élőhelypusztulás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- állatvédelem
- biodiverzitás
- etológia
- zoológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával
A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.
- címkék:
- Vásárhelyi Pál
- Tisza
- fokgazdálkodás
- Interreg Danube Floodplain
- ártéri gazdálkodás
- klímaváltozás
- árvízvédelem
- árvíz
- természetvédelem
- ökológia
- aszály
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- vizes élőhelyek
- fenntarthatóság
- víztározó
- Vásárhelyi-terv
- ártér
- WWF Magyarország
- Természetvédelmi Világalap
- Címkefelhő »
A hetekben zajlik több cincérfaj rajzása
A Nagykapornak melletti Remetekertben havasi cincérrel (Rosalia alpina), gyászcincérrel (Morimus funereus), valamint kis hőscincérrel (Cerambyx scopolii) találkoztunk erdei adatgyűjtéseink során. Mindhárom említett cincérfaj védett Magyarországon, utóbbi kettő pedig Natura 2000 jelölőfaj.
Kik laknak a fűben, avagy mire is jó az a sok gyep?
Amikor a biológiai sokféleség fogalma a hétköznapi életünkben felmerül, akkor legtöbbeknek az erdők, emberi zavarástól viszonylag érintetlen területek élővilága jut az eszébe. Nem is hinnénk, hogy gyepes élőhelyeink, milyen nagy hányadát őrzik természeti értékeinknek.
A Kis-Sárréten már kikeltek az első gólyatöcs fiókák
A gólyatöcs az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelőként fordult elő a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Éppen ezért örvendetes, hogy a tavalyi esztendő után idén ismét költ a területen.
Meglapuló túzokcsibék – összhangra van szükség a mezőgazdaság és a fajvédelem között
Ezekben a napokban kel ki a túzokcsibék nagy része a Kiskunsági Nemzeti Parkban és peremterületein. A Felső-Kiskunságban él a hazai állomány nagy része, így különösen fontos, hogy igyekezzünk megvédeni a sok veszélynek kitett apróságokat.
Már költenek a túzokok
A Körös-Maros Nemzeti Parkban javában tart a túzokok költési időszaka. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon él a hazai túzokállomány több mint egyharmada, a legutóbbi számláláskor 513 példányt regisztráltak.
A famatuzsálemek védelméért küzd a MATE kutatója
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyik fiatal kutatója közel 11 évig 2000 faegyedet vizsgált meg, 531 települést vagy településrészt bejárva, 45 000 kilométert megtéve annak érekében, hogy feltérképezze hazánk faóriásait. Minderre az elképesztő ökológiai értékük miatt nagy becsben tartott egyedek megismerése és megóvása érdekében volt szükség, állítja a MATE szakértője. A közelgő Környezetvédelmi világnap alkalmából ismerjük meg ezeket a különleges lombhullatókat és örökzöldeket.
A vadmacskák védelmében indít programot a Budakeszi Vadaspark
A Budakeszi Vadaspark a tavaly megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program úttörőnek számít nemcsak a térségben, de a maga nemében is, hiszen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg.
- címkék:
- Pilisi Parkerdő
- fajmeghatározás
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- kihalások
- fajmegőrzés
- vadmacska
- zoológia
- őshonos fajok
- urbanizáció
- macskafélék
- Budakeszi Vadaspark
- Duna-Ipoly Nemzeti Park
- Pilisi Parkerdő Zrt.
- Címkefelhő »
A Körös-Maros Nemzeti Parkban már fiókáikat etetik a kanalasgémek
Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertőn is.
Természeti kincsek a balatonfőkajári temetőben
Csak az utóbbi időkben figyeltek fel a kutatók arra, hogy a temetők jelentős természeti értékeknek is otthont adhatnak.