asztrobiológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Földön kívüli élet
- exobolygók
- Mars
- NASA
- exobolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Egyelőre a Föld vezeti a bolygók új listáját
A Földön kívüli élet kutatásában két új mérőszámot vezettek be: az egyikkel a Föld ikertestvérei azonosíthatók az egyre gyarapodó exobolygók között, a másikkal pedig ki lehet lépni a pusztán a Föld jellemzői alapján felépülő megközelítésből.
Lézerágyúval és beépített atomerőművel felszerelt Trabant indul a Marsra
Lézersugárral lövi a sziklákat, ujjnyi mélyen a kőzetekbe fúr és az eddigieknél sokkal jobb képeket készít a szombaton startoló marsjáró. A Curiosity lesz az eddigi legfejlettebb rover a vörös bolygón, amelynek műszerparkját az ősi életnyomok azonosítására optimalizálták. Beépített atomerőműve 14 évig biztosíthat energiát számára.
Rangsorolták a leglakhatóbb idegen világokat
A Szaturnusz Titán holdját, valamint a Földtől 20,5 fényévre lévő Gliese 581g jelű bolygót tartja a leglakhatóbb idegen világnak egy nemzetközi kutatócsoport, amely az Astrobiology című folyóiratban publikálta tanulmányát.
- címkék:
- asztrobiológia
- Titan
- exobolygó
- Címkefelhő »
Indul a marsi életvadász
Az előző évek eredményei alapján bizonyossá vált, hogy a Mars felszínén egykor víz folyt, és a mainál jóval melegebb volt a klíma. Ahol pedig víz volt, ott élet is lehetett, ha mégoly kezdetleges módon, baktériumok formájában is. Ezért indítja el a NASA az eddigi legnagyobb, legjobban felszerelt felszíni kutatóegységét néhány napon belül. A Curiosity eredményei alapján kiderülhet, milyen esélyek voltak az élet egykori kialakulására a Marson, és milyen körülményekkel kell esetleg szembenéznie napjainkban.
Észrevennénk-e Coruscant vagy Trantor bolygóméretű városait a Földről?
A Nemzetközi Űrállomásról látványosak bolygónk éjszakai városfényei, a technikai civilizáció egyértelmű jelei. Észre lehetne-e venni a Földről, ha más égitesteken, közeli exobolygókon is hasonlóan világítanának az ott lévők?
Türelemre int a Fehér Ház földönkívüliekről kiadott közleménye
Az Egyesült Államok kormányának nincs tudomása Földön kívüli élőlényekről, sem a velük való kapcsolatfelvételről. A nem mindennapi bejelentést két petíció miatt volt kénytelen kiadni a Fehér Ház.
Üstökösvihar tört ki egy közeli csillagrendszerben
Egy fiatal bolygórendszer viharos időszakát figyelték meg a Spitzer-űrtávcsővel. A bolygókat üstökösmagok és egyéb apró égitestek bombázzák, amelyek ütközései sok port termelnek. Utóbbinak az infravörös sugárzását sikerült kimutatni, sőt abban különféle kémiai összetevőkre is akadtak.
Tanítás vagy leigázás? Forgatókönyvek a Földön kívüliekkel való találkozásra
Kimeríthetetelen energiaforrásokat és a rák gyógyszerét vagy az emberiséget elpusztító háborút és halálos kórokozókat hozna egy Földön kívüli civilizáció bolygónkra érkezése? Mivel valószínűleg lényegesen fejlettebbek lennének nálunk, a találkozó kimenetelét az idegenek szándéka az emberiségénél erősebben befolyásolná. Amerikai csillagászok forgatókönyvei az emberiség legfontosabb eseményére.
Megtalálták a legsötétebb bolygót
Koromfekete bolygó található a Sárkány-csillagképben. A TrES-2b jelű, Jupiter-méretű, Naprendszeren kívüli gázóriás a ráeső napfénynek alig egy százalékát tükrözi vissza.
