Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az Ab-vel semmisíttetné meg a magánnyugdíj-pénztáras törvényt az LMP
Alkotmánybírósághoz fordult az LMP a magán-nyugdíjpénztári befizetések felfüggesztése miatt. A párt szerint a tagdíjak ellentételezés nélküli kisajátításáról van szó.
Még faragnak az Ab-t korlátozó fideszes törvényjavaslaton
Bizottsági módosító javaslattal finomítaná a parlament alkotmányügyi bizottsága azokat a törvényjavaslatokat, amelyekkel a Fidesz korlátozni tervezi az Alkotmánybíróság jogkörét. A bizottság elnöke szerint "normalizálódhat" a javaslat, bizonyos esetekben mégsem gátolnák meg azt, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálhassa a törvényeket. A módosítást hétfőn, Lázár János javaslatai alapján készíti majd el a bizottság.
A vörösiszaphoz hasonlítja az Ab korlátozását egy korábbi alkotmánybíró
A saját bevallása szerint a kormányoldallal szimpatizáló Zlinszky János egykori alkotmánybíró egy, az [origo] birtokába került, kollégáinak és politikusoknak küldött levélben azt írja, hogy a kormány az Alkotmánybíróság korlátozása nélkül is végrehajthatná vitatott gazdasági intézkedéseit. A parlament korlátlan hatalmától óva intő Zlinszky az [origo]-nak azt mondta: a kormányt kívánta segíteni a javaslattal, és kapott már pozitív visszajelzéseket.
Horn Gyula még megállt az Alkotmánybíróság piszkálásánál
Nem először fordul elő, hogy a gazdasági szükséghelyzetre hivatkozó kormány ostrom alá veszi a terveit veszélyeztető Alkotmánybíróságot. 1995-ben a Bokros-csomagot elkaszáló testületet akkoriban példátlan módon nyíltan bírálta a Horn-kormány, az akkori bírák azonban most úgy emlékeznek, hogy eszükbe sem jutott az, hogy felvegyék a kesztyűt.
Gyorsan lezavarta az Alkotmánybíróságról szóló vitát a parlament
Hamar letudta az Alkotmánybíróságról és a különadóról szóló törvényjavaslatok részletes vitáját szerdán a parlament, a módosító indítványokról a következő ülésen döntenek. A vitán kevesen vettek részt, nem volt ott a törvényeket benyújtó Lázár János sem. Az MSZP azt javasolta, hogy legalább a már elindult ügyekben ne korlátozzák az Alkotmánybíróság jogkörét, a Jobbik pedig 2005-ig visszamenőleg megadóztatná a végkielégítéseket.
"A kettős mérce rendszeréből van elegünk" - az Ab-ért tüntetett az LMP
Több százan vettek részt az LMP demonstrációján az Alkotmánybíróság épülete előtt. Schiffer András, a párt frakcióvezetője szerint, ha a kormánypártok elérik a céljukat, és korlátozzák a testület jogkörét, nem lesz, aki megvédje az embereket a zsebükben turkáló hatalomtól. Elek István, a Heti Válasz alapító főszerkesztője szerint a kormánypártok megszegték ígéreteiket.
Hamar letudta az Alkotmánybíróságról szóló vitát a parlament
Mindössze egy órán át tartott a parlamentben a végkielégítések különadójára, illetve az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozására vonatkozó törvényjavaslat részletes vitája. A keddi éjszakába nyúló ülés után a módosító indítányok megtárgyalásában nagyon kevés képviselő vett részt, a javaslatokat benyújtó fideszes Lázár János sem jött el. Olvassa el erről szóló parlamenti tudósításunkat!
A nyugdíjelterelés miatt alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett a Stabilitás
A magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól a Stabilitás Pénztárszövetség. A szervezet azt tanácsolja a pénztártagoknak, hogy amíg a kormány nem tisztázza a részleteket, amelyek alapján mindenki egyénileg ki tudja számolni, melyik rendszerrel jár jobban, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe; az átlépés ugyanis egyirányú, a visszatérés a magánpénztári rendszerbe a jelenlegi információk szerint nem lesz lehetséges.
