Csütörtöki babahoroszkóp

A Hold ma még a Halak jegyében tartózkodik, együtt áll az Uránusz bolygóval. Kicsinyünk a mai napon kifejezetten meglephet minket azzal, hogy új dolgokat csinál.

A Föld, ahogy még sohasem láttuk

Ismét betérhetnek a moziba azok, akiket mágnesként vonz a filmvászon elé a természet: mozifilm készült a BBC négy év alatt leforgatott, óriás költségvetésű, 11 részes Bolygónk, a Föld című sorozatából. A forradalmian gyors mozgású kameráknak és a részletgazdag képeknek köszönhetően A Föld káprázatos utazásra visz bennünket bolygónkon.

Kék bolygó, zöld jövő - mennyit érnek a megújuló energiák?

Ketyeg a klimatikus óra, fogynak a kőolajtartalékok, miközben az emberiség energiaigénye növekszik. Merre van a kiút? Sokan a megújuló energiákra voksolnának, hiszen ezek gyakorlatilag kimeríthetetlenek, és a legtöbb formájuk nem jár széndioxid-kibocsátással. Kis utánaszámolással azonban sajnos kiderül, hogy - legalábbis a közeli jövőben - nem tudnak a kívánt mértékben hozzájárulni az emberiség energiaszükségleteinek kielégítéséhez. A Föld napjára a Science et Vie című tudományos-ismeretterjesztő lap írásai alapján készítettük áttekintésünket, az Energetikai Szakkollégium Egyesület segítségével.

Esetleges élőlényeket is megőrizhettek a most azonosított marsi üledékek

A Mars idős déli felföldjeinek mélyedéseiben egykori állóvizekből kivált, klórban gazdag sós üledékeket azonosítottak, emellett a bolygó vulkáni időszakait is pontosították.

Elkerülheti a rákot a tasmán ördög

A Föld legnagyobb termetű húsevő erszényesét egy titokzatos bőrbetegség tizedeli - a tasmán ördögből már csak 20 ezer egyed él bolygónkon. Egy új bejelentés azonban némi reményt adhat: kiderült, hogy egy befogott példány immunis a daganatos megbetegedéssel szemben, amely immáron az állomány felét kiirtotta.

A természetvédelem is igazságtalan bolygónkon

A fejlett országokban óriási összegeket költenek olyan területek megóvására és fenntartására, amilyeneket ezzel párhuzamosan ezerszám pusztítanak el a fejlődő világban - akár éppenséggel a nyugati gazdasági igények kiszolgálása végett.

Meteoritok fűszerezték az őslevest

Két idős meteoritban több mint tízszer annyi aminosavat találtak, mint a korábbi hasonló mintákban. Eszerint az ősi Földre az eddig feltételezettnél is több szerves anyagot hozhattak az egykori becsapódások.

Először azonosítottak szerves anyagot egy Naprendszeren kívüli bolygón

Fontos lépéshez érkezett az exobolygók kutatása: első alkalommal találtak metánt egy távoli planéta légkörében. Bár a gáz feltehetőleg nem biogén eredetű, ez a felfedezés is érzékelteti, hogy az exobolygóknak az élet lehetőségével kapcsolatos kutatása sok újdonsággal szolgálhat már a közeljövőben is.

Föld-típusú bolygók keringhetnek az egyik legközelebbi csillag körül

Néhány éven belül megtalálhatjuk az első Földünkhöz hasonló bolygót a Naprendszeren kívül. Újabb elméleti modellek alapján elképzelhető, hogy ehhez az egyik legközelebbi csillagot, az Alfa Centauri B-t kell majd alaposan megfigyelni.

Megnyílt a legnagyobb magbank a "világvégén"

A fagy Édenkertjének nevezte José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azt a föld mélyére épített sarkvidéki bunkert, ahol a bolygónkon termesztett összes mezőgazdasági növény vetőmagját őrzik majd. A világ legnagyobb magbankjába a megnyitó napján százmillió mag érkezett.

