Dr. Hauck Arvid
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda
- polgári törvénykönyv
- cégbíróság
- bíróság
- bérleti szerződés
KRS: mit tehetünk a kéretlen levelek és hírlevelek ellen?
Aki internetet használ, és rendelkezik e-mail címmel szinte törvényszerű, hogy kéretlen leveleket kap. Leggyakrabban reklámokat, nyereményjátékra vonatkozó felhívást, hírleveleket kapunk; de vajon az e-mail küldői, jogszerűen jutottak hozzá, az e-mail címünkhöz, illetve jogszerűen küldhetnek ilyen üzeneteket részünkre? Tehetünk valamit ellene? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
KRS: így kerülhetik el a pénzbírságot a betéti és közkereseti társaságok
Március 15.-én lejárt a közkereseti- és betéti társaságok számára a határidő arra vonatkozóan, hogy ezen gazdasági társaságok a működésüket az egy évvel korábban hatályba lépett Polgári Törvénykönyv hatálya alá helyezzék – hívta fel az érintettek figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Hauck Arvid szerint mindenképpen javasolt a mulasztás mihamarabbi orvoslása az esetleges pénzbírságok elkerülése érdekében.
Hogyan gondoskodjunk cégünk működőképességéről váratlan, tragikus események esetén?
Főleg kis és középvállalkozásoknál, családi vállalkozásoknál gyakori, hogy a többségi tulajdonos látja el egyedül a cég vagy akár egy cégcsoport ügyvezetését, teljes kontroll alatt tartva a vállalkozás-cégcsoport működését.
Időt nyerhetnek-e a kft.-k a feltőkésítési kötelezettség teljesítésére?
Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy a korlátolt felelősségű társaságok időt nyerjenek a legkésőbb 2016. március 15-ig esedékes feltőkésítési kötelezettség teljesítésére? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint a kérdés sok korlátolt felelősségű társaságot foglalkoztat, hiszen számos olyan társaság létezik, amelynek jelenleg komoly megterhelést jelent a törzstőke hárommillió forintra történő felemelése legkésőbb 2016. március 15-ig, jóllehet ezt minden olyan korlátolt felelősségű társaságnak meg kell tennie, amelynek törzstőkéje nem éri el ezen összeget.
Kötelező tőkeemelés készpénz befizetés nélkül?
Elsősorban a kisebb cégek számára jelenthet problémát az új Ptk. hatálybalépésével bevezetésre került azon változás, amely szerint a jogszabály hatálybalépését megelőzően bejegyzett korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjét a létesítő okirat első módosításakor, de legkésőbb 2016. március 15. napjáig legalább hárommillió forintra fel kell emelni – hívta fel az Origó figyelmét egy fontos előírásra a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Ám sokan nem tudják, hogy a cégükben a tőkeemelést nem csupán készpénz befizetésével, hanem úgynevezett nem pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátásával is megtehetik – ttájékoztatott ...
KRS: korlátozhatjuk-e érvényesen szerződésszegésért való felelősségünket?
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint az új Polgári törvénykönyvben a szerződésszegésért való a felelősség kizárásának és korlátozásának lehetőségei jelentősen bővültek, ugyanis a felelősség kizárásához illetve korlátozásához a szabályozás már nem követeli meg a megfelelő ellenszolgáltatás nyújtását. Dr. Hauck Arvid hangsúlyozta: a szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért vagy szerződésszegésért való felelősséget természetesen az új Ptk. szerint sem lehet érvényesen kizárni vagy korlátozni, azonban a súlyos gondatlansággal, illetve bűncselekménnyel okozottt ...
KRS: megváltoztak a versenyeztetési eljárással történő beszerzés szabályai
Az új Polgári törvénykönyv a versenyeztetési eljárással történő beszerzés szabályait is megváltoztatta 2014. március 15-től – hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A versenyeztetési eljárásra vonatkozó új szabályok értelmében, ha az ajánlatkérő olyan ajánlati felhívást tesz, amelyben több személytől kéri ajánlat benyújtását, azzal, hogy a beérkezett ajánlatok közül a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köti meg a szerződést, a felhívást tevő felet szerződéskötési kötelezettség terheli – hangsúlyozta dr. Hauck Arvid.
Meddig terjed a munkáltató ellenőrzési joga?
Gyakran merül fel a kérdés, meddig terjed a munkáltató ellenőrzési joga, hogyan ellenőrizheti jogszerűen a munkavállalóit, és mely magatartás lépi át a jogszerűség határait. Köztudott ugyanis, hogy a munkáltatót a Munka Törvénykönyve a munkavállalókkal szemben ellenőrzési joggal ruházza fel, azonban annak határairól nem rendelkezik részletesen – mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Hauck Arvid kiemelte: a kérdés az, hogy vajon meg lehet-e figyelni a munkavállalókat kamerákkal, lehet-e ellenőrizni a céges autók hollétét helymeghatározó eszközökkel, ellenőrizhető a munkavállalók közösségi oldalakon való aktivitása?
