Rákosi Mátyás visszaemlékezései

Teljessé vált Rákosi Mátyás visszaemlékezéseinek közzététele: az 1956 utáni emigrációban írt emlékiratok időrendben első - 1892-től 1925-ig terjedő - részét pénteken mutatta be a Napvilág Kiadó Budapesten.

Princz könyvet ír a Postabankról

A Postabank egykori elnök-vezérigazgatója, Princz Gábor tervezi, hogy megírja postabankos visszaemlékezéseit - írja a Blikk.

Zsidómentőket keres a Terror Háza

Olyan embereket keres a Terror Háza Múzeum, akik a második világháborúban zsidókat mentettek meg a haláltól. Interjúkat készítenek velük, és a róluk szóló visszaemlékezésekkel együtt nyilvános adatbázist hoznak létre a magyarországi embermentőkről.

Visszaemlékezés a KUTATÓ DIÁKOK táborában végzett munkámra

Lajtár Istvánné kémia-fizika szakos középiskolai tanár a Kutató Diákok mozgalmáról írt.

A Canossa-járás - Hegedüs András visszaemlékezése

Edzés vagy forradalom? - visszaemlékezések, 1956. október 24.

A forradalom napjaiban az olimpiai csapat tagjai számára komoly dilemmát jelentett, hogy szerepet vállalhatnak-e az eseményekben. Ha civilként szimpatizáltak is a forradalmi ifjúsággal, sportolóként meg kellett gondolniuk, hogy teljesítik az edzéstervet, vagy az utcára mennek a felkelőkkel.

"Mi most a sportoló kötelessége?" - visszaemlékezések, 1956. október 28.

Az olimpiai csapat indulását október 28-ra tervezték, a szervezés nehézségei miatt azonban az utazás tolódott. Sok sportolóban felmerült a kérdés, hogy kimenjenek-e Melbourne-be az olimpiai játékokra. Maradjanak a családjukkal ebben a bizonytalan és veszélyes helyzetben Budapesten, vagy büszkén képviseljék hazájukat Melbourne-ben?

Ki sejtette akkor...? - visszaemlékezések, 1956. október 30.

Október 30-án elindult az olimpiai csapat a Föld másik féltekéjére, Melbourne-be. A becsvágyó sportolók előtt tálcán kínálkozott a lehetőség, hogy kinn maradjanak, és külföldön csináljanak karriert. Sokan politikai okokból döntöttek úgy, nem jönnek haza az olimpiai szereplés után. Ötven év távlatából emlékeznek a sportolók, gondoltak-e arra az indulás napján, hogy búcsújuk örökre szól.

"Fogjunk-e kezet a szovjetekkel?" - visszaemlékezések, 1956. október 31.

Az október 31-én este tartott gyűlésen az is szóba került, hogy olimpikonjainknak hogyan kellene képviselni a magyar forradalom ügyét a játékokon. Benedek Gábor azt javasolta, szakítsanak meg minden kapcsolatot a szovjet sportolókkal, hogy így demonstrálják különállásukat. Felmerült az is, hogy a magyarok ne fogjanak kezet a szovjetekkel. A sportolók elmesélik, milyen reakciót váltott ki belőlük a felvetés.