éghajlatváltozás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- felmelegedés
- éghajlat
- szárazság
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ötször gyorsabban olvad az antarktiszi jégtakaró, mint húsz éve
A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy az Antarktisz érintett területein ötször gyorsabban tűnik el a jégtakaró, mint az 1990-es években. Néhány helyen már több mint 100 méternyi tűnt el az elmúlt közel húsz évben.
Még soha nem volt ilyen erős az El Nino az elmúlt négyszáz évben
Hatalmas természeti katasztrófák, többek között áradások, viharok, máshol pedig pont ellenkezőleg, szárazság és erdőtüzek pusztítanak az El Niño nyomában, különösen Ausztráliában, Délkelet-Ázsiában és Amerikában. A természetes éghajlati jelenség a tengervíz áramlásával van összefüggésben, amelyet a szokatlanul meleg óceáni vízhőmérsékletek váltanak ki és ciklikusan jelentkezik Dél-Amerika csendes-óceáni partjainál. Bár az nem újdonság, hogy az El Niño intenzitása növekszik, ám a kutatók eddig nem tudták biztosan, hogyan tudják összehasonlítani a múltban történt eseményekkel, mivel a műszeres vizsgálatokkal kapott adatok túl rövidek ...
Minden eddiginél veszélyesebb szörnyeteghullámok a világtengeren
Ahogy a bolygó légköre egyre nagyobb mértékben felmelegszik, úgy az időjárás is egyre szélsőségesebbé válik. Ezzel párhuzamosan a viharok és az árvizek gyakoribbá, és sokkal pusztítóbbá váltak. Az időnként elszabaduló féktelen természeti erőknek az ember és a technika is kiszolgáltatott. A világóceánon az elmúlt három évtizedben folyamatosan fokozódó intenzitásúak a viharok, és a pusztító óriáshullámok minden eddiginél veszélyesebbé váltak.
Nem tudnak hová elrejtőzni az éghajlatváltozás hatásai elől a rovarok
Az elmúlt ötven év adatainak elemzése szomorú végeredményt mutatott a brit kutatóknak: a rovarok mennyországának számító erdők arcát örökre megváltoztatta az éghajlatváltozás és az emberi gazdálkodás terjeszkedése, amely már a táplálékláncot is érinti.
Magyar egyetemisták, akik a Parlament előtt a klímaváltozás ellen tüntetnek
Greta Thunberg, 16 éves svéd klímaaktivista Fridays For Future nevű mozgalmához kapcsolódva egy lelkes csapat február óta Magyarországon is minden pénteken tüntet a Parlament előtt, hogy a klímaváltozás lassítása érdekében azonnali cselekvésre szólítsák fel a döntéshozókat. Ismerd meg a magyar szervezet elhivatott, lelkes egyetemistáit.
A visszaszámlálás elindult: csatlakozz te is a Föld órájához!
2007-ben az ausztrál Sydney-ben szimbolikus lámpalekapcsolással indult a Föld órája elnevezésű mozgalom, amely az utóbbi években világméretű eseménnyé nőtte ki magát. Időközben emberek millióit inspirálta arra, hogy vállaljanak szerepet bolygónk megmentésében. Összeállításunkból kiderül, miért is kell szombat este lekapcsolnod a világítást.
Új kutatások szerint az északi-sarki felmelegedés aszályhoz vezethet
Amikor a sarkvidék 10 ezer évvel ezelőtt, a jégkorszak után felmelegedésnek indult, tökéletes feltételeket teremtett az aszályhoz. A Wyomingi Egyetem vezetésével végzett új kutatás szerint hasonló változások történhetnek ma is, mert az éghajlatváltozás gyengíti a pólusok közötti hőmérsékleti különbségeket. Ez viszont kevesebb csapadékot, gyengébb ciklonokat és gyengébb középtávú nyugati széláramlást eredményez, ami a hosszú ideig tartó szárazság legjobb receptje.
Nobel-béke-díjra jelölték a 16 éves környezetvédelmi aktivistát
Greta Thunberg nem csupán beszél, hanem saját lehetőségeit kiszélesítve mindent meg is tesz azért, hogy a fejünk felett sötét felhőként tornyosuló éghajlatváltozást megállítsa. Felszólal jelentős konferenciákon, diákszerveződéseket inspirál, tüntetéseken vesz részt, mindezt pedig hihetetlen felkészültséggel, érveket felsorakoztatva teszi. Azt gondolod, hogy egy gyerek nem képes megváltoztatni a jövőt? Hidd el, hogy hat perc múlva másként fogod gondolni.
A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik a nagy klímarejtély megoldása
A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik az úgynevezett „nagy klímarejtély” megoldása svájci kutatók szerint.
Megfigyeltek valamit, ami izzó pokollá változtathatja a Földet
Unalomig ismételgetett tény, hogy ha nem fogjuk vissza a fosszilis energiaforrások használatát, akkor nagyon nagy slamasztikába kerülünk, azt azonban egyetlen kutató se gondolta volna, hogy ezzel olyan felhő-visszacsatolási hatást válthatunk ki, ami további 8 Celsius-fokkal megdobná az átlaghőmérsékletet. Amennyiben ez bekövetkezik, 14 Celsius-fokkal is melegebb lehet, mint az ipari forradalom kezdetekor. E forgatókönyv apokaliptikus lenne: a trópusi, szubtrópusi régiók túlságosan forróvá válnának a melegvérű élőlények – köztük az ember – számára a fennmaradáshoz.