alkotmánymódosítás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- alaptörvény
- Fidesz
- Orbán-kormány
- Orbán Viktor
- Alkotmánybíróság
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Nem büntetni akar a Fidesz-kormányt ekézõ EP-képviselõ
Nem a szankcionálás, hanem az alapértékek érvényesítése a cél Rui Tavares, a magyar alkotmányos helyzetrõl jelentéstervezetet készítõ portugál EP-képviselõ szerint. A tervezetrõl akár már júniusban szavazhat az Európai Parlament.
Mindent visszacsináltatna Orbánnal az EP
Jóformán minden kifogásolt intézkedést - a negyedik alkotmánymódosítástól az AB jogainak korlátozásáig -, a visszacsináltatna a magyar kormánnyal az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága. A bizottság Magyarországról készített jelentéstervezetét kedden délután mutatják be, megállapításaiból és javaslataiból a 444.hu idéz.
Az EU tovább vizsgálja az alkotmánymódosítást
Az alaptörvény negyedik módosítását továbbra is vizsgálja az Európai Bizottság, emiatt három levelet küldtek a magyar hatóságoknak.
Orbánékat háromszor figyelmeztették
Három levelet is küldött az Európai Bizottság a magyar kormánynak az elmúlt hetekben a német Die Welt szerint. Az EB-nek nem tetszik a negyedik alkotmánymódosítás.
Eljárás indulhat Magyarország ellen
Viszonylag gyorsan végez majd a magyar alaptörvény márciusban elfogadott, negyedik módosításának jogi értékelésével az Európai Bizottság - közölte szerdán újságírói kérdésre Viviane Reding, a brüsszeli testület alapjogokért, igazságügyért és állampolgárságért felelõs alelnöke.
Az ombudsman az Alkotmánybíróságon támadja az alkotmánymódosítást
Szabó Máté ombudsman szerint a márciusban elfogadott, itthon és külföldön is nagy tiltakozást kiváltó alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései kapcsán felmerül, hogy nem felelnek meg bizonyos formai, eljárási követelményeknek, ezért az Alkotmánybíróságtól kért vizsgálatot. Az AB-nek harminc napon belül határoznia kell az indítványról.
Tekintélyuralom és kioktatás - magyar vita az EP-ben
A magyar alaptörvény módosítása volt a téma az Európai Parlament szerdai ülésén, de a vita hevét visszafogta, hogy az Európai Bizottság meg nem fejezte be a törvény vizsgálatát. A néppárt - amelyhez a Fidesz is tartozik - amiatt aggódott, hogy Magyarország folyamatos bírálatával Európa nagyon sok támogatót veszthet. A balos pártszövetségek támadták a kormányt.
Reding: Pártatlanul vizsgálunk
Viviane Reding újra sorra vette az Európai Bizottság kritikáit a magyar alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban az Európai Parlament plenáris ülésének vitáján.
A magyar kormányt kérdezi Európa - EP-ülés percrõl percre
A médiatörvény 2010-es és az alaptörvény 2011-es elfogadása után ismét Magyarország a téma az EP plenáris ülésén. A korábbiakhoz hasonló heves szóváltásra azonban nem számíthatunk, ugyanis Orbán Viktor távol marad, és sem az Európai Bizottság, sem a Velencei Bizottság nem fejezte még be a magyar alaptörvény vizsgálatát.
Orbán: Sok a nehezen érthetõ körülmény
Orbán Viktor az Európai Néppárt frakcióülésén vett részt, ahol a negyedik alkotmánymódosítást magyarázta.
Szájer: Tanácstalan az Európa Parlament
Az Európa Parlament néppárti frakcióvezetõ-helyettese világos kifogásokat vár az uniótól az alkotmánymódosítással kapcsolatban. Strasbourgban a szerdai plenáris vita Magyarországról mégsem kap kiemelt idõkeretet.
Tudok késsel és villával enni
"Nem vagyunk mi helyes fiúk a mainstreambõl" - védte a magyar kormány döntéseit, és egyben bírálta a nyugat-európai megoldásokat Orbán Viktor miniszterelnök két nagy német lapnak adott interjújában.
Orbán: Megvárom, amíg elolvassák, aztán majd beszélünk a konkrétumokról
A magyar kormány várja a negyedik alkotmánymódosítás európai bizottsági vizsgálatának befejezését, és azt követõen készen áll a kérdések megvitatására - közölte Orbán Viktor miniszterelnök hétfõ este Bilbaóban tartott sajtótájékoztatóján.
Barroso újabb levelet írt Orbánnak
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetõje újra levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek. A levél az alaptörvény negyedik módosításáról szól, Barroso szerint hamarosan kötelezettségszegési eljárások indulnak miatta Magyarország ellen. Orbán azt válaszolta, hogy "jogalkotói lépéseket" kezdeményez, hogy rendezze a helyzetet.
Külföldi jogászokkal nézeti át az alaptörvényt a kormány
Nemzetközi jogi szakvéleményt készíttet a kormány, válaszul a politikáját, az alkotmányozást és egyes törvényeket bíráló külföldi megnyilvánulásokra - olvasható a csütörtöki Népszabadságban.
