Arktisz
címke rss- kapcsolódó címkék:
- globális felmelegedés
- klímaváltozás
- Északi-sarkvidék
- Északi-sark
- jégolvadás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kannibalizmusba torkollott a tragikus expedíció
Százhetven éve, 1847. június 11-én halt meg Sir John Franklin, Észak-Amerika szubarktikus partvidékének feltérképezője. Az angol felfedező 1845-ben indult el utolsó útjára, hogy megtalálja a legendás északnyugati átjárót, ám nyom nélkül eltűnt. Felkutatására hatalmas erőket mozgósítottak, de csak annyi bizonyosodott be, hogy az expedíció mind a 129 tagja a végtelen jégmezőkön lelte halálát. Franklin két hajóját csak a közelmúltban találták meg.
Újabb negatív rekord az Arktiszon
Újabb rekordot döntött meg az északi-sarki téli tengeri jég kiterjedése, az adatok feljegyzésének kezdete óta 2017 februárjában mérték a legkisebb téli maximumot.
Tudja, hol van a Föld leghidegebb pontja?
A jelenlegi, szokatlanul zord januári hideget már-már extrém, elviselhetetlen téli időjárásként éljük meg. Ám a hazai csikorgó mínuszok valóságos szubtrópusnak számítanak a Föld néhány valóban nagyon hideg pontjához képest.
Rudolf, az agancsos klímamegmentő
A rénszarvasok, mint a Mikulás legfőbb segítői ilyenkor, karácsony tájékán újra és újra a figyelem középpontjába kerülnek. Azt azonban kevesen tudják, hogy létfontosságú szerepük van abban, hogy megvédjék az Északi-sarkot a klímaváltozástól.
Régi hajónaplók segítik a klímaváltozás kutatását
A Déli-sark meghódításáért küzdő hajdani felfedezők, köztük Robert Scott és Ernest Shackleton feljegyzései segítik a klímaváltozás hatásainak tanulmányozását, a kutatók így állapították meg, hogy az antarktiszi tengeri jég sokkal kevésbé érzékeny a klímaváltozásra, mint az arktiszi, vagyis az északi-sarkvidéki tengeri jég.
Drámai változáson megy át az Északi-sark ökoszisztémája
Drámai változáson megy át az Északi-sark ökoszisztémája, sürgős beavatkozás szükséges a globális felmelegedés ellen, különben a sarkvidéken élőknek és a bolygó több lakosának is katasztrofális hatásokkal kell szembenéznie - erre figyelmeztet egy pénteken közzétett jelentés, amelyet tudósok készítettek a térség környezetvédelmi kormányközi fóruma számára.
Az Arktisz ad kulcsot a legnagyobb tömeges kihalás megértéséhez
A rendkívüli globális felmelegedés 252 millió éve súlyos tömeges kipusztulást okozott a Földön. Az élet helyreállása akár 9 millió évet is igénybe vett. Egy új tanulmány az Északi-sarkvidéken, azaz az Arktiszon talált támpontokat annak megértéséhez, miért tartott ilyen soká ez a regenerálódási folyamat.
Rossz hír a globális felmelegedés frontjáról
Osztrák kutatók műholdas adatok elemzése alapján megállapították, hogy az arktikus területeken az eddig számítottnál lényegesen nagyobb a kiolvadt, vizenyős területek aránya.
Jégtáblák alatt él a hosszú élet abszolút világrekordere
A legtovább élő gerinces állatról általában mindenkinek a galápagosi óriásteknős jut az eszébe. Pedig a hosszú élet világbajnokát nem a mesés szépségű csendes-óceáni szigeteken, hanem a Föld egyik legbarátságtalanabb vidékén, az Arktisz jégpáncélja alatt kell keresnünk.
Ezer évvel ezelőtt már élhetett ember az Arktiszon
Egy nagyjából 45 ezer évvel ezelőtt, a mai Szibéria területén elejtett gyapjas mamut fagyott teteméből orosz kutatók arra következtetnek, hogy az ember az eddig véltnél több ezer évvel korábban hódíthatta meg az Északi-sarkot.
- címkék:
- Arktisz
- mamut
- kutatás
- ember
- Északi-sark
- Címkefelhő »