Új térképek: ijesztő a világtenger állapota

Bolygónk felszínének háromnegyede, az élőlények életterének nagy része. Több mint egymilliárd köbkilométernyi víztömeg. Egy átfogó amerikai kutatás nyomán először tárul fel előttünk összegző térképen bolygónk tengereinek, óceánjainak állapota. A látvány aggasztó: a világtenger közel felét súlyosan érinti az ember tevékenysége; a tengereknek mára nem maradt egyetlen érintetlen foltja sem. Az eredmények szerint mindenhol az óceánok hőmérsékletének emelkedése jelenti a legalapvetőbb problémát.

Kipróbálták a Jupiter jeges holdjára tervezett robotot

Minden jel arra mutat, hogy az Europa nevű Jupiter-hold jégpáncélja alatt folyékony vízóceán van, amiben akár élet is lehet - talán a földi mélytengeri füstölgők élővilágához hasonlóan. A NASA a jövőben robotszondát indít ennek kutatására. A szonda egyik földi tesztegységét a napokban próbálták ki sikerrel.

A Föld tíz leghalálosabb állata

Hatalmas fenevadak, villogó szemfogú ragadozók, kíméletlen, kitartó vadászok - bolygónk legveszélyesebb, legtöbb halált okozó állatai közé bizonyára sokan a nagytestű húsevőket, a trópusi tengerek, végtelen szibériai erdőségek vagy az afrikai szavannák vérszomjas fenevadait sorolnák. Bár a ragadozókról szóló hiedelmeknek gyakran van némi igazságalapjuk, ma már egyetlen húsevő sem akad, amelynek legfőbb prédája az ember lenne. A legnagyobb gyilkosokat nem a nagytestű ragadozó emlősök körében kell keresnünk. Ismerjék meg az emberre legveszélyesebb állatokat!

Horváth Ferenc: Hogyan működik a Föld?

"Csak abban bízom, hogy végre észhez térünk" - Jane Goodall-lal beszélgettünk

Töretlen kitartással járja a világot, hogy mindannyiunkat személyes cselekvésre buzdítson bolygónk élővilágának védelmében, támogatja a radikális aktivizmust, bár úgy véli, az ő ereje a meggyőzésben van. Sejti, miben hibázott Dian Fossey, s elárulta, hogy olykor vágyakozva gondol a Tanganyika-tó partján a csimpánzok között eltöltött évekre. Jane Goodall főemlőskutató fél évszázada kezdte meg munkáját Afrikában, s mára már világméretű humanitárius és környezetvédelmi szervezetet működtet. Február 11-én este telt házas előadást tartott az ELTE-n; előtte a budapesti állatkertben beszélgettünk vele.

Éghajlatváltozás rohamtempóban

Elképzelhető, hogy a globális felmelegedéssel kapcsolatos éghajlatváltozás lassú, fokozatos jellege idővel gyors, hirtelen változásokba csap át. Egy új vizsgálat eredményei szerint több, az éghajlat kialakításában fontos rendszer is nagy változás határán áll, és ez alapvetően befolyásolja bolygónk éghajlatát.

A világ tíz legfurább kétéltűje

A tarajos gőte emberméretű rokona, egy körömnyi aprócska béka és egy átlátszó, vak szalamandra egyaránt szerepel a Londoni Zoológiai Társaság által összállított, bolygónk legkülönlegesebb és egyben legritkább teremtményeit felsorakoztató százas listán. A béka éve alkalmából bemutatjuk a Földön még ma is élő tíz legfurcsább kétéltűt.

Thaiföldi munkaelefántok Újpesten

RUAM MUA! - Fogjunk össze az elefántokért! címmel különleges, az európai ember számára egzotikus kiállítás nyílt 2008. január 31-én az Újpesti MEO Galériában. A thaiföldi elefántok fenyegetett helyzetébe, munkaelefántok drámai sorsába és csodával határos megmenekülésük történetébe nyerhet bepillantást a látogató.

Egy 250 méteres kisbolygó haladt el mellettünk

A 2007 TU24 jelű kisbolygó az előrejelzéseknek megfelelően január 28-án elhaladt pályájának bolygónkhoz legközelebbi pontján. Az objektum ekkor 535 700 kilométerre volt tőlünk, ami közel másfélszerese a Hold átlagos távolságának.