Reding magánháborúja Magyarország ellen
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint elfogult az EB alelnöke.
Áder aláírta az alkotmánymódosítást
A parlament honlapja szerint Áder János köztársasági elnök hétfõn aláírta az alaptörvény negyedik módosítását. Áder korábban azt mondta, nincs mérlegelési lehetõsége, mindenképpen alá kell írnia a módosítást.
A helyesírás nem játék
Minden politikai közösség elfogad valamit jogszerûnek - sõt még arra is képes, hogy minden demagógia ellenére elválassza ezt az erkölcsöstõl, igazságostól. A "törvénykezõ", vagy a bíró feladata az, hogy ezt a "velünk élõ jogot" felfedezze.
Barroso magához vonta a magyar ügyeket
Minden olyan jogszabály vizsgálata átkerült José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének stábjához, amelynek köze van az alaptörvény módosításához. Az április 17-re tervezett, Magyarországról szóló strasbourgi EP-vitára készülhet el az Európai Bizottság jogi szakvéleménye az alkotmány negyedik módosításáról.
Az alkotmányban tiltanák be a vörös csillagot és a horogkeresztet
A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy még a héten benyújtja a Fidesz az ötödik alkotmánymódosítást.
Elhajolt az amerikai golyók elõl a Fidesz védelmezõje
Egyre inkább aggódnak az amerikai kormány képviselõi a magyarországi fejlemények miatt. Kedden meghallgatást is tartottak a washingtoni törvényhozásban, az eredetileg kemény összecsapásnak ígérkezõ esemény azonban végül csendesen zajlott.
Bajnai összetrombitálná az ellenzéket
A múlt héten elfogadott alaptörvény-módosítás elleni közös tiltakozás és az alkotmányosság megvédése érdekében egyeztetésre hívta az ellenzéki pártok vezetõit az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség vezetõje.
Orbán levélben magyarázkodott Merkelnek
Magyarország és a magyar kormány a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja az európai normákat és az Európai Unió alapszerzõdését, a magyar Országgyûlés pedig nem fogadott el egyetlen olyan törvényt sem, amely sértené ezeket a fontos értékeket - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Angela Merkel német kancellárhoz írt levelében. A német parlament ellenzéki pártjai elítélték a magyar kormány lépését.
Uniós forrásokat bukhat Magyarország az alkotmánymódosítás miatt
Viviane Reding uniós biztos figyelmeztette a kormányt, hogy ha az alkotmánymódosítást az uniós elvekbe ütközõnek találják, akkor Brüsszel uniós forrásokat vonhat meg Magyarországtól, vagy korlátozhatja szavazati jogát. Orbán szerint gyûlölet helyett tényszerûség kellene.
Orbán ellen tüntetnek március 15-én Brüsszelben
Március 15-én a kormányfõ Brüsszelben lesz, de nem ússza meg tüntetés nélkül.
Áder János aláírja az alkotmánymódosítást
A köztévé híradójában jelentette be a köztársasági elnök, hogy aláírja az alkotmánymódosítást, függetlenül attól, hogy az tetszik-e neki, vagy sem. Áder azt mondta: megválasztása pillanatában világossá tette, hogy ha száz jó törvényt kap, százat ír alá. Ha száz rosszat, százat küld vissza az Országgyûlésnek.
Az Amnesty nyomatékosan kéri Ádert
Arra kéri az Amnesty International a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a Magyarország alaptörvényének negyedik módosítására vonatkozó törvényt, mert az álláspontjuk szerint korlátozhatja az alapvetõ emberi jogokat.
Merkel bírálta az alkotmánymódosítást
A kétharmados parlamenti többséggel való felelõsségteljesebb bánásmódra hívta fel a figyelmet a német kancellár a magyar államfõvel folytatott megbeszélésén.
Szalámitaktikás Orbánról ír a külföldi sajtó
Magyarország elbúcsúzik az európai értékektõl, egyértelmû provokáció és szalámitaktika - így jellemezte a keddi osztrák és német sajtó a hétfõn elfogadott alkotmánymódosításokat. Az egyik román hírportál fõszerkesztõje szerint Magyarország és Románia Európa két problémás országa, amelyekkel szemben az unió most kezd hatékonyabb antitesteket termelni, hogy a fertõzés ne terjedjen át más testrészekre is.
János, mentsd meg a becsületed! - tüntetés a Várban
Nagyjából ezerötszázan tüntettek a Dísz téren, azt kérve Áder Jánostól, hogy ne írja alá a hétfõn délután megszavazott alkotmánymódosítást. A tüntetõk békések voltak, a színpadon szónokok beszéltek. Eredetileg a Sándor-palota elé szervezték a megmozdulást, de a Terrorelhárítási Központ biztonsági okokra hivatkozva lezárta a teret. Este kilenckor a Várban véget ért a tüntetés, de a tömeg együtt maradt, és a Parlamenthez ment. Ott többen megpróbáltak az épülethez menni, de rendõrsorfalba ütköztek, lökdösõdés alakult ki a rendõrök és a tüntetõk között. Éjfél elõtt háromnegyed órával véget ért a tüntetés.
