Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- legfrissebb
- legrégebbi
Az alkotmánybírák miatt összevesztek a pártok
Kampánytéma lett az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása, a Fidesz és a kormánypártok ugyanis azon is összevesztek, hogy mikor és hány új tagot válasszanak a testületbe. Arról pedig még nem is egyeztettek, hogy kik lehetnének az új alkotmánybírók. A kétharmados többséget igénylő szavazást a Fidesz csak szeptemberben tartaná időszerűnek, mert akkor már három új bíróról lehetne dönteni. A kormánypártok viszont még a tavaszi ülésszakban megválasztanának két bírát. Az Alkotmánybíróság elnöke szerint veszélybe kerülhet a testület működése, ha nem választanak új tagokat.
Lépni készül a főváros a türelmi zónák ügyében
A főváros hamarosan újra napirendre veszi a prostitúció ügyét, mivel az Alkotmánybíróság legutóbbi állásfoglalása szerint a kérdés a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik - írja a Népszabadság. Eddig, hiába az ezt előíró törvény, nem jelöltek ki türelmi zónákat. A lap szerint egy piros lámpás negyed kialakításának a kérdéseivel is foglalkoznak majd.
A letelepedésnél hátrány éri a melegeket
Az Alkotmánybírósághoz fordult egy meleg férfi, mert a törvények nem teszik lehetővé, hogy azonos nemű lengyel állampolgárságú élettársa egyszerűsített módon kapjon letelepedési engedélyt. Az egyszerűsített letelepedés lehetőségével jelenleg csak a házasok élhetnek "családegyesítés" címén.
Szavazunk a kórházprivatizációról
Az Országgyűlés hétfőn 294 igen szavazattal, három tartózkodás mellett szinte egyhangúan elfogadta az országos népszavazás kiírásáról szóló határozati javaslatot. Az [origo] által megkérdezett politikusok szerint ugyanakkor a népszavazás eredményét akár előzetesen, akár utólag, értelmeznie kellene például az Alkotmánybíróságnak, mert nem egyértelmű, milyen törvényre vonatkozik a kérdés.
Népszavazás: Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP
Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP a kórház-privatizációs népszavazás kérdésének értelmezése érdekében. A népszavazást a Munkáspárt kezdeményezte. Arra a kérdésre kell majd válaszolni: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?".
Hétfőn hirdeti ki határozatát a gyűlöletbeszédről az Ab
Hétfőn hirdeti ki a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos határozatát az Alkotmánybíróság. A testülethez még decemberben fordult Mádl Ferenc államfő, aki úgy véli a büntető törvénykönyv közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusa alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék.
Nem lesz bűntény a cigányozás
Alkotmányellenes a gyűlöletbeszédet szabályozó jogszabály az Alkotmánybíróság hétfői döntése szerint. A testület Mádl Ferenc államfő beadványa alapján vizsgálta meg a törvénymódosítást. A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert úgy vélte: a jogszabály alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék. Az MSZP tudatta: négypárti egyeztetést kezdeményez az alkotmány módosítására, hogy ne lehessen etnikai alapon becsmérelni.
Alkotmányellenes a gyógyszerárak befagyasztása
Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése szerint alkotmányellenes, hogy az egészségügyi tárca korábbi döntésével befagyasztotta a gyógyszerárakat. A kormány azért döntött a gyógyszerárak átlagosan 10 százalékos befagyasztásáról március közepén, mert a gyógyszertámogatásokra kifizetett összeg 18 hónap alatt 110 milliárd forinttal nőtt. Az Ab döntése értelmében a rendelet június 30. után veszti hatáját, így a gyógyszerárak akkor ismét az év eleji szintre emelkedhetnek. A kormány azt ígéri: megtalálják a megoldást, hogy ne kelljen majd többet fizetni az orvosságokért.
Alkotmánybíróság dönt a privatizációs népszavazásról
Soron kívül dönt az egészségügyi privatizációról szóló népszavazás jogszerűségéről az Alkotmánybíróság, amelyet két magánszemély keresett meg az ügyben. Kolláth György alkotmányjogász egy korábbi alkotmánybírósági határozatra hivatkozva úgy véli, hogy a testület várhatóan nem fogja megakadályozni a népszavazás megtartását.
A mobilposta miatt perelne Komlóska
Az alig 400 fős Zemplén megyei település, Komlóska a mobilposta kiszámíthatatlanságát kifogásolja. Emellett diszkriminatívnak tartja azt a kormányrendeletet, mely szerint a 600 fő alatti településeken nem kell fix postahivatalt működtetnie a Magyar Posta Rt.-nek, míg a 600 és 2000 fő közötti településeken a postának az önkormányzattal közösen kell döntenie. Ezért a település amellett, hogy pert indít, kész az ombudsmanhoz és az Alkotmánybírósághoz is fordulni. A Magyar Posta Rt. nem kommentálja az ügyet.