politikusok úgy vélik: a bírálatok csak az európai parlamenti választásokig lesznek ilyen markánsak.

Medgyessy EP-választással együtt akar népszavazást

"Az Európai Parlamenti választásokkal egy időben tartsák meg a véleménnyilvánító népszavazást a közvetlen köztársasági elnökválasztásról"- jelentette be Medgyessy Péter miniszterelnök kedd este, egy csepeli lakossági fórumon. A miniszterelnök csak akkor kezdeményezne népszavazást ha a pártok nem fogadják el javaslatait. A népszavazásról szóló törvény szerint azonban népszavazás parlamenti vagy önkormányzati választásokkal egy időben nem tartható.

Lévai miniszter helyett kapocs lesz

Megválik miniszteri posztjától Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter, ha európai parlamenti képviselő helyet szerez a májusi EP-választáson. Lévai szerint kihívás az Európai Parlament képviselőjének lenni, mert az EU-ban is hatékonyan kell képviselni a kisebbségek és a hátrányos helyzetű rétegek érdekeit. Mint fogalmazott: kapocs lesz Magyarország és az EU között. A miniszter úgy vélte, hogy az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal távozása esetén sem szűnik meg. Az MSZP elnöksége kedden véglegesítette a párt EP-választási listáját, ahol Lévai a harmadik helyet kapta.

Az EP-választás a kis pártoknak kedvez

A politológusok szerint az, hogy az európai parlamenti választás során nem a kormányzásról kell dönteni, kedvez a kis pártoknak. Elsősorban az SZDSZ-t tartják esélyesnek a kicsik közül, mivel szavazóbázisát a fővárosi-nagyvárosi szavazók adják, akik közül a többség elmegy szavazni. A várhatóan alacsony részvétel viszont a MIÉP-nek kedvezhet, mert neki vannak a legelszántabb szavazói - állítják az elemzők.

Elfogadták az EP-választásról szóló törvényt

Az Országgyűlés hétfői ülésén nagy többséggel elfogadta az Európai Parlament (EP) tagjainak megválasztásáról szóló törvényt. Eszerint pártlistákra szavazhatunk majd. Csak az a párt szerezhet képviselőhelyet az EP-ben, amelyik a szavazatok legalább 5 százalékát megkapja. Külföldről is lehet majd szavazni: 72 külképviseleten adhatják le voksukat a külföldön tartózkodó választók.

Elhalasztották a szavazást az EP-választási törvényről

Az előzetes tervekkel ellentétben mégsem szavaz hétfőn a parlament az európai parlamenti választásokról szóló törvényjavaslatról, mivel az előterjesztéshez három bizottsági módosító indítvány érkezett. A törvényjavaslatról a múlt héten jött létre a négypárti konszenzus.

Négypárti támogatás az EP-választási törvénynek

Az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottsága keddi ülésén egyhangúlag támogatta az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Ez a jóváhagyás tükrözi azt a négypárti konszenzust, amely az ügyben hétfőn jött létre a parlamenti pártok között. Az SZDSZ ugyanakkor nem tartja jónak a javaslatot.

Hárompárti megegyezés az EP-választásról

Megszületett a megállapodás három parlamenti párt között az európai parlamenti választásokról szóló törvényjavaslatról - közölte Avarkeszi Dezső (MSZP) a hétfői megbeszélést követően. A kormány új változatban nyújtja be a javaslatot, amely már tartalmazza azokat az elemeket, amelyekben az MSZP, a Fidesz és az MDF frakciója megállapodott.

Az SZDSZ tiltaná a lejáratást a kampányban

Az SZDSZ azt szeretné, ha valamennyi listát állító párt és szervezet csatlakozna az általuk kidolgozott etikai kódexhez. A dokumentum rögzíti többek között, hogy az EP-választási kampány alatt tilos egymás lejáratása és az ajánlószelvények öncélú begyűjtése. A 2002-es önkormányzati választásokon már kísérletezett a párt egy közös etikai kódex elfogadtatásával, akkor sikertelenül.

Berlusconi elleni kampánnyal vádolják Prodit

Elégedetlenséget és komoly figyelmeztetéseket váltott ki az Európai Parlament (EP) vezető képviselőinek körében az a kiáltvány, amelyet az Európai Bizottság elnöke adott ki a jövő évi EP-választások alkalmából.

Újból nekifutnak az EP-választásról szóló törvénynek

A kormány rövidesen újra benyújtja a hétfőn leszavazott európai parlamenti választásokról szóló törvényjavaslat mind a négy párt által támogatott részeit. A vitás részekkel kapcsolatban azonnali négypárti egyeztetést tartanak szükségesnek. A kétharmados többséget igénylő törvényt a Fidesz tiltakozása miatt nem fogadta el a parlament. A választást 2004 nyarán kellene megtartani, ehhez a törvényt november végéig el kellene fogadni.

Nem fogadták el az EP-választásról szóló törvényt

A Fidesz leszavazta az európai parlamenti választásokról szóló törvényjavaslat kétharmados támogatottságot igénylő részeit, amelyek a lényegi szabályokat tartalmazzák. Így a Belügyminisztériumnak új javaslatot kell benyújtania. A szavazás előtti heves vita lényegében egy kérdés körül forgott: a Fidesz nem fogadta el, hogy állami pénzen csak az Országos Választási Bizottság által javasolt személyek utazzanak a külképviseletekre szavazatszámláló bizottsági tagoknak, pártdelegáltak viszont nem. A választást 2004 nyarán kellene megtartani.

A Fidesz nem fogadja el az EP-választás rendjét

Hétfőn a kormánypártok és az ellenzék kölcsönösen leszavazta az európai parlamenti (EP) választásokról szóló törvényjavaslat kapcsán egymás módosító javaslatait. Többek között Avarkeszi Dezső (MSZP) és Salamon László (Fidesz) javaslatait is, melyek egymástól függetlenül arra irányultak, hogy a külképviseleteken elektronikus helyett hagyományos, urnás szavazás legyen. Így maradt a kormány elképzelése az e-voksról. Emiatt viszont a Fidesz nemmel fog szavazni a zárószavazáson.