Minden tiltakozás ellenére módosították az alaptörvényt
Itthon civil szervezetek tüntettek ellene, még a Fidesz székházát is megrohamozták, külföldrõl pedig többen fejezték ki az aggodalmukat miatta, a kormánypárti frakciók mégis megszavazták az alaptörvény módosítását. Az alaptörvénybe kerül a röghöz kötés, és azt is kimondja majd, hogy az Alkotmánybíróság nem hivatkozhat korábbi határozataira, illetve, hogy a hajléktalanok nem maradhatnak az utcán. A Fidesz az alkotmányozó hatalmára hivatkozik.
Martonyi: felkérjük a Velencei Bizottságot
Magyarország felkéri a Velencei Bizottságot, mondjon véleményt az alaptörvény módosításáról, mondta Martonyi János Brüsszelben.
Itt tüntetnek az alkotmánymódosítás ellen
A negyedik alkotmánymódosítás ellen a civilek ma a következõ helyszíneken tiltakoznak.
Megzavarták az alaptörvény szavazását - parlament percrõl percre
Hétfõn a parlament kormánypárti többsége elfogadta az alaptörvény negyedik módosítását, amely miatt napok óta tüntetnek civilek és ellenzéki politikai pártok. A szavazást néhány LMP-s és független képviselõ performansza zavarta meg: a politikusok a terem közepére vonultak süteményekkel és táblákkal. Napirend elõtt felszólalt Orbán Viktor is, aki újabb rezsicsökkentést jelentett be. Az MSZP úgy döntött: távol marad a hétfõi üléstõl, a frakció székei üresek, a parlament ablakából fekete zászlókat lógattak ki. Osztolykán Ágnest annyira kiborították a jobbikos Novák Elõd szavai, hogy kiabálni kezdett, majd viharosan távozott az üléstereembõl. ...
Áder egyelõre hallgat
Egy késõbbi idõpontban fejti ki álláspontját az alkotmánymódosításról és Sólyom László írásáról Áder János köztársasági elnök.
Jogállamiságtól búcsúzó Magyarországról ír a német Spiegel
Vezetõ hírként hozza a hétfõre tervezett magyar alkotmánymódosításról szóló cikkét a Spiegel német magazin internetes kiadása. A lap szerint Magyarország búcsút mond a jogállamiságnak, a magyar miniszterelnök "masszívan bõvíti a hatalmát".
Tüntetõk a Parlament fõbejáratainál
Az alkotmánymódosítás ellen tiltakozó fiatalok jelentek meg a Parlament északi és déli fõbejáratánál. Megérkeztek a rendõrök is, akik elvitték a fiatalokat.
Semmi hatalmat senkinek
Két és fél évvel a kormányváltás után azt hiszem, jobban jártunk volna, ha a gyenge és instabil kormányok bukása miatt évente rendeznek rendkívüli parlamenti választásokat.
Isten hozta, Miniszter Úr, ez a való világ!
Hiába tüntettek Budapesten az alaptörvény negyedik módosítása ellen többször is, a parlament a kiadott napirend szerint hétfõn átírja az alkotmányt. A képviselõk a héten a finnugor népek napjává nyilvánítják minden október harmadik szombatját, és határozatot fogadnak el arról, hogy a birkózás maradjon meg az olimpián. Egy szocialista megereszt egy szóviccet, Novák Elõd cigányozik, egy másik jobbikos pedig bevezeti a belügyminisztert a való világba. A hét parlamenti legjei.
Londoni észtek a magyar alkotmányosságért
A magyarok mellett spanyolok, angolok és észtek is tüntettek a londoni nagykövetségnél az alkotmány módosítása ellen.
Ne írd alá, János! - az alkotmánymódosítás ellen tüntettek Budapesten
Civil szervezetek garmadája csatlakozott az alkotmány negyedik módosítása elleni tüntetéshez, de csak néhány ezren jelentek meg. A beszédek után a Képviselõi Irodaház, majd az Alkotmánybíróság felé vették az irányt. Végül megállapították, hogy az utolsó reményük az, ha Áder János nem írja alá az alkotmánymódosítást, így hétfõn a Sándor-palotánál folytatják.
Kik tüntettek a Fidesz-székháznál?
A Fidesz szerint Bajnai Gordon emberei, magukat civilnek mondják, az LMP volt sajtófõnökén keresztül riadóztatták a médiát. Bajnai szerint neki semmi köze hozzájuk, Gyurcsány pedig hiába akarta, hogy köze legyen hozzájuk. A székházas akciót egy sötét pincében szervezték nagy titkokban, de egyáltalán nem úgy tervezék a csütörtöki napjukat, mint ahogy alakult.
Washingtonnak sem tetszik az alkotmánymódosítás
Az Európa Tanács fõtitkára után az amerikai külügyi szóvivõ is arra figyelmeztetett, hogy a tervezett magyar alkotmánymódosítás veszélyeztetheti az intézményi függetlenséget, valamint a demokratikus kormányzáshoz szükséges fékeket és az egyensúlyokat.
Az Alkotmánybíróság elé vonult a tüntetés
Csütörtökön reggel többtucat tüntetõ az alkotmány negyedeik módosítása ellen tiltakozva megpróbált behatolni a Fidesz Lendvai utcai székházába, de csak a kertig jutottak. Este nyolckor a többszáz fõs tömeg célba vette az Alkotmánybíróság épületét. Átszelték a várost, majd egy rövid beszéd után feloszlottak. Szombaton folytatják.