- címkék:
- asztrobiológia
- légkör
- exobolygó
- Címkefelhő »
Ötkilométeres hegy leküzdésére készül az új marsjáró
Az eddigi leglátványosabb leszállóhelyre érkezik majd a NASA ősszel startoló új marsjárója. A Gale-kráterben lévő üledékes rétegsor segíthet megismerni, léteztek-e az élet kialakulására alkalmas környezetek egykor a Marson.
A magyarokéhoz hasonló folyásos alakzatokat találtak a Marson
A vörös bolygó felszínén uralkodó rendkívüli hideg és szárazság ellenére sem kizárt, hogy időnként folyékony víz jelenik meg rajta. Néhány újabb megfigyelés alapján a déli féltekén, a helyi nyáron talán sóoldatok folynak a lejtőn, érdekes alakzatokat létrehozva. A megfigyelés hasonló, de nem azonos a magyar eredményekkel: hazai kutatók a sarkvidék térségében azonosítottak folyásos alakzatokat.
Megtalálták az Univerzum legnagyobb és legősibb víztömegét
A földi vízkészletnél több százmilliárdszor nagyobb mennyiségű vízmolekulát tartalmaz az a felhő, amelyben a Világegyetem eddigi legtávolabbi és legősibb állapotában lévő vízmolekuláit azonosították. Az anyag egy ősi kvazárt, vagyis egy aktív szuper-nagytömegű fekete lyukat vesz körül.
Geológiai történelemkönyv mellett landol az ősszel induló Mars-szonda
Egy hegy méretű geológiai történelemkönyv mellett landol jövő nyáron a novemberben induló Mars-szonda. Az eddigi legfejlettebb rover ősi üledékeket elemez majd, és a kiemelkedésre felkapaszkodva képes lesz rekonstruálni a terület fejlődéstörténetét.
Exobolygók vizsgálatával nyert egy magyar diák egy nemzetközi fizikaversenyen
Egy hónapos lengyelországi kutatóutat nyert egy magyar középiskolás diák egy fizikai tudományos versenyen. Galgóczi Gábor az akadémiai csillagvizsgáló piszkéstetői obszervatóriumából, illetve az óbudai Polaris Csillagvizsgálóból vizsgált három magyar-amerikai felfedezésű exobolygót.
Ahol a föld és az ég összeér - képek a világ legnagyobb sósivatagáról
Három és fél kilométerrel a tengerszint felett található a legnagyobb és egyben a legmagasabban lévő sós mocsár bolygónkon. Bolívia hegyvonulatai között húzódik meg a Salar de Uyuni, amely kitűnő nyersanyaglelőhely, és a kutatók számára is érdekes terület.
A Földön kívüli életről a Mindentudás Egyetemén - előadás, film és beszélgetés
A Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában Kiss László beszélt a Földön kívüli élet kutatásának csillagászati vonatkozásairól. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Nyolc csapás az arzénbaktériumra
A világ egyik legrangosabb tudományos lapja, a Science közölte azokat a szakmai kritikákat, amelyek a 2010 decemberében bejelentett, foszfor helyett állítólag arzént használó baktériummal kapcsolatban érkeztek a szerkesztőségbe. Az eredeti cikk szerzői is reagáltak a bírálatokra, de új adatokat nem közöltek.
Magányos, sötét bolygókkal lehet tele a világűr
Akár 400 milliárd sötét, csillagoktól független, magányos exobolygó kóborolhat a csillagközi térben a Tejútrendszerben. Az egyébként alig észrevehető égitestek közül tízet mutatott ki egy új felmérés. Ezek az egzotikus égetestek sem érdektelenek a Földön kívüli élet lehetősége szempontjából.
Folyékony víz lehet egy távoli kőzetbolygón egy új modellszámítás szerint
Csillagától messze van, de ha sűrű, szén-dioxidból álló légkör övezi, az üvegházhatás miatt meleg lehet a Gliese 581 d jelű exobolygón. Az égitestre korábban kevés figyelmet fordítottak, de egy új modellszámítás alapján érdekes lehet a Földön kívüli élet lehetősége szempontjából.
