A világ legnagyobb hangárja zárja 100 évre a csernobili katasztrófa helyszínét

Az 1986-ban felrobbant 4-es reaktorblokk teljes egészét magába foglaló szerkezet mától 100 évig hivatott megvédeni a világot a csernobili atomerőműből ma is áradó atomszennyezéstől. Több mint harminc évvel a katasztrófa után befejezték az új védőburkolat elkészítését. A hangáron belül úgy bonthatják el a korábbi betonszarkofágot és a sérült energia reaktort, hogy a bontási munkálatok során keletkező több tonnányi radioaktív por nem kerül ki a légkörbe.

Helyére került az új csernobili szarkofág

Az 1986-ban felrobban 4-es reaktorblokk teljes egészét magába foglaló szerkezet mától 100 évig hivatott megvédeni a világot a csernobili atomerőműből máig is áradó atomszennyezéstől.

Ukrajna migránsokat fogadna be a vízummentesség fejében

Az ukrán igazságügyi tárca eurointegrációért felelős miniszterhelyettese szerint Ukrajna magára vállalhatná egyes európai országok migránskvótáját, így téve magát érdekessé az EU számára.

Csernobil napelemfarmként épülne újjá

Napelemeket telepítenének Csernobil területére. Nyilvánosságra került az a prezentáció, melyben miniszterek mutatták meg, hogyan tudnák hasznosítani megújuló energia termelésére a nukleáris katasztrófa helyszínének „holt" részeit.

Az egykori Szovjetunió leghátborzongatóbb helyei

Mérgező szellemváros, hatalmas, földbe vájt mélyedés, vagy éppen kísértetiesen rothadó cirkusz - az egykori Szovjetunió területén számos hátborzongató hely található. Ezekből válogattunk.

Csernobil 30. Plusz két nap

Legtöbbször nem olyan volt, mint amilyennek képzeltük. A sugárzás a kijelölt útvonalakon egyáltalán nem veszélyes, a főbb utak tükörsimák, a baleset utáni oltáshoz használt járművek temetője pedig már nem is létezik. A felrobbant erőmű körül épülő új szarkofágon kívül viszont így sem sok biztató dolog van, talán csak a visszatelepült néni elszántsága. A csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulója után az Origo tudósítója két napig járta az erőmű körüli tiltott zónát. Képriport.

Betörtek a Roszatom épülő atomerőműjébe Finnországban

Atomenergia-ellenes tüntetők egy olyan atomerőmű építési területére törtek be, amelyhez az orosz Roszatom cég szállítja majd a reaktort. A demonstrálók a csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulójára időzítették akciójukat.

Istennel és vodkával élik túl Csernobil emlékét

A csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulóján hogyan látja ugyanazt az, akit közelről érintett, és hogyan az, aki számára politikai eszköz? Az egyik oldalon leszázalékolt likvidátorok, a másikon az ukrán elnök szavai. Mindegyiket meghallgattuk. Az Origo tudósítója Kijevben és a lebetonozott csernobili reaktornál járt az évfordulón.

Hamarosan beléphetünk a csernobili tiltott zónába

Új, 360-fokos előzetes látott napvilágot a Csernobil virtuális valóság (VR) program keretében készülő anyagból. A film minden eddiginél részletesebben mutatja be a katasztrófa helyszínét 30 évvel az atomerőmű-baleset után.

A gamma-sugarak hatása a százszorszépekre

Több millió ember életét befolyásolta, több ezren haltak meg miatta közvetlen és járulékos okokból, 200 ezer embernek kellett miatta végleg elhagynia az otthonát, miközben évente akár tízezren is felkeresik, hogy borzongjanak. A megszokottnál 40 ezerrel több abortuszt végeztek a baleset utáni hetekben, három ország területét ért jelentős sugárszennyezés, több környezetvédelmi mozgalmat és popszámot ihletett, és még 50 évig szedi áldozatait. Harminc éve történt az atomerőmű-katasztrófa Csernobilban, 15 fotóval járjuk körül a környéket és az elmúlt időszakot.

Még mindig kísért Csernobil tragédiája - Már 30 éve élünk együtt pusztító örökségével

Harminc évvel a csernobili katasztrófa után Ukrajnára még mindig súlyos terheket ró a tragédia következményeinek kezelése, szakértők azonban már megoldásokat is kínálnak arra, hogyan lehet hasznosítani az atomerőmű környékét, a radioaktív fertőzés miatt a mezőgazdasági termelésből kivont úgynevezett tiltott zónát.