- címkék:
- tüntetés
- alkotmánymódosítás
- Címkefelhõ »
Mit értett félre Jagland?
Az alaptörvény jövõ hétfõre tervezett szavazásának elhalasztását kéri az Európa Tanács fõtitkára. Szerinte a magyar kormány újra bevezetné azokat az intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített. A Fidesz szerint félreértett valamit.
A németeket aggasztja az alkotmánymódosítás
A német külügyi államminiszter publicisztikája jelenik meg kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitungban a készülõ magyar alkotmánymódosításról. Az államminiszter szerint aggasztóak az Alkotmánybíróság jogkörét érintõ törvényjavaslatok.
Káoszt okozhat az alkotmánymódosítás
Szabó Máté ombudsman Áder János köztársasági elnökhöz fordul az alaptörvény újabb módosítása miatt. Szerinte, ha elfogadják a módosítást, akkor egymással ellentétes következtetések is levonhatók lennének az alaptörvény szövegébõl, és ez az állapot az államszervezet demokratikus mûködésének egyensúlyát is veszélyeztetheti.
Alaptörvénybe írják a röghöz kötést
Majdnem az összes kormánypárti képviselõ aláírása szerepel a péntek délután benyújtott alkotmánymódosításon, amelyben a már ismert változtatásokon túl a röghöz kötés lehetõségét, valamint az egyetemi autonómia korlátozását is beleteszik a törvénybe. Az alkotmánymódosításban szerepel még a szülõ-gyermek kapcsolat kiterjesztése, a gyûlöletbeszéd szabályozása, valamint Kövér László rendészeti, fegyelmezõi feladata is.
Az alaptörvényben tiltanák a közterületen lakást
Alkotmánymódosító javaslatokat nyújtanak be a kormánypártok pénteken a parlamentnek, a javaslat szerint az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezések többsége bekerülne az alaptörvénybe. A kommunizmus elítélése mellett bekerülhet az is, hogy meg lehet tiltani az utcán élést.
Pénzbírságot kap Ángyán József
A vidékfejlesztési államtitkárságról idén tavasszal lemondott Ángyán József pénzbírságot kap, amiért hétfõ este nem szavazta meg a földtörvénnyel összefüggõ alkotmánymódosítást. A kiszavazó képviselõket Orbán Viktor hétfõn kizárással fenyegette meg.
Ángyán rászolgált Orbán haragjára
Az alkotmány módosítására nemmel szavazott Ángyán József volt államtitkár, mert nem ért egyet a kormány földpolitikájával. Orbán a hétfõi frakcióülésen rápirított már, hogy ha nem tetszik neki, akkor nincs helye a frakcióban. Ángyán ellen fegyelmi eljárás indulhat. Döntöttek a polgármesteri összeférhetetlenségrõl és a járásbírósági rendszerrõl is.
Alkotmányba írhatják a választási regisztrációt
Holnap szavaznak a Parlamentben arról az alkotmánymódosító javaslatról, amely az alaptörvénybe foglalná a regisztráció fõ szabályait.
A bírók nyugdíjazásához faragják az alkotmányt
Felkerült a parlament honlapjára a bírók nyugdíjazásának alkotmányos kereteket biztosító szabálycsomag. Nyugdíj mellett nem lehetne bíráskodni, a 65. életév betöltésével mennének nyugdíjba a bírák.
Beírják a nõket is az osztrák himnuszba
Az elmúlt években többször is fevetették már az osztrák himnusz szövegének átírását, de idén jött elõször létre többségi támogatás a javaslat mellett. Az osztrák alkotmánymódosítás szerdai megszavazása után a nemek közti esélyegyenlõség elvének megfelelõen a nõi állampolgárok teljesítményérõl is megemlékeznek majd a szövegben.
Gyors körben cserélné le a kórházigazgatókat Szócska
Az egészségügyi államtitkár szerint elképzelhetõ, hogy alkotmánymódosításra is szükség lesz ahhoz, hogy január elsejétõl állami kézbe kerüljenek a kórházak. Szócska Miklós az egészségügyi intézmények élén várható változásokról azt mondta, gyors pályázati kört terveznek.
Óvatoskodva nyúlnak Orbán adósságfegyveréhez külföldön
Valami hasonló eszközzel rántanák ki az eurózónát a válságból a franciák és a németek, mint amit Orbán Viktor is bevetett az "adósság elleni háborújában". A két nagy uniós tagállam azt akarja, hogy minden euróövezeti ország írjon bele az alkotmányába egy adósságplafont. Magyarországon ez könnyen ment a kétharmados többséggel, azonban több eurótagállamban is megvalósíthatatlannak tûnik az ötlet.
A hatalmi egyensúly megbontása miatt bírálja a kormányt az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság elutasította azokat az indítványokat, amelyek a testület jogkörét érintõ alkotmány- és törvénymódosításokat támadták. Az indoklás elismeri, hogy az Ab nem válhat törvényhozó hatalommá, ugyanakkor nyíltan bírálja a kormánypártok alkotmánymódosítási gyakorlatát. A határozathoz három bíró csatolt különvéleményt, szerintük vizsgálni kellett volna az alktománymódosítást.
