Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Jogszerűen titkolózik az Alkotmánybíróság
Jogerősen elutasították a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatok kiadása érdekében az Alkotmánybíróság ellen indított keresetét. A jogvédők azért indítottak pert az Alkotmánybíróság ellen, mert a testület nem adta ki egy országgyűlési képviselő alkotmánybírósági indítványát.
Nincs egyezség a taxik fix tarifájáról
Hiába találkozott szerdán szinte az összes érintett szervezet képviselője, továbbra sem tudtak közös nevezőre jutni a taxizás új szabályairól. A Gazdasági Versenyhivatal nem támogatja a fix tarifa bevezetését, sőt kilátásba helyezte, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, ha mégis bevezetnék azt. A taxisok képviselői a fix tarifát elfogadnák, bár a tervezett összeggel és a házhoz rendelési díj bevezetésével nem mindenki ért egyet.
Ismét elmarad az Alkotmánybíróság ülése
Az április 18-19-i alkotmánybírósági ülések is elmaradnak, mert a testület határozatképtelen lenne. Ezt megelőzően márius 21-22-én sem tudott ülésezni a testület. Az AB létszáma ugyanis jelenleg nyolc fő, ezért ha valaki hiányzik, határozatképtelenné válik a testület.
- címkék:
- létszám
- testület
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhő »
Környezetvédelmi okokból alkotmányellenes a Balaton-törvény
Több ponton is alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a négy évvel ezelőtt meghozott balatoni területrendezésről szóló törvényt. A testület többek között azt kifogásolta, hogy a törvény túl széles jogkört biztosít a közigazgatási szerveknek, és ezért félő, hogy a gazdasági és idegenforgalmi érdekek kerekednek felül a tó védelméhez fűződő környezetvédelmi szempontokkal szemben.
Elvennék az alkotmánybíró-jelölést a képviselőktől
Egy szocialista javaslat kivenné a parlament kezéből az alkotmánybíró-jelölés jogát, ha 15 napon nem tudnának jelöltet állítani. Ezt az alkotmánymódosítást azzal indokolják, hogy lassan két éve képtelen új bírákat választani az Országgyűlés, amellyel a saját maguk által hozott törvényeknek nem tesznek eleget.
Alkotmánybíróság dönthet a koldulásról
A Társaság a Szabadságjogokért és a Menhely Alapítvány közös indítvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz. Azt kérik, hogy a testület semmisítse meg azokat az önkormányzati rendeleteket, melyek kitiltják a koldusokat Kaposvár és Szeged egyes területeiről.
Több egyházi pénzért harcolnak az Alkotmánybíróságon
Egyszerre fordult az Alkotmánybírósághoz három képviselő, valamint a katolikus, protestáns és evangélikus egyház a költségvetési támogatások megkurtítása miatt. A képviselők szerint a egyházi intézményeknek juttatott támogatások megvonása ellentétes a magyar állam és a Vatikán között létrejött 1997-es szerződéssel.
Novemberre teljesen ellehetetlenülhet az Alkotmánybíróság
A héten nem tudott ülésezni az Alkotmánybíróság, mivel nem tudott minden alkotmánybíró megjelenni az ülésen. Az Országgyűlés mulasztásából csak nyolc bíró van a tizenegy helyett, annyi, amennyi a működéshez éppen elegendő. Novemberben azonban újabb alkotmánybírónak jár le a mandátuma, ha addig nem tudnak megegyezni a pártok az új bírákról, akkor teljesen ellehetetlenül a testület.
Az AB-hez fordult egy képviselő a koldulás tiltása miatt
Az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult Béki Gabriella SZDSZ-s képviselő amiatt, hogy több város önkormányzata kitiltotta a kéregetőket a belvárosból. Eddig ilyen rendeletet hozott Kaposvár, Szeged, valamint hasonló lépésre készül Pécs is.
Az Ab-nél támadják az igazságtalan érettségit a szülők
Az Alkotmánybírósághoz fordul két szülői szervezet, azt kérve, hogy semmisítsék meg a kétszintű érettségire vonatkozó rendeletnek a pontszámításra vonatkozó részét. A szülők szerint ugyanis a korábban érettségizettek igazságtalanul előnyt élveznek a most érettségizőkkel szemben. Az Oktatási Minisztérium szerint viszont a kétszintű érettségi új szabályozása kiállja az alkotmányosság próbáját.
Sólyom Lászlót akarja elnöknek 110 híres ember
A Védegylet nevű környezetvédő csoport 110 közéleti személyiségtől szerzett aláírást, akik mind Sólyom Lászlót akarják köztársasági elnöknek. Sólyom alkotmányjogász, a rendszerváltás után nyolc évig ő volt az Alkotmánybíróság elnöke. Az aláírók között vannak jobb- és baloldali elkötelezettségű emberek is. Az [origo]-nak nyilatkozó politikusok korainak tartják a jelölést, de azt sem zárták ki, hogy Sólyomnak lehet esélye.
Szakértők bírálták a drogtörvény visszaszigorítását
A Magyar Kriminológiai Társaság ülésén jogászok, politikusok és szakértők vitatták meg az Alkotmánybíróság döntését, melyben büntetőtörvénykönyv több, a kábítószerekre vonatkozó részét semmisítették meg. Ezzel az Alkotmánybíróság tulajdonképpen "visszaszigorította" a drogszabályozást. A felszólalók nagy része hibásnak, elfogultnak és korszerűtlennek tartja a határozatot.
Draskovics kérdőre vonja Járait
Draskovics Tibor az állam képviseletében levelet írt Járai Zsigmondnak, amelyben tájékoztatást kért a jegybank elnökétől: igaz-e, hogy közreműködött annak a beadványnak az összeállításában, amelyet a Fidesz az Alkotmánybírósághoz intézett a Monetáris Tanács tagjainak megváltozott kinevezési rendje miatt.
Alkotmánybíróság előtt az esztergomi vízháború
A környezetvédelmi tárca szerint Esztergom hamarosan a Dunából és a karsztvízból is nyerhet ivóvizet, így indokolatlanul fordult a város az Alkotmánybírósághoz. A tárca szerint a szennyeződések ellen a kasztvíz sem jelent biztosítékot. Esztergom viszont állítja: a minisztérium nem tesz semmit a karsztvíz bevezetése érdekében. A város a tavalyi dunai szennyezés miatt akar áttérni a mélyből nyert ivóvízre.
Saját döntését hagyta figyelmen kívül az Ab
Az Alkotmánybíróság (Ab) a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő egyesület elleni perében többek között azzal érvelt, hogy egy hozzá érkezett beadványt azért nem adhat ki, mert az döntés-előkészítő irat. Ezt az eljárást pont az Ab egy saját korábbi határozatában alkotmánysértőnek minősítette. A döntés-előkészítő iratok titkosságára vonatkozó jogszabályokat ugyanakkor az Országgyűlésnek már egy hónapja meg kellett volna változtatnia.
Titkolhatja a beadványokat az Alkotmánybíróság
Első fokon elvesztette az Alkotmánybíróság (Ab) ellen indított pert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A jogvédő szervezet azért perelte be az Ab-t, mert nem tette lehetővé, hogy megismerjék az egyik kábítószerekre vonatkozó büntetőjogi szabályokkal kapcsolatos indítványt. A TASZ fellebbez.
A Fidesz Alkotmánybírósághoz fordult az MNB-törvény miatt
Az Alkotmánybírósághoz fordult hétfőn a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője, Varga Mihály, és a kabinet egyik tagja Hargitai János, mert alkotmányellenesnek tartják a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását - közölte az ellenzéki párt.
Készül az új drogtörvény
Már készül a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó új tervezet az Igazságügyi Minisztériumban. Erre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság egy hónapja megsemmisítette a kábítószerrel való visszaélésre vonatkozó szabályozás egyes passzusait. A kormány ezeket 2003-ban azért vette be a büntető törvénykönyvbe, hogy az Orbán-kormány által hozott szigorúbb intézkedéseket enyhítse. A sokat bírált "visszaszigorító" Ab-határozat ellenére a kormány folytatni próbálja eddigi drogpolitikáját.
