Arktisz
címke rss- kapcsolódó címkék:
- globális felmelegedés
- klímaváltozás
- Északi-sarkvidék
- Északi-sark
- jégolvadás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kannibalizmusba torkollott a tragikus expedíció
Százhetven éve, 1847. június 11-én halt meg Sir John Franklin, Észak-Amerika szubarktikus partvidékének feltérképezõje. Az angol felfedezõ 1845-ben indult el utolsó útjára, hogy megtalálja a legendás északnyugati átjárót, ám nyom nélkül eltûnt. Felkutatására hatalmas erõket mozgósítottak, de csak annyi bizonyosodott be, hogy az expedíció mind a 129 tagja a végtelen jégmezõkön lelte halálát. Franklin két hajóját csak a közelmúltban találták meg.
Újabb negatív rekord az Arktiszon
Újabb rekordot döntött meg az északi-sarki téli tengeri jég kiterjedése, az adatok feljegyzésének kezdete óta 2017 februárjában mérték a legkisebb téli maximumot.
Tudja, hol van a Föld leghidegebb pontja?
A jelenlegi, szokatlanul zord januári hideget már-már extrém, elviselhetetlen téli idõjárásként éljük meg. Ám a hazai csikorgó mínuszok valóságos szubtrópusnak számítanak a Föld néhány valóban nagyon hideg pontjához képest.
Rudolf, az agancsos klímamegmentõ
A rénszarvasok, mint a Mikulás legfõbb segítõi ilyenkor, karácsony tájékán újra és újra a figyelem középpontjába kerülnek. Azt azonban kevesen tudják, hogy létfontosságú szerepük van abban, hogy megvédjék az Északi-sarkot a klímaváltozástól.
Régi hajónaplók segítik a klímaváltozás kutatását
A Déli-sark meghódításáért küzdõ hajdani felfedezõk, köztük Robert Scott és Ernest Shackleton feljegyzései segítik a klímaváltozás hatásainak tanulmányozását, a kutatók így állapították meg, hogy az antarktiszi tengeri jég sokkal kevésbé érzékeny a klímaváltozásra, mint az arktiszi, vagyis az északi-sarkvidéki tengeri jég.
Drámai változáson megy át az Északi-sark ökoszisztémája
Drámai változáson megy át az Északi-sark ökoszisztémája, sürgõs beavatkozás szükséges a globális felmelegedés ellen, különben a sarkvidéken élõknek és a bolygó több lakosának is katasztrofális hatásokkal kell szembenéznie - erre figyelmeztet egy pénteken közzétett jelentés, amelyet tudósok készítettek a térség környezetvédelmi kormányközi fóruma számára.
Az Arktisz ad kulcsot a legnagyobb tömeges kihalás megértéséhez
A rendkívüli globális felmelegedés 252 millió éve súlyos tömeges kipusztulást okozott a Földön. Az élet helyreállása akár 9 millió évet is igénybe vett. Egy új tanulmány az Északi-sarkvidéken, azaz az Arktiszon talált támpontokat annak megértéséhez, miért tartott ilyen soká ez a regenerálódási folyamat.
Rossz hír a globális felmelegedés frontjáról
Osztrák kutatók mûholdas adatok elemzése alapján megállapították, hogy az arktikus területeken az eddig számítottnál lényegesen nagyobb a kiolvadt, vizenyõs területek aránya.
Jégtáblák alatt él a hosszú élet abszolút világrekordere
A legtovább élõ gerinces állatról általában mindenkinek a galápagosi óriásteknõs jut az eszébe. Pedig a hosszú élet világbajnokát nem a mesés szépségû csendes-óceáni szigeteken, hanem a Föld egyik legbarátságtalanabb vidékén, az Arktisz jégpáncélja alatt kell keresnünk.
