atomerőmű
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Paks
- kosárlabda
- Japán
- Fukusima
- férfi kosárlabda
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Még kilenc hónap kell Japánnak, hogy úrrá legyen a nukleáris válságon
A márciusi földrengésben megsérült fukusimai atomerőmű üzemeltetője, a Tepco tervei szerint három hónap múlva csökkenhet a sugárzási szint, és körülbelül kilenc hónap múlva lesznek úrrá a válságon. Közben Japánba érkezett az amerikai külügyminiszter is.
Senki nem ismeri pontosan az alacsony sugárdózis hosszú távú hatásait
Miközben a fukusimai eredetű radioaktív anyagok szintje messze az egészségügyi határérték alatt van még Japán túlnyomó részén is, valójában senki nem tudja pontosan, hogy a sok millió embert érintő, kis mértékű többletterhelésnek mik lesznek a hosszú távú egészségügyi hatásai.
Atomlegek - így lett csernobili szintű a fukusimai baleset
Már hivatalosan is a békés célú atomenergia-felhasználás egyik legsúlyosabb balesetének számítanak a Fukusima Daiicsi erőműben történtek. A japán nukleáris hatóság szerint viszont a balesetsorozat csak tizedannyi sugárzással terhelte a környezetet, mint a csernobili robbanás 1986. április 26-án és később. A többszörösen megsérült erőmű állapota továbbra is stabil: súlyos, de nem életveszélyes.
Felmérik a fukusimai baleset várható egészségügyi hatásait
Noha a Fukusima Daiicsi atomerőmű károsodott reaktoraiból még mindig szabadul ki sugárzó anyag, a kutatók megkezdték a baleset hosszú távú népegészségügyi következményeinek felmérését. Nehezíti a munkát, hogy sokszor bizonytalan sugárzási adatokból kell kiválasztani a viszonyítási alapokat. Az egészségügyi hatások becsléséhez a szakemberek felhasználják a korábbi sugárszennyeződésekből, így a csernobili katasztrófából származó tapasztalatokat.
Csernobili szintre emelték a japán reaktorbaleset minősítését
A legmagasabb, hetes fokozatúra emelték a fukusimai atomerőműben történt katasztrófa minősítését Japánban. A szivárgás most tizedannyi, mint amennyi 1986-ban Csernobilban volt.
Miért kell a nitrogéngáz a fukusimai atomerőműben?
Semleges gázt, azaz nitrogént kezdett pumpálni a Fukusima-1 atomerőmű 1-es reaktorába az üzemeltető. Ezzel akarják megakadályozni a mentésen dolgozók, hogy újabb baleset következzen be a súlyosan megrongálódott erőműben. Azonnali robbanásveszélyről viszont nincs szó - közölte a japán nukleáris biztonsági hatóság. Az egyik, fűtőelemkötegeket pihentető medence állapota továbbra is aggodalomra ad okot.
Bocsánatot kért Japán az óceánba eresztett radioaktív víz miatt
Elnézést kért a japán kormány amiatt, hogy hétfőn a Csendes-óceánba engedtek több mint 11 ezer tonna radioaktív vizet a sérült fukusimai reaktornál. A japán hatóságok azt mondták, a szennyezett víz nem káros az egészségre, a sugárzás mértéke azonban a megendett érték több milliószorosa. A korábban a zöldségekre meghatározott fogyasztási korlátozást kivetik a tengerből származó ételekre is.
Mutációk lehetnek az atomerőmű közelében élő tengeri állatoknál
A földrengés és a cunami által megrongált fukusimai atomerőmű radioaktív hűtővize a tengerbe szivárog, és hétfőn a mentést végző dolgozók is a tengerbe eresztettek 11 ezer köbméter szennyezett vizet. Az erőmű közelében élő állatoknál előfordulhatnak mutációk, de ennek ellenére a szakemberek úgy látják, hogy hosszú távon nem fenyegeti jelentős veszély sem a tenger élővilágát, sem a tengeri élőlényeket fogyasztó emberek egészségét.
Újságpapírral próbálják megállítani a radioaktív víz szivárgását Japánban
A megsérült fukusimai atomerőmű dolgozói festéket öntöttek a hűtővízbe, hogy így találják meg, pontosan merre vezet az erősen sugárszennyezett víz útja a tengerbe. A szivárgás forrásaként megjelölt lyukat próbálták már betömni speciális műanyaggal és fűrészporral is, de nem jártak sikerrel.
Mindent bevetnek a fukusimai atomerőmű stabilizálására
A betonpumpától a műgyantáig és a szupernedvszívó műanyagig mindent bevet a súlyosan megrongálódott atomerőmű stabilizálására az üzemeltető áramszolgáltató vállalat. Fukusimából egy hete az a legjobb hír, hogy a helyzet nagyon súlyos, de nem valószínű a legrosszabb forgatókönyv, az erős és nagyarányú sugárterhelés bekövetkezte.