Hol tud leszállni a marsjáró a vörös bolygón?
Szétterülő deltatorkolat, ősi agyagásványokat rejtő vidék vagy a Grand Canyon sziklafalához hasonló üledékes rétegsorok területén is landolhat az ősszel induló marsjáró. A Curiosity lesz az eddigi legfejlettebb rover a vörös bolygón, leszállóhelyének kiválasztását többéves munka előzte meg.
Anyagi okok miatt szünetel a földönkívüliek keresése
A Kalifornában felállított ATA nevű távcsőhálózat a Földön kívülről érkező értelmes jelekre vadászik. A négy éve üzemelő, félkész rendszert azonban átmenetileg leállították: pénzügyi gondok miatt egy ideig nem elemzik és nem keresik az esetleges rádiójeleket.
Egyetlen látványos ábrán 1235 bolygó
Látványos grafikát készített Jason Rowe és a Kepler-űrtávcső csapata. Az ábrán a Kepler által eddig felfedezett összes, szám szerint 1235 Naprendszeren kívüli bolygójelölt együttesen szerepel, saját csillaga előtt ábrázolva.
Észrevennénk-e, ha a Földön kívüliek kisbolygókon bányásznának?
A kisbolygók színképében, méreteloszlásában és a körülöttük lévő por jellemzőiben mutatkozó eltérések mesterséges beavatkozástól is keletkezhetnek.
Kezdődik az élet keresése a Marson
Az idén ősszel startoló Mars Science Laboratory avagy Curiosity a korábbi Mars-járóknál nagyobb és fejlettebb űreszköz. Eredményei alapján kiderülhet, milyen esélyek voltak az élet kialakulására a Marson, és milyen körülményekkel kell esetleg szembenéznie napjainkban.
Ilyennek képzelték a marsi életet negyven évvel ezelőtt - kép
Lapos élőlények, amelyek gyökérszerű csápokkal keresnek táplálékot a Mars szegényes felszínén. Így képzelték el a vörös bolygó feltételezett életformáit az 1970-es években.
Támadják a meteoritokban bejelentett Földön kívüli lényeket
A meteoritokban talált Földön kívüli életnyomok bejelentése gyenge lábakon áll a tudományos közösség nagyobb része szerint. A NASA hivatalosan még nem foglalt állást a témában.
Potenciális Földön kívüli életnyomokat jelentett be egy vezető kutató
Meteoritokban felfedezett, baktériumokra hasonlító alakzatokról számol be Richard Hoover, a NASA szakmai körökben is elismert asztrobiológusa. Szerinte ezek Földön kívüli életnyomok is lehetnek. Feltehetőleg hosszú szakmai vita kezdődik a bejelentés után.
Létezhetett egy másik Föld is, amely összeütközött velünk
Először sikerült megfigyelni, hogy ugyanazon a pályán mozog két távoli bolygó csillaga körül. Egykor talán Földünknek is volt egy ilyen párja, amely összeütközhetett velünk, létrehozva a Holdat.
Ötvenmilliárd bolygó is lehet a Tejútrendszerben
Akár ötvenmilliárd planéta lehet a Tejútrendszerben, közülük ötszázmillió a lakhatósági zónában a NASA becslése szerint. Elvégezték galaxisunk első "népszámlálását" a bolygóvadász Kepler-űrtávcső eddigi adatai alapján.
Lehet élet az örök sötétség bolygóin is
Örök éjszaka van azokon a távoli bolygókon, amelyek kilökődtek csillaguk körüli pályájukról. Sok ilyen magányos planéta létezhet, és egy új számítás alapján felszíni rétegük alatt folyékony víz is előfordulhat - elméletileg tehát az általunk ismert élet is megjelenhetett rajtuk.
