Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Schmitt szalmaszálába kapaszkodnak a végtörlesztés ellenzői
Hétfőn vagy kedden írhatja alá Schmitt Pál a végtörlesztésről szóló törvényt. Az elmúlt napok tőzsdei zuhanásai, az újabb válságtól való félelem azonban még sérülékenyebbé tette a magyar gazdaságot, így van, aki még lobbizik a törvény kihirdetése ellen, és befektetői körökben még reménykednek, hogy a köztársasági elnök közbeavatkozik, és hivatalba lépése óta először megállít egy törvényt kihirdetése előtt.
Fontos ügyeket vághat el az új alkotmánybírósági törvény
A gyanúsítottak hosszú őrizetben tartása, a közalkalmazottak indoklás nélküli elbocsátása, a média működését átíró jogszabály mind olyan ügyek, amelyek elúszhatnak, ha a jövő év elején hatályba lép az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló, szerdán kiszivárgott kormánypárti tervezet. A javaslat szerint az Ab leállítja azoknak az ügyeknek a tárgyalását, ahol a kérelmező nem személyesen érintett. Az ügyek újratárgyalását március végéig lehet kérni a javaslat szerint.
Átalakult a lakásfenntartási támogatás is csütörtöktől
Megszűnt a gázártámogatás, életbe lépett a chipsadó, kibővült az Alkotmánybíróság, börtönbe zárhatók a sporthuligánok, és megkezdődött a 2011/2012-es tanév - változások szeptember 1-jétől.
Folyamatban lévő Ab-eljárások szűnhetnek meg január 1-jén
Megszűnnek az Alkotmánybíróság jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, az országgyűlési képviselők negyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezte egy fideszes tervezet szerint.
Nem döntött az Alkotmánybíróság a nyugdíjpénztárakról
Keddi rendkívüli ülésén sem tudott határozatot hozni az Alkotmánybíróság a mintegy százezer magánpénztári tag nyugdíjának ügyében. A következő ülést szeptemberben, öt új taggal kibővülve tartja a testület.
Kivételes eszközt vetett be a magánnyugdíjról szóló döntésért az Alkotmánybíróság
Csak kivételes okokból, például a közeledő adóbevallási határidő miatt tért el eddig a szokásos ügyrendjétől az Alkotmánybíróság, amely kedden rendkívüli ülésen folytatta a magán-nyugdíjpénztári törvény tárgyalását. A NATO-csatlakozásról döntő szavazásról és a Bajnai-kormány által tervezett vagyonadóról is rendkívüli ülésen tárgyaltak. Mindkét esetben muszáj volt sietni.
Az Ab kedden egy rendkívüli ülésen folytatja a nyugdíjpénztári ügyet
Hétfőn öt és fél órán keresztül vitatták meg azt a határozattervezetet, amely a visszaléptetést kikényszerítő törvény egy részét megsemmisítené. Csütörtökön öt új taggal egészül ki az Ab, de már előtte "törekszenek a döntés meghozatalára."
Ma még várhatóan nem hoz döntést az Ab a nyugdíjpénztári ügyben
A délelőtt 9 órakor kezdődött ülés kora délután érhet véget, az [origo] úgy értesült, nagyobb az esélye annak, hogy az alkotmánybírók ma nem döntenek a nyugdíjpénztárban maradók állami nyugdíjra való jogosultságát megtiltó törvényi rész megsemmisítéséről. Pár nap múlva az Ab kiegészül négy új taggal, a testület felduzzasztása akár fordulatot is hozhat.
Hétfőn újra tárgyal a nyugdíjpénztárakról az Alkotmánybíróság
A magánnyugdíjpénztárak államosításáról is tárgyal nyári szünet utáni első ülésén az Alkotmánybíróság. Az [origo] információi szerint egy határozattervezet már elkészült, ez kimondja, hogy azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak. A végső határozat tartalmát nagyban befolyásolhatja, hogy azt a testület jelenlegi összetételében még augusztusban, vagy már az új, kibővített felállásban, szeptemberben fogadja el.