Tölgyessy: Orbán csak eszköznek tartja a jogrendszert
"A kormányfő a hatalom eszközeként használja a jogrendszert" - állapította meg Tölgyessy Péter egykori politikus, a mostani alkotmányos berendezkedés egyik kidolgozója a Kossuth Rádiónak adott interjújában, amelyben az Alkotmánybíróság jogkörének tervezett korlátozását elemezte. Az egykori fideszes képviselő szerint Orbán Viktor ezekkel a lépésekkel "keleties, plebejus demokráciát" javasol, és ez elmozdulás a "nyugatos irányhoz képet".
A parlamenti bizottságon átment az Alkotmánybíróság korlátozása
Rábólintottak az alkotmányügyi bizottság kormánypárti tagja Lázár János Fidesz-frakcióvezetői javaslataira, amelyek szűkítenék az Alkotmánybíróság jogkörét. Ezzel az országgyűlésben megkezdődhet a javaslatok vitája.
Bod Péter Ákosnak nem tetszik a kormány alkotmánymodosítási terve
Bod Péter Ákos a jegybank korábbi elnöke az Alkotmánybíróság jogkörének tervezett korlátozásáról a Duna Tv-nek azt mondta: "Nagyon nem tetszik, ami történt, túl hirtelen reakciókat láttam". A korábban a kormánynak is tanácsokat adó közgazdász szerint a válságadók visszahatnak majd a fogyasztókra.
Százmilliárdos törvényeit félti a kormány az Alkotmánybíróságtól
A Fidesz vezetői ugyan azt állítják, a magas végkielégítések miatt van szükség az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozására, közben ők maguk is utalnak arra, hogy ennél sokkal nagyobb a tét: a gazdasági kampányígéretek teljesítése. A változtatással elérnék ugyanis, hogy az Alkotmánybírósághoz el se jussanak olyan sokkal nagyobb horderejű, de szintén vitatott törvények, mint a válságadók és a magánnyugdíj-pénztári pénzek eltérítése.
LMP: Orbán hülyének nézi a közvéleményt
Az alkotmánybíróság jogkörének korlátozása az LMP szerint egy lépés a jogállam lebontása felé, és nem a nagy összegű végkielégítésekről, inkább a magánnyugdjpénztári befizetések eltérítéséről szól. A párt szóvivője szerint jövő szerdai tüntetésükre mindenkit várnak, de bírálta Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfőt, akinek "csak az ellenfél jogtiprása csípi a szemét".
Orbán is kiállt az Alkotmánybíróság korlátozása mellett
Orbán Viktor kormányfő szerint a jövő Magyarországa és a múlt jogszabályai ütköznek az Alkotmánybíróság jogköréről kialakult vitában. A miniszterelnök kiállt a Fidesz elképzelése mellett, mert szerinte a jogszabályokat "az emberek igazságérzetéhez" kell igazítani. Orbán szerint a hasonló konfliktusok az új alkotmány elfogadásával csillapodnak majd.
Trükközés előtt nyit utat a Fidesz tervezett alkotmánymódosítása
Zűrzavarossá teheti az egész alkotmánybíráskodási rendszert a Fidesz által tervezett változtatás, alkotmányjogászok és korábbi alkotmánybírók szerint ugyanis megnyílhat az út a trükközés előtt. A Fidesz terve szerint nem dönthetne az Alkotmánybíróság például költségvetési ügyekben, viszont így a kormány bármit hozzácsaphatna a költségvetési törvényhez, és így kikerülné az egyik legfontosabb ellenőrző testületet.
Meglátogatta Schmitt Pált az Alkotmánybíróságért aggódó Sólyom
Tanácsokkal látogatott el Schmitt Pál köztársasági elnökhöz pénteken Sólyom László korábbi államfő, hogy megvitassa vele az Alkotmánybíróság körül kialakult helyzetet. Sólyom figyelmeztette az államfőt, hogy az Ab jogainak kurtítására vonatkozó tervek a "jogállamiság szempontjából aggályosak", és áttekintette vele, mit tehet az államfő a jogállamiság alapelveinek érvényesítéséért.
Az Ab az alkotmányos rend biztosítékának tartja a jogköre fenntartását
Az Alkotmánybíróság szerint az utólagos felülvizsgálati jogkör fenntartása a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka. A testület szerint az utólagos normakontroll gyakorlata megegyezik más európai országok alkotmánybíróságainak gyakorlatával. Az Alkormánybíróság csütörtökön a Fidesz frakcióvezetőjének arra a kezdeményezésre reagált, amely csorbítaná a testület jogkörét.
Zúgolódnak a Fideszen belül is az alkotmánymódosítás miatt
A Fideszen belül is többen vannak, akik nem értenek egyet azzal a kormánypárti javaslattal, amely korlátozná az Alkotmánybíróság jogkörét. Az Orbán Viktor által személyesen meghozott döntést egy politikus "durvának", egy másik "támadhatónak" nevezte, és többek szerint rosszallással fogadta Navracsics Tibor kormányfőhelyettes is. Várhatóan nem is fog gyorsan lecsengeni a párton belüli konfliktus, az azonban nem valószínű, hogy a javaslatot visszavonják, bár a 98 százalékos különadóról szóló javaslaton még módosíthat a kormány.
Az alkotmánymódosítással indokolja lemondását a Fővárosi Bíróság elnöke
A kormány és az Alkotmánybíróság közötti konfliktus miatt mondott le szerdán a Fővárosi Bíróság elnöke. Gatter László az [origo]-nak azt mondta, nem tiltakozni akar, de nem tetszik neki, ahogy a kormánypárt az Alkotmánybírósághoz viszonyul. A bíró lemondásában az is közrejátszott, hogy nem akart vitát vállalni bíróságának átalakításáról az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal.
Összefog az MSZP és az LMP az alkotmánymódosítás ellen
Mesterházy Attila, az MSZP és Schiffer András, az LMP frakciójának vezetője szerdán közösen írt nyílt levélben fordult Schmitt Pál álamfőhöz. Arra kérték a köztársasági elnököt, hogy lépjen fel az ellen a fideszes kezdeményezés ellen, amellyel a kormánypárt korlátozná az Alkotmánybíróság jogkörét. A két ellenzéki párt között eddig kifejezetten hűvös volt a viszony.
Commerzbank: Sérül a jogbiztonság a Fidesz alkotmánymódosítási tervével
A Fidesz Alkotmánybíróságot (Ab) korlátozó terve aláássa a befektetők bizalmát a magyar jogbiztonságot tekintetében - írta a Businessweek a Commerzbank elemzésére hivatkozva.
Levéllel bombázná a TASZ Orbánt az alkotmánymódosítás miatt
A TASZ jogvédő szervezet a honlapján arra buzdít, hogy aki nem ért egyet a Fidesz azon javaslatával, amely korlátozná az Alkotmánybíróság jogkörét, küldjön egy e-mailt Orbán Viktor kormányfőnek és Lázár János frakcióvezetőnek. A civil szervezet segítségként egy formalevelet is közzétett.
Alkotmányellenes a kormány 98 százalékos különadója
Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab) a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a jogszabályt. A különadót az első akcióterv keretében jelentette be Orbán Viktor és október 1-jével lépett hatályba. Az Ab azzal indokolta döntését, hogy az adó nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.
Régen még védte a Fidesz az Alkotmánybíróságot
Nem a jelenlegi kormány az első, amelynek gazdasági kérdésekben meggyűlik a baja az Alkotmánybírósággal. 15 évvel ezelőtt a Horn-kormány számításait is keresztülhúzta, hogy a testület megsemmisítette a stabilizációs csomag több elemét. Ezt a kormány nyilatkozatban ítélte el, amit viszont az akkor ellenzékben lévő Fidesz minősített "súlyos és elhibázott lépésnek".
Schmitt Pálhoz és az Alkotmánybírósághoz fordulnak a nyugdíjpénztárak
A magán-nyugdíjpénztárakat képviselő Stabilitás Pénztárszövetség szerint az elfogadott nyugdíjtörvény több szempontból is ellentétes az alkotmánnyal. A szövetség arra kéri a köztársasági elnököt, hogy kérjen alkotmánybírósági normakontrollt, az Alkotmánybíróságnál pedig kérelmezik majd, hogy haladéktalanul helyezzék hatályon kívül a jogszabályt.
Alkotmánymódosítással válaszol a Fidesz a különadó megsemmisítésére
Az Alkotmánybíróság mozgásterének korlátozását tervezi a Fidesz, miután a testület megsemmisítette a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos adóról szóló törvényt. A párt frakcióvezetője szerint olyan módosítást nyújtanak be, ami kimondaná, hogy az Alkotmánybíróság nem dönthet olyan kérdésben, amiről népszavazást sem lehet tartani. A Fidesz egyik képviselője az [origo]-nak azt mondta, számoltak a törvény bukásával, tudták, hogy nem elegáns megoldásról van szó.
Mi köze a Tocsik-pernek a végkielégítések különadójához?
Az Alkotmánybíróság szerint a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések megadóztatásával nincs gond, az [origo] által megkérdezett jogászok szerint viszont az korántsem egyértelmű, hogy hol van a jó erkölcs határa. Az indoklásban feltűnő "jó erkölcsbe ütközés" fogalma kulcsszerepet játszott a Tocsik-perben is.
Különvéleményt is írtak alkotmánybírók a 98 százalékos adó hibáiról
Diszkriminatív rendelkezései és visszamenőleges hatálya miatt is alkotmányellenes volt az a kedden megsemmisített törvény, amely 98 százalékos adót írt elő a 2 millió forint feletti állami végkielégítésekre - állítják a döntéshez különvéleményt csatoló alkotmánybírák. A döntést több bíró is kiegészítéssel látta el, amelyben saját érvrendszert adnak hozzá a testület döntéséhez.
Alkotmányellenes a GVH-alelnökök kinevezésének megszüntetése
Megsemmisítette a nyáron módosított versenytörvény egyik új rendelkezését az Alkotmánybíróság. A döntés értelmében nem szűnik meg a versenyhivatal elnökhelyetteseinek megbízatása, ha lejár az elnök mandátuma. Nem ellentétes az alkotmánnyal viszont az, hogy már az elnöki posztra javasolt személy is kezdeményezheti helyetteseinek kinevezését.
Az Alkotmánybíróság dönthet a megemelt román nyugdíjkorhatárról
Alkotmánybíróságon készül megtámadni a román Szociáldemokrata Párt (PSD) a képviselőház által elfogadott új nyugdíjtörvényt.
Alkotmánybírósághoz fordult az MSZP a médiacsomag miatt
Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a párt szerint alkotmánysértő a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításával létrehozott intézményrendszer és finanszírozási rendszer, valamint a jogszabály számos más paragrafusa. A július 22-én elfogadott jogszabály visszamenőleges megszüntetését kérik a szocialisták.
A Gárda korlátozása miatt az Alkotmánybírósághoz fordul a Jobbik
A Magyar Gárda érdekében fordul az Alkotmánybírósághoz a Jobbik. A párt szerint meg kellene semmisíteni a közbiztonsági törvénycsomagnak azt a részét, amely szigorúbban bünteti a feloszlatott szervezet tevékenységében való részvételt.
Boross szerint korlátozni kellene az Alkotmánybíróság hatáskörét
Túl nagy az Alkotmánybíróság szerepe, ezért korlátozni kellene a beavatkozási körét, és meg kellene határozni azt is, hogy kik fordulhatnak a testülethez - mondta Boross Péter egykori miniszterelnök, aki tagja az új alkotmányt előkészítő bizottságnak. A korábban MDF-es politikus - aki az MTV reggeli műsorának nyilatkozott - úgy tartja, a köztársasági elnöknek igazodnia kell a kormányhoz.
Kevésnek tartják Stumpf szakmai gyakorlatát az ellenzéki pártok
Az MSZP, az LMP és a Jobbik is Stumpf István alkotmánybírónak jelölése ellen szavazott az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén. Az ellenzéki pártok kétségbe vonták, hogy Stumpf rendelkezik a törvény által előírt szakmai tapasztalattal. Stumpf kijelentette, hogy szerinte bőven megvan a kellő szakmai tapasztalata, az pedig szerinte kifejezetten az Alkotmánybíróság hasznára válik majd, hogy volt kancelláriaminiszter. A bizottság kormánypárti többsége végül az ellenszavazatok ellenére alkalmasnak találta Stumpfot, akit Orbán Viktor miniszterelnök javasolt az Alkotmánybíróság tagjának.
Az LMP is megtámadta Orbán nyilatkozatának kifüggesztését
A nemzeti együttműködés nyilatkozat kötelező kifüggesztése az LMP szerint sérti a közigazgatási szervek és a fegyveres testületek pártsemlegességének elvét, ezért az Alkotmánybíróságtól kérik az ezt elrendelő korményhatározat megsemmisítését. Schiffer András frakcióvezető szerint az is gond, hogy az ügyeiket intézők akkor is szembesülnek vele, ha nem akarják.
Orbán is felszólal az utolsó parlamenti ülésnapon
Jövő hét csütörtökön lesz az országgyűlés nyári ülésszakának utolsó napja, ekkor napirend előtt Orbán Viktor kormányfő is felszólal. A napirendi javaslat szerint az utolsó napra marad az új házelnök és az alkotmánybírók megválasztása, az alkotmány két módosítása, a gazdasági törvénycsomag és a médiafelügyelet átalakítása is.
Alkotmányellenesség a mezőgazdasági támogatási törvényben
Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint alkotmányellenes az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény egyik rendelkezése.
Fideszes többségű bizottság jelölheti az Alkotmánybíróság tagjait
Tizenöt tagú, fideszes többségű bizottság jelöli a jövőben az Alkotmánybíróság tagjait a parlament hétfői határozata szerint. A parlament a tervek szerint jövő csütörtökön választja meg az új alkotmánybírákat.
- címkék:
- jogalkotás
- Fidesz
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhő »
Megtámadták az Alkotmánybíróságon Orbán nyilatkozatát
A nemzeti együttműködés nyilatkozatának kötelező kifüggesztéséről szóló kormányhatározat megsemmisítését kérte valaki az Alkotmánybíróságtól. A beadvány már megérkezett a testülethez, de leghamarabb ősszel foglalkoznak vele.
Új Ptk. 2013-ban: széles körű egyeztetést ígér a Fidesz
Várhatóan 2013. január 1-jén léphet hatályba az új polgári törvénykönyv (Ptk.) - közölte a tavaly elfogadott kódex hatályba nem lépéséről szóló előterjesztés vitája során Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Sólyommal dacolva döntött az alkotmánybírók jelöléséről a parlament
Sólyom László köztársasági elnök vétója ellenére másodszor is megszavazta az országgyűlés azt az alkotmány- és törvénymódosítást, amely lehetőséget ad a kormányoldalnak, hogy maga jelöljön és válasszon alkotmánybírókat. Az előterjesztő fideszes képviselő csak egy olyan technikai módosítást tett a javaslatban, hogy minden frakció helyet kapjon a jelölőbizottságban.
Megválasztották az ÁSZ új elnökét - parlamenti tudósítás percről percre
Meggondolta magát a Fidesz, az alkotmánymódosítás kivételével levették a parlament hétfői napirendről a médiacsomagot. Az országgyűlés megválasztotta az Állami Számvevőszék új elnökét, Domokos László, és alelnökét, Warvasovszky Tihamért. A parlament felállította az új alkotmányt előkészítő bizottságot is. Parlamenti tudósítás percről percre.