A jogvédők szerint nem lehet a táskákban kutatni
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében január 1-jétől áruházakban a biztonsági őrök nem nyúlhatnak bele a szerintük gyanús vásárlók táskájába, legalábbis a sajtóban megjelent értelmezés szerint. A Belügyminisztérium és a szakmai kamara szerint azonban nem kell változtatni az eddigi ellenőrzési szokásokon, azért, mert az AB megsemmisítette az őröket erre feljogosító szabályokat. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet nyílt levélben tiltakozott a BM állásfoglalása ellen. Szerintük a csomagok átvizsgálása jogellenes.
Törvényt sért a parlament az alkotmánybíró-választással
Noha december végétől már a működőképessége végső határához ér az Alkotmánybíróság a létszámcsökkenések miatt, csak februárban választ új alkotmánybírákat a parlament, ráadásul a harmadik jelölt személyéről egyelőre nem tudtak megállapodni. Az Országgyűlés nem először sérti meg a jogszabályokat az alkotmánybírák válaszátsával összefüggésben.
A jóindulattól függ most a füvezők sorsa
Az eltereléssel foglalkozó szakemberek szerint az Alkotmánybíróság úgy semmisített meg paragrafusokat a drogtörvényből, hogy a hétköznapi élettől távol álló, furcsa helyzetet teremtett. Mostantól ugyanis a börtön helyetti elterelés lehetősége a lebukott fogyasztó haverjai és a rendőrök jóindulatától függ. A kormány olyan törvényt szeretne hozni, ami életszerűbb, és továbbra is az elterelést részesíti előnyben.
Medgyessy alkotmányellenes szabály miatt maradt 30 napig
Alkotmányellenes a kormány tagjainak jogállásáról szóló törvény azon rendelkezése, hogy a kormányfő csak harmincnapos határidő megjelölésével mondhat le posztjáról. Ezt a részt ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Így Medgyessynek egy alkotmányellenes rendelkezés miatt kellett még 30 napig maradnia lemondása után.
Fantomszakokat hirdetnek az egyetemek
A napokban megjelenő felsőoktatási felvételi tájékoztató már az új háromciklusú képzésnek megfelelő szakokat tartalmazza annak ellenére, hogy a főiskolai-egyetemi képzést felváltó, új struktúrának nincs meg a törvényi háttere. Az új tipusú képzést szabályozó rendeleteket ugyanis formai okok miatt hétfőn megsemmisítette az Alkotmánybíróság. A Fidesz szerint mindez káoszt okozhat, az oktatási tárca viszont állítja, év végéig a parlament elé kerül a hiányzó jogszabály.
Az Alkotmánybíróság visszaszigorította a drogtörvényt
A büntetőtörvénykönyv több, a kábítószerekre vonatkozó részét semmisítette meg az Alkotmánybíróság. A testület azokat a részeket töröltette a törvényből, amelyeket ebben a kormányzati ciklusban fogadtak el, hogy az Orbán-kormány alatt bevezetett szigorú szabályozást enyhítsék. Így az Alkotmánybíróság tulajdonképpen "visszaszigorította" a drogszabályozást. Ezentúl újra büntethető lesz, aki például egy füves cigiből ad egy slukkot a barátjának.
Az AB hétfőn dönt a kormányfő lemondási idejéről
Az Alkotmánybíróság hétfőn határozatot hirdet a miniszterelnök lemondási idejéről. A miniszterek és államtitkárok jogállásáról szóló törvény Medgyessy Péter augusztus 25-i lemondása kapcsán került az érdeklődés középpontjába.
Új kórháztörvényt akarnak a pártok
Az MSZP és az SZDSZ is azt szeretné, ha jövő tavasszal az Országgyűlés elé kerülne egy új kórháztörvény. Az MSZP szerint az új jogszabálynak a finanszírozási és strukturális átalakítást, valamint a tőkebevonás lehetőségét kell rendeznie. Az SZDSZ szerint jó volt a korábbi kórháztörvény, hiszen azt az Alkotmánybíróság nem tartalmi, hanem formai okokra hivatkozva semmisítette meg. Az MDF önálló javaslatot nyújt be. A Fidesz ragaszkodik ahhoz, hogy közhasznú társaságokként működjenek a kórházak, és a dolgozókat is vonják be a döntéshozásba.
Kitiltották a koldusokat Kaposvár belvárosából
Megtiltotta a kéregetést Kaposvár önkormányzata a belvárosában. A képviselőtestület szerint a koldusok ugyanis zaklatják a járókelőket. A hazai szabályozás a szótlan kéregetést ugyan engedélyezi, az Alkotmánybíróság szerint viszont a helyi önkormányzatok hozhatnak szigorúbb szabályokat.
Hamarosan eldől, volt-e harminc napja Medgyessynek
Az Alkotmánybíróság megkezdte a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény tárgyalását. A jogszabályt Béres Béla, a kisgazdapárt volt alelnöke, Torgyán egykori bizalmasa és egy magánszemély támadta meg a testület előtt. Mindketten azt a részt kifogásolták, mely szerint a kormányfő harmincnapos lemondási idővel mondhat le. Medgyessy e miatt a jogszabály miatt maradhatott lemondása után még harminc napig hivatalában.
Beperelik az Alkotmánybíróságot
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet pert indít az Alkotmánybíróság ellen (Ab), mert nem tette lehetővé, hogy megismerjék az egyik kábítószerekre vonatkozó büntetőjogi szabályokkal kapcsolatos beadványt. A TASZ szerint ezzel az Ab sérti a közérdekű adatok megismerésének jogát, és megakadályozza, hogy vita alakuljon ki egy közérdekű kérdésről. A TASZ emellett egy beadványt is intéz a bírákhoz, mert jelenleg nincs megszabva, hogy az Ab-nek mennyi idő alatt kell elbírálni egy beadványt, és ez sértheti a jogbiztonságot.
Megtartható a népszavazás a kettős állampolgárságról
Az Alkotmánybíróság kedden jóváhagyta az Országgyűlés határozatát a kettős állampolgárságról tartandó népszavazással kapcsolatban. Két alkotmánybíró különvéleményt, kettő pedig párhuzamos indoklást fűzött a határozathoz.
Az EKB kifogásolja a jegybanktörvény módosítását
Az Európai Bírósághoz fordul a Európai Központi Bank (EKB), amennyiben a parlament megváltoztatja a jegybanktörvényt és a jogszabályt jóváhagyja az Alkotmánybíróság is - mondta a Magyar Nemzeti Bank szóvivője Gyöngyösön.
Veres András püspök: Összehangolt támadás éri az egyházat
A Magyar Katolikus Egyház az Alkotmánybírósághoz fordul, ha az Országgyűlés a jövő évi költségvetési törvény jelenlegi tervezetét fogadja el - közölte Veres András püspök csütörtökön, rendkívüli budapesti sajtótájékoztatóján. Gulyás Kálmán egyházi ügyekért felelős címzetes államtitkár "túl keménynek" ítélte a püspök megnyilatkozását. Az államtitkár azt mondta, hogy a költségvetési törvényről az egyeztetések elkezdődtek.
December 5-én szavazhatunk a korházprivatizációról
Mádl Ferenc köztársasági elnök szerdán december 5-ére kitűzte a kórházprivatizációval kapcsolatos ügydöntő népszavazást. Az államfő ugyanakkor felszólította az Országgyűlést, hogy haladéktalanul hozzák meg a szükséges törvényeket a külföldön tartózkodó magyar választók szavazásának biztosításához.
Nem lesz egyszerre három népszavazás
Nem vonható össze a tervezett három népszavazás, legfeljebb a kórház-privatizációról és a határon túli magyaroknak a kettős állampolgárság egyszerűsített megadása érdekében kezdeményezett referendumról voksolhatunk egyszerre - írja a Népszabadság. Ez is csak akkor lehetséges, ha az Alkotmánybíróság november 15-ig határozatot hirdet a szavazás elleni beadványról.
