A bolygók és a Hold látványos együttállása

Május 21-22-én (péntek-szombat) este derült idő esetén látványos égi együttállás figyelhető meg az alkonyati északnyugati égbolton. A már hosszabb ideje egymás közelében tartózkodó Vénusz, Mars és Szaturnusz bolygóhármas mellé "csatlakozik" a holdsarló is, érdekes látványosságot kínálva.

Bolygók csúcstalálkozója

Két héten át a szabad szemmel is megfigyelhető bolygók egyszerre láthatók az esti égen. Ilyen alkalom legközelebb 2036-ban lesz.

A bolygók királya megérkezett

Az éjszakai égbolton egyre fényesebben ragyog a Jupiter, amint február 2-án bekövetkező legnagyobb földközelsége felé halad. A legnagyobb planétához hajnalban a tündöklő Vénusz csatlakozik.

Szenzációs kép az Uránusz családról

A világ legnagyobb távcsőrendszere a gyűrűs bolygók egyikének szokatlan látványával ajándékozott meg bennünket.

A betlehemi csillag - 4. rész: Bolygóegyüttállás

Víz nyomai távoli bolygókon

Olasz rádiócsillagászok a vízmolekulák nyomait fedezték fel Naprendszeren kívüli bolygók légkörében.

Magyar csillagászok idegen bolygók nyomában

Az ELTE Csillagászati Tanszék és a budapesti Konkoly Obszervatórium kutatóiból a közelmúltban alakult egy csoport, amelynek tagjai Naprendszeren kívüli bolygókat kutatnak.

Újabb Jupiter és összeálló bolygótestek

Alig múlt el az első Jupiterhez hasonló távoli bolygó felfedezésének izgalma, máris találtak egy újabb hasonló planétát. Máshol pedig bolygókká összeálló törmelékgyűrűk létezését bizonyították egy Naphoz hasonló csillag körül.

Az égi színdarab utolsó felvonása

Április óta több különleges látványosság tanúi lehettek, akik naplemente után fürkészték a sötétkékből feketébe hajló égboltot. A mai este még egyszer fellebben a függöny.

Előadás: Kutatás idegen világok után

Ma este felsorakoznak a bolygók

Április második felében érdekes és igen ritka csillagászati jelenséget figyelhetünk meg - már ha a felhők istenei is kegyesek lesznek hozzánk.

Föld-típusú exobolygók reménye

Napjainkban már nem az a kérdés, hogy léteznek-e bolygók más csillagok körül is, hanem hogy vannak-e közöttük a mi Földünkhöz hasonló, szilárd felszínű kőzettestek.

Találkozzunk a Teremtővel!

A Föld és más kőzetbolygók létrejötte egy-egy hatalmas robbanásban történhetett. A laboratóriumi szimuláció szerint a röntgen- és a gammasugarak lökéshullámai mind-mind fuzionálódtak a por- és gázködökben kavargó anyaggal, amiből végül is a bolygók születtek.

Nomád bolygókat kapott el az űrtávcső

Újabb csillag nélküli, ősi világok nyomaira bukkantak amerikai csillagászok.

Pörgő fekete lyukak

A galaxisoktól egészen a csillagokig és a bolygókig, szinte minden pörög, minden forgásban van a világegyetemben. Egy amerikai asztrofizikus, a fekete lyukba örvénylő anyag röntgensugárzását tanulmányozva, először mutatott rá a téridő épületén tátongó repedésekre.

A Naprendszer születése

Mintegy 5 milliárd évvel ezelőtt egy új csillag sugarai járták át a Galaxist. Néhány száz évmillió múltán a körülötte örvénylő por és gázfelhőből lassan-lassan kezdtek kibontakozni a bolygók és holdjaik, meghatározott pályára álltak a kósza üstökösök és a vad meteorrajok. Bolygórendszer született az űr végtelenjében.