Jelentősen változnak az özvegyi jog szabályai az új Ptk.-ban
Az özvegyi jog szabályai jelentős mértékben megváltoznak az új Polgári törvénykönyv hatálybalépésével - hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A szabályok változásának indokául az a felismerés szolgált, hogy a leszármazók jelenleg az özvegyi haszonélvezet miatt felmenőjük halála után csak hosszú idő elteltével juthattak hozzá az örökségükhöz - mutatott rá dr. Hauck Arvid.
Megfelelően járunk el, ha e-mailen szerződünk partnereinkkel?
Egyesek úgy vélik, hogy amennyiben a felek megállapodása nem kerül írásba foglalásra, úgy nem is jön létre szerződés közöttük, mások pedig írásbeli szerződéskötésnek tekintenek egy e-mailváltást is - hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Feltehetnénk tehát a kérdést, vajon megfelelően járunk el, ha e-mailen szerződünk partnereinkkel? - mutatott rá dr. Hauck Arvid. A jövőre hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv egy külön fejezetet szentel az elektronikus úton történő szerződéskötés külön szabályainak.
Jövő márciustól nem lehet biztosítéki célból vételi jogot alapítani a hitelező számára
2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyvünk szerint semmisnek minősül az a kikötés, amely - a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével - pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul - jelezte a hazai hitelezési gyakorlatban rendkívül fontos módosítást az Origónak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Hauck Arvid utalt rá: a jelenlegi gyakorlat sok esetben komoly kihívás elé állította, állítja a bíróságokat, és a jogásztársadalomban is nagy viták alakultak ki ezzel kapcsolatban.
Így változtatja meg az új Ptk. jövő márciusban a kft. szabályozását
A korlátolt felelősségű társaságok esetében rendkívül lényeges változásokat vezet be a 2014. március 15. napján hatályba lépő új Polgári törvénykönyv - hívta fel az Origó figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Hauck Arvid arra is rámutatott, hogy az új polgári kódex magába foglalja a gazdasági társaságok alapításának és működésének szabályait is, amelyek több helyen jelentősen eltérnek a jelenleg hatályos 2006. évi IV. törvény rendelkezéseitől.
Számos cég nem, vagy hibásan helyezi letétbe az éves beszámolóját
Bár valamennyi kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság köteles az éves beszámolót letétbe helyezni, a tapasztalatok szerint egyes cégek sok esetben nem, vagy nem az előírásoknak megfelelően tesznek ennek eleget e törvényi kötelezettségüknek - hívta fel az [origo] figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Pedig a számviteli törvény szerinti éves beszámoló szabályszerű elfogadása tekintetében a jogszabályok világosan rendelkeznek - mutatott rá dr. Hauck Arvid.
Mi a törvényes eljárás, ha a cégbíróság nem bírálja el a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelmünket?
Mint bizonyára sokan emlékeznek rá, 2013. február 1-ig szinte valamennyi gazdasági társaságnak kötelező jelleggel több adatot - így például a tagok adóazonosító jelét - be kellett jelenteni a cégbíróságra, amely nem kis fennakadást okozott mind a gazdasági élet részvevőinek, mind a jogi képviselőknek, de legfőképpen a cégbíróságok számára. Sokan panaszkodtak arra, hogy a határidőt megtartották, azonban a cégbíróságoktól mind a mai napig nem kapták meg a változásbejegyzésről szóló végzéseket - hívta fel az [origo] figyelmét a kialakult helyzetre a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Hogyan lehet a bérleti szerződéseket bíróságon módosítani?
A tapasztalatok szerint a gazdasági válság miatt számos olyan eset fordul elő, amikor valamelyik fél utóbb kénytelen változtatni egy bérleti szerződés egyes rendelkezésein, kikötésein. Szerencsés esetben a felek meg is tudnak erről állapodni, ám ha nincs egyezség, akkor a magyar jogban létezik egy jogintézmény, mégpedig a szerződések bírósági úton történő módosítása, amely segíthet a szerződés módosítását kívánó félnek - mondta el az [origo]-nak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Polgári perekben már elektronikusan is benyújthatunk beadványokat
A januártól lehetővé vált a polgári peres eljárások esetén a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartás, és az elektronikus beadványok benyújtása e lehetőségének bevezetése a polgári peres ügyekben egyértelműen a hazai bírósági rendszer átalakításának egyik legnagyobb újdonsága - hívta fel az [origo] figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Valamennyi hazai cég köteles lesz februárig megkeresni a cégbíróságokat
Valamennyi céget érintő jelentős cégjogi változások eredményeképpen, 2013. február 1-ig valamennyi cég köteles meghatározott, jogszabály által előírt adatok bejelentésére, dokumentumok becsatolására - hívta fel az [origo] figyelmét a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője, aki elmondta azt is, hogy a törvénymódosítás jelentős változást hozott az ügyvédek által készített aláírás-minta bizonyító erejét illetően is.
Már nem csupán a természetes személy tekinthető fogyasztónak
Az idei nyártól több jelentős módosítás lépett életbe a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezései kapcsán, így például többek között a békéltető testületek eljárásaiban a fogyasztóként természetes személyeken kívül civil szervezetek, egyházak, társasházak, lakásszövetkezetek, mikro-, kis- és középvállalkozások is felléphetnek, és például nem kell külön díjat fizetni a sárga csekkes befizetésért - mondta el az [origo]-nak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
- 1