Veszélyesnek tartják a titkos kormányüléseket
Nyilvánosak és az interneten bárki számára ingyenesen hozzáférhetőek lesznek a bírósági ítéletek és a teljes hatályos magyar joganyag - derül ki az informatikai tárcánál készített törvényjavaslat koncepciójából. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet szerint a javaslat színvonalas, azonban több lényeges kérdést nem szabályoz. Kimaradt belőle például az alkotmánybírósági beadványok, illetve a kormányülések nyilvánossá tétele. Ez utóbbi a TASZ szerint "súlyosan veszélyezteti a jogbiztonságot", hiszen a kormány munkája közügy, az ülésein elhangzottakat mégis 50 évre titkosítani lehet.
Kisbér jegyzője pereskedne Keletivel
Keleti György MSZP-s képviselőt Kisbér jegyzője beperelte becsületsértés miatt. Tavaly ugyanis Keleti bejelentést tett a megyei főügyésznek egy önkormányzati ügyben. Az ügyészség vádat emelt Kisbér fideszes polgármestere, a jegyző és egy önkormányzati képviselő ellen. A jegyző a politikus két sajtónyilatkozatát tartotta becsületsértőnek. A mentelmi bizottság azonban nem javasolja Keleti mentelmi jogának felfüggesztését az Alkotmánybíróság nemrég hozott állásfoglalására hivatkozva.
Továbbra sem rágalmazhatnak a képviselők
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden elutasította azt az indítványt, amely megtámadta a képviselői jogállásról szóló törvény egyik részét. Ez kimondja: a a képviselő nem vonható felelősségre a munkája közben közölt tény vagy vélemény miatt, kivéve, ha rágalmaz vagy becsületsértést követ el.
Alkotmánybíróság: lehet népszavazás a kórháztörvényről
Az Alkotmánybíróság elhárította az akadályt az úgynevezett kórháztörvénnyel kapcsolatos népszavazás elől, mivel elutasította az ezt kifogásoló indítványokat. A választópolgárok a megsemmisített kórháztörvényre vagy ellene szavazhatnak.
Alkotmánybírósághoz fordulnának a polgármesterek
Az alkotmánybírósághoz, de akár az Európai Bizottsághoz, sőt az Európai Bírósághoz is elmennek a polgármesterek, ha nem tudnak pénzügyi kérdésekben megegyezni a kormánnyal. A városvezetők az idénre ígért közalkalmazotti béremelés teljes fedezetét, illetve az áfatörvény módosításának visszavonását követelik a kormánytól - írja a Népszabadság.
Nyolc jelölt az alkotmánybírói posztokra
Az eredetileg tizenegy tagú Alkotmánybíróságnak jelenleg kilenc tagja van, ez a szám azonban tovább csökken, mert Strausz János alkotmánybíró decemberben betölti hetvenedik életévét. A frakciók még nem tudtak konszenzusra jutni a jelöltekről. A Népszabadság úgy tudja, a kormánypártok Halmai Gábort, az ellenzékiek Pokol Bélát jelölnék, de további nevek is felmerültek.
Vádat emeltek Bácsfi Diána ellen
Az ügyészség önkényuralmi jelkép használata miatt vádat emelt Bácsfi Diána, a magát hungaristának valló Magyar Jövő Csoport vezetője ellen. A közösség elleni izgatás ügyében viszont megszüntették az eljárást.
Alkotmányellenes helyzet az Országgyűlés mulasztása miatt
Az Alkotmánybíróság hétfőn kimondta: mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség jött létre amiatt, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg idejében a külföldi szavazásról szóló rendelkezéseket. A választási eljárásról szóló törvény záróvitára vár. Novemberben ugyanakkor két választókörzetben is időközi választás lesz, amikor a törvény szerint szintén lehetne külföldön szavazni.
