Ilyen trükkökkel élték túl a szárazságot a maják

Nem vitás, hogy a 9. század végén többször is aszály súlytotta a Yucatán-félszigeten Mexikó délkeleti és Közép-Amerika északi részét, amikor is a maja városok rejtélyes módon elkezdtek elnéptelenedni. Néhány tudós úgy véli, hogy a civilizáció sorsa leginkább a szárazságra érzékeny kukoricától, babtól és töktől függött, ezért azt feltételezik, hogy a többszörös aszály éhezéshez vezetett. Az új kutatások azonban más mutatnak.

Tudja-e, hogy miért omlott össze a maja civilizáció?

A maják legalább időszámításunk előtt 1800 óta élnek Közép-Amerikában és a Yucatán-félszigeten, ráadásul az általuk teremtett civilizáció évezredeken át virágzott a régióban. Számtalan tanulmány szerint a maja civilizáció a Krisztus után 800 és 1000 között omlott össze, ám az új kutatások szerint a valóság ennél jóval összetettebb.

Katasztrófahelyzetet hirdetett Kenya a tartós aszály miatt

Uhuru Kenyatta kenyai elnök nemzeti katasztrófahelyzetet hirdetett a kelet-afrikai országot sújtó tartós aszály miatt.

Sivatagosodás és pusztító árvizek várnak ránk, ha nem cselekszünk

Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudományos bizonyítékokkal alátámasztott legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás itt van velünk, a saját bőrünkön érezhetjük, és csakis rajtunk múlik, hogy mekkora veszteségekkel vészeljük át a küszöbön álló klímaválságot.

Rég nem látott aszály sújtja Kaliforniát

Mi áll a Velencei-tavi halpusztulás hátterében?

Júniusban halpusztulás kezdődött a Velencei-tavon, ahonnan több tonnányi haltetemet szedtek ki. A vizsgálatok igazolták, hogy a halak oxigénhiány miatt pusztultak el. A kialakult helyzethez több kedvezőtlen körülmény együttállása vezetett. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) egy június 24-én kelt összefoglalóban elemzi a probléma hátterét. Sekély vizű tóként a Velencei-tó rendkívül érzékenyen reagál az extrém időjárásra. Ebben az évben a viszonylag hideg tavasz után gyorsan melegedett fel a tó vize, így nem csak a magas vízhőmérséklet, hanem a melegedés tempója is okozhatott problémákat – írják közleményükben.

A Föld 20 éven belül eléri az 1.5 Celsius-fokos klíma limitet, közli az IPPC jelentés

Várhatóan a Föld eléri a kritikus 1.5 Celsius-fokos melegedési küszöbértéket a klímaváltozásnak köszönhetően a következő 20 éven belül, függetlenül attól, hogy a globális kormányok csökkentik az üvegházgáz emissziókat, mind az öt fő forgatókönyv szerint, amit a tudományos jelentés megvizsgált.

Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.

Ezért riasztóan alacsony a utahi Nagy-sóstó vízszintje

A rendkívüli szárazság miatt riasztóan alacsony lett a Utah állambeli Nagy-sóstó déli részén a vízszint. A mérések kezdete, 1847 óta a mostani a legalacsonyabb vízállás.

Eltűnhetnek a növények a kaliforniai sivatagokból

Nem könnyű azt feltételezni, hogy a sivatagi növények is átélhetnek nehéz időszakokat. Ezek a szívós organizmusok ugyanis azért fejlődtek így, hogy túléljék a hosszan tartó hő- és szárazsági hullámokat. Egy új tanulmány – amely több mint 30 évnyi műholdas kép elemzését végezte el Kalifornia déli részén – azonban azt mutatja, hogy a növények élettartama több mint egyharmadával csökkent a Sonoran-sivatag nagy kiterjedésű részein az elmúlt évtizedekben.