Aszódi: Egyre több ország építhet atomerőművet

A következő évtizedekben egyre több ország használhat nukleáris energiát, miközben az Európai Unióban egy picit csökkenhet az atomerőművek áramtermelése – véli Aszódi Attila. A paksi bővítésért felelős kormánybiztos szerint a 30 évvel ezelőtti csernobili tragédia a Szovjetunió felbomlásában is fontos szerepet játszott. 

Ébredezik a természet a csernobili rémálomból

1986. április 26-a az atomenergia békés felhasználásának sötét napja: idén harminc éve történt a világ legsúlyosabb atomreaktor-balesete, a csernobili katasztrófa. A rengeteg áldozatot szedő baleset pontos körülményei a mai napig nem tisztázottak, de a természetet ért káros hatásokról sincs egységes tudományos álláspont. Abban mindenki egyetért, hogy a sugárzás káros hatással van az állatokra és az emberekre, arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy milyen mértékben, és hanyatlik-e a nukleáris szennyezés miatt az érintett környék élővilága. 

Harminc éve rajzottak ki a halál hangtalan sugarai

1986. április 26-a verőfényes szép tavaszi napként virradt fel a késő kádári Magyarországra. Az ország a kellemesnek ígérkező hétvégére készült. Senki sem sejthette, hogy légvonalban pár száz kilométerrel keletre, a csernobili atomerőmű 4. blokkja felett terpeszkedő vészjósló füstfelhő radioaktív halálfejként készül betakarni fél Európát. A valós eseményekről egy, az Origo birtokába jutott korabeli titkos dokumentum alapján számolunk be a katasztrófa 30. évfordulóján.

Virtuális sisakban is végigborzonghatja Csernobilt

Virtuális Csernobil-kiállítás nyílt a kijevi America House-ban a nukleáris katasztrófa 30. évfordulójának emlékére. A "Csernobil 360" című rendhagyó tárlaton virtuális sisakban lehet végigborzongani a tiltott zóna helyszíneit.

Atomreaktorból szélkerék a Hősök terén

Fukusima és Csernobil évfordulóján a Greenpeace különleges akcióval hívja fel az emberek figyelmét az atomenergia veszélyeire: napelemes lámpákból először atomjelet, majd hatalmas szélkereket rak ki a Hősök tere nagy, nyitott placcán. A kezdeményezés a Paks II. megépítésének veszélyeire is rámutat, valamint arra, hogy a megújuló energiával sokkal biztonságosabban és olcsóbban fedezhetnénk az energiaszükségletünket.

Fény derült a csernobili fantomfotó titkára

Első ránézésre nem könnyű megállapítani, mi történik a tíz évvel a csernobili katasztrófa után készült képen. Mintha egy hatalmas gomba terjedne szét az üzem padlóján, ahol egy védősisakos szellemalak dolgozik valamit. Az Atlas Obscura ismeretterjesztő oldal egyik szerzője kinyomozta a fotó eredetét.

Vujity Tvrtkónak vizsgálatokra kellett járnia utazását követően

A műsorvezető elárulta, hogy melyik forgatási helyszín volt az, ahol a legjobban félt, és hogy miért járt utána orvosi vizsgálatokra.

Csernobil a magyar fejlesztőket is megrengette

A csernobili atomkatasztrófából készített volna sci-fi akciójátékot egy ukrán stúdió, álmuk azonban túl nagy volt ahhoz, hogy valóra váljon. Aztán jött egy magyar fejlesztőcsapat, és befejezte azt, amit az eredeti alkotók elkezdtek. Az először kétfős brigád később közel ötven tagot számlált, most ismét toboroznak. Jövőre közösségi finanszírozással szeretnének teljesen saját programba kezdeni.

Csernobilba újra visszatértek a nagytestű emlősök

Harminc évvel a világ egyik legsúlyosabb nukleáris balesetének helyszínére a jelek szerint újra visszatér az élet. A katasztrófa területén jávorszarvasok, rőtvadak, és farkasok hemzsegnek. 

Visszavették a vadállatok Csernobil környékét

Szaporodnak a vadállatok a csernobili atomerőmű körül kialakított "elidegenítési övezetben" a Current Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint.

Ukrajna hozzáférhetővé tenné a csernobili zóna kétharmadát

Az egy híján harminc éve felrobbant csernobili erőmű körül kialakított 30 kilométeres átmérőjű zóna tíz kilométerre csökkentését javasolja az ukrán Környezetvédelmi Minisztérium.

Eloltották a csernobili tüzet

Az ukrán Katasztrófavédelem hivatalos jelentése szerint szombat reggelre sikerült eloltani a csernobili lezárt övezetben hétfő óta tomboló kiterjedt erdőtüzeket. Radiokatív szennyezés nem történt.

