alkotmányozás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- alkotmány
- Országgyűlés
- Fidesz
- Orbán Viktor
- alaptörvény
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Egybetűs módosítóval szűkítené tovább az Alkotmánybíróság jogkörét Lázár
A bírósági ítéletek alkotmányossági felülvizsgálata során sem lenne joga költségvetési- és adótörvényeket vizsgálni az Alkotmánybíróságnak egy, az új alaptörvényhez hétfőn benyújtott indítvány szerint. A kormánypárt megváltoztatná az MNB-elnök kinevezési rendjét is: a miniszterelnök helyett a köztársasági elnökre bízná ezt a feladatot. Egy módosító indítvány tiltaná a génmódosított növények termesztését is.
Strasbourgban nyílik az újabb front az Orbán-kormány ellen
Többen is érkeznek Magyarországra a következő hónapokban az Európa Tanács nevű jogvédő testület részéről, hogy megvizsgálják a készülő alaptörvényt és az általános demokratikus állapotokat. A vizsgálódás mögött egy kormánypárti politikus szerint a magyar szocialisták állnak, az eljárás kezdeményezését ugyanakkor a Fidesz szövetségesei közül is támogatták egyesek. A Tanács vizsgálatának jogkövetkezményei nincsenek, de évekig okozhat kellemetlenséget a kormánynak.
Szijjártó: A kormány nem akarja visszaállítani a sorkatonaságot
A miniszterelnök szóvivője szerint nincsen napirenden a sorkötelezettség visszaállítása. Szijjartó Péter erről a hétfői Mokkában beszélt, ahol Pósán László fideszes képviselő nyilatkozatáról kérdezték. Pósán a múlt héten azt mondta, hogy minimális sorkatonai kiképzés szükséges ahhoz, hogy az alkotmányban lévő kötelezettségeket el lehessen látni.
Orbán is hajlik arra, hogy ne legyen vármegye
Egy szimbolikus kérdés osztotta meg talán a leginkább a kormánypárti frakciókat az alkotmányozás során: az, hogy szerepeljen-e az alaptörvényben a vármegye szó, vagy sem. Bár jelen állás szerint benne lesz a szövegben a kifejezés, az [origo] információi szerint a kérdésben már korábban is vívódó Orbán Viktor miniszterelnök sem támogatja az ötletet, így az utolsó pillanatban kikerülhet a kifejezés az alaptörvényből.
Törött felni és névtévesztés a parlamentben - tudósítás percről percre
Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött hétfőn a parlament ülése, amelyen a képviselők várhatóan lezárják az új alaptörvény részletes vitáját. A kormánypárti és jobbikos képviselők hétfőn ötórás időkeretben beszélhetnek az alaptörvényről. A hétfői ülésre egy jobbikos képviselő törött felnivel érkezett, az ülés vezetője pedig MSZP-snek hitt egy fideszes képviselőt. Kövesse az ülést percről percre az [origo]-n!
Utoljára szólhatnak hozzá a képviselők az új alkotmányhoz
Ha szerdán és csütörtökön nem születik új módosító indítvány a készülő alaptörvény-tervezethez az alkotmányügyi bizottságban, akkor hétfőn szólhatnak hozzá utoljára az új alkotmányhoz a honatyák. A menetrend szerint április 18-án elfogadhatják a tervezetet, ha így lesz, április 25-én ünnepélyes keretek között írják alá az új alkotmányt.
Az emberek tizenegy százaléka mondott véleményt az alkotmányozásról
Összesen 916 941 ember küldte vissza a Nemzeti Konzultációs Testület alkotmányozási kérdőívét. A testület vezetője ezt óriási sikernek nevezte.
Lázár nem adja fel a vármegye elleni küzdelmét
Mellőzné a vármegye kifejezést az új alaptörvényből Lázár János fideszes frakcióvezető, aki szerint a 21. századnak szóló alkotmányban túl régies díszítőelem lenne ez a szó. Azt mondta, nincs még róla frakciódöntés, és érvelni fog ellene.