Előadás a Földön kívül életről Pécsett a Mindentudás Egyetemén
A Naprendszeren kívüli bolygók megismeréséről, a Földön kívüli élet és intelligencia kutatásának izgalmas kérdéseiről beszél Kiss László fizikus-csillagász február 22-én este 6-kor a Pécsi Tudományegyetemen.
Nagy a tolongás az eddigi legnépesebb bolygórendszerben
Egyszerre hat távoli bolygót azonosítottak egyetlen csillag körül a Kepler-űrtávcsővel. A hatból öt planéta igen kis térfogatot foglal el a csillaga körül: sokkal sűrűbben sorakoznak egymás mellett, mint a mi bolygóink a Naprendszerben
Felfedezték az eddigi legforróbb bolygót
Az eddigi legforróbb exobolygót, azaz Naprendszeren kívüli planétát fedezték fel a közelmúltban. A gázóriás légkörében a hőmérséklet eléri a 3200 Celsius-fokot, vagyis az égitesten magasabb hőmérséklet uralkodik, mint némely kistömegű csillagon.
- címkék:
- asztrobiológia
- bolygók
- exobolygók
- Címkefelhő »
Lemondtak a csillagászok az első lakható bolygóról
2010 szeptemberében felfedezték, néhány nappal később bizonytalanná vált a státusza, most pedig megerősítették, hogy valóban nem létezik a Gliese 581g jelű égitest, az eddig legígéretesebbnek látszó exobolygó.
Hol keressük a földönkívülieket?
Fekete lyukak környékéről keressünk Földön kívüli értelmes jeleket? Esetleg a rádióhullámok helyett intenzív lézersugarakra vadásszunk? Ötven éve indult a Földön kívüli intelligencia keresése. Sikerről nem lehet beszámolni, talán részben ennek és egyéb friss csillagászati felfedezéseknek köszönhetően új ötletek és irányvonalak is felmerülnek az idegenek keresésével kapcsolatban. Almár Ivánt kérdeztük készülő könyve kapcsán.
Mégis belefúrnak a világ egyik legkülönlegesebb tavába
Az antarktiszi Vosztok-tó 4 kilométeres mélységben található a jégpáncél alatt. A tónak valószínűleg különleges életközössége van, amelynek sérülékenysége miatt már többször is felfüggesztették a mintavételi folyamatokat. Most mégis belelefúrnak a tóba: egy új módszerrel állítólag elkerülhető víz elszennyeződése.
Exobolygókkal kapcsolatos bejelentéseket tesz a NASA hétfő este
Átmeneti leállás után ismét működik a távoli bolygók keresésének csúcsberendezése, a Kepler-űrtávcső, amelynek új felfedezéseiről hétfőn este tartanak sajtótájékoztatót. A jelenleg elérhető információk alapján a Neptunusznál kisebb, a szuperföldekhez hasonló bolygókról, valamint a kistömegű csillagok körüli égitestek lakhatóságáról jelentenek be újdonságokat.
Aminosavak főttek a meteoritokban
A kisbolygók és meteorikus testek ütközésekor fellépő forróság lebontja az aminosavakat. Egy Szudán felett két éve felrobbant test maradványai alapján azonban sok szerves molekula össze is állhat a magas hőmérsékletről lehűlő anyagban.
Sokasodnak a kérdőjelek az "eddigi legkülönlegesebb élőlény" körül
Egyre több kutató szerint igen gyenge lábakon áll az a cikk, amely a foszfor helyett arzént használó baktérium felfedezését írja le. A szakmai kommentárok szerint még nagyobb probléma, hogy a tanulmány erős állításai körül nagy felhajtást csapott a NASA, ami sokat árthat a tudománynak. Ezt a cikket Magyarországon doktori disszertációnak sem fogadták volna el - mondja az egyik megkérdezett szakértő.
Korainak tartják a NASA bejelentését az arzént használó élőlényről
Több szakmai kritika is elhangzott az elmúlt napokban, hogy a foszfor helyett arzént használó élőlényről tett bejelentés hiányos megfigyeléseken alapul. A valódi helyzetet még pontosan nem ismerni, de az eredmények valódisága kísérletekkel hamarosan ellenőrizhető.