A főbíró támadta meg az Alkotmánybíróságon a büntetőeljárási törvényt
Alkotmányellenesnek tartja a Legfelsőbb Bíróság elnöke a büntetőeljárási törvény júliusban elfogadott módosítását, ezért az Alktománybíróságon támadta meg a jogszabályt. A módosítás indoka az eljárások gyorsítása volt, de a meghosszabbított őrizet, illetve az ügyvédek kizárása az első 48 órában még a kormányoldalon is vitákat váltott ki.
B-terv nélkül várja a nyugdíjpénztári Ab-döntést a kormány
Az [origo] információi szerint a kormány már hetekkel ezelőtt értesült arról az alkotmánybírósági határozattervezetről, amely megsemmisítené a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény több pontját, de egyelőre nem kezdtek hozzá a válaszlépés kidolgozásához. Egy kormányzati tisztviselő szerint a törvény előkészítésekor próbáltak odafigyelni az alkotmányossági szempontokra, így nem készült vészforgatókönyv egy alkotmánybírósági elutasítás esetére.
Az Ab határozattervezete a pénztártagok pártját fogja
Megszületett egy alkotmánybírósági határozattervezet a magánnyugdíjpénztárak államosításáról szóló törvényről. Az [origo] információja szerint a tervezet kimondja, hogy azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak. Végleges döntés azonban még nem született. A végső határozat tartalmát nagyban befolyásolhatja, hogy azt a testület jelenlegi összetételében még augusztusban, vagy már az új, kibővített felállásban, szeptemberben fogadja el.
Döntött az Ab, nem bérelhetnek a pártok a piaci árnál olcsóbban ingatlant Egerben
Megsemmisített az Alkotmánybíróság egy egri helyi rendeletet, melynek értelmében 2004 óta kedvezményesen bérelhettek ingatlant a városi közgyűlésben képviselettel rendelkező, illetve a parlamenti választáson legalább egy százalékot elnyerő pártok - írja a pénteki Népszabadság.
- címkék:
- Eger
- ingatlan
- párt
- bérlet
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhő »
Nem kezdhet újabb aláírásgyűjtésbe a képviselőkkel packázó Seres Mária
A legújabb elutasítás ellenére sem adja fel Seres Mária, aki továbbra is népszavazást szeretne a képviselők költségeinek elszámolásáról. A parlament egyszer már megakadályozta a referendumot azzal, hogy választókerületi pótlékot csinált a költségtérítésből, az Alkotmánybíróság pedig úgy döntött: a képviselők adóbevallásukban elszámolnak költségeikkel.
A hatalmi egyensúly megbontása miatt bírálja a kormányt az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság elutasította azokat az indítványokat, amelyek a testület jogkörét érintő alkotmány- és törvénymódosításokat támadták. Az indoklás elismeri, hogy az Ab nem válhat törvényhozó hatalommá, ugyanakkor nyíltan bírálja a kormánypártok alkotmánymódosítási gyakorlatát. A határozathoz három bíró csatolt különvéleményt, szerintük vizsgálni kellett volna az alktománymódosítást.
Hogyan alakult az Ab és a kormány viszonya az elmúlt egy évben?
Alig több mint egy évvel ezelőtti hivatalba lépése óta számos konfliktusa volt a kormánynak az Alkotmánybírósággal. A testület fél tucat, a mostani ciklusban hozott törvényt semmisített meg, és több nagy horderejű ügy vár még döntésre. A tagok lassanként közben kicserélődnek: az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, Stumpf István tavalyi bírává választása után szeptemberben egy fideszes képviselő, Balsai István ölt talárt.
Áldozatok árán is az Alkotmánybíróság fennmaradását tartottam szem előtt - interjú Paczolay Péterrel
Az Alkotmánybíróság elnöke az [origo]-nak beszélt arról, hogy hogyan hatottak az elmúlt év eseményei, az intézmény hatáskörének korlátozása, és arról is, miért nem mondott le posztjáról. Kiderült, mennyiben lehetnek hasznosak a majdani vitákban az új bíró, Balsai István élményei, és az is, mikorra várható döntés a magánnyugdíjpénzek és a médiatörvény ügyében. Elmondta azt is: nincs háttéralku amögött, hogy az átalakított rendszerben a parlament őt választotta meg az elnöki posztra.
Hétfőn válaszhat Ab-elnököt a parlament
Az országgyűlési képviselők hétfőn dönthetnek Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének újraválasztásáról, a büntetőeljárási törvény módosításáról, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanácsot felváltó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról is.