Alkotmányvita helyett hazamentek a képviselők
Felszólalók hiányában bőven az este fél nyolcas határidő előtt lezárult az új alaptörvény tervezetéhez benyújtott módosító indítványokról szóló részletes vita pénteken. Az ülést áprilisi tréfák foglalták keretbe: az elején Ujhelyi István, a parlament szocialista alelnöke nagy megdöbbenésre azt mondta: őszre halasztják az alkotmányozást, a végén pedig a jobbikos Novák Előd emlegette Csurka István MIÉP-elnök 2005-ös hamis lemondását. A képviselők előtt száz módosító indítvány fekszik, ezekről vitáztak volna estig, de az ülés már négy óra előtt véget ért.
Jogászkonferencia az alkotmányról
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda támogatásával megrendezett, Az új alkotmány, változások és lehetőségek elnevezésű konferencia célkitűzése az alkotmányozási folyamat szakmai szempontú tárgyalása volt.
"Értsd meg, Viktor!" - Daniel Cohn-Bendit Budapesten
Orbán Viktor helyett Puskásban és Hidegkutiban hisz Daniel Cohn-Bendit zöld EP-képviselő, aki azt álmodta, hogy a magyar kormányfő is elmegy az Európai Zöldpárt budapesti rendezvényére. A miniszterelnökkel már az Európai Parlamentben is összeszólalkozó politikus szerint előbb-utóbb elpárolog a kétharmados támogatás, de magyar beszélgetőtársai azt mondták, nem bíznak ebben.
Szájer szerint kapkodás miatt lett pontatlan az alaptörvény fordítása
Valóban pontatlan lett az alaptörvény tervezetének Brüsszelbe küldött angol nyelvű fordítása - írja Szájer József fideszes EP-képviselő a blogján, de hangsúlyozza, hogy a szöveg csak egy nem hivatalos változat. Az alaptörvény szövegezését vezető képviselő szerint azért vannak hibák az EP-nek küldött fordításban, mert az szöveget "rekord gyorsasággal" készítették. Szerinte azonban az EU-ban nem is a pontosság, hanem az érthetőség a fontos, hogy a kormány megelőzze terveinek "rosszindulatú félremagyarázását".
Az alaptörvény ellen szerveznek tüntetést a melegszervezetek
A férfi és nő házasságának alaptörvényben való rögzítése ellen szerveznek tüntetést a budapesti Kossuth térre a melegek jogait képviselő civil szervezetek. Úgy vélik, a megfogalmazás kirekesztő, és másodrendű állampolgárokká nyilvánítja a melegeket.
Az Alkotmánybíróságért aggódik az EP liberális frakciója
Az Európai Tanács állandó elénöléhez fordul az EP lioberéális fgrakciója, hogy megtudja, mit tesz az alapjogok fokozottabb védelme érdekében Magyarországon. Az új magyar alaptörvényről kedden tartottak meghallgatást Brüsszelben, ahol több bírálatot is kapott a tervezet.
Sokkal keményebb önvédelmet fog megengedni a kormány
Olyan jogi változtatásokon dolgozik a kormány, amelyek értelmében a bíróságok elnézőbbek lesznek azokkal is, akik önvédelemből okozzák mások halálát. Az önvédelemhez való jog és a tényleges életfogytiglan büntetése bekerül az új alaptörvénybe is, de az [origo] információi szerint már a kormány hivatalba lépése óta készülnek az ezzel kapcsolatos tervek. A kormány számol azzal is, hogy a változtatások miatt konfliktusba kerül Brüsszellel.
Elbukott a rejtélyes fideszes alaptörvény-módosító
A parlamenti bizottságban leszavazták azt a kormánypárti, de a Fideszen belül is zavart okozó javaslatot, amely szerint az alkotmánybíráknak a jövőben az úgynevezett történelmi alkotmány alapján kellene döntéseket hozniuk. Nemcsak a képviselők negyedének, hanem minden egyes képviselőnek joga lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, miután a parlament alkotmányügyi bizottsága támogatott egy jobbikos módosító indítványt.
Összefogtak a vármegyékért a kormánypártiak a Jobbikkal
Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti és jobbikos tagjai kedden leszavazták azt a módosító indítványt, amely törölte volna az alaptörvény tervezetéből a vármegye kifejezést, és meghagyta volna a most használatos elnevezést. A parlament ezek után már nem szavaz a kérdésről, marad a vármegye elnevezés, amelyről egy belső pártfórumon Orbán Viktor is azt mondta, nevetséges lehet.
- címkék:
- alkotmányozás
- vármegye
- Fidesz
- Jobbik
- Címkefelhő »
Az alaptörvénnyel is külföldi pofonba futott bele a kormány
Keményen bírálja a kormánypártok alkotmányozási gyakorlatát és az alaptörvény egyes elemeit a tekintélyes jogászokból álló nemzetközi tanácsadó testület, a Velencei Bizottság. A testülethez a magyar kormány fordult, az [origo] információi szerint épp azért, hogy elkerüljék a médiatörvényhez hasonló nemzetközi kritikai össztűz kialakulását. A Bizottság azt írja, hogy nem eléggé átlátható az alkotmányozás folyamata, és aggasztja őket az Alkotmánybíróság korlátozása.
Félti az információszabadságot az új alkotmánytól az adatvédelmi biztos
Jóri András adatvédelmi biztos szerint az alkotmánytervezetben foglaltak nem garantálják az információszabadság védelmét. Az ombudsman szerint az alapjogvédelem területén kizárólag a parlamenti biztosi működés lehet a megoldás.
Orbán keménysége miatt esélyük sem volt az Alkotmánybíróság védőinek
Bár az utóbbi napokban egyre tekintélyesebb emberek szólaltak fel az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása ellen, az [origo] információi szerint a Fidesz vezérkarán belül Orbán Viktor volt a puhítás legkeményebb ellenzője. Így végül csak egy olyan apróbb engedményt tettek, amelyet egy fideszes politikus is csak "optikai tuning"-nak nevezett.
A magyar alkotmányozásról kérdeztek EP-képviselők Brüsszelben
A magyar alkotmányozásról tartottak közmeghallgatást az Európai Parlament székházában. Az európai képviselők kérdéseket tettek fel a magzatvédelem, az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése, a férfi-nő kapcsolat, a gyermekek után járó szavazat, de még az "Isten, áldd meg a magyart" sorra vonatkozóan is. A meghallgatáson Szájer József fideszes és Szili Katalin volt szocialista politikusok is felszólaltak.
Orbán szerint a romáktól való félelem miatt bukott el a családi szavazati jog
A miniszterelnök szerint azért bukott el a családi szavazati jog, mert az emberek szerint a roma családoknál több gyerek van, így magasabb arányban részesednének a szavazati jogból. Orbán Viktor a Tv2 Tények című műsorának adott interjújában emellett beszélt arról is, hogy ma már nem a határon túl élő magyarok választójoga a kérdés, hanem annak majdani formája.
Vármegye nem lesz, de a zászlószíneket elmagyarázzák az alaptörvényben
Hétfőn egy sor módosítást nyújtott be a Fidesz és a KDNP a saját maguk által készített alaptörvény-tervezethez, ezekből kiderül, hogy lemondanak például a vármegye névről, amelynek használatával Orbán Viktornak is voltak aggályai. Megnövelik az Alkotmánybíróság létszámát is, és elmagyarázzák az alaptörvényben a nemzeti zászló színeinek jelentését is.
Növelné az Alkotmánybíróság létszámát a Fidesz
Nem támogatná a gyermekek utáni szavazati jogot és növelné az Alkotmánybíróság létszámát a Lázár János Fidesz-frakcióvezető által hétfőn bejelentett, az alkotmánytervezet módosítását célzó javaslatcsomag. A több mint negyven módosító indítványból álló csomag beemelné az alkotmányba, hogy a forint Magyarország nemzeti fizetési eszköze, az Alkotmánybíróság jogkörét pedig addig korlátoznák, ameddig nem csökken a GDP 50 százaléka alá az államadósság.
Magyarország, nulladik év?
Történelmi példák sora szól arról, hogy egy-egy új alkotmány elkészítését súlyos események előzik meg. Mik a veszélyei annak, hogy Magyarország annak ellenére készül teljesen új alaptörvény elfogadására, hogy ilyen megrázkódtatást élt volna át?
- címkék:
- Magyarország
- alkotmányozás
- Címkefelhő »
Orbán lemondott a gyerekek utáni szavazatról
Bár Orbán Viktor saját bevallása szerint szimpatizál a gyerekek után járó szavazat ötletével, a parlamentben hétfőn mondott beszédében közölte, hogy a javaslat nem fog bekerülni az alaptörvénybe. A kormányfő ezt azzal indokolta, a lakossági kérdőívekből az derült ki, hogy a többség nem támogatja ezt az elképzelést. Orbán szerint a kérdőívek alapján dőlt el azonban az is, hogy bekerül az alatörvénybe: a bíróság kiszabhat tényleges életfogytiglani büntetést.
Új javaslatokat tesz az alkotmányhoz Orbán Viktor
Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával kezdődik hétfőn az Országgyűlés ülése, mely során a miniszterelnök a nemzeti konzultáció eredményéről számol be a háznak. A képviselők ez után döntenek az alkotmányjavaslatok részletes vitára bocsátásáról.
Orbán szerint az alkotmány a magyar élet jövőjéről szól - a hétfői parlamenti ülés
Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött a parlament hétfői ülése. Orbán a nemzeti konzultáció eredményeit ismertette. A parlament az interpellációk után az alkotmányjavaslatok közül csak a kormánypárti frakció javaslatának részletes vitáját szavazta meg.
Az államadóssághoz kötné az Alkotmánybíróság jogait a Fidesz
Kósa Lajos szerint visszakaphatja korábban elvett jogköreit a költségvetési és adóügyekben az Alkotmánybíróság. Ennek feltétele azonban, hogy az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökkenjen, ami legfeljebb a távoli jövőben következhet be, ebben a kormányzati ciklusban még biztosan nem.
A paplan alá kerülnek-e az Alkotmánybíróság eddigi határozatai?
Huszonkét év alkotmánybírósági gyakorlatának érvényességét kérdőjelezheti meg alapjaiban az új alaptörvény elfogadása. Vannak, akik szerint el is kellene törölni a felhalmozódott, precedensjogként használt határozatokat, pedig azok egy része beépült a kormánypárti alaptörvény-tervezetbe is. Mások szerint szerint hiába tiltanák meg, az alkotmánybírók otthon akkor is a régi határozatokat lapozgatnák.
Orbán: Lesz rezsibefagyasztás
A miniszterelnök a köztelevízióban nyilatkozott hétfő este az alkotmányozás folyamatáról és az alkotmánytervben szereplő vitás elemekről. Orbán Viktor szerint az alaptörvény nem zárná ki a fegyvertartást, de egyben mértéktartásra intett. A kormányfő arról is beszélt, hogy be fogják fagyasztani a rezsiköltségeket, az áfacsökkentés kérdésében azonban időt kért.
Kétszer is megköszönte Orbán az alkotmányozós véleményeket
A Facebook-oldalán többször köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnök a készülő azoknak, akik visszaküldték az új alkotmányról szóló kérdőívet. A videóban aktakupacok előtt álló Orbán azt mondta, módosító indítványok formájában benyújtják az állampolgári véleményeket.
Orbán: Bekerülhet az alkotmányba az életfogytig tartó szabadságvesztés
A tervezetben ugyan nem szerepel, de az új alkotmánnyal kapcsolatos kérdőíven a válaszolók 90 százaléka támogatja, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés bekerüljön az alaptörvénybe. A kérdőíveket feldolgozó hivatalban járt Orbán Viktor.
"Alapjában nehezül meg a védelem" - a zöldombudsman az alaptörvényről
Bár a kormánypártok alaptörvénytervezetének egyes céljait jónak tartja Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, lesújtó véleménye van arról, ahogy a környezet védelmét kezeli. A környezetvédelem ugyanis a tervezetben nem alapjogként, hanem állami feladatként szerepel, ami szerinte megnehezítheti a civil föllépést a környezetkárosító beruházásokkal szemben. Fülöp kifogásolja hivatalának megszüntetését is, szerinte egy főombudsman helyetteseként feloldhatatlan konfliktusokba bonyolódna.
Sólyom László szerint súlyos visszalépés lenne az új alkotmány
Az Alkotmánybíróságnak vissza kell kapnia teljes hatáskörét az új alkotmányban Sólyom László szerint. A volt köztársasági elnök szerint az is kár lenne, ha a tervezetnek megfelelően megszüntetnék a jelenlegi ombudsmani pozíciókat.