Az eddigi legkülönlegesebb élőlény: már publikusak a részletes információk
Még soha nem láttunk olyat, hogy egy élőlény az élet szempontjából alapvető kémiai elemek egyikét egy másik elemmel helyettesítse. A felfedezés rávilágít arra, milyen keveset tudunk az életről, és módosíthatja a Földön kívüli élet utáni kutatás stratégiáját is.
Először sikerült vizsgálni egy Földhöz hasonló távoli bolygó légkörét
Először figyelték meg egy a Földhöz eddig leginkább hasonlító bolygótípus, egy szuperföld légkörét. A mérföldkőnek számító megfigyelésre a GJ 1214b jelű exobolygónál került sor. Az égitest átmérője 2,6-szorosa, tömege pedig 6,5-szöröse a Földének. Az ilyen planéták nagyobbak és nehezebbek a Földnél, mégis sok szempontból hasonlíthatnak rá.
A Földön kívüli élethez kapcsolódó bejelentésre készül a NASA
Biokémikusok és biológusok tesznek csütörtökön fontos bejelentést a NASA sajtótájékoztatóján. A témakör pontosan nem ismert, csak annyit tudni róla, hogy a Földön kívüli élet lehetőségéhez közeli.
Idegen világok: ilyen, amikor kétezer fok van egy bolygó felszínén
Folyamatosan izzásban lehetnek a felszíni kőzetei a CoRoT-7b jelű, Naprendszeren kívüli planétának, amely igen közel kering csillagához. A 2000 Celsius-fok körüli hőmérsékletű felszínén folyamatosan törnek ki a kisebb tűzhányók az égitestről készült látványos fantáziarajzon.
Különleges életközösséget fedeztek fel a földkéreg mélyén
Földünkön még a legbarátságtalanabb és legelképzelhetetlenebb helyekre is beférkőzik az élet. Jól bizonyítja ezt egy új felfedezés: az óceáni kéreg legmélyebben fekvő rétegében először bukkantak mikroszkopikus életre.
A Föld sorsát is megmutatja egy most felfedezett bolygó
Első alkalommal fedeztek fel egy olyan exobolygót, amely más galaxisból származó, de ma már a Tejútrendszerben található csillag körül kering. Maga a csillag már túl van a vörös óriás állapoton is. A felfedezés segít megérteni, hogyan élhetik túl az exobolygók csillaguk haláltusáját.
Az eddigi legjobb hely a marsi élet keresésére - kép
Meleg víz, illetve vízgőz szivárgott felfelé a felszín alól egykor a Mars egyik tűzhányójának lejtőjén. Az új mérések alapján a Nili Patera nevű vulkán oldala ideális hely lehet életnyomok kereséséhez.
- címkék:
- Mars
- asztrobiológia
- vulkánok
- Címkefelhő »
Folyékony víz szivárgásának nyomait észlelte a marsjáró
A Spirit amerikai marsjáró új megfigyelései alapján az egykor a Mars felszínére rakódott hóból vagy jégből oldatok szivárogtak lefelé. A folyamat a könnyebben oldódó vas-szulfátokat mélyebbre szállította, míg a hematitot, gipszet és szilcium-dioxidot a felszín közelében hagyta.
Egy Föld keringhet minden ötödik nap körül
Új megfigyeléseken alapuló becslés szerint négy-öt Naphoz hasonló csillag közül legalább egyet kísérhet a mi Földünkhöz hasonló planéta.
Eltűnt a nemrég felfedezett lakható bolygó
Új adatok alapján bizonytalanná vált a nemrég bejelentett, Gliese 581g jelű, nagy médiavisszhangot kiváltó exobolygó létezése. A felfedezők szerint a Földhöz eddig leginkább hasonlító, talán az élet hordozására is alkalmas planéta nyomait nem találták meg más csillagászok.