Médiatörvényt alkot és ÁSZ-elnököt választ a parlament
Csak részletkérdésekben enged a Fidesz az alkotmánybírók jelöléséről szóló, az államfő által visszaküldött törvényben, amelyet hétfőn várhatóan ismét elfogad a parlament. Az országgyűlés hétfőn szavaz az új médiafelügyeletről szóló törvényről, megválasztja az Állami Számvevőszék új vezetőit, illetve felállítja az új alkotmányt előkészítő bizottságot is.
Káros mellékhatásai lehetnek a Fidesz gyógyírének
Saját jelöltjeivel szúrhat ki a Fidesz, ha az államfő fenntartásai ellenére módosítja az alkotmánybírák jelölésének módját. Az elmúlt 20 évben működő rendszer valóban működésképtelen, mert a pártok nem képesek szót érteni egymással, a Fidesz javaslata viszont csak addig jobb ennél, amíg valakinek megvan a kétharmados többsége - mondták az [origo] által megkérdezett egykori alkotmánybírák. A Fidesz ráadásul egy olyan szabályt kárhoztat a hibákért, amelyet többek között ő követelt 1989-ben.
Sólyom visszadobta az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvényt is
Egy héten belül már két törvényt küldött vissza a parlamentnek Sólyom László köztársasági elnök, aki hétfőn közölte, újra kellene gondolni az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvény módosítását, mert az nem javítja, hanem akár ronthatja is a jelenlegi helyzetet. A jogszabály-módosítással a Fidesz és a KDNP kényelmes helyzetbe kerülne, de Sólyom azt szeretné, ha az államfő és a Legfelsőbb Bíróság is szerepet kapna a jelölésben.
Bihari Mihályt jelöli alkotmánybírónak a Fidesz
Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság korábbi elnökét, volt szocialista parlamenti képviselőt jelöli alkotmánybírónak a Fidesz. A párt elnöksége arról is döntött, hogy június 25-én tesznek javaslatot az új köztársasági elnök személyére. Kósa Lajos alelnök szerint jelenleg több mint hat személy van a listájukon.
Nagyobb beleszólása lesz a Fidesznek az alkotmánybírák jelölésébe
Elfogadta hétfőn a parlamenti többség azt a javaslatot, amelynek értelmében a parlamenti erőviszonyoknak megfelelően felállított bizottság jelöli a jövőben az alkotmánybíróság tagjait. A javaslat elfogadásához többek között az alkotmányt is módosítani kellett.
Magyar Nemzet: Megússzák a vagyonosodási vizsgálatot a távozó kormánytagok
Megússzák a távozó kormánytagok a vagyonosodási vizsgálatot, mert az ezt előíró törvény hibás, a javítást pedig az elmúlt két évben a parlament kérése ellenére sem készítette elő sem a Gyurcsány-, sem az Orbán-kormány - írja a Magyar Nemzet.
Btk.-módosítás: kóros elmeállapotú bűnelkövetők a pszichiátriákon?
Májustól számos ponton változott a Büntető törvénykönyv, ám egyes módosításokat értetlenséggel fogadott a szakma. Elsősorban pedig a kényszergyógykezelésre vonatkozó, módosult előírásokat, melyek lényege, a kezelés nem addig tart, míg az szükséges.
Megakadályozza az Alkotmánybíróság az új Ptk. hatálybalépését
Mégsem lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv első két könyve május 1-jén az Alkotmánybíróság hétfői döntése alapján. A Fidesz kérte a hatálybalépésről szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát, és alkotmányellenességre hivatkozva, a május 1-i hatályabalépésről szóló rendelkezés megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság határozata szerint túl kevés lett volna az idő felkészülni az új jogszabályokra, a kétlépcsős hatálybaléptetéssel járó átmeneti rendelkezések miatt pedig sérült volna a jogbiztonság. A beadványt benyújtó fideszes képviselő, Répássy Róbert hétfőn azt mondta: idén még biztos nem fog hatálybalépni egy új Polgári Törvénykönyv.