Vándorló képviselők okoznak tömeghatást a parlamentben
Mióta csak robotkamerás közvetítés van a parlamentből, szokássá vált, hogy a képviselők átülnek éppen felszólaló társaik mellé. Pénteken dél körül éppen a KDNP-s Vejkey Imre képviselő vándorolt, aki szerint az átüléssel nem tömeget imitálnak, csak a szónokot erősítik. Az alkotmány vitájában végig foghíjasak voltak a padsorok, és ezt a létszámot is leginkább csak a kormánypártok által kialakított beülési rend biztosította.
A Fidesz szerint a gyerekek utáni szavazat kikerül az alkotmánytervezetből
Pénteken tartották a parlamentben az alkotmánytervezet általános vitájának utolsó napját. Az első órában a jobbikosok a gazdasági alkotmányozást kritizálták, Rogán Antal pedig a jelenleg hatályos alkotmány hibáira mutatott rá. Délután a fideszes Pelczné Gáll Ildikó visszautasította, hogy a fideszesek üres szólamokat mondanának, szerinte ő nagymamaként is büszke lesz az alkotmányozásra. A fideszes Gulyás Gergely az általános vita zárásaként arról beszélt, hogy minden ellenzéki javaslatot nem fognak politikai alapon elutasítani, a gyerekek után járó szavazati jog azonban valószínűleg ki fog kerülni a tervezetből.
Varga Mihály: A forintnak az alkotmányban a helye
Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára szerint a forint hivatalos fizetőeszközként való rögzítése az új alaptörvényben magától értetődik, csakúgy, mint például az, hogy Magyarország fővárosa Budapest. A fideszes politikus szerint az euró későbi bevezetését nem befolyásolja, hogy a forint bekerül az alkotmányba.
Horn Gyula dicsérete az alkotmányozási vitában
Harmadik napjához érkezett csütörtökön az új alaptörvény parlamenti vitája, délelőtt az okozott izgalmat, hogy a fideszes képviselők egymással is vitába szálltak a gyermekek után járó szavazati jog ügyében. Mivel az MSZP és az LMP nem vesz részt az alkotmányozásban, a kormánypártok mellett csak a Jobbik képviselői vannak jelen, akik közül Novák Előd Horn Gyula példáját ajánlotta a fideszesek figyelmébe. Wittner Mária Hornra utalva azt mondta: "ott vergődik a Honvéd Kórházban, mert képtelen meghalni".
- címkék:
- alkotmányozás
- Országgyűlés
- Címkefelhő »
Az új alkotmány parlamenti vitájának második napja percről percre
Reggel kilenctől este kilencig tart szerdán az új alkotmány általános vitája a parlamentben, vita azonban alig zajlik a foghíjas padsorok között, a felszólalók inkább előre előkészített beszédeket mondanak. A népköztársaságtól tartó gazdák, egy táltos verse, szünetet követelő jobbikos törték meg az ülésnap ívét. Tudósítás percről percre.
- címkék:
- alkotmányozás
- Országgyűlés
- Címkefelhő »
Üres padsorokkal, borzongó jobbikossal kezdődik az alkotmányozás
Visszafogott érdeklődés mellett kezdődött meg az új alaptörvény vitája kedden a parlamentben. A kormánypártok képviselőinek csak mintegy harmada volt kíváncsi az alkotmányozásra, amit részben elfoglaltsággal magyarázták, részben pedig azzal, hogy az ellenzéki bojkott miatt nincs igazán kivel vitatkozni.
Kezdődik az új alaptörvény vitája - tudósítás percről percre
Kedden délelőtt elkezdődött a parlamentben az új alaptörvény vitája. Az MSZP és az LMP nem vesz részt az alkotmányozásban, de a Jobbik sem nyújtott be saját tervezetet. A kormánypártok saját javaslata mellett így csak Szili Katalin egykori szocialista házelnök javaslata kerül napirendre. Kövesse a vitát percről percre az [origo]-n!