Eloltották a Csernobil körüli tiltott övezetben az erdőtüzeket

Teljesen eloltották az erdőtüzeket a Csernobil körüli tiltott övezetben, de a közeli erdőkben újabb lángok csaptak fel - közölték ukrán médiaforrások szerdán.  

Az elmúlt húsz év legnagyobb tűzvésze fenyegeti Csernobilt

Az 1992. évi erdőtűz óta nem volt ekkora fenyegetésnek kitéve a Csernobili Atomerőmű – ismerte be Arszen Jacenyuk ukrán miniszterelnök.

A halálba küldött emberek fotói Csernobilból

Likvidátorok – így hívták azokat az embereket, akiket a biztos halába küldtek 29 évvel ezelőtt Csernobilban. Az atomerőmű négyes reaktora 1986. április 26-án robbant fel, radioaktív szennyezéssel borítva be Európa nagy részét. A katasztrófa következtében 10 napig égett a nukleáris fűtőanyag. Előbb az erőműhöz legközelebb eső Pripjaty teljes lakosságát telepítették ki, majd május első napjaiban a reaktor 30 km-es körzetéből minden embert. A zóna jelenleg is zárt terület, négyezer ember dolgozik ott. 

Csernobil árnyai még ma is felettünk lebegnek

Az 1986-os csernobili atomkatasztrófáról mind a mai napig ellentmondásos hírek terjednek a köztudatban. Az összeesküvés-elméletek hívői eltúlozzák a katasztrófa mértékét, illetve azt állítják, hogy a tudósok és a hatóságok még ma sem árulják el a tényleges adatokat, és nemcsak akkor, de azóta is elbagatellizálják a baleset következményeit. A kutatók viszont azt mondják, hogy minden összegyűjtött adat nyilvános, és ezek nem támasztják alá sem az áldozatok százezres nagyságrendjéről, sem a rákos megbetegedések ugrásszerű növekedéséről szóló pletykákat.

Sok a sugárzó vaddisznó Bajorországban

Csaknem harminc évvel a csernobili atomkatasztrófa után még mindig nagyon sok a radioaktív vaddisznó Bajorországban.

A klímaváltozás feltámaszthatja a csernobili sugárzást

A csernobili katasztrófa reaktorból kiszabadult radioaktív bomlástermékei mind a mai napig sugároznak az atomerőmű körüli hatalmas, elhagyott erdőségekben. Norvég kutatók szerint a klímaváltozás következtében e szennyezés egy része ismét a környező országok felé veheti útját.

Páratlan drónvideó Csernobilról

Az 1986-os atomkatasztrófa óta megállt az idő a kihalt városokban.

Ilyen most Csernobil és környéke

Ilyen most Csernobil és környéke

Így reagáltak a csernobili madarak

Közel 30 évvel a csernobili atomkatasztrófa után azt találták, hogy a madarak vérében megnövekedett a káros hatások ellen védő molekulák mennyisége.

Ahol a lakásokban bokrok nőnek

1986. április 26-án, ma éppen 28 évvel ezelőtt robbant fel emberi mulasztás miatt a csernobili atomerőmű. Az erőmű egy Pripyat nevű város közvetlen közelében található, ahol 50 000 ember élt a katasztrófa bekövetkeztekor. Ezek jórészt az erőműben dolgozók és családjaik voltak, a várost eredetileg erre a célra húzták fel 1970-ben. Pripyat egy dinamikusan fejlődő, a szovjet életszínvonal felett álló város volt egészen az eset napjáig. Azóta egy kihalt panelrengeteg, egy igazi szellemváros… Elhagyatott helyek című sorozatunk hetedik része következik.

A világ legmagányosabb helyei

Ha a kötelező turistalátványosságokat már mind kipipálta, Eiffel-toronytól a Niagaráig, és elege van a látványosságok körül tolongó tömegből, ideje kihaltabb célpontok után nézni. Hallott-e már például az olasz Riviéra tengeralatti Jézus-szobráról? Vagy Észak-Korea legmagasabb hoteljéről, mely évtizedek óta üresen áll?

Elegük van a belorusz falusiaknak a csernobili farkasokból

Ilyen Csernobilban turistának lenni

Aki Csernobilban turistáskodna, az jó ha tudja, hogy a sugárzásnál jóval veszélyesebbek az elhagyatott, enyészetnek indult épületek. Beszámoló ajánló Pripjatyból, ahol hétvégente egymást érik a turistacsoportok.