Újraválasztották Paczolay Pétert az Alkotmánybíróság elnökének
Újraválasztotta az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének Paczolay Pétert az országgyűlés hétfőn. Paczolay Péter, aki letette az esküt a parlament ülésén, hivatali idejének végéig marad a testület vezetője. Az újraválasztott elnök a hétfő délelőtti meghallgatásán újfajta alkotmánybíráskodást ígért.
Paczolay Pétert ellenszavazat nélkül jelölték ismét Ab-elnöknek
Ellenszavazat nélkül támogatta az országgyűlés illetékes eseti bizottsága, hogy Paczolay Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét jelöljék ismét e posztra.
Hétfőn választja meg a parlament az új alkotmánybírókat
Az országgyűlés hétfői ülésén titkos szavazással megválaszthatja az Alkotmánybíróság öt új tagját, ezt követően kedden dönt a parlament eseti bizottsága a testület új elnökének személyéről. Korábbi fideszes nyilatkozatok szerint a posztra a jelenlegi elnök, Paczolay Péter a legesélyesebb. Az országgyűlés hétfői ülésén megkezdődhet az idei költségvetés kormány által kezdeményezett módosításáról szóló vita is.
Megtartaná a Fidesz Paczolayt az Alkotmánybíróság élén
A jelenlegi elnököt, Paczolay Pétert támogatja az Alkotmánybíróság élére a Fidesz. A nagyobbik kormánypárt azt szeretné, ha a parlament július 4-én választaná meg az Alkotmánybíróság új elnökét.
Az EU-elnökség titkairól faggatták Orbánt - parlament percről percre
Kiválónak ítélték az EU-ban az európai uniós magyar elnökséget Orbán Viktor kormányfő szerint, aki napirend előtt szólalt fel hétfőn a parlamentben. Orbán azt is mondta, sokan érdeklődtek nála, mi a magyar sikerek titka, de szerinte titok nincs, csak kemény munka. A parlament hétfői ülésén döntenek az Alkotmánybíróság öt új tagjának megválasztásáról.
Öt új alkotmánybírót választott a parlament
Megválasztotta a parlament az öt új alkotmánybírót, akik valamennyien a kormánypártok jelöltjei voltak. Az Alkotmánybíróság létszáma ezzel már szeptember 1-től emelkedik 15 főre.
Kedden jelölhet Ab-elnököt a parlamenti eseti bizottság
Kedden dönt az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének jelöléséről az Ab elnökét és tagjait jelölő parlamenti eseti bizottság. A Fidesz frakcióvezetője korábban utalt arra, hogy a jelenlegi vezető, Paczolay Péter a testület elnöke maradhat.
Támogatja a jelölőbizottság a kormánypárti alkotmánybíró-jelölteket
Megkapta a szükséges támogatást a parlamenti jelölőbizottságban az öt kormánypárti alkotmánybíró-jelölt. A parlament már a jövő héten megválaszthatja az Alkotmánybíróság új tagjait.
Két korábbi jelöltjét javasolja alkotmánybírónak az LMP
Ismét a tavaly már jelölt Lehoczkyné Kollonay Csillát és Bándi Gyulát jelöli az Alkotmánybíróság tagjának az LMP.
Az Ab három hete tartott meghallgatást nyugdíjpénztár-ügyben
Három hete már tartott egy meghallgatást a magánnyugdíjpénztárak ügyében az Alkotmánybíróság - mondta a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke csütörtökön. Az Ab nem a jogi tartalomra koncentrált, hanem arra próbált meg választ találni, hogy volt-e gazdasági szükséghelyzet Magyarországon.
A Fidesz még nem döntött az Alkotmánybíróság elnökéről
A Fidesz-frakció döntött az alkotmánybíró-jelöltjeiről, ami nem hozott meglepetést. A párt azokat jelöli, akik a múlt heti sajtóhírekben szerepeltek: Balsai Istvánt, Pokol Bélát, Szalay Pétert, Szívós Máriát és a KDNP jelöltjét, Dienes-Oehm Egont. Az Alkotmánybíróság elnökének személyéről azonban még nincs döntés.
