Ezért hagyták el a vikingek rejtélyes módon Grönlandot

Négy évszázad jelentős részében Grönland déli partja határozta meg a viking megszállások legnyugatibb szegélyét. A 10. század végén a zöldellő dombokról és a termékeny talajról szóló álmok csábítónak tűntek, így skandináv bevándorlók indultak útnak a könnyebb élet reményében. Csúcspontján az itt élő viking lakosság több ezerre volt tehető, három nagyobb településen szétszórva. És akkor vége lett. Egy új kutatás most ennek az okaira kereste a választ.

A középkorban nem sokra becsülték az angol nyelvet

Mindenki hallott Artúr királyról és a Kerekasztal Lovagjairól, pedig igazából a középkori angol nyelvű lovagi irodalom nagyjából 90%-a elveszett – miközben az egykorú ír és izlandi írásos emlékek mintegy háromnegyede fennmaradt. Valószínűleg az angol nyelvnek nem volt nagy presztízse akkoriban.

Viking razziák nyomait találták Oroszország gazdasági fejlődésében

A vikingeket nem igazán nevezhetjük „egységes jelenségeknek" az ókori Skandináviában. Részei voltak ugyanis egy olyan, összetett rendszernek, amely Európában a kora középkorig létezett. A független portyázók végül a királyi hatalom növekedésével vagy csatlakoztak az új hatalomhoz, vagy úgymond perifériákra költöztek. Ám a nyomukat otthagyták mindenhol.

Előkerültek a kardok, pajzsok és a szakállas, elszánt harcosok - itt a Vikingek folytatása

Hat évad, 89 rész után, 2020 végén elbúcsúztak a Vikingek. Kiderült, van élet Ragnar után, azaz érdemes volt folytatni a sorozatot főszereplője elvesztése után is, Katheryn Winnick, Gustaf Skarsgård, Alexander Ludwig, Alex Høgh Andersen vitte tovább a szériát. Ők már nem térnek vissza 2022-ben, viszont jön a Vikingek: Valhalla című sorozat, amely 2022-ben érkezik és nagyjából 100 évvel később játszódik. Itt az újabb, hosszabb előzetese. 

Ez az egyik legnagyobb ismert skandináv hosszúház a viking korból

A norvég régészek egy skandináv hosszúház maradványait fedezték fel, köztük a valaha talált egyik legnagyobb építményt. A dél-norvégiai Gjellestadban, Oslótól körülbelül 85 kilométerre délkeletre végzett mezőgazdasági területek vizsgálata során legalább öt hosszúház földalatti maradványait tárták fel. A norvég Institute for Cultural Heritage Research (NIKU) szerint az épületeket körülbelül 500 méterre, északkeletre emelték egy viking hajótemetkezéstől.

Megállapították, mikor érkezhettek meg a vikingek Észak-Amerikába

Egy új kormeghatározási technológiával holland kutatók megállapították, mikor érkezhettek a vikingek Észak-Amerikába: a kanadai Új-Fundlandon lévő L'Anse-aux-Méduse településen egykoron felfedezett viking falu házaihoz használt faanyagot vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a térséget 1021-ben vették birtokba az Európából érkezett hajósok.

Itt a Vikingek: Valhalla első előzetese

A Vikingek: Valhalla 2022-ben érkezik a Netflix műsorára, és nagyjából 100 évvel később játszódik, mint Ragnar, Björn, Ivar kalandjai.

Egyedi textíliákat találtak egy viking női sírban

Egy képzetlen szem számára a Norvégiában felfedezett lelet barnának és unalmasnak tűnhet, ám valójában egy egészen különleges kincset takar: egy több mint ezer éves hímzett gyapjúszövetet, amelyet egy teknős bross teteje őrzött meg.

Tíz színészt jelentett be a Vikingek folytatása

Hamarosan jön a Vikingek: Valhalla című sorozat, a szereplők már megvannak.

Itt egy jó és egy rossz hír a Vikingek sorozat kedvelőinek

A jó hír, hogy december 30-án látható lesz a hatodik évad utolsó 10 része. A rossz, hogy ezzel véget ér a látványos, történelmi sorozat.

