Kétszer olyan gyorsan melegszik Kanada, mint a világ többi része

Kanada melegedése átlagosan kétszer olyan gyors, mint a világ többi részéé - állapította meg egy friss kutatás.

Ezek az országok nincsenek felkészülve a klímaváltozásra

A klímaváltozás minden országot érint, de nem mindegyiket egyformán. Térkép készült arról, kik a legfelkészületlenebbek.

Itt a magyarázat, hogy miért olyan sokszínűek a madártojások

A madártojások különböző formájúak, méretűek és mintájúak. A biológusok már régóta keresik ezeknek a különbségeknek az elsődleges okait. Természetesen több tényező van játékban: a genetikai és az éghajlati különbségek, valamint a környezeti alkalmazkodás. Egy most publikált tanulmány azonban egy meglehetősen egyszerű szabályt ismertet: minél hidegebb az éghajlat, ahol a madár lerakja a tojásait, azok annál sötétebbek lesznek.

Ha nekünk nem is, a földeknek hiányzik a hideg és a hó

Hiányzik a hideg és a hó a földekről - írta agrometeorológiai elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön.

Több mint 2 milliárd éve történt a legrégebbi aszteroida-becsapódás

Tudósok szerint 2,2 milliárd éve történt a legrégebbi aszteroida-becsapódás, amelynek feltehetően egy jelentős éghajlatváltozás volt a következménye.

Drasztikusan csökkenni fog a téli olimpiai helyszínek száma

Hogyan gyorsíthatta fel egy vulkán a római köztársaság bukását?

Eddig nem látott összefüggésekre világított rá egy nemzetközi kutatókból álló csapat a Római Köztársaság bukásával kapcsolatban. A tudósok szerint komoly összefüggésben állhat egy hatalmas, ókori vulkánkitöréssel, ami időszámításunk előtt 43-ban történt Alaszkában. A kutatás eredményeit hétfőn publikálták a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) szaklapban.

Barlangban találtak rá a Föld egyik legdrámaibb lehűlésének okára

A geológiai bizonyíték egy texasi barlang üledékéből került elő. A globális hőmérséklet 3°C-os zuhanása az utolsó jégkorszakot lezáró hosszú melegedést szakította félbe.

Meglepetéseket tartogatott a tízmillió éves fakövület

Az andoki magas-fennsíkon (Altiplano) dolgozó kutatók egy hatalmas fakövületet fedeztek fel a síkságon, amely mintegy tízmillió éves történelme meglepetéseket tartogatott: a most felfedezett adatok ugyanis nem egészen egyeznek azzal, amit eddig tudtunk és gondoltunk az ősi éghajlatról. A friss eredményeket a Science Advances tudományos szaklapban publikálták.

Az éghajlati anomáliák tehették még halálosabbá az első világháborút

Az abnormálisan rossz időjárási viszonyok jelentős hatást gyakorolhattak mind az első világháború, mind az 1918-as spanyolnátha-járvány haláleseteinek számára. Legalábbis ez derült ki egy új kutatásból, amit a Harvard Egyetem kutatói publikáltak a GeoHealth tudományos szaklapban. A szakemberek szerint a szakadó eső és a gyorsan zuhanó hőmérséklet miatt még több ember vesztette életét.