Ezer évvel ezelõtt már élhetett ember az Arktiszon
Egy nagyjából 45 ezer évvel ezelõtt, a mai Szibéria területén elejtett gyapjas mamut fagyott tetemébõl orosz kutatók arra következtetnek, hogy az ember az eddig véltnél több ezer évvel korábban hódíthatta meg az Északi-sarkot.
- címkék:
- Arktisz
- mamut
- kutatás
- ember
- Északi-sark
- Címkefelhõ »
Oroszország nyerésre áll az új, hideg háborúban
Az Arktisz hajózási útvonalai és nyersanyagai egyre könnyebben hozzáférhetõek a globális felmelegedés miatt. Viszont a Jeges-tenger még sokáig nem lesz jégmentes tenger, egyre nagyobb szükség lesz jégtörõ hajókra. Oroszországnak ilyenbõl negyven van, Amerikának kettõ. Oroszország 2015-ben hat katonai bázist nyitott meg az Arktiszon, katonai repterek és radarállomások építését tervezi. Az Arktiszon sok a vitatott terület, ezekrõl az ENSZ-nek kell döntenie.
Lenyûgözõ videó az arktiszi élõvilágról
Ha az északi sarkvidékre gondolunk, elsõként nem a népes élõvilág jut elõször eszünkbe – pedig ez a gyönyörû videó megmutatja, hogy itt is milyen sokszínû és gazdag az állatvilág.
A sarkvidéki jég olvadása növeli a metánkibocsátást
Az északi-sarkvidéki tenger jegének megolvadása növeli az arktiszi tundra metánkibocsátását, állítják svéd kutatók. Ezt az összefüggést már korábban is gyanították, de csak most sikerült bizonyítani.
- címkék:
- Arktisz
- metán
- éghajlatváltozás
- Címkefelhõ »
Harcos kisgyerek múmiáját rejtette a nyírfakéreg burok
Kibontották azt a titokzatos szibériai múmiát, amelyet fakéregbe tekerve találtak meg orosz kutatók egy ismeretlen, arktiszi népcsoport nekropoliszában.
Kannibalizmus az arktiszi expedíción
Újabb titkok tárultak fel Sir John Franklin végzetes arktiszi expedíciójáról: döntõ bizonyítékokat találtak arra, hogy valóban kannibalizmus történt a túlélésért küzdõ legénység tagjai között.
Ismeretlen kultúrához tartozhat a fakéregbe csavart múmia
Nyírfakéregbe csomagolt, ismeretlen népcsoporthoz tartozó múmiára bukkanhattak Oroszország északi, arktikus vidékén a kutatók – az elõzetes becslések szerint a koporsóban fekvõ idegen a középkorban élhetett, és valószínûleg tinédzserkorú volt.
Oroszország fegyverrel is megvédené északi-sarki érdekeit
Az Északi-sark lehet az oroszok Mekkája - legalábbis ezt mondja Dmitrij Rogozin, orosz miniszterelnök-helyettes, aki szerepet vállalt az arktiszi kutatások koordinálásában. A térséget borító jég olvadásából adódó kereskedelmi lehetõségek, és az ott található, még kiaknázatlan nyersanyagok státusza komoly diplomáciai és katonai feszültségekhez vezethetnek a nemzetközi színtéren.
Végveszélyben az arktiszi emlõsök
Az Északi-sarkvidék tengeri emlõseinek különösen bizonytalanná vált a sorsa. A tengeri jég olvadása és az átlaghõmérséklet jelentõs emelkedése miatt az amúgy is törékeny északi ökoszisztémák komoly veszélybe kerültek.
- címkék:
- Arktisz
- bálna
- fóka
- jegesmedve
- rozmár
- Címkefelhõ »
Nézze meg, hogyan tûnik el a sarkvidék!
Szinte három évtizedre visszamenõen készített animációt az USA Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatala arról, hogyan zsugorodik a tartós jég a Jeges-tengeren.