Az első színes kép a Merkúrról

A Merkúr mellett január 14-én elhaladt Messenger-űrszonda a Földre sugározta a bolygóról készült első színes felvételt. A közelítés során a szonda lézeres magasságmérője is működött, próbaként letapogatva a bolygó felszínének domborzatát. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen mérés készült a Merkúrról.

Új, részletes felvételek a Merkúrról

A NASA nyilvánosságra hozta a Messenger-űrszonda újabb felvételeit, amelyek a korábbiaknál részletesebben mutatják a bolygó eddig ismeretlen vidékeit is.

Az első kép a Merkúr eddig ismeretlen oldaláról

A Merkúr mellett elhaladó Messenger-űrszonda sikeresen megörökítette a legbelső bolygó eddig ismeretlen oldalának jelentős részét.

A Messenger-űrszonda elhaladt a Merkúr mellett

Közel harminc éve, a Mariner-10 látogatása óta nem járt űrszonda a Naprendszer legbelső bolygójánál, a Merkúrnál. Most vége a hosszú szünetnek: az amerikai Messenger 2008. január 14-én (hétfőn), magyar idő szerint 20:04-kor elvégezte a bolygó első megközelítését.

Unalmasak lehetünk a földönkívülieknek

Egy a miénkhez hasonló technológiával és távcsövekkel bíró civilizáció egy szomszédos csillag bolygójáról több dolgot is megfigyelhetne a Földön, ami az életre utal. Észrevenné a kontinensek és az óceánok közötti különbséget, az évszakok változását, a légköri oxigént, ózont és vízgőzt, sőt a fotoszintetizáló növények élettevékenységeinek nyomait is azonosíthatná. De miért nem válaszolnak a Földön kívül feltételezett intelligens lények a rádióüzeneteinkre? Két kutató szerint talán azért, mert azok túlságosan unalmasak.

2008: a globális problémák, a burgonya, a cserkészek és a reneszánsz éve

Miről fog szólni az előttünk álló év bolygónkon? Az ENSZ olyan komoly, globális problémákra irányítja a figyelmet, mint a közegészség vagy a sarkvidékeket különösen érintő klímaváltozás, míg más szervezetek, civil szerveződések és vállalkozások lokálisabb szempontoknak szentelik az idei évet: Peru javaslatára a burgonya, Görögországban a feta sajt, az ausztráloknál a cserkészek, hazánkban pedig a reneszánsz került a figyelem középpontjába. A 2008-ra meghirdetett nemzetközi programokból globális méretű élelmezési problémák és végveszélybe került fajok körvonala rajzolódik ki.

Kisbolygó becsapódás törölve

Az új számítások szerint az 50 méteres 2007 WD4 jelű kisbolygó a korábban felmerült lehetősléggel ellentétben január végén nem ütközik a Marsnak, hanem közel 4000 kilométerre halad el mellette.

Először figyelték meg egy idegen bolygó fényét

Első alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planéta, egy exobolygó légköréről szórt csillagfényt elkülöníteni csillagának sugárzásától.

Veszélyben Földünk legmagasabb állatai

Az afrikai zsiráfokat a kihalás fenyegeti - figyelmeztettek kenyai és amerikai biológusok, akik ezzel egyidőben azt állítják: Földünk legmagasabb állatai a korábbi ismeretekkel ellentétben nem egyetlen, hanem több önálló faj képviselői, ezért a bolygónkon élő zsiráfpopuláció általános fogyatkozása néhány faj számára a véget jelentheti.

2007: az idegen bolygók éve

A 2007-es esztendő a Naprendszeren kívüli planéták, azaz az exobolygók évének is tekinthető a csillagászatban. Talán nem is a felfedezések növekvő száma a legfontosabb eredmény - az ismert exobolygók száma e sorok írásakor 270 -, inkább az, hogy megkezdődött a távoli planéták egyedi jellemzőinek, például légköri összetételének, hőmérsékletének felderítése. Erre a műszertechnika fejlődése révén nyílt lehetőség, és a következő években még gyorsabb előretörés várható. Nem vagyunk már messze az első Föld-típusú bolygó felfedezésétől sem.

Újdonságok a Szaturnusz körül

A gyűrűs bolygó körül 2004 nyara óta keringő Cassini-űrszondának a magetoszférával, és az apró holdakkal kapcsolatos legújabb felfedezéseiből válogatunk az alábbiakban.

Párolgó légkör, hatalmas villámok: új eredmények a Vénuszról

A Nature, a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike 2007. november 29-i számában érdekes tanulmányt közöl a Vénusz bolygó légkörének lassú fogyásáról. A cikk egyik társzerzője Szegő Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, aki fizikusként vett részt az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express űrszondája által gyűjtött adatok feldolgozásában, értelmezésében.

Szuperföldek és holdjaik nyomában

A Naprendszeren kívüli planéták, az exobolygók és kísérőik megismerése a Föld és a földi élet fejlődését befolyásoló tényezők megértésénben is segít. Új megfigyelések és modellszámítások alapján a bolygórendszerekben ritkák lehetnek a Holdhoz hasonló kísérők, az ún. szuperföldek pedig az élet szempontjából kedvező tulajdonságokat mutathatnak.

Az üstökös-szonda képei a Földről - a hét asztrofotója

A Föld közelében november 13-án száguldott el a Rosetta-űrszonda, hogy bolygónk gravitációja lendítsen egyet rajta. Az úgynevezett hintamanőver révén felgyorsult űreszköz látványos felvételeit mutatjuk be cikkünkben.

Rejtélyes üledékek és leszállóhely-jelöltek: európai eredmények a Marsról

A Mars Express-szonda radarmérései alapján a bolygó éjszakai ionoszférájában töltött részecskéket, az egyenlítői vidéken, a felszín alatt pedig vastag, egyelőre nem ismert eredetű üledékeket találtak. Nemrég kijelölték a 2011-ben indítandó ExoMars rover tervezett leszállóhelyeit. Az európai készítésű marsjáró fő programja egykori életnyomok keresése, és az élet mai lehetőségének tanulmányozása lesz a vörös bolygón.

Két Földhöz hasonló bolygó ütközött össze

Egy születő bolygórendszerben olyan törmeléket azonosítottak, amelyet két, korábban már összeállt, Földünkhöz hasonló égitest ütközése termelhetett. Ez minden korábbinál erősebb közvetett bizonyítékot jelent a bolygónkhoz hasonló, szilikátos összetételű és viszonylag nagy méretű kőzetbolygók születésére.

Látványos hold- és földfotók a japán Selene űrszondától

A Hold körüli pályán keringő japán SELENE szonda sikeresen tesztelte kameráját, és látványos fotókat sugárzott a Földre. Az amerikai Apollo-program óta nem örökítették meg, amint bolygónk felkel, illetve lenyugszik a Hold látóhatárához képest.

Tűzvihar Kaliforniában - a hét műholdképe

A Hollywood környékén pusztító kaliforniai erdőtüzek fotói az elmúlt napokban az újságok címoldalára kerültek. Lássuk, hogy fest a katasztrófa a műhold szemszögéből: bár maguk a tüzek nem látszanak fentről, füstjük több mint ezer kilométerre is eljut az óceán felett, az elmúlt néhány nap leglátványosabb, az űrből is észrevehető jelenségét alakítva ki bolygónkon.

Újabb két magyar-amerikai felfedezésű exobolygó

A Bakos Gáspár vezetésével működő HATNet robotteleszkóp legújabb felfedezései: egy kis sűrűségű, fémben gazdag bolygó és a Jupiterhez hasonló forró gázóriás.

Rozmárinvázió Alaszkában

A klímaváltozás drámai következményének tartják környezetvédők, hogy hirtelen ezrével jelentek meg rozmárok Alaszka északnyugati partjainál. Rendes körülmények között ugyanis nyáron és ősszel a rozmárok, különösen az anyaállatok kicsinyeikkel a sarkvidék zajló jégtábláin élnek. Idén nyáron azonban a jég olyan messze északra húzódott vissza, mint eddig még soha, a Bering- és a Csukcs-tengerig.