Amíg nem jönnek a Vikingek, addig is lesz mit nézni a tévében

A történelmi sorozatok kedvelőinek jó hír, hogy október 23-án érkezik a Barbarians, amely három szereplő életét követi, amint sorsuk összefonódik. A teutoburgi csata adja a széria hátterét, ezt időszámításunk után 9-ben vívták a teutoburgi erdőnél, ahol a heruszkok fejedelme, Armin megsemmisítette Publius Quinctilius Varus római konzul három légióját. A húszezres római haderő néhány katona kivételével mind odaveszett, a vesztes csata után Varus öngyilkos lett. Az előzetest már megmutattuk, alább pedig az első  hivatalos plakát. 

Nagy meglepetést okozott a vikingek génjeinek vizsgálata

Vikingek maradványainak DNS-elemzése arra utal, hogy nem voltak annyira skandinávok, mint eddig vélték - írták kutatók a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Nem találná ki, milyen titokzatos figurákkal játszottak a középkorban

Egy díszes, kék színezetű üvegfigurára bukkantak a Durhami Egyetem régészei az Angliától északkeletre fekvő Lindisfarne apró szigetén. A különleges tárgy nagy valószínűséggel egy római eredetű játékhoz tartozhatott.

Elfogyott a rozmár, menniük kellett a vikingeknek

A rozmármaradványok genetikai és geográfiai vizsgálata azt mutatja, hogy a Skandináviából Grönlandba vadászni járó vikingeknek előbb-utóbb egyre tovább kellett vándorolniuk értékes zsákmányukért, a rozmáragyarakért, míg végül teljesen kiirtották ezeket az állatokat a szigetről.

Különösen baljós klímakrízistől tarthattak a vikingek

A klímaváltozástól való félelmeket fogalmazhatta meg egy világhírű viking rúnakő egy friss kutatás szerint.

Meghökkentő gazdasági döntések a múltból, amelyek milliók életére hatottak

Ezúttal néhány olyan meghatározó gazdaságtörténeti eseményt válogattunk össze, amelyek nemcsak az adott korra voltak nagy hatással, hanem hosszútávú változásokat is elindítottak. Bemutatunk néhány igen szokatlan, még az ókori Rómában kihirdetett törvényt, de szó lesz arról is, hogy egy időben az angolok miért éltek 200 éven át készpénz nélkül.

Kitűnő állapotban megőrzött maradványokat rejtett a viking hajó

A régészek nemrégiben két viking temetkezési hajót fedeztek fel a svédországi Uppsalában, amelyek közül az egyik kivételesen jó állapotban megőrizte egy kutya, egy férfi és egy ló maradványait. Az északi harcosok egykori, nagy hatalmú elitje temetkezett ilyen vízi járművekbe, ahol a holttest mellett helyet kaptak állatok, fegyverek és kincsek. Ez a temetkezési gyakorlat egészen a vaskorig nyúlik vissza, de a vikingek korában is előszeretettel alkalmazták.

Ritka viking hajóssírokra bukkantak a régészek

Ritka viking hajóssírokra bukkantak svéd régészek Gamla Uppsala falu közelében.

A vikingek korából származó hajót találtak Oslo közelében

Feltehetően a vikingek korából (793-1066) származó hajót találtak a földbe temetve Oslo közelében - közölték norvég illetékesek.

Kolostort építtetett a pogánynak született, keresztény hercegnő

A régészek és lelkes kutatók bukkantak a közelmúltban a pogány születésű Aebbe hercegnő kolostorára, aki a hetedik században elhivatottan terjesztette a kereszténységet az Egyesült Királyság északkeleti partjai mentén.