- címkék:
- Arktisz
- jégolvadás
- Jeges-tenger
- Címkefelhõ »
A hûvösebb nyár sem használt az arktiszi jégnek
Idén is a sokévi átlag alá zsugorodott a jég kiterjedése az Északi-sarkvidéken. Az olvadás ugyan nem döntött rekordokat, de a jég sérülékenyebb, mint korábban.
Minden idõk legmelegebb éve jöhet
Nem jók a 2013-as idõjárási kilátások: a globális felmelegedés miatt tapasztalt szélsõségeket tovább fokozhatja az idén érkezõ El Nino jelenség és az évtized legerõsebb naptevékenysége. Az Északi-sarkvidéken a rekordméretû olvadás sem kizárható, a Jeges-tengerbõl pár éven belül teljesen eltûnhet a jég. Az elmúlt két száraz év után nagyon kellene az esõ Magyarországon, de ha lesz is, valószínûleg gyorsan és hevesen fog lezúdulni.
Miért nõ mégis az antarktiszi jég?
Több jeget sodor ki a tengerre az északi szél, ami aztán jótékonyan szigeteli a tenger vizét. Most, az antarktiszi tél folyamán akkora területet borít jég, mint két Európa.
Vigyázz, kész, csobban!
Nem lesznek tengeribetegek a kutatók, akik új hajóval vizsgálják az olvadó Arktiszt. Eddig az amerikai parti õrség hajóján voltak stopposok. A Sikuliaqot szombaton bocsátják vízre a Wisconsin állambeli Marinette-ben.
Még három évet jósol a sarki jégnek
Több jég olvad el az Arktiszon, mint amennyi visszafagy télen, mondja egy cambridge-i sarkkutató. Peter Wadhams szerint 2015-ben vagy 2016-ban fog elõször elõfordulni, hogy a sarki nyár folyamán, azaz augusztusban és szeptemberben nem borítja többé jég az Arktiszt.
Elolvadt 2730 Balaton
Soha nem volt még ilyen kevés jég az Északi-sarkvidéken, mint most. Két hét van hátra az olvadási szezonból. Megmutatjuk, mennyi jég vált vízzé az utóbbi évtizedben a sarkon, és azt is, mi ebben az egészben az üzlet. Kattintson az infografikára!
Tíz éve lehet még az északi jégnek
Jóval inkább olvad nyáron az Arktiszon, mint remélték. Nem csak a méret, a jégtakaró vastagsága is fontos. Tavaly nyáron 900 köbkilométer jég tûnt el, ami 50 százalékkal több, mint amennyit a sarkkutatók korábban becsülték.
Beszkennelik a sarki jeget
Tengeralattjáró robottal és lézerszkennerrel derítik fel a jégréteg valós vastagságát. A kutatómunkában 3D-technológiával foglalkozó mérnökök is részt vesznek.
Sosem olvadt ilyen gyorsan az Arktisz
Még sosem olvadt és vékonyodott ilyen ütemben Jeges-tengert borító jég, mint 2012-ben, állapította meg az amerikai kormányzat Nemzeti Hó- és Jég Adatközpontja (NSIDC). Az Európa-Kína szállításban érdekelt hajózási vállalatok kifejezetten jól járnak az olvadással.
Ahol aranyárban mérik a zöldséget
Fizetne ön 6400 forintot egyetlen fej káposztáért? Sokba kerül a modern életmód a kanadai õslakosoknak. A sarkvidéki Nunavut jórészt csak repülõvel megközelíthetõ, így a leginkább környezetterhelõ megoldással szállítják oda mind az élelmiszert.
A tartós jég sem bírja már az Arktiszon
Több éven át tartó hideghullámra lenne szükség ahhoz, hogy az Arktisz jege ismét kellõen vastag legyen ahhoz, hogy kibírja az egyre melegebb nyarakat. A tartós jég gyorsabban olvad, mint a szezonális.
