dr. Pintér Attila
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda
- üzletrész értékesítés
- term sheet
- befektetés
- KRS DealMarket
Kölcsönből tőke? A tagi kölcsön apportja
Jellemzően a vállalkozások életciklusának első felében fordul elő gyakran az a helyzet, hogy a vállalkozás még érdemi értékesítési tevékenységet nem végez, bevételei még nincsenek, de kiadásai – főleg az indulással kapcsolatos terhek, az állandó-, vagy épp az első alapanyag beszerzésekhez kapcsolódó költségei – már felmerülnek. Ezen kiadásoknak jogszerű és bevált finanszírozási módja az úgynevezett tagi kölcsön. De mi történik később ezzel a követeléssel? Ha az alapító nem kéri vissza a kölcsön összegét, hogyan tudjuk ezt tőkésíteni? A témával kapcsolatban a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjét kérdeztük.
- legfrissebb
- legrégebbi
A JEREMIE program elszámolása és a felelősségi kérdések
A 2009-ben indult JEREMIE programok hatására a hazai kockázati tőkepiac jelentős fejlődésnek indult, hiszen a programban részt vevő 28 alapkezelő 131,5 milliárd forintnyi támogatás folyósítására kapott mandátumot, a magyar KKV szektor élénkítése érdekében. A 2016. május 31. napjáig tartó kihelyezési időszak lezárult, de már most számos szabálytalanságra derült fény. A programban részt vevő alapkezelők felelősségéről és a visszafizetési kötelezettségről dr. Pintér Attila, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője közöl átfogó elemzést.
Új tőkeprogramot indít a kormány
Az augusztus 17. napján megjelent kormányhatározatok értelmében a kormány egy új tőkealap felállításáról határozott. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda befektetési szakjogásza, dr. Pintér Attila szerint a határozat értelmében a tőkelap forrásait EU-s forrásokból, mindössze 8 milliárd forint összegben biztosítja a kormány, valamint ehhez magánforrás bevonását is előirányozza.
A seed és startup cégek finanszírozása a JEREMIE-program után
A JEREMIE-program kihelyezési szakaszának lezárulását követően érezhetően kevesebb finanszírozási lehetőség van a magyar piacon, ugyanakkor ez alkalmat teremt a magánszektor forrásainak felhasználására – hívta fel a figyelmet, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Az üzletrészen alapított zálogjog, mint a kockázati tőkebefektetések biztosítéka
A klasszikus paradigma szerint a tőkebefektetéseket nem szokás biztosítani, ugyanis egy induló vállalkozásnak nincsen, vagy kevés biztosítékul leköthető eszköze van. Sok esetben azonban a befektető mégis kér biztosítékot, ha mást nem, akkor a finanszírozással érintett vállalkozás üzletrészeit terheli meg zálogjoggal. Sajnos, a 2007-es cégtörvény módosítása óta eltelt idő sem volt elég arra, hogy olyan zálogjogi nyilvántartás kerüljön bevezetésre, amely megfelelően szolgálja az adós és a befektető érdekeit. Az üzletrészen alapított zálogjogról dr. Pintér Attila, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője ad részletes elemzést.
KRS: a kockázati tőkealap-kezelők felelőssége
Egészen a legutóbbi időkig fel sem vetődött kérdésként, hogy a kockázati tőkealapok alapkezelői milyen felelősséggel tartoznak az általuk kezelt tőkealapokkal, vagy éppen az alapok befektetőivel szemben. Ilyen gyakorlata a 2014-ben hatályba lépett befektetési formákat és alapkezelőiket szabályozó törvénynek sincsen, viszont úgy tűnik, hogy a közelmúltban napvilágot látott adatok alapján mégis kérdéses lehet felelősségük. A kockázati tőkealap-kezelők felelősségének kérdéseit a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda befektetési szakértője, dr. Pintér Attila járja körül.
KRS-konferencia: a tőkebefektetések előkészítése
Tőkebefektetések előkészítése, a befektetők és tanácsadók tapasztalatai több száz befektetés alapján címmel, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda, a HVCA Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt., és az M27 ABSOLVO-val közös szervezésében tartottak pénteken rendezvényt a Hilton Budapest Cityben. A rendezvény elsősorban olyan kis- és középvállalkozások számára szolgálhatott hasznos információkkal, akik vállalkozásukat tőkebevonással szeretnék finanszírozni és a vállalkozásuk fejlesztéséhez, növekedéséhez tőkebefektetővel szeretnének társulni.
KRS: a tőkeleszállítással kapcsolatos legújabb bírósági gyakorlatról
A törzstőke leszállításával kapcsolatban már a Gt. hatálya alatt is számos kérdés merült fel, amelyekre az új Ptk. hatályba lépésével sem adott választ a jogalkotó. Így többek között továbbra sem volt egyértelmű, hogy mikor kell a tőkeleszállítással kapcsolatban kétszer közleményt közzétenni, vagy, hogy mikor kell lefolytatni a hitelezővédelmi eljárást. Az újabb bírósági gyakorlat számos kapcsolódó kérdést megválaszol, azonban néhány újabb problémakört is felvet, amelyek megoldása elmarad – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
KRS: jogi átvilágítás, mint a tőkeinvesztíciók nélkülözhetetlen szakasza
A jogi átvilágítást végző ügyvéd feladata a befektetés releváns jogi kockázatainak feltárása, azaz, hogy megvizsgálja a céltársaság szervezetét, működését és tájékoztassa a befektetőt a befektetés megtérülését veszélyeztető jogi tényekről, körülményekről – mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Pintér Attila.
A vezető tisztségviselők felelőssége - a KRS összefoglalója a Kúria elemzéséről
A Kúria Polgári Kollégiuma a közelmúltban fogadta el Kúria Polgári Kollégiumának Joggyakorlat-elemző Csoportja által készített összefoglaló véleményét a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége tárgykörében végzett joggyakorlat elemzésével kapcsolatban – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.