Szeptember után dönt az AB a harminc napról
Alkotmánybírósági szakértők szerint nincs esély arra, hogy a testület szeptember végéig döntsön Medgyessy Péter plusz harminc napjáról. Ezt a szabályozást már két beadványban is kifogásolják - tudta meg a Népszabadság alkotmánybírósági forrásoktól, de még nem volt rá példa, hogy a testület 3 héten belül határozott volna.
GYISM: Börtön járna a doppingterjesztőknek
A sporttárca tervei szerint a doppingterjesztőket és csempészeket szabadságvesztéssel sújtanák, a doppingoló versenyző egyesületétől és szövetségétől pedig megvonnák az állami támogatásokat. Néhány évvel ezelőtt egy rövid ideig már fenyegette börtön a doppingolókat és a doppingolásban közreműködőket, azonban négy évvel ezelőtt az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezt a rendelkezést.
Torgyán volt bizalmasa sietett Medgyessy segítségére
Alkotmánybírósághoz fordult Béres Béla, a kisgazdapárt volt alelnöke, Torgyán egykori bizalmasa, aki jelenleg az Európai Bíróság munkatársa. Beadványában azt kérte, semmisítsék meg a kormány tagjai jogállásáról szóló törvény egyik mondatát, mely szerint a kormányfő harmincnapos lemondási idővel mondhat le. Béres szerint a rendelkezés ellentétes az alkotmánnyal, amely a miniszterelnök belátására bízza lemondásának időpontját.
Alkotmányjogászok egy része vitatja az államfő döntését
Téves Mádl Ferenc köztársasági elnök és az Igazságügyi Minisztérium kormányfői lemondással kapcsolatos jogértelmezése - mondta Bragyova András alkotmányjogász. A szakember más alkotmányjogászokhoz hasonlóan a napokban már többször is kifejtette, hogy álláspontja szerint a kormánytagok jogállásáról szóló törvény alkotmánnyal összhangban álló értelmezése szerint nem kell várni 30 napot a miniszterelnök lemondásának hatályosulásához, illetve az új miniszterelnök-jelölt parlament elé terjesztéséhez.
Polthoz és az AB-hez fordul a Britton-vezér védője
Törvénysértőnek tartja a brókerügy egyik gyanúsítottjának, a Britton Kft. vezetőjének ügyvédje azt a bírósági döntést, amellyel védencét előzetes letartóztatásba helyezték. Az ügyvéd ezért a legfőbb ügyészhez fordult. A védő megerősítette azt a sajtóhírt, hogy védence nem fogad el ételt fogva tartóitól, és csak a családtól kapott csomagokon él. Az ügyvéd ugyanakkor az Alkotmánybírósághoz fordult amiatt, hogy az ügyészség és a rendőrség párhuzamosan nyomoz.
Kegyetlensége miatt eltöröltetnék a tényleges életfogytiglant
A legsúlyosabb, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés megsemmisítését kérte két jogász az Alkotmánybíróságtól, mivel szerintük ez a büntetés alkotmányellenes. A magyar jogrendszerben a tényleges életfogytiglan öt éve jelent meg, amikor szigorították a Btk.-t. A többi európai országban megadják az életfogytiglanra ítélteknek a szabadlábra kerülés lehetőségét.
Nem végezhetnek házkutatást a revizorok
Az Alkotmánybíróság 2004. december 31-i hatállyal megsemmisítette az adózás rendjéről szóló törvénynek azt a passzusát, amely lehetővé tette volna, hogy az adóhatóság szolgálati igazolványával és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszínt, gépjárművet, vagy magánlakást átvizsgáljon.
Szigorúbban szabályozzák a csomagok átvizsgálását
Késik a csomagok átvizsgálására vonatkozó új jogszabály koncepciója, a tervezetet a Belügyminisztériumnak még áprilisban kellett volna a kormány elé vinnie. Ha év végéig nem születik új szabályozás, a vagyonőrök januártól nem vizsgálhatják át a táskákat az üzletek pénztárainál és az állami intézményekben sem - írja a Népszabadság.