Médiatörvényt alkot és ÁSZ-elnököt választ a parlament

Csak részletkérdésekben enged a Fidesz az alkotmánybírók jelöléséről szóló, az államfő által visszaküldött törvényben, amelyet hétfőn várhatóan ismét elfogad a parlament. Az országgyűlés hétfőn szavaz az új médiafelügyeletről szóló törvényről, megválasztja az Állami Számvevőszék új vezetőit, illetve felállítja az új alkotmányt előkészítő bizottságot is.

Sólyommal dacolva döntött az alkotmánybírók jelöléséről a parlament

Sólyom László köztársasági elnök vétója ellenére másodszor is megszavazta az országgyűlés azt az alkotmány- és törvénymódosítást, amely lehetőséget ad a kormányoldalnak, hogy maga jelöljön és válasszon alkotmánybírókat. Az előterjesztő fideszes képviselő csak egy olyan technikai módosítást tett a javaslatban, hogy minden frakció helyet kapjon a jelölőbizottságban.

Megválasztották az ÁSZ új elnökét - parlamenti tudósítás percről percre

Meggondolta magát a Fidesz, az alkotmánymódosítás kivételével levették a parlament hétfői napirendről a médiacsomagot. Az országgyűlés megválasztotta az Állami Számvevőszék új elnökét, Domokos László, és alelnökét, Warvasovszky Tihamért. A parlament felállította az új alkotmányt előkészítő bizottságot is. Parlamenti tudósítás percről percre.

Káros mellékhatásai lehetnek a Fidesz gyógyírének

Saját jelöltjeivel szúrhat ki a Fidesz, ha az államfő fenntartásai ellenére módosítja az alkotmánybírák jelölésének módját. Az elmúlt 20 évben működő rendszer valóban működésképtelen, mert a pártok nem képesek szót érteni egymással, a Fidesz javaslata viszont csak addig jobb ennél, amíg valakinek megvan a kétharmados többsége - mondták az [origo] által megkérdezett egykori alkotmánybírák. A Fidesz ráadásul egy olyan szabályt kárhoztat a hibákért, amelyet többek között ő követelt 1989-ben.

Sólyom visszadobta az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvényt is

Egy héten belül már két törvényt küldött vissza a parlamentnek Sólyom László köztársasági elnök, aki hétfőn közölte, újra kellene gondolni az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvény módosítását, mert az nem javítja, hanem akár ronthatja is a jelenlegi helyzetet. A jogszabály-módosítással a Fidesz és a KDNP kényelmes helyzetbe kerülne, de Sólyom azt szeretné, ha az államfő és a Legfelsőbb Bíróság is szerepet kapna a jelölésben.

Bihari Mihályt jelöli alkotmánybírónak a Fidesz

Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság korábbi elnökét, volt szocialista parlamenti képviselőt jelöli alkotmánybírónak a Fidesz. A párt elnöksége arról is döntött, hogy június 25-én tesznek javaslatot az új köztársasági elnök személyére. Kósa Lajos alelnök szerint jelenleg több mint hat személy van a listájukon.

Nagyobb beleszólása lesz a Fidesznek az alkotmánybírák jelölésébe

Elfogadta hétfőn a parlamenti többség azt a javaslatot, amelynek értelmében a parlamenti erőviszonyoknak megfelelően felállított bizottság jelöli a jövőben az alkotmánybíróság tagjait. A javaslat elfogadásához többek között az alkotmányt is módosítani kellett.

Magyar Nemzet: Megússzák a vagyonosodási vizsgálatot a távozó kormánytagok

Megússzák a távozó kormánytagok a vagyonosodási vizsgálatot, mert az ezt előíró törvény hibás, a javítást pedig az elmúlt két évben a parlament kérése ellenére sem készítette elő sem a Gyurcsány-, sem az Orbán-kormány - írja a Magyar Nemzet.

Btk.-módosítás: kóros elmeállapotú bűnelkövetők a pszichiátriákon?

Májustól számos ponton változott a Büntető törvénykönyv, ám egyes módosításokat értetlenséggel fogadott a szakma. Elsősorban pedig a kényszergyógykezelésre vonatkozó, módosult előírásokat, melyek lényege, a kezelés nem addig tart, míg az szükséges.

Alkotmányellenes az új Ptk. hatálybaléptetése

Az Alkotmánybíróság (Ab) április 26-án elfogadott határozatában alkotmányellenessé nyilvánította az új Polgári törvénykönyv (új Ptk.) hatálybaléptetéséről szóló törvény (Ptké.) egyes rendelkezéseit.

Megakadályozza az Alkotmánybíróság az új Ptk. hatálybalépését

Mégsem lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv első két könyve május 1-jén az Alkotmánybíróság hétfői döntése alapján. A Fidesz kérte a hatálybalépésről szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát, és alkotmányellenességre hivatkozva, a május 1-i hatályabalépésről szóló rendelkezés megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság határozata szerint túl kevés lett volna az idő felkészülni az új jogszabályokra, a kétlépcsős hatálybaléptetéssel járó átmeneti rendelkezések miatt pedig sérült volna a jogbiztonság. A beadványt benyújtó fideszes képviselő, Répássy Róbert hétfőn azt mondta: idén még biztos nem fog hatálybalépni egy új Polgári Törvénykönyv.

Alkotmányellenes volt a traktoros tüntetés megtiltása 2006-ban

Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes volt a fővárosi közgyűlés négy évvel ezelőtti rendelete, amely a szerveződő traktoros gazdatüntetés előtt kimondta, hogy minden egyes járműre külön területfoglalási engedélyt kell kérni. A rendelet miatt végül nem tudtak tüntetni 2006 őszén a gazdák a Kossuth téren.

Jogvédő szervezetek támadják a titoktörvényt az Alkotmánybíróságon

Megtámadja az Alkotmánybíróságon a tavaly decemberben elfogadott, idén április 1-én hatályba lépő titoktörvényt három jogvédő szervezet. Úgy vélik, az új jogszabály visszalépést jelent a régihez képest is, és áprilistől könnyebb lesz államtitokként elrejteni információkat a nyilvánosság elől. Az egyik jogvédő szervezet munkatársa szerint az is gyanús, hogy a törvényt nagy egyetértéssel, gyorsított eljárásban fogadták el.

Megsemmisítette az Ab az építtetőket védő szabályt

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a jogszabályt, amely az építési vállalkozók védte volna a nem fizető megrendelőktől. A döntés értelmében nem jegyezhetnek be jelzálogot az általuk épített ingatlanra.

Rábólintott a regisztrált élettársi kapcsolatra az Alkotmánybíróság

Elutasította az Alkotmánybíróság az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatáról szóló törvényt támadó indítványokat, ezzel szabad utat adott annak, hogy a házassághoz hasonló kapcsolatban éljenek a melegek. A testület 2008 végén még megsemmisítette a jogszabály korábbi változatát, mert az az azonos neműekre is vonatkozott, így megkettőzte volna a hazasság intézményét.

A benzinárhoz kötné a parkolási díjat a kormány

A parkolási díjak maximálását is célul tűzte ki a kormány egy új javaslatcsomagban, amelynek elfogadását a következő országgyűlésre hagyja. A javaslat szerint a parkolási díjakat a 95-ös ólmozatlan benzin árához kötnék, és csak olyan helyeken lehetne pénzt kérni a parkolásért, ahol átlagban 70 százalékban kihasználják a parkolóhelyeket az autósok. Az új szabályozás azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság novemberben megsemmisítette az önkormányzati parkolási rendeleteket.

Az Ab-hez fordul az iskolák pénze miatt az egyház

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az egyházi iskoláknak járó kiegészítő támogatás ügyében.

Törölte az APEH a vagyonadó-kalkulátor adatait

Törölte az APRH a vagyonadó-kalkulátor által rögzített adatokat. A nagy értékű ingatlanról bevallást benyújtó adózókat külön is értesíti a hivatal.

Bajnai: Letett a kormány az ingatlanadóról

A kormány nem írja át a vagyonadóról szóló törvényt - közölte szerdán Bajnai Gordon. A kormányfő hozzátette: keresik a megoldást, hogyan lehet pótolni a költségvetés egyéb fejezeteiből, illetve a tartalékokból az ingatlanadó megsemmisítése miatt kieső 50 milliárd forintot.

Megt�madja a Visa a jutal�ksapk�t

Az Alkotm�nyb�r�s�gra viszi a Visa bankk�rtyt�rsas�g a bankk�zi jutal�kok t�rv�nyi korl�toz�s�t. A c�gnek m�r a GVH-val is folyamatban van egy pere.

Még ötlete sincs a kormánynak az ingatlanadó pótlására

Bár a kormány bízott abban, hogy a korábbi kudarc után az újracsomagolt ingatlanadót elfogadja az Alkotmánybíróság, ám a testület a második verziót is eltörölte, mondván, a szabályok sértik a jogbiztonságot. A döntés miatt 50 milliárd forintos lyukat ütött a befektetők által árgus szemekkel figyelt költségvetésben, a hiányzó összeg pótlására egyelőre ötlete sincs a kormánynak.

Alkotmányellenes az ingatlanadó

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) a vagyonadó ingatlanokra vonatkozó részét, mondván, a szabályok sértik a jogbiztonságot. A határozat szerint a vagyonadó több passzusa,az autókra, a vízi- és légi járművekre kivetett adó kiállta az alkotmányossági próbát. Az Ab döntése 50 milliárd forinttal rövidítheti meg a költségvetést. A határozat szövegét itt elolvashatja. 

Nem elég jók magyar ügyvédnek a határon túliak

Hiába van meg minden képzettségük, se közalkalmazott, se ügyvéd, se köztisztviselő nem lehet Magyarországon sok külföldi. A törvény sújtja többek között az Ukrajnában és Szerbiában élő határon túli magyarokat is, pedig van olyan európai ország, ahol még a rendőröknek sem kell állampolgárság. Jogvédők szerint a tiltás diszkriminatív, és semmi nem indokolja, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak.

Fizetnek az alkotmánybírók, ha átmegy a vagyonadó

Az alkotmánybírók nagy többségének biztosan kell vagyonadót fizetnie, ha nem semmisítik meg februárban az új adónemet bevezető törvényt. Vagyonnyilatkozataik alapján egyikük sem tekinthető különösebben tehetősnek. Autója csak pár alkotmánybírának van, hajójuk, repülőjük, helikopterük és földjeik nincsenek, de többségüknek van olyan ingatlanja, ami adóköteles lehet.

Akár április végéig is csúszhat a választások időpontja

Bár már több helyen, így az [origo]-n is megjelent, hogy a parlamenti választások legvalószínűbb időpontja április 11., a külképviseleti szavazás szabályai felülírhatják ezt az időpontot. Ha a köztársasági elnök szigorúan értelmezi az erről szóló törvényt, akkor vagy két héttel későbbre, április 25-re tűzi ki a választást, vagy szakít a hagyományokkal és vasárnap helyett hétköznap lesz a voksolás.

A benzin árához kötnék a parkolási díjakat

A főváros vezetése egyetért a közlekedési minisztérium azon javaslatával, hogy a benzin árához kössék a parkolási díjakat. Eszerint a 95-ös benzin előző évi átlagára alapján számítanák ki a fizetendő összeget. Az elképzelés szerint Budapesten a legdrágább és a legolcsóbb parkolási övezetekben csökkenne a díj.

Januártól nyilatkozhatnak az élettársak

Január 1-jétől lehetőség van arra, hogy az élettársak a közjegyzőnél nyilatkozzanak kapcsolatuk fennállásáról, és nyilvántartásba vételüket kérjék. Mi a különbség a "rendes" élettársak, a bejegyzett élettársak, illetve az élettársi kapcsolatról hivatalosan nyilatkozók jogi helyzete között? A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértője világított rá az eltérésekre.

Elgáncsolná a magánnyugdíjtörvényt a Fidesz

Alkotmányellenesnek tartja a Fidesz a hétfőn elfogadott, új magánnyugdíj-biztosítási rendszerről szóló törvényt, ezért szeretnék, ha az államfő az Alkotmánybírósághoz fordulna előzetes normakontrollért.

Megsemmisítette az Ab a jogalkotási törvényt

Alkotmányellenes a jogalkotás rendjéről szóló törvény az Alkotmánybíróság szerint. A testület úgy döntött, a törvény nincs összhangban a jogrendszerrel. A rendszerváltás óta minden kormány megpróbálta lecserélni a most megsemmisített 1987-es jogszabályt, de nem jártak sikerrel.

