biodiverzitás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- állatvédelem
- kihalások
- élőhelypusztulás
- klímaváltozás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Háromszorosra puffadnak a városok
A következő években összesen 1,2 millió négyzetkilométerrel, azaz 13 magyarországnyi területtel híznak a világ nagyvárosai, amelyekben már most is a Föld népességének fele él. Ezzel párhuzamosan a bolygó egyetlen hatalmas parkolóvá alakul.
A farkasok éljenek még, vagy a sziklaugró pingvinek?
A háborús csatamezők sérültjeihez hasonlóan rangsorolják a védelemre szoruló fajokat és élőhelyeket a természetvédelmi szakemberek. A kutatók szerint így lehet a leghatékonyabb a veszélyeztetett fajok védelme, akkor is, ha le kell mondani a sziklaugró pingvinekről, a kínai folyami delfinekről és a mangroveerdőkről.
Eltűnt 300 millió madár Európából
A felére apadt az európai agrárélőhelyek madárvilága az utóbbi 30 évben az élőhelyek átalakulása miatt. A szakértők szerint a csökkenés a környezet állapotának drasztikus leromlását jelzi
Túl gyors az emlősöknek a klímaváltozás
Számos emlős élőhelye túl gyorsan helyeződik át a fokozódó felmelegedés következtében ahhoz, hogy az érintett fajok lépést tarthassanak az ütemmel. Egytizedüknek ez egyet jelent a pusztulással, egyes területeken akár az emlősök 39 százaléka is odaveszhet egy amerikai tanulmány szerint.
Mi lesz az emlősökkel a klímaváltozás miatt?
Amikor a múltban alkalmazkodni kellett a klímaváltozáshoz, a változatosság bizonyult az emlősök leghasznosabb fegyverének. Jelenleg azonban rohamosan csökken az emlősök sokfélesége, ami nem sok jóval kecsegtet egy felgyorsuló éghajlatváltozás esetén.
Spermabankkal mentik a Nagy-korallzátonyt
A folyékony nitrogénben őrzött szaporítósejtekkel lombikbébi-módra lehet korallokat létrehozni. A korallok évente mindössze három napig szaporodnak. A Nagy-Korallzátonyt egyaránt pusztítja az óceánok savasodása és a víz felmelegedése, és a következő öt év kulcsfontosságú a megóvása érdekében.
Könnyebb lehet a pandák nélkül
Ki kell halniuk a sztárfajoknak ahhoz, hogy a természetvédelmi szakemberek a valóban fontos fajokkal kezdjenek el foglalkozni - derül ki egy biológusok körében végzett kutatásból. A természetvédelem szimbólumainak számító fajok, például a jegesmedvék és pandák ugyanis gyakran kis ökológiai szereppel bírnak, és kihalásuk sokszor már csak idő kérdése. A többi állaton nem segítenek, ehhez a kulcsfajokkal kell végre törődni.
Kóbormacska-sereggel irtják a patkányokat Kínában
Kóbor macskákat tereltek össze egy nyugat-kínai városban, hogy így vegyék fel a harcot a környező legelőket elözönlő rágcsálók ellen. A patkányok azért szaporodhattak el, mert a nagyüzemi mezőgazdálkodás miatt kipusztultak a természetes ellenségeik.
Rejtett kamerákkal figyelték meg az emlősök kihalását
Több mint száz trópusi emlősfajt figyeltek meg kameracsapdák segítségével a világ legnagyobb ilyen jellegű vizsgálatában. Az élőhelyek csökkenése és feldarabolódása a rovarevőket veszélyezteti leginkább, míg a növényevők kevésbé érzékenyek, állapította meg a nemzetközi kutatócsoport.
Őserdőben vágnának főutat Romániában
Európa utolsó mérsékelt égövi, érintetlen fenyőerdeje veszhet kárba, ha befejeznek egy tíz éve készülő főutat Romániában, a Retyezát-hegységben. Az erdő éppen azért maradt meg úgy, ahogy évezredek alatt kialakult, mert a térségben legfeljebb az elszánt túrázók zavarják a barna medve és társai nyugalmát. A beruházáshoz július elején adta hozzájárulását a bukaresti környezetvédelmi hatóság.
Tömeges fajkihalás szélére sodródott a földi élővilág
A ma élő emlősök felmérése alapján újabb nagy pusztulás vár bolygónk élővilágára. A földtörténet korábbi öt nagy katasztrófájával összehasonlítva a mostani kihalási sebesség nagyobb, és ha minden így megy tovább, akár három évszázadon belül tömeges méreteket ölthet.
Lefilmezték a tízkarú mélytengeri gyűrűsférget
A Celebesz-tenger 2500 méteres mélységeiben azonosítottak egy tintahalra hasonlító gyűrűsféregfajt. A tapogatóival együtt 180 milliméteres állat nagynak számít a többi tengeri féreghez képest, ezért is meglepő, hogy egészen mostanáig nem sikerült felfedezni.
Vége a biokalózkodásnak
A fejlett és fejlődő országok között húzódó érdekellentétek miatt meglehetősen feszült volt a hangulat, ám végül történelmi megállapodás született az élővilág védelmében a Biológiai Sokféleség Egyezmény tagjainak 10. találkozóján Japánban. Az elkövetkezendő tíz évben jelentősen kiterjesztik majd a védett óceáni és szárazföldi területek arányát, és megállapodtak a genetikai erőforrások, például gyógynövények hozzáféréséről is.
Egyelőre csak legenda a tüsszögő majom
Egy helyi legenda szerint esőben tüsszöghet az a piszeorrú majom, melyet Mianmar északi részén fedeztek fel kutatók.
Biodiverzitás 2010 - amerikai aggodalmak és megoldások
Az esőerdő megőrzése Dél-Amerika talán legfontosabb természetvédelmi feladata, de ugyanilyen fontos a kanadai karibuállomány és a mexikói apró delfinfaj, a vaquiták védelme is.
Felmérték a növények helyzetét a most zajló nagy fajkihalásban
Első alkalommal készült pontos becslés arra, hogy mely növényeket fenyegeti a kihalás veszélye. Bolygónk 380 000 ismert növényfaja közül a nyitvatermők a legveszélyeztetettebbek. A növényeket elsősorban természetes élőhelyeik megszűnése fenyegeti, a leggyorsabb ütemben még mindig a trópusi esőerdők tűnnek el.
Félsikerekre futotta az emberiség talán legnagyobb kincsének megvédésében
Amit megeszünk, amivel építkezünk, ahol kikapcsolódunk - végső soron szinte mindent az úgynevezett biológiai sokféleségnek köszönhet az emberiség, a megőrzésére tett kemény erőfeszítések azonban egyelőre nem hozták meg a remélt eredményeket. A világ természetvédelemmel foglalkozó vezető kutatói 2010 októberében találkoznak Japánban, hogy megvitassák, miként lehet lassítani vagy megállítani a Föld biológiai sokszínűségének csökkenését. A fő céljuk az, hogy meggyőzzék a kormányzatokat a sokféleség megőrzésének gyakorlati hasznáról.
Újabb madárfaj pusztult ki a Földről
A BirdLife International csütörtökön közölte a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség Vörös Listájának 2010. évi frissítését a világ madárfajairól, amelyben bejelentette egy újabb madárfaj, az Alaotra-tavi vöcsök (Tachybaptus rufolavatus) kipusztulását.
Pinokkióra hasonlító békafajt fedeztek fel Ázsiában - kép
Egy nemzetközi természetvédő szervezet, a Conservation International kutatói tegnap számoltak be azokról az új fajokról, amelyeket még 2008-as új-guineai expedíciójuk során fedeztek fel a Foja-hegységben. A távoli indonéziai erdőben megtalálható egy apró erdei kenguru, egy sárgaszemű gekkó, egy virágdenevér és egy furcsa orrú, Pinnokióra hasonlító békafaj is.
24 órás természetles a biológiai sokféleség napján
Egész napos természetkémlelésre várják az amatőr természetbúvárokat a Biodiverzitás világnapján Nagykovácsiban. Az érdeklődők szakemberek társaságában figyelhetik meg a Szénások Európai Diplomás Terület kijelölt részének teljes élővilágát.
Görögország méretű baktériumszőnyeget fedeztek fel
Az eddig becsültnél akár ezerszer is több mikrobafaj élhet a tengerekben és óceánokban, így még az is nehéz lesz, hogy mindegyiknek megfelelő latin nevet találjanak. Az új genetikai elemzés jelentőségét a Hubble-űrtávcső csillagászatban történő bevezetéséhez hasonlította az egyik kutató.
Gyorsabban pusztítja az emberiség a fajokat, mint amilyen gyorsan az evolúció működni tud
A természetes élőhelyek csökkenése, a környezetszennyezés és a klímaváltozás hatással van a biodiverzitásra, folyamatosan csökken a fajok genetikai változékonysága.
Biológiai Google: egymásra kattintó fajok
A legnépszerűbb keresőprogram, a Google lelke egy a cég által szabadalmaztatott algoritmus, az úgynevezett PageRank. Amikor a felhasználó valamilyen információt keres az interneten, akkor ez az algoritmus is befolyásolja az eredményként megjelenő oldalak sorrendjét. Két amerikai kutató azt állítja most megjelent tanulmányában, hogy hasonló algoritmust fel lehetne használni annak meghatározására, mely fajok szerepe létfontosságú az ökoszisztéma fennmaradásához. Ezzel támpontot kaphatnának a szakemberek, hogy azokra a fajokra összpontosítsák a természetvédelmi erőfeszítéseket, amelyekből az egész a rendszer a legtöbb hasznot húzza.
Elbuktuk a fajkihalás elleni harcot
Most már bizonyosnak tűnik, hogy 2010-re nem leszünk képesek csökkenteni a fajkihalás mértékét úgy, ahogy azt egy ENSZ-egyezményben a résztvevő országok 1992-ben vállalták - állapította meg a világ legnagyobb nemzetközi természetvédelmi szervezete. A téma szakemberei jóideje egyetértenek abban, hogy a jelenlegi a legnagyobb fajkihalás a Föld történetében.
- címkék:
- fajkihalás
- biodiverzitás
- Föld
- IUCN
- Címkefelhő »
Az erdőirtás csak átmeneti jólétet hoz az Amazonasnál élőkre
Az Amazonas-medence erdeinek kiirtása ugyan globálisan negatív következményekkel jár, de legalább azzal a haszonnal kecsegtet, hogy a területen igen nyomorúságos körülmények között élők számára munkát, utakat, bővülő infrastruktúrát és jólétet hoz. Azt, hogy még ez a haszon is csak ideig-óráig jelent fellendülést a helyieknek, a napokban fedte föl egy nemzetközi kutatócsoport által közölt tanulmány.
Ma van a biológiai sokféleség napja - színes programok hétvégén is a Füvészkertben
Ötödik éve ünnepeljük május 22-én a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napját. A biológiai sokféleség fogalmának pontos meghatározása nem egyszerű feladat, hiszen a természetvédelmi biológiában a biodiverzitást többféleképpen is értelmezik. Hétköznapi használatra azonban elegendő az a meghatározás, hogy a biológiai sokféleség az élet megnyilvánulási formáinak rendkívüli változatosságát igyekszik kifejezni. Ez a változatosság az élővilág talán legfontosabb jellemzője, amely az élővilág fennmaradásával kapcsolatos aggodalmakkal párhuzamosan került az érdeklődés, a környezettudatos gondolkodás homlokterébe - olvasható a Greenfo környezetvvédelmi ...