Nem veszélyes a november 6-án érkező kisbolygó

A közelmúltban azonosított 2007 RR9 jelű égitestről kiderült, hogy egy közel fél évszázada elveszettnek hitt objektum, amely 2007. november 6-án 0,07 csillagászati egységre fog elhaladni bolygónk mellett.

Pillantás a Bajkálra - a hét műholdképe

Szibéria egyik ékessége, bolygónk legmélyebb tava a Bajkál. A csodálatosan tiszta vizű tavat hegygerincek veszik körül, északi és déli partján pedig két fontos vasútvonal halad.

Földhöz hasonló bolygó szülőhelyét figyelték meg

Olyan poranyagot találtak egy fiatal csillag körül, amelyből akár Földünkhöz hasonló bolygó is kialakulhat az ún. Lakhatósági Zónában. Ez az a csillag körüli tartomány, ahol folyékony víz stabilan létezhet egy planéta felszínén - ami nélkülözhetetlen az általunk ismert élethez.

Jelentős döntések születtek az ózonréteg és a klíma védelmében

Szeptember 24-én az ENSZ 62. ülésszakának keretében rendezték meg minden idők legmagasabb szintű klímatalálkozóját. A megjelentek közös célul fogalmazták meg, hogy áttörést érjenek el a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának visszaszorításában. Korábban, a hétvégén szakértők által történelminek minősített megállapodás született a kanadai Montrealban rendezett ózonkonferencián az ózonréteget károsító anyagok kibocsátásának további korlátozásával kapcsolatban. A HCFC-k (hidrogénezett klór-fluoro-karbonok) kibocsátásának beszüntetése az ózonréteget védelme mellett hatásos lépés lehet a globális klímaváltozás ellen is.

Csillagrepesztő mágneses tér

Sikerült egy extrém erős mágneses terű neutroncsillag kitörését megfigyelni, és modellekkel bebizonyítani, hogy a jelenséget az égitest kérgének repedése okozta. A további hasonló megfigyelések rámutathatnak, idővel miként gyengül ezen égitestek mágneses tere, hogyan lassul forgásuk és milyen a belső szerkezetük.

Fertőzésveszély a világűrből

Elméletileg nem kizárt, hogy egy meteorit belsejében idegen mikroorganizmus érkezzen bolygónkra. A nagy kérdés az, hogy jelenthet-e ez veszélyt a földi bioszféra számára. A perui meteoritbecsapódás kapcsán ezt is megvizsgáljuk összeállításunkban.

Ismét jó hírek az ózonrétegről

Újabb és újabb kutatási eredmények bizonyítják a bolygónk ózonpajzsát védő, 20 évvel ezelőtt született nemzetközi megállapodás eredményességét. A legfrissebb mérési adatok szerint a korábban vizsgáltak mellett egy további olyan vegyület jelenléte is csökkent a légkörben, amely a veszélyezteti a Földet körülvevő ózonréteget.

Egy meghámozott csillag - a hét asztrofotója

Egy Napunknál eredetileg nehezebb csillagról annyi anyagot szívott el neutroncsillag szomszédja, hogy az objektum ma már csak néhányszor nagyobb tömegű a Jupiternél.

Ökológiai katasztrófák képei az új Times világatlaszban

Drámai változások követhetők nyomon a The Times legfrissebb, szeptember 3-án megjelent átfogó világatlaszának (The Times Comprehensive Atlas of the World) oldalain. A globális klímaváltozás és az emberi tevékenység - elsősorban a vízválság miatt felépült gátak, öntözőrendszerek - nyomán földtörténeti léptékkel nézve drasztikus sebességgel rajzolódnak újra bolygónk egyes területei. Melyek a leglátványosabb változások?

Megtalálták a dinoszauruszok gyilkosának forrását

Mintegy 60 millió évvel az első dinoszauruszok megjelenése után egy gigantikus kozmikus karambol történt a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóövben. Az új kutatások alapján ennek során született meg az az égitest, amely körülbelül 100 millió évvel később eltörölte az ősi hüllőket a Föld színéről, számos más faj társaságában. Mit tehetnénk ma egy hasonló, 10 kilométeres test ellen?

Indul az Origo Asztrobiológia Kurzus

Féléves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.