agykutatás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- agy
- idegrendszer
- pszichológia
- memória
- neurológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kiderült miért nem találjuk a vajat a hűtőben
Skót és német kutatók felfedezték, hogy az agy úgy spórol energiafelhasználásával, hogy megjósolja, valószínűleg mit fog látni a jövőben. Ennek köszönhető, hogy ismerős környezetben nehezebben veszünk észre új tárgyakat.
Átalakíthatja-e az agykutatás a jogot?
Az agykutatás egyre több eredménye rendelhető hozzá egy-egy pszichiátriai betegséghez. Az új ismeretek olyan etikai és jogi kérdéseket is felvetnek, mint a felelősség vagy a büntethetőség. Enyhíthető-e a büntetés, ha valakinél egyébként nem érzékelhető agyi rendellenességre derül fény? A választ a neurojog és a neuroetika adhatja meg, a bíróságok azonban egyelőre nem tudnak lépést tartani a tudomány fejlődésével.
A jövőben talán már az idegrostokat is látni fogjuk
Az agyi képalkotó eljárások rendkívül sokat fejlődtek az elmúlt években, így ma már olyan agyi folyamatokba is bepillantást nyerhetünk, amelyekbe korábban elképzelhetetlen lett volna. Az orvosi gyakorlat közeli jövőjét várhatóan az jelenti, hogy a vizsgálatokban egyidejűleg két fejlett képalkotó módszert is alkalmaznak. A legújabb kutatásokból az is világossá vált, hogy az összetett agytevékenységeket sosem csak egyetlen központ végzi.
Kiderült, hogy a túlzott jutalomvágy hajszolja a pszichopatákat
A pszichopatákat sokszor hidegvérű bűnözőknek tekintik, akik elveszik azt, amit akarnak, és nem törődnek a következményekkel. Amerikai pszichológusok kutatásából most kiderült, hogy egy agyi rendellenesség is hozzájárulhat ennek az antiszociális viselkedésnek a kialakulásához. A pszichopaták agyában túlműködik az agyi jutalmazási központ, ezért ezek az emberek folytonosan és bármi áron ki akarják elégíteni a jutalom iránti vágyukat.
Védtelenek lennénk az agyi hazugságvizsgálattal szemben
Egy San Diego-i cég szerint az orvosi vizsgálatokra használt agyi képalkotó eljárással csaknem biztosan meg lehet mondani, hogy valaki hazudik-e. Más szakemberek szerint a gondolatolvasás ennyire még nem fejlett, a jövőben azonban már valóban felmerülhet a magánszféra megsértésének lehetősége. Az agytevékenység mérése alapján egy indiai nőt már megpróbáltak börtönbe zárni.
Az ember csak egy kicsit intelligensebb a delfinnél
Az ember intelligensebb a delfinnél, de csak egy kevéssel - derült ki abból a kutatásból, amelyet a világ legnagyobb tudománynépszerűsítő társaságának éves konferenciáján ismertettek San Diegóban. Egy másik új kutatásban azt is meghatározták, hogy az általános intelligencia az embernél milyen agyterületekkel áll összefüggésben.
Fénykezelést próbáltak ki agyban
A normálistól eltérő agyi aktivitással járó betegségek kezelésében segíthetne az a módszer, amelynek során kék és sárga fénnyel fogják vissza az idegsejtek működését. Az ötlet kétféle, egy baktérium- és egy gombafajban előforduló membránfehérje működésén alapul, amelyek fény hatására energiát szabadítanak fel az említett szervezetek számára.
Hasznunkra válna, ha ismernénk a földikutya titkát
A csupasz földikutya sokkal jobban bírja az oxigénmegvonást, mint az ember - derül ki a chicagói Illinoisi Egyetem kutatóinak legfrissebb sajtóközleményéből.
- címkék:
- agykutatás
- idegrendszer
- Címkefelhő »
Áttörés az idegkutatásban - meghatározták a glutamátreceptor szerkezetét
Amerikai kutatók egy fontos fehérje szerkezetére derítették fényt a központi idegrendszerben. Az agyban az egyik legfontosabb idegingerület-átvivő anyag a glutamát. Ez kötődik egy fehérjéhez, az úgynevezett glutamátreceptorhoz, és így befolyásolja az ingerület terjedését az idegsejtek között. A receptorról úgy gondolják, hogy kulcsszerepet tölt be olyan idegi folyamatokban, mint a memória és a tanulás. A glutamátreceptor szerkezetének ismerete többek közt megnyithatja az utat a neurológiai betegségek új kezelési módjai előtt is.
Tíz éven belül jöhet a gondolkodó számítógép
Az IBM egyik vezető kutatója szerint tíz éven belül elkészülhetnek azok a számítógépek, amelyek az emberi agyáéhoz hasonló komplex gondolkodásra lesznek képesek. A jelenlegi technológiával legfeljebb egy macska agyának működését lehet szimulálni, de ehhez is szuperszámítógép szükséges.