- címkék:
- alkotmányozás
- Országgyűlés
- Címkefelhő »
Megkezdődött az alkotmányozás a parlamentben
Bár az alkotmánytervek előterjesztése és a vita kezdése csak kedden történik meg, már hétfőn elkezdődött az alkotmányozási folyamat parlamenti szakasza a menetrend elfogadásával. Hétfőn emellett szó volt földgázvezetékről, atomerőművekről és megemlékeztek az elhunyt Arnóth Sándor képviselőről is. A héten folyamatosan tudósítunk az alkotmányozási vitáról, kövesse az ülések eseményeit percről percre az [origo]-n!
Valószínűleg mégsem jár plusz voks a gyermekek után az új alkotmányban
Az alkotmány-előkészítő parlamenti bizottság fideszes alelnöke azt mondta, hogy a visszajelzések szerint kevesen szeretnék, ha a szülők plusz szavazati jogot kapnának kiskorú gyermekeik után. Eddig nyolcszázezren küldték vissza a nemzeti konzultáció keretében kiküldött, alkotmányozással kapcsolatos kérdőívet.
Óvatosan lépdel Orbán az önkormányzati aknamezőn
Legyen-e fővárosi önkormányzat vagy csak kerületek? Továbbra is 3200 önkormányzat legyen-e az országban, vagy vonják össze a kisebb településeket? Ezeket a kérdéseket egyelőre nyitva hagyta a kormánypártok alkotmánytervezete, pedig fideszes politikusok szerint Orbánnak kész terve van az önkormányzati reformra. A kormányfő a frakcióban helyet foglaló polgármesterek sokasága miatt egyelőre csak teszteli párttársait.
A felhőben gépelik be az alkotmányozási kérdőív válaszait
Közösségi munkavégzés, úgynevezett cloud working segítségével digitalizálják a kormány alkotmányozással kapcsolatos kérdőívének tizenharmadik kérdését, amelyben az előre megadott válaszok beikszelése helyett szabadon fejthetik ki a véleményüket a válaszadók. A távmunkások akár két-háromszáz választ is be tudnak írni egy-két perc alatt.
Orbán kezdi megszeretni a gyerekek után járó szavazat ötletét
Bár először még fideszes politikusok is meghökkenve fogadták a gyerekek után járó plusz szavazat ötletét, az elképzelés bekerült a kormánypártok alkotmánytervébe, és egyre nagyobb az esélye annak, hogy ki is tartanak mellette. Az [origo] információi szerint ebben szerepe van annak, hogy a belső viták során a miniszterelnök is egyre inkább megkedvelte a javaslatot, amellyel a fiatalabb korosztályok politikai befolyását akarják erősíteni.
Mindenkit elküldenek dolgozni a kormánypártok az új alkotmánytervben
Több ponton is engedne a jelenleg alkotmányban biztosított szociális jogokból a kormánypártok alkotmánytervezete. Eszerint a jövőben nem kellene biztosítani a "lehető legmagasabb szintű" egészséget vagy a rászorulók megélhetését, viszont államcélként rögzítené, hogy mindenkinek megoldott legyen a lakhatása. A legalapvetőbb emberi jogok nem változnak, viszont a kormánypártok az alaptörvényben tiltanák meg az ember klónozását.
Benyújtotta az alkotmánytervet a parlamentnek a Fidesz-KDNP
A Fidesz frakcióvezetője szerint a most benyújtott tervezet a jövő Magyarországának alkotmánya lehet, a KDNP-s Harrach Péter szerint pedig minden magyar alkotmánya lesz. Az új alaptörvényről várhatóan április 18-án tart zárószavazást az Országgyűlés.
"Megfizettük az árát" - így farolt ki a Fidesz az AB jogkörének visszaadásából
Az utolsó pillanatban döntötte el a Fidesz legfőbb vezetése, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben az új alkotmányban is korlátozott marad az Alkotmánybíróság jogköre. A döntéshozatal részleteinek egyik ismerője az [origo]-nak azt mondta, ugyan tudják, hogy nem elegáns megoldást választottak, de egyrészt tartanak a költségvetés felborításától, másrészt úgy számoltak, hogy a tavaly ősszel nagy vihart kavaró korlátozás politikai árát egyszer már úgyis megfizették.