Jóváhagyta Schmitt Pál a korkedvezményes nyugdíjak megvonását
Schmitt Pál köztársasági elnök pénteken aláírta azt az országgyûlés által hétfõn elfogadott alkotmánymódosítást, amely alapján a jövõben csökkenthetõ, átalakítható és visszavonható lesz a rendvédelmi dolgozóknak járó korkedvezményes nyugdíj. A hétfõn este elfogadott fideszes javaslat ellen folyamatosan tiltakoztak a rendvédelmi szakszervezetek, de a tüntetések nem hatották meg a parlamentet. Schmitt szerint az alkotmánymódosítás a fenntartható nyugdíjrendszer irányába tett szükségszerû lépés.
Utat nyitott az országgyûlés a korkedvezményes nyugdíjak megvonásának
Elfogadta a parlament azt az alkotmánymódosítást, amely alapján a jövõben csökkenthetõ, átalakítható és visszavonható lesz a rendvédelmi dolgozóknak járó korkedvezményes nyugdíj. A hétfõn este elfogadott fideszes javaslat ellen folyamatosan tiltakoztak a rendvédelmi szakszervezetek, de a tüntetések nem hatották meg a parlamentet.
Elõrehozta az Alkotmánybíróság felduzzasztását a parlament
A hétfõn elfogadott alkotmánymódosítás értelmében már szeptemberben 15 fõsre növelik az Alkotmánybíróságot. A tervezettnél elõbb kerül a testület élére új elnök is, akit immár nem a bírák, hanem a parlament fog megválasztani.
Bekerülhet az Alkotmányba a korkedvezményes nyugdíj megváltoztatása
Az MSZP javaslatára név szerinti voksolás várható hétfõn az alkotmánymódosításról a parlamentben, miután egy fideszes javaslat csökkenthetõvé vagy szociális ellátássá alakíthatóvá tenné az öregségi nyugdíjkorhatár elõtt folyósított nyugellátást. Határozhatnak a gyöngyöspatai eseményeket feltáró eseti bizottság létrehozásáról is.
Hány lélegeztetõgépet ér meg az alkotmányosság?
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetõje által benyújtott alkotmánymódosítás lehetõvé tenné, hogy az állam visszavegye 30 ezer rendvédelmi dolgozó kedvezményes nyugdíját. Milyen rendõrállományt eredményezne egy ilyen döntés, illetve elegendõ-e a módosításhoz Lázár indoklása, amely szerint Magyarország nem mondhat le az "életerõs emberek munkájáról"?
Igazságosság vagy a jogállam paródiája - nyugdíjvita a parlamentben
Megkezdte a korhatár elõtti nyugdíjak felülvizsgálatát lehetõvé alkotmánymódosítás vitáját a parlament. A kormánypárti felszólalók szerint a javaslat csak a rendvédelmi dolgozókra vonatkozik, az ellenzék azonban több százezer ember megélhetését és a jogállamot látja veszélyben. A javaslatot két részletben, összesen tízórás idõkeretben tárgyalja az országgyûlés, a folytatás kedd este várható.
Faképnél hagyta a KDNP a kedvezményes nyugdíjakat megcélzó Fideszt
Az MSZP és a KDNP is kivonult a parlament alkotmányügyi bizottságának hétfõi ülésérõl. Az ülésen fél óra vita után eljárási eszközökkel fojtotta bele a szót az ellenzékbe a fideszes többség, amikor tárgysorozatba vette a nyugdíjcsökkentõ alkotmánymódosítást, illetve az Alkotmánybíróság létszámának emelésérõl szóló javaslatot.
Lázár nem zárja ki a népszavazást az alkotmányról
A Fidesz politikusai közül elsõként Lázár János frakcióvezetõ tett olyan megjegyzést, amely szerint nem zárják ki a megerõsítõ népszavazás lehetõségét az új alkotmány ügyében. Ezt több ellenzéki párt is szükségesnek tartja. Lázár János az LMP-nek az alkotmányozás ügyében támasztott feltételeit irreálisnak nevezte.
Módosítanák az elnökválasztás szabályait Egyiptomban
Az elnökválasztási jelöltállítás szigorú feltételeinek enyhítését és az elnökök újraválasztásának korlátozhatóságát javasolja egyebek mellett az az egyiptomi bizottság, amelyet Hoszni Mubarak elnök hozott létre. Közben lemondott a január végén megalakult új kormány egyik minisztere.
Navracsics: Csupán félelmek a törvényeket ért kritikák
Navracsics Tibor az egyes törvényeket ért külföldi kritikákat csupán félelmeknek tartja, szerinte nincs a szokásosnál erõsebb nemzetközi bírálat, és elismerõ hangokat is hallani. A közigazgatási és igazságügyi miniszter az MTI-nek adott interjújában Rogán Antallal folytatott vitájáról és az új alkotmánnyal kapcsolatos véleményérõl is beszélt.