Alkotmányellenes a családi pótlék adóztatása

Alkotmányellenesnek nyilvánította a családi pótlék adózásnál való figyelembe vételét előíró rendelkezéseket, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette őket az Alkotmánybíróság (Ab) keddi határozatában. A kormányszóvivő szerint a költségvetési hiánycélt a döntés nem érinti.

A testüreg-átvizsgálást is engedné a fogdákban egy új törvény

Egy készülő törvény szerint újra lehetne testüreg-átvizsgálást végezni  azokon, akiket rendőrségi fogdába visznek. Korábban egy belügyminiszteri rendelet adott lehetőséget erre, de azt a rendelkezést az Alkotmánybíróság alkotmányellenessége miatt megsemmisítette.

Alkotmányellenes a budapesti parkolás szabályozása

Ingyenessé válhat a parkolás jövő nyáron Budapesten az Alkotmánybíróság döntése alapján, ha addig a jogalkotóknak nem sikerül új, a jogállami normáknak megfelelő rendeletet alkotniuk. A testület szerint jogsértő, hogy a fővárosi közgyűlés önkényesen állapíthatja meg a díjakat, miközben anyagilag érdekelt a minél nagyobb bevételben.

Zöld út a szuperbruttónak

Alkotmányos a szuperbruttósítás, miután ez az adóalap-kiegészítés egy korrekciós tényező - döntött az Alkotmánybíróság (Ab) a januárban életbe lépő személyijövedelemadó-változásokról.

Komolytalan népszavazási kérdéseken bosszankodik az Ab-elnök

A jelenlegi parlament már nem dönt az Alkotmánybíróság (Ab) hiányzó két tagjáról, és várhatóan a mulasztásos alkotmánysértésekkel sem foglalkozik már - mondta Paczolay Péter, az Ab elnöke. Az elnök szerint megfelelő szabályozás hiányában napokat töltenek el olyan népszavazási kérelmek megtárgyalásával, mint például a sör ingyenessé tétele.

Megelégelte a TASZ az otthon szülés körüli totojázást

Évek óta tartó egyeztetések után az Alkotmánybírósághoz fordul a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet az otthon szülés jogi szabályozása érdekében. A jogvédő szervezet szerint már a rendszerváltás után meg kellett volna alkotni az intézményen kívüli szülés szabályozását.

Az Alkotmánybíróság dönthet az elvárt járulékról

Nem lesz népszavazás a képviselői költségtérítésről

Az Alkotmánybíróság szerint nem tartható népszavazás a képviselők költségtérítéséről. Bár Seres Mária sikeresen gyűjtött össze több mint 500 ezer hiteles aláírást a referendumért, a parlament megelőzte: módosították a képviselői jövedelmeket szabályozó törvényt, és átkeresztelték a költségtérítést választókerületi pótlékra.

Kedden döntenek a költségtérítésről szóló népszavazásról

A képviselői költségtérítésről szóló népszavazásról dönt kedden az Alkotmánybíróság. A parlament június 29-én úgy döntött, jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés - Seres Mária, a népszavazás kezdeményezője szerint egyértelmű, hogy pártok a népszavazást akarták megelőzni.

Alkotmányellenes kivételezni a nagy rádiókkal

Az alaptörvénnnyel ellentétesnek találta az Alkotmánybíróság a médiatörvény tavaly decemberi módosítását, amely lehetővé tett volna, hogy pályázat nélkül meghosszabbítsák a rádiók és tévék műsorszolgáltatási jogosultságát. A testület a köztársasági elnök kezdeményezésére vizsgálta a jogszabályt, amely a bírók szerint indokolatlanul kedvezett volna a médiapiac jelenlegi szereplőinek.

Ab: Sérülnek az elítéltek alkotmányos jogai

Alkotmányellenes, hogy a büntetőeljárási törvény nem szabályozza a jogerősen elítéltek jogát az ügyükről szóló iratokba való betekintésre. Ezzel sérül a tisztességes eljáráshoz fűződő joguk az Alkotmánybíróság szerint.

Versenyt futnak a láthatatlan pénzért a képviselők

Még egy kísérletet tesznek a parlamenti képviselők arra, hogy legalább részben megmentsék a mostani költségtérítési rendszert. Kedden kezdték egy MSZP-s javaslat tárgyalását, amely meghagyná a képviselők mostani juttatásait, de megadóztatná a bérpótlékot, ha nem tudják számlával igazolni, hogy mire költötték. A költségtérítések rendszerét átalakítani kívánó népszavazás kezdeményezője, Seres Mária szerint a javaslattal az a baj, hogy pont azt nem oldaná meg, ami most is probléma: nem derülne ki, mire megy a képviselők bérkiegészítése. Ha a javaslatot elfogadja a parlament, azzal elgáncsolhatják a népszavazást.