Saját képviselőjét is jelöli alkotmánybírónak a Fidesz
Többek között Balsai István fideszes képviselőt és Pokol Béla politológust, egykori kisgazda képviselőt jelölik a kormánypártok az Alkotmánybíróság új tagjai közé a kiszivárgott információk szerint. Balsai megerősítette a jelöléséről szóló hírt az [origo]-nak. A jelöltekről két hét múlva szavazhat az országgyűlés.
Népszabadság: Az Alkotmánybírósághoz fordulnak a bírák a nyugdíjtervek miatt
Elkészült a Legfelsőbb Bíróságon az az alkotmánybírósági beadvány, amelyben a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítását szabályozó, bár még el sem fogadott törvény ellen kívánnak tiltakozni az érintettek - írta a Népszabadság kedden. A Legfelsőbb Bíróság sajtóosztálya később tévesnek nevezte az értesülést.
Előrehozta az Alkotmánybíróság felduzzasztását a parlament
A hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás értelmében már szeptemberben 15 fősre növelik az Alkotmánybíróságot. A tervezettnél előbb kerül a testület élére új elnök is, akit immár nem a bírák, hanem a parlament fog megválasztani.
Elvált Stumpf útja a kormányétól az Alkotmánybíróságon
Több bírálatot kaptak a kormánypártok tavaly nyáron, amiért alkotmánybírónak jelölték Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány miniszterét. Stumpf egy kormánypárti alkotmánymódosító javaslatnak köszönhetően az Alkotmánybíróság elnöki posztjának közelébe került. Eddig bírói tevékenysége azt mutatja, hogy nem kímélte jobban döntéseivel a kormánypártokat, mint kollégái. Őszre kiderül, hogy tavalyi kinevezése egy hosszú távú terv része volt-e.
Soron kívül törli a különadósok adatait az adóhatóság
Az adóhatóság törölni fogja azoknak az adatait, akik 2005 és 2009 közötti jövedelmük után különadót fizettek be. Az érintettek pedig június közepéig visszakapják a befizetett összegeket. A különadóról szóló, múlt héten elfogadott és kihirdetett törvényt csak a múlt év januárjától megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
Siet az Alkotmánybíróság átformálásával a Fidesz
Már szeptembertől öt új tagja lehet az Alkotmánybíróságnak, ha a parlament megszavazza a fideszes Lázár János és Balsai István erről szóló javaslatát. Az előterjesztés szerint Paczolay Péter lejáró elnöki mandátuma után már nem a bírák választanának új elnököt, hanem az országgyűlés. A Fidesz egyik képviselője korábban, a 98 százalékos különadó megsemmisítésekor azt mondta: tartanak attól, hogy a testület a magánnyugdíjpénztárak ügyében is kedvezőtlen döntést hoz.
Az Alkotmánybírósághoz fordul a különadó miatt a Pedagógusok Szakszervezete
Az emberi méltóságba ütközik a Pedagógusok Szakszervezete szerint a hétfőn harmadszor is elfogadott különadóról szóló törvény módosítása. A szervezet ezért ismét az Alkotmánybírósághoz fordul.
Több gyenge pontja van a 98 százalékos adó új változatának
Szerencséje lehet azoknak, akik már leadták adóbevallásukat, mert szakértők szerint az ő adóévük akár már lezártnak minösíthető, így rájuk nem vonatkozhat az újból bevezetni próbált különadó.
A különadótörvény átszabásába kezdhet hétfőn a parlament
A pénteki alkotmánybírósági döntés, majd Lázár János Fidesz-frakcióvezető bejelentése után akár már hétfőn az országgyűlés elé kerülhet a 98 százalékos különadóról szóló törvény újraszabályozása.
Soron kívül tárgyalja a semmisségi törvény elleni beadványokat az Alkotmánybíróság
Hét beadványban fordultak az Alkotmánybírósághoz az úgynevezett semmiségi törvény ügyében, ezeket soron kívül tárgyalják. A jogszabály alapján semmisnek kell tekinteni a 2006 őszi zavargások miatt a csak rendőri jelentésre alapozott bírósági ítéleteket.