Tárgyalta, de nem támogatja a kormány Rogán alkotmánymódosító javaslatát
Nem támogatja a kormány Rogán Antal alkotmánymódosító javaslatát, amelynek értelmében a médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogát az alaptörvénybe emelnék. Rogán Antal egyelõre fenntartja javaslatát.
Navracsics szerint a kormány nem támogatja Rogán alkotmánymódosítását
Navracsics Tibor kormányfõ-helyettes szerint a kormány nem támogatja Rogán Antal fideszes képviselõnek azt az alkotmánymódosító javaslatát, amelynek értelmében az új alaptörvény rögzítené, hogy a médiahatóság elnöke jogszabályokat alkothat. Navracsics szavaiból ugyanakkor az derül ki, lehetséges, hogy késõbb visszatérnek erre a kérdésre. Rogán azzal érvelt javaslata mellett, hogy csak három díjtípusra terjedne ki az elnök rendeletalkotási joga, ez viszont szükséges a szervezet függetlenségéhez.
A Médiahatóság rendeletalkotási jogát is alkotmányba írná a Fidesz
Új alkotmánymódosító javaslatot nyújtott be szombaton a Fidesz, amellyel beemelné az alaptörvénybe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatait és jogait. A javaslat szerint a médiahatóság elnöke rendeletalkotási jogot kapna, az általa kiadott rendeletek pedig a jövõben jogszabályoknak számítanának.
Hónapokig készült az alkotmánybírósági viharra a kormány
Már a választások után is úgy értékelte a kormány, hogy a jelenlegi alkotmány olyan szûk mozgásteret szab a mûködésének, ami ellehetetlenítheti gazdasági és társadalompolitikai terveinek megvalósítását - állította az [origo]-nak a Fidesz több befolyásos politikusa. Ennek ellenére október végéig nem merült fel komolyan a kormány tagjaiban, hogy korlátozzák az Alkotmánybíróság hatáskörét, a döntés lényegében pánikreakció volt.
Lázár szerint ideiglenes megoldás az Ab korlátozása
Csak a következõ alkotmányig tartó ideiglenes megoldás az Alkotmánybíróság jogainak megnyirbálása és a 98 százalékos különadó is - mondta egy kedd esti rádiómûsorban a Fidesz frakcióvezetõje. Lázár János szerint azért kell mindenképpen átvinni az alkotmánymódosítást, mert anélkül a Fidesz elveszítené választói bizalmát. A politikus arról is beszélt, hogy egyéni számlákat fognak kialakítani az állami nyugdíjpénztárakban, és hogy a költségvetést nem sikerült a kormány szája íze szerint megalkotni.
Alkotmánymódosítással kötötték kétharmadhoz a legfõbb ügyész választását
Elfogadta a parlament a legfõbb ügyész választásának módjára vonatkozó alkotmánymódosítást, így a jövõben csak kétharmados többséggel lehet legfõbb ügyészt kinevezni. A legfõbb ügyész ezentúl interpellálható sem lesz a parlamentben, csupán kérdést lehet majd intézni hozzá.
Gyurcsány nekirontott Orbánnak az Ab melletti tüntetésen
Az Alkotmánybíróság tervezett korlátozása elleni keddi tüntetésen Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök azzal vádolta Orbán Viktor jelenlegi kormányfõt, hogy elveszi az emberek pénzét, despotaként viselkedik a köz szolgáival, és a leleplezõdéstõl való félelmében meggyengíti az alkotmányosságot.
Bod Péter Ákosnak nem tetszik a kormány alkotmánymodosítási terve
Bod Péter Ákos a jegybank korábbi elnöke az Alkotmánybíróság jogkörének tervezett korlátozásáról a Duna Tv-nek azt mondta: "Nagyon nem tetszik, ami történt, túl hirtelen reakciókat láttam". A korábban a kormánynak is tanácsokat adó közgazdász szerint a válságadók visszahatnak majd a fogyasztókra.
Trükközés elõtt nyit utat a Fidesz tervezett alkotmánymódosítása
Zûrzavarossá teheti az egész alkotmánybíráskodási rendszert a Fidesz által tervezett változtatás, alkotmányjogászok és korábbi alkotmánybírók szerint ugyanis megnyílhat az út a trükközés elõtt. A Fidesz terve szerint nem dönthetne az Alkotmánybíróság például költségvetési ügyekben, viszont így a kormány bármit hozzácsaphatna a költségvetési törvényhez, és így kikerülné az egyik legfontosabb ellenõrzõ testületet.
A jövõ héten tárgyal a parlament az Ab jogkörének szûkítésérõl
A jövõ heti parlamenti ülésen kezdõdik annak a három törvényjavaslat a vitája, amely szûkítené az Alkotmánybíróság hatáskörét.
Zúgolódnak a Fideszen belül is az alkotmánymódosítás miatt
A Fideszen belül is többen vannak, akik nem értenek egyet azzal a kormánypárti javaslattal, amely korlátozná az Alkotmánybíróság jogkörét. Az Orbán Viktor által személyesen meghozott döntést egy politikus "durvának", egy másik "támadhatónak" nevezte, és többek szerint rosszallással fogadta Navracsics Tibor kormányfõhelyettes is. Várhatóan nem is fog gyorsan lecsengeni a párton belüli konfliktus, az azonban nem valószínû, hogy a javaslatot visszavonják, bár a 98 százalékos különadóról szóló javaslaton még módosíthat a kormány.