Újra vetik a búzát és a kukoricát a csernobili zónában

Néhány csernobili zónában lévő gazdaság elkezdte művelni az atomerőmű balesete miatt 25 éve parlagon heverő termőföldjeit.

Az Országház is beférne Csernobil új szarkofágja alá

Építői szerint egy évszázadig áll majd a csernobili atomerőmű négyes blokkja fölé tervezett, csúcstechnológiás robotokkal is felszerelt új acélszarkofág. A harmincezer tonnás, 250 méter hosszú, 110 méter magas monstrumot az erőműtől háromszáz méterre építik fel, és síneken tolják a helyére. Ezután a jelenlegi, romos szarkofágot kiporszívózzák a helyéről.

27 éve történt a csernobili atomkatasztrófa

27 éve volt a világ egyik legsúlyosabb atomkatasztrófája. A csernobili atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás miatt kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás.

Baleset a csernobili atomerőműnél

Elővigyázatosságból evakuálták a csernobili erőmű új szarkofágján dolgozó munkásokat, mert vélhetően az atomerőmű gépházának teteje nem bírta a hó súlyát. Az ukrán hatóságok szerint a radioaktivitás szintje nem emelkedett.

Kend a cunamira!

Egy évvel a fukusimai baleset után még mindig nem lehet tudni, hogy pontosan mi okozta a katasztrófát az atomerőműben: mennyiben felelős érte a cunami, és mennyiben játszottak közre más tényezők is. Titkok és kérdések.

Rendőri rajtaütés után halt meg egy csernobili éhségsztrájkoló

Egy rendőri rajtaütés után életét vesztette a csernobili atomkárosultak nevében tüntetők egyike. A csoport két hete éhségsztrájkol Donyeck város nyugdíjhivatala előtt, így tiltakozva az ellen, hogy az ukrán kormány elvenné a károsultak eddigi szociális kedvezményeit és megnyírbálná nyugdíjaikat.

Újra lezárják a turisták előtt Csernobilt

Az ukrán hatóságok egyelőre megtiltják a turistáknak, hogy a huszonöt évvel ezelőtti csernobili atomkatasztrófában fertőzötté vált területekre utazhassanak.

Betiltotta a csernobili turizmust az ukrán főügyészség

Az ukrán főügyészség döntésére Ukrajnában leállítottak minden szervezett utazást a csernobili atomerőmű körül kialakított tiltott övezetbe.

Hasad-e a magyar atom?

A japán cunamikatasztrófa eddigi legjelentősebb energiapolitikai hatása, hogy a német kancellár meghirdette: országa végleg kiszáll az atomenergiából. Az olaszok népszavazáson döntöttek az erőművek újranyitása ellen. Itthon viszont szokatlan politikai egységgel döntöttek Paks bővítése mellett. Kinek van itt igaza?  

Három futballpálya területű új védőburok épül Csernobilban

Egyre romlik a csernobili szerencsétlenség után nyolc hónap alatt felhúzott betonszarkofág állapota. Azért, hogy biztonságosan elszigeteljék, és robotok segítségével szétbonthassák a megrongálódott építményt, egy hatalmas acélhangárt építenek fölé. A 29 ezer tonnás létesítmény várhatóan 2014-re készül el.

25 éve történt a csernobili katasztrófa

Az 1986. április 26-án történtek tették világszerte ismertté Csernobil városának nevét.

Nem találtak mutáns szervezeteket kutatók a csernobili tiltott övezetben

Nem találtak mutáns szervezeteket a csernobili nukleáris katasztrófa genetikai következményeit vizsgáló ukrán kutatók a felrobbant létesítmény körüli 30 kilométeres tiltott zónában - írta csütörtökön online kiadásában a Zerkalo Nyegyeli című ukrán hetilap.

Atomlegek - így lett csernobili szintű a fukusimai baleset

Már hivatalosan is a békés célú atomenergia-felhasználás egyik legsúlyosabb balesetének számítanak a Fukusima Daiicsi erőműben történtek. A japán nukleáris hatóság szerint viszont a balesetsorozat csak tizedannyi sugárzással terhelte a környezetet, mint a csernobili robbanás 1986. április 26-án és később. A  többszörösen megsérült erőmű állapota továbbra is stabil: súlyos, de nem életveszélyes.

Csernobili szintre emelték a japán reaktorbaleset minősítését

A legmagasabb, hetes fokozatúra emelték a fukusimai atomerőműben történt katasztrófa minősítését Japánban. A szivárgás most tizedannyi, mint amennyi 1986-ban Csernobilban volt.