Alkotmányos az objektív felelősség

Jóváhagyta az Alkotmánybíróság kedden az objektív felelősségről szóló törvényt, amely szerint a gépjármű üzemben tartója felel a közlekedési jogsértésekért még akkor is, ha nem ő vezette az autót. Az Alkotmánybíróság szerint az élet védelme indokolttá teszi a törvényt.

Alkotmányellenes a tubesi radart ellehetetlenítő rendelet

Az Alkotmánybíróság formai okok miatt megsemmisítette a pécsi közgyűlés rendeletét, amely kizárta a Pécs közelében lévő Tubes hegyre tervezett katonai radar építését. Az Ab azt kifogásolta, hogy a pécsi közgyűlés már hatályon kívül helyezett rendeleteket módosított többször is. Kedden újabb tárgyalás következik a radar ügyében.

AB: alakulhat vizsgálóbizottság a parkolócégek ellenőrzésére

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében parlamenti vizsgálóbizottság alakulhat az önkormányzati parkolócégek vizsgálatára. Korábban nem volt egyértelmű, hogy a parlamentnek van-e jogköre az önkormányzati cégek ügyeiben kutakodni - írja a Népszabadság.

Megbukott az Ab szerint zavaros távoltartási törvény

Megsemmisítette a távoltartásról szóló törvényt az Alkotmánybíróság. A testület szerint a családtagokat bántalmazó emberek távoltartása nem ütközne az alaptörvénybe, de a tavaly decemberben elfogadott törvény túl tág, és lehetőséget ad visszaélésekre. A törvényt Sólyom László köztársasági elnök küldte a testülethez, aki szerint a parlamentnek új, alkotmányos megoldást kell találnia a problémára.

Alkotmányellenes a vényre írni a betegek nevét

Az Alkotmánybíróság megsemmisített két, a betegek adatainak kezelését szabályozó rendelkezését. Az Ab szerint alkotmányellenes feltüntetni a vényen a betegek nevét, lakcímét, születési idejét és taj számát. Szintén alkotmányellenes feltüntetni a gyógyászati segédeszközök rendelésére szolgáló vényen a beteg kórisméjének kódját. 

Paczolay: Az Ab a beszéd szabadságát védi

A gyűlölködő kifejezések használatát amég megengedettnek minősíti az Alkotmánybíróság, de a tettlegességre való uszítást már nem - mondta a gyűlöletbeszéd szankcionálásáról folyó vitákról Paczolay Péter, a testület elnöke. Az Ab-elnök szerint ma is lehetne büntetni bizonyos jelenségeket, de ennél sokkal hatékonyabb lenne a morális elutasítás.

Az AB dönt a járuléktartozás elengedéséről

Kora tavasszal dönthet az Alkotmánybíróság (AB) arról, hogy elengedheti-e az adóhatóság a járuléktartozásokat. Jelenleg - az adózás rendjéről szóló törvény értelmében - erre nincs lehetősége - írja a Napi Gazdaság.

Újra nekifut a rádiófrekvenciák ügyének az ORTT

Ismét napirendjére veszi az ORTT a két országos rádió, a Danubius és a Sláger frekvenciájának ügyét. Január elején a médiahatóság úgy döntött, hogy nem ír ki pályázatot a két kereskedelmi rádió frekvenciájára, hanem megvárja, hogy az Alkotmánybíróság véleményt nyilvánítson a kérdésben. Az [origo] információi szerint Wéber János ORTT-tag kezdeményezte, hogy tárgyalják újra a pályáztatás kérdését.

Alkotmánybírósághoz fordul a Political Capital a választási körzetek miatt

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Political Capital a ferencvárosi időközi választás apropóján, amiért az Országgyűlés továbbra sem igazította ki a választókerületek határait úgy, hogy nagyjából azonos legyen a választási körzetekben élők száma. A ferencvárosi voksolás névjegyzékét ezen az alapon nem sikerült megtámadniuk, mert a bíróság szerint alkotmányos kérdésről van szó.