Az Ab az alkotmányos rend biztosítékának tartja a jogköre fenntartását
Az Alkotmánybíróság szerint az utólagos felülvizsgálati jogkör fenntartása a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka. A testület szerint az utólagos normakontroll gyakorlata megegyezik más európai országok alkotmánybíróságainak gyakorlatával. Az Alkormánybíróság csütörtökön a Fidesz frakcióvezetõjének arra a kezdeményezésre reagált, amely csorbítaná a testület jogkörét.
Levéllel bombázná a TASZ Orbánt az alkotmánymódosítás miatt
A TASZ jogvédõ szervezet a honlapján arra buzdít, hogy aki nem ért egyet a Fidesz azon javaslatával, amely korlátozná az Alkotmánybíróság jogkörét, küldjön egy e-mailt Orbán Viktor kormányfõnek és Lázár János frakcióvezetõnek. A civil szervezet segítségként egy formalevelet is közzétett.
Az alkotmánymódosítással indokolja lemondását a Fõvárosi Bíróság elnöke
A kormány és az Alkotmánybíróság közötti konfliktus miatt mondott le szerdán a Fõvárosi Bíróság elnöke. Gatter László az [origo]-nak azt mondta, nem tiltakozni akar, de nem tetszik neki, ahogy a kormánypárt az Alkotmánybírósághoz viszonyul. A bíró lemondásában az is közrejátszott, hogy nem akart vitát vállalni bíróságának átalakításáról az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal.
Összefog az MSZP és az LMP az alkotmánymódosítás ellen
Mesterházy Attila, az MSZP és Schiffer András, az LMP frakciójának vezetõje szerdán közösen írt nyílt levélben fordult Schmitt Pál álamfõhöz. Arra kérték a köztársasági elnököt, hogy lépjen fel az ellen a fideszes kezdeményezés ellen, amellyel a kormánypárt korlátozná az Alkotmánybíróság jogkörét. A két ellenzéki párt között eddig kifejezetten hûvös volt a viszony.
Commerzbank: Sérül a jogbiztonság a Fidesz alkotmánymódosítási tervével
A Fidesz Alkotmánybíróságot (Ab) korlátozó terve aláássa a befektetõk bizalmát a magyar jogbiztonságot tekintetében - írta a Businessweek a Commerzbank elemzésére hivatkozva.
Régen még védte a Fidesz az Alkotmánybíróságot
Nem a jelenlegi kormány az elsõ, amelynek gazdasági kérdésekben meggyûlik a baja az Alkotmánybírósággal. 15 évvel ezelõtt a Horn-kormány számításait is keresztülhúzta, hogy a testület megsemmisítette a stabilizációs csomag több elemét. Ezt a kormány nyilatkozatban ítélte el, amit viszont az akkor ellenzékben lévõ Fidesz minõsített "súlyos és elhibázott lépésnek".
Megszavazták az alkotmánymódosítást a törökök
A vasárnapi törökországi népszavazáson megszavazták a török választópolgárok az alkotmánymódosítást. A 49,5 millió szavazónak büntetés terhe mellett kötelezõ volt részt venni a szavazáson. A kormány az 1982-ben, az akkori katonai rezsim által kidolgozott alkotmányt tenné demokratikusabbá. A miniszterelnök szerint a népszavazással történelmi határvonalat lépett át Törökország a demokrácia felé vezetõ úton.
Népszabadság: Boross növelné a miniszterelnök hatalmát
Boross Péter, az alkotmányozó testület tagja szerint a kormányfõnek kellene kineveznie a Legfelsõbb Bíróság elnökét és a legfõbb ügyészt is - olvasható a Népszabadság keddi számában. Boross azt mondta, erõsítené a miniszterelnök akcióképességet.
A szigorú csehekénél is keményebb a Jobbik pártállami korlátozása
Az alkotmányban rögzítenék jobbikos képviselõk, hogy sem politikai, sem közigazgatási, sem állami tisztséget nem vállalhatnának január 1-je után azok, akik a rendszerváltás elõtt bármilyen állami, párt- vagy rendvédelmi szervezetben vezetõ tisztséget töltöttek be. Az Alkotmánybíróság korábban már jelezte, hogy vannak fenntartásai egy hasonló szabályozással szemben. A jobbikos javaslat még a szigorú cseh törvénynél is élesebb határt húzna a volt pártállami vezetõk elõtt.
Külön adóztatná a közpénzt elherdálókat a kormány
A bírósági titkárok járhatnának el a bírók helyett egyes ügyekben, ha keresztülmegy a Fidesz-kormány által javasolt alkotmánymódosítás. Lehetõvé tennék azt is, hogy a parlament külön adót szabhasson ki a közpénzbõl, "jó erkölcsbe ütközõ módon" származó jövedelmekre.
Népszavazás adott igazi hatalmat a parlamentnek Kirgizisztánban
A kirgiz szavazók túlnyomó többsége támogatta a vasárnapi népszavazáson azt az alkotmánymódosítást, amely megnyirbálja az elnöki hatalmat, és nagyobb szerepet biztosít a parlamentnek. A népszavazásra véres etnikai konfliktus nyomta rá a bélyegét.
Alpolgármester lehet a polgármester bizalmasa egy fideszes javaslat szerint
Nem kell többé önkormányzati választáson mandátumot nyernie annak, aki alpolgármester szeretne lenni egy településen - áll abban a javaslatcsomagban, amit a Fidesz terjesztett a parlament elé csütörtökön. A párt tervei szerint a jövõben a polgármesterek nem csak a képviselõ-testület tagjait, hanem külsõs bizalmasaikat is jelölhetik alpolgármesternek, ha a képviselõ-testület azt megszavazza. Az alpolgármesterek jogállásához a Fidesz az alkotmányt is módosítaná.
26 képviselõi helyet adna határon túli magyaroknak a Jobbik
A határon túli magyaroknak adandó szavazati jogra hivatkozva 26 képviselõi hellyel nagyobb parlamentet javasol a Jobbik, mint a Fidesz. A Fidesz pénteken benyújtott alkotmánymódosító javaslata legfeljebb 200+13 képviselõrõl szólt a jelenlegi 386 helyett, a Jobbik ehhez tenné hozzá a további 26 helyet.
Bebetonozzák magukat székükbe a dél-amerikai elnökök
Fontos reformjait félti - ezzel magyarázza elnöki ciklusának meghosszabbíttatását számos dél-amerikai államfõ. Az elnyomott társadalmi rétegek életének jobbításán fáradozó, demokratikusan megválasztott elnökök fondorlatos módszerekkel kerülik ki hatalmuk alkotmányos korlátait. Hatalomhoz való ragaszkodásuk azonban kísértetiesen hasonlít a térséget korábban uraló diktatórikus népvezérek rosszemlékû uralmához.
Évszázados szabályt íratott át Sarkozy
A francia elnök ezentúl beszédet mondhat a parlamentben, amire 1875 óta nem volt lehetõsége - ez a hétfõn este, egyetlen fõs parlamenti többséggel elfogadott alkotmánymódosítás leginkább vitatott pontja Franciaországban. Az elnöki mandátum ugyanakkor legfeljebb két ciklusra korlátozódik, és a parlament megvétózhat bizonyos elnöki kinevezéseket.
Hordhatnak fejkendõt a török egyetemeken
Heves vita bontakozott ki a muzulmán fejkendõ egyetemi viselését lehetõvé tévõ alkotmánymódosításról szerdán a török parlamentben, amelynek képviselõi éjszaka megszavazták az erre vonatkozó javaslatot. A tilalmat 401 - 110 arányban szavazták le a képviselõk. A fejkendõviselést a tanulók szabadságjogainak védelmével, az EU-s jogharmonizációval indokolták.
Chávez: "Kiütjük az amerikai birodalmat!"
Hugo Chávez venezuelai elnök leállítja az Egyesült Államokba irányuló kõolajszállításokat, ha Washington beleavatkozik az alkotmánymódosításról tartandó hétvégi népszavazásba - jelentette be maga Chávez. "Egy cseppet sem adunk az Egyesült Államoknak", ha Washington felforgató tervet valósít meg Venezuelában - fogalmazott a baloldali államfõ.
Ökölharc robbant ki a török parlamentben
Alkotmánymódosítás miatt verekedtek a török képviselõk. Az ankarai parlamentben arról a javaslatról folyik vita, amely közvetlenné tenné az államfõválasztást.
Nyesegeti a szabadságjogokat az egyiptomi vezetés
Keményednek a demokrácia játékszabályai Egyiptomban, miután a hétfõi népszavazáson a választók többsége hozzájárult a kormány által beterjesztett alkotmánymódosításokhoz. A módosítások bírálói szerint az új szabályok az egyiptomiak személyes és szólásszabadságát veszélyeztetik. Az ellenzék által bojkottált népszavazáson még a kormány szerint is csak 27 százalékos volt a részvétel.
Putyin elnökségének meghosszabbításán mesterkednek
Hosszabb elnöki ciklust, többszöri újraválasztási lehetõséget szorgalmaz az orosz parlament felsõházának elnöke. Vlagyimir Putyin elnöksége jövõre lejár, és nem választhatják újra - az alkotmány szerint. Szergej Mironov ezért alkotmánymódosítást ajánlott. Putyin maga elutasítota a kezdeményezést.
Nõ is lehet Putyin utódja
Bár Vlagyimir Putyin számtalanszor kijelentette, hogy nem kíván alkotmánymódosítással harmadszor is indulni az orosz elnökválasztáson, Oroszországban kevesen hiszik, hogy 2008 után ne maradna valahogyan hatalmon a most 54 éves politikus.
Újra Putyint akarják elnöknek az oroszok
Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is igen népszerû hazájában. A legutóbbi felmérés szerint a lakosság több mint háromnegyede elégedett munkájával, sõt a megkérdezettek közel hatvan százaléka azt szeretné, ha újabb négy évig államfõ maradna. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lenne szükség, mert az alaptörvény csak két egymást követõ négyéves ciklus kitöltését engedélyezi, harmadikat már nem.