Fél évszázada nem volt ilyen meleg az Északi-sark
A 2011-es év volt fél évszázada a legmelegebb esztendõ az Északi-sarkvidéken orosz kutatók szerint. Az Antarktisz is melegszik, de jóval kevésbé.
Lemmingek miatt is zöldül az északi sarkvidék
Legelésükkel és ürülékükkel a lemmingek hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre inkább zöldelljen az északi sarkvidék - derítették ki amerikai kutatók. A látszat ellenére ez nem feltétlenül rossz: a rágcsálóknak köszönhetõen nagyobbra növõ növények több szenet tudnak raktározni, ami elõsegíti a légkör szén-dioxid-koncentráció csökkenését.
A korom elleni háborúval fékezhetõ a felmelegedés
A dízelmotorok, a fa- és széntüzelésû kályhák és az ipari üzemek egyaránt korommal szennyezik a légkört. Az elemi szén apró részecskéi nem csak egészségügyi szempontból kockázatosak, hanem a klímaváltozást is befolyásolják. Az európai koromszennyezést a szél az olvadó Jeges-tengerhez sodorja. A leggyorsabban a koromszennyezés visszafogásával lehetne csökkenteni a globális felmelegedés ütemét.
Rekordnagyságúra nõtt a rés az ózonpajzson északon is
Soha nem volt ilyen nagy az ózonlyuk az Északi-sark fölött. Az ózonlyuk február elején kezdett kialakulni. Mindössze néhány hét alatt, március közepére már jelentõsen lecsökkent az ózon mennyisége az Arktisz felett. A példátlan méretû fogyatkozást a légköri ózoncsökkentõ anyagok és a sztratoszférában tapasztalt rendkívül hideg tél okozza.
Gyanús jégrépák - sarkkutatók saját képei az Arktiszról
Zöld sarkifény-függöny az iglu fölött, ivóvizet lapátoló inuitok, a permafroszt talaj olvadását jelzõ jégrépák - mindezek egy több éves sarkkutatási program fotódokumentumain láthatók. A tudósok saját felvételeiken mutatják be eredményeiket, Budapesten is.
Jégkatasztrófát okozhatnak a megváltozó áramlatok az Arktiszon
Miként változnak meg a Jeges-tenger áramlatai az egyre gyorsuló jégolvadás hatására? Az Arktiszt kutató oceanológusok kérdésére most a Cryosat-2 mûhold elsõ, tudományos szempontból jelentõs mérései válaszolnak. Az eddig is sejthetõ volt, hogy a jégmentes vizeket könnyebben megmozgatja a szél, de pontos mérések híján nem lehetett modelleket felállítani a tengeráramlatok változásainak elõrejelzésére.
Hibridizáció fenyegeti az arktiszi tengeri emlõsöket
A jégtakaró olvadásával és az átjárók megnyílásával olyan fajok kerülhetnek közvetlen kapcsolatba egymással az Északi-sarkvidéken, amelyeket addig földrajzi akadályok választottak el. A közeli rokon fajok között könnyen elõfordulhat a hibridizáció, ami további komoly csapásokat mérhet a klímaváltozással már így is sújtott sarkvidéki élõvilágra.
Jól tippelték meg az Északi-sark idei olvadását
Rekordsebességgel olvad a Jeges-tenger jégpáncélja. Az olvadás mértéke a harmadik legaggasztóbb 1979 óta, amióta mûholdas megfigyeléssel mérik az Északi-sark jegét.
Ismét nagyon olvad az Északi-sark jege
Erõsen fogyatkozik az Északi-sarkot ölelõ jég: a nyár végére már csak 4,9 millió négyzetkilométeren borította jégpáncél a tenger felszínét, ráadásul nagyon törékeny is.
Inuit õslakosok sikere egy nemzetközi kutatási program ellen
Korlátozta az észak-kanadai Nunavut tartományban folyó közös német-kanadai kutatásokat egy helyi bíró, miután az inuit õslakosok a tengeri élõvilág károsítására hivatkoztak.
Kanadai vadászgépek orosz bombázókat fogtak
Két, atomfegyver szállítására is alkalmas bombázót fordítottak vissza a kanadai légierõ gépei Kanada légterébõl - állítja a helyi védelmi minisztérium. Az oroszok szerint nem történt légtérsértés.
Drasztikus olvadás lesz a nyáron az Északi-sarkon
Az Északi-sark jégsapkájának drasztikus mértékû olvadására számítanak német kutatók. Szeptember elejére eltûnhet a jelenlegi tízmillió négyzetkilométeres jégtakaró fele. Az ok a globális felmelegedés.
Jégmentes nyarak várnak a jegesmedvékre
Felgyorsult a sarki jég olvadása az Arktiszon. Hogyha ez a trend folytatódik, az arktiszi nyarak teljesen jégmentesek lesznek, legkésõbb az évszázad végére. Nézd meg térképeinken, hogyan zsugorodik a sarki jég!
Egyre több metánt szivárogtat az Északi-sark
A vártnál gyorsabban bugyborékkol fel a metán az arktiszi vizekben, ezzel növekednek a globális felmelegedés kockázatai. Az ipari társadalom elõtti korszakhoz képest mára több mint kétszeresére nõtt a metán mennyisége a légkörben.
- címkék:
- Arktisz
- üvegházgázok
- metán
- üvegházhatás
- Címkefelhõ »
Eltûnik a jég az Északi-sarkról a következõ húsz évben
Valószínûleg költözniük kell a jegesmedvéknek: teljesen jégmentes lehet nyaranta az Északi-sark. Ez leghamarabb 2013-ban következhet be, de legkésõbb 2030-ig valószínûleg megtörténik, derül ki az eddigi legátfogóbb, a sarkvidék környezeti változásairól készült kutatásból.
Az éjszakai világító felhõk titka
A Föld felszínétõl 85 kilométeres magasságban idõnként vékony, fátyolos, világító felhõk lebegnek az ûrben - sõt, nemcsak irizálnak, hanem erõsen visszaverik a radarhullámokat is. Most az is kiderült, miért.
Gyökeresen átalakul az Északi-sarkvidék
Egy nemzetközi kutatócsoport most közzétett tanulmánya szerint az Északi-sarkvidék - legalábbis jelen formájában - hamarosan a múlté lesz. A globális felmelegedés hatására elolvadnak a jégtakarók, és eltûnnek az olyan emblematikus fajok, amilyen a narvál vagy a jegesmedve.
Mi is követhetjük, megnyílnak-e idén az északi átjárók
A NASA MODIS-felvételeket bemutató honlapján újabban egy-egy érdekes kép tûnik fel naponta: az Északi-sark tágabb környezetének felvételeibõl álló Arktisz-mozaik, amelyen valódi perspektívából láthatjuk a sarkvidéket, és követhetjük a jégtakaró kiterjedését.
Mindenütt olvad a jég: képsorozat egy 50 év alatt felére zsugorodott gleccserrõl
Két friss amerikai jelentés is komoly változásokról számol be a földi jégtakaró kiterjedésében. Észak-amerikai gleccsereknél 50%-os térfogatvesztést is megfigyeltek, az északi-sarkvidéki tengeri jégtakaró területe pedig 1,29 millió négyzetkilométerrel volt kevesebb júliusban a sokévi átlagnál.
Rekordhoz közelít az északi jégolvadás
A mûholdas megfigyelés kezdete óta idén nyáron tapasztalták az Északi-sarkvidék jégmezõinek második legnagyobb mértékû olvadását. A jégzsugorodás maximuma szeptember közepére várható, és kérdés, meghaladja-e a tavalyi rekordot.
- címkék:
- Északnyugati-átjáró
- Arktisz
- Címkefelhõ »