Amit mindig is tudni akart a vikingekről, de sosem mert megkérdezni

Folyamatosan ordító, és a vállukon döglött állatok bőrét hordó vademberekként gondol a vikingekre? Pedig ennél többet is lehet ma már tudni róluk. Skandináviában például bámulatos mennyiségű múzeum és skanzen őrzi a vikingek ezeréves emlékét, ugyanakkor Dániában hagyományos bemutatótérként működő és interaktív élményeket kínáló emlékhelyeket is találunk. Az összes helyet felsorolni egyetlen cikkben reménytelen vállalkozás lenne, de adunk egy kis ízelítőt abból, amit egy-egy ilyen viking hely nyújtani tud.

A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!

A magyarokat egykor Európa legfélelmetesebb harcosaiként ismerték. Területi terjeszkedéseik és hódításaik a vikingekéhez tette hasonlóvá őket. Nem pusztán azért, mert a két nép legnagyobb kalandozásai nagyjából ugyanabban az időben történtek, hanem azért is, mert a magyarok egykor éppen olyan rettegett és félelmetes harcosok voltak, mint az északiak.

Az új norvég múzeumban életre kelnek a vikingek

Jóval nagyobb a mai macskák mérete, mint viking őseiké

A Koppenhágai Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a háziasított macskák a történelem évszázadai során jó néhány centimétert nőttek. A most felbukkant, közel kétezer éves maradványok szerint mintegy 16 százalékkal termetesebbek, mint viking elődeik.

Vízállóvá tették hajóikat a normann portyázók

A vikingek páratlan technológiai újításainak köszönhetően hódították meg Európát. Skandináv kutatók most azt állítják, hogy a hódító törzsek fedezték fel az ipari mennyiségű szurok készítésének előnyeit, amelyet aztán impozáns hajóik szigetelésére használtak. Az így vízálló vízi járművekkel már bátran indulhattak nagyszabású és hosszú portyázásokra egész Európában.

Jönnek vissza a Vikingek - friss fotók

Élezik a kardokat, jönnek vissza a Vikingek a tévébe

Novemberig várni kell, de látványban aligha lesz hiány.

Viking amazonok: sereg élén, parancsnokként küzdhettek a harcias nők

A férfiak által dominált világban a viking nők örökölhettek, birtokokat vezethettek, területeket uralhattak és kedvük szerint akár harcolhattak is. Ez az elmélet most újabb, az eddigieknél meggyőzőbb bizonyítást nyert: archeológusok egy női harcos maradványaira bukkant Svédország egykor vikingek lakta területén.

A viking, aki Kolumbusz előtt fedezte fel Amerikát

Csaknem pontosan ötszáz évvel Kolumbusz előtt hajózott Amerikába a nagy viking vezér, Leif Eriksson. Az izlandi felfedező 1000 körül első európaiként érte el Észak-Amerika partjait, egészen pontosan a mai Új-Fundland területét.

Nőies férfiak és férfias nők: nem genderek, hanem vikingek

Szerették a luxuscikkeket, és divatosan öltözködtek. A férfiak nőiesek, míg a nők férfiasak voltak. Lehettek szőkék, vörösek, de sötét hajúak is. Manapság gyakran mosódnak össze a legendák és a valóság képei, ahogy egyre több figyelem irányul az ősi viking harcosokra.

Egy hónapos részegség és mámor, ilyen volt a vikingesküvő

A házasság képviselte a viking kultúra családi struktúrájának a szívét. Kecskeáldozat, eltemetett kard, részegség egy hónapig, ezek mind velejárói voltak a hosszúra nyúló frigynek. Ezért voltak az ehhez kapcsolódó szertartások annyira bonyolultak és összetettek.

Speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban

A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban: magyar tudósok kutatása most bebizonyította, hogy még bizonyos felhős meteorológiai viszonyok között is lehetséges volt így tájékozódni.

Bizonyították: nők is voltak a viking harcosok között

Először bizonyították svéd genetikusok DNS-vizsgálattal, hogy nők is voltak a viking harcosok között - derült ki az American Journal of Physical Anthropology című szaklap tanulmányából.

Vérbe borította Angliát a viking bosszúálló

Számos csatában tört a csontja, a lovaglási stílusa rendkívül vadnak bizonyult, és ráