atomháború
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Észak-Korea
- nukleáris fenyegetés
- USA
- Végítélet Órája
- Szovjetunió
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megőrültek a műholdak, majdnem kitört az atomháború
1983. szeptember 26-án, alig három héttel azután, hogy egy szovjet vadászgép lelőtte az amerikai kémrepülőgépnek hitt koreai utasszállítót Kamcsatkánál, egy szovjet rakétavédelmi műhold azt jelezte: az Egyesült Államok öt atomrakétát lőtt ki a Szovjetunióra. Sztanyiszlav Petrov alezredes, a szovjet légvédelem ügyeletes tisztje úgy ítélte meg, hogy a jelzés téves, mert ha az USA támadna, azt nem öt, hanem ötszáz rakétával tenné. Ezért Petrov nem riasztotta a saját rakétaerőket és nem szólt a főparancsnokságnak sem. Nem sokkal később kiderült, hogy a műhold a felhőkön megcsillanó napfényt vélte rakétakilövésnek. Petrov a döntésével meegmentette ...
Amikor a világ egy atomháború kirobbanásának szélére került
Hatvan éve, 1962. október 28-án ért véget az egyhetes, a világot az atomháború szélére sodró kubai rakétaválság. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közti külpolitikai konfliktus a Kubába telepített szovjet atomrakéták miatt alakult ki.
Az atomháború csak a kezdet, ami utána jönne, az az igazi pokol
Egy teljes körű nukleáris háború percek alatt több százmillió embert ölne meg. A túlélők, ha lehet, még rosszabbul járnának; olyan éhínség köszöntene a világra, ami lassú, kegyetlen módon 5 milliárd emberrel végezne – írja egy új amerikai kutatás. Természetesen nincs atomháború-veszély, a Rutgers Egyetem általánosságban foglalkozott a kérdéssel.
Már atomtámadásról beszélnek az orosz tévében
„Kijev és a Nyugat az atomkatasztrófa peremére sodorta az egész világot, ez pedig már határozott reakciókat követel" - fogalmazott az orosz állami médiában dolgozó Jurij Kot.
Putyin az atomháborúról beszélt
Az atomháborút soha nem szabad kirobbantani, nem lehetnek győztesek - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a ma kezdődő atomsorompó-szerződés felülvizsgálati konferenciája kapcsán.
- címkék:
- Putyin
- atomháború
- Címkefelhő »
Bejelentés: elkezdődött a harmadik világháború
Néhány napja az orosz állami tévé arról beszélt, már nem csak Ukrajnát, hanem az egész NATO-t demilitarizálni kell. Vlagyimir Szolovjov, az orosz állami televízió műsorvezetője ezután pedig arról beszélt legújabb műsorában, hogy szinte mindent elpusztító nukleáris háború jöhet akkor, ha Ukrajnába továbbra is nyugati fegyverszállítmányok érkeznek - a Mandiner írt erről. Nyilvánvaló a nukleáris háborúra utalás csak egy kommunikációs fogás, miként természetesen a harmadik világháború kifejezés is, de ami a lényeg: elhúzódó háborúra kell számítani.
Putyin üzent: Az atomháborúban Oroszország 30 perc alatt győzne
Egy esetleges atomháború kirobbanása az egész Föld állapotát meghatározná, emiatt Putyin űrhivatali vezetője, Dmitrij Rogozin szerint hagyományos fegyverekkel kell legyőzni a gazdaságilag és katonailag is erősebb ellenséget - írta a Mandiner. Vagyis Putyin üzenete egyértelmű: annak ellenére, hogy egy nem hagyományos háborúban fél óra alatt győznének, nem akar Oroszország atomháborút.
- címkék:
- Dmitrij Rogozin
- atomháború
- Címkefelhő »
Száz másodpercre vagyunk a végítélettől
A harmadik egymást követő évben áll 100 másodperccel éjfél előtt a végítélet képzeletbeli órája, amely azt hivatott szimbolizálni, mekkora az emberiség megsemmisülésének a kockázata.
Az amerikaiak kilőtték az atomrakétákat - ezt mutatták a műholdak
Ahogy azt megírtuk, 1983 novemberében a szovjet vezetés annyira komolyan vett egy NATO-hadijátékot, hogy majdnem kitört az atomháború. Valójában abban az évben már másodszor került közel a világ a harmadik világáborúhoz. 1983. szeptember 26-án a Moszkvától délre fekvő szupertitkos katonai légtérfigyelő-központ szolgálatos tisztjein kívül aligha sejthette bárki is, hogy csupán percek kérdése volt a nukleáris világháború kitörése.
- címkék:
- Ronald Reagan
- Sztanyiszlav Petrov alezredes
- riasztás
- Szovjetunió
- hidegháború
- technikai hiba
- atomcsapás
- atomháború
- interkontinentális ballisztikus rakéta
- Egyesült Államok
- nukleáris fenyegetés
- KAL 007-es járat
- hidegháborús szembenállás
- kölcsönös elrettentés doktrínája
- szuperhatalmak
- Szovjet Honi Légvédelmi Parancsnokság
- Címkefelhő »
Olyan jól sikerült a NATO-hadgyakorlat, hogy majdnem kitört az atomháború
A közhiedelemmel ellentétben nem az 1962-es kubai válság idején volt a legnagyobb veszélye a harmadik világháborúnak, hanem 1983-ban, amikor a szovjet vezetés félreértett egy NATO-hadijátékot. Az Able Archer nevű manővert a Politbüro tagjai a Szovjetunió elleni atomháború előkészítéseként értékelték, ezért a megelőző csapást fontolgatták. A világot két kém, egy brit-szovjet kettősügynök és egy Stasi-hírszerző mentette meg a nukleáris téltől.