A nyugdíjpénzeket féltik az "aktivista" alkotmánybíróktól a kormánypártok
Veszélyes, saját jogköreit kiterjesztő gyakorlatot folytat kormánypárti képviselők szerint az Alkotmánybíróság. Az [origo]-nak nyilatkozó befolyásos kormánypárti politikusok azt mondták, a 98 százalékos különadóról szóló törvény kétszeri megbuktatása aggasztó, mivel hasonló érvelés alapján a nyugdíjpénztári pénzekről szóló törvényt is megsemmisítheti az Ab. A problémával már a Fidesz elnöksége is foglalkozott.
Újra alkotmányellenes a 98 százalékos különadó az Ab szerint
Az Alkotmánybíróság ismét megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt, mert az sérti az emberi méltósághoz való jogot. Az adó az Orbán-kormány első gazdasági intézkedéscsomagjának egyik eleme volt, fenntartása érdekében a kormánypártok még az alkotmányt is módosították.
Lázár: Már készül a módosító javaslat a 98 százalékos különadóról
A magyar emberek érdekével ellentétesnek nevezte Lázár János, hogy az Alkotmánybíróság pénteken megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt. A Fidesz frakcióvezetője szerint már készül az új törvénymódosító javaslat, és arra kér mindenkit, hogy egyelőre ne igényelje vissza a pénzt.
Alkotmánybíróság: pénteken tárgyalhatnak a 98 százalékos különadóról
A 98 százalékos különadó miatt a testülethez érkezett panaszbeadványokról tárgyalhat pénteken az Alkotmánybíróság - közölte Paczolay Péter, az Ab elnöke csütörtökön.
Nem alkalmazhatók az alkotmányellenesnek nyilvánított parkolási rendeletek
A jogerősen le nem zárt eljárásokban nem alkalmazhatók a parkolási díjjal kapcsolatos, korábban alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezések - közölte az Alkotmánybíróság.
Alkotmányellenes pontok a vadászattal kapcsolatos jogszabályokban?
Nagy vihart kavartak a vadászattal kapcsolatos jogszabályok módosításával összefüggésben napvilágot látott információk, ám az [origo] információ szerint az ügyben már évekkel ezelőtt beadványokat nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz.
Népszabadság: Leghamarabb ősszel vizsgálja az Ab a médiatörvényt
Huszonhárom magánszemély és szervezet támadta meg a médiatörvényt az Alkotmánybíróság előtt, a testület leghamarabb ősszel dönthet - írja a Népszabadság.
- címkék:
- médiatörvény
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhő »
Felsorolta a kormány, mi kell a tisztviselők kirúgásához
Benyújtotta a kormány azt a törvényjavaslatot, amely a kormány- és köztisztviselők elbocsátásának szabályozását tartalmazza. Erre azért kényszerült, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást.
"Az alkotmány nem fogja átvenni a kormány szerepét" - interjú Szájer Józseffel
A szabadság dokumentumának tartja az új alaptörvényt Szájer József fideszes EP-képviselő, aki maga szövegezte iPadjén annak bevezetőjét, a Nemzeti hitvallást. Az alaptörvény szerinte azért hagy nyitva egy sor aktuális kérdést, mert azokról még nem született meg minden politikai döntés, de január 1-jéig ezek is eldőlnek. Bár az alaptörvényt hosszú távra szánják, Szájer szerint akár már fél év után érdemes lehet megnézni, mit kell javítani rajta.
A jövő héten vizsgálja az Ab a végkielégítések különadóját
Az Alkotmánybíróság szóvivője szerint a jövő héten kezdi vizsgálni a testület a végkielégítések különadóját. Az eredeti törvényt 2010 októberében semmisítette meg az Ab, a parlament később úgy módosított, hogy a közszférában elbocsátottak esetén 3,5 millió forint, állami és önkormányzati vezetők esetén 2 millió forint feletti végkielégítések esetén kelljen fizetni.
A zászlóról is meggondolták magukat az alaptörvényről szavazó fideszesek
Elnyerte közel végleges formáját az új alaptörvény, miután a parlament hétfőn szavazott a módosító indítványokról. A kormánypártok meggondolták magukat az Alktománybíróságról, a megyéről és a címeres zászlóról, de nem írják bele az alaptörvénybe a génmódosított szervezetek tilalmát sem. A Jobbik hiába kérte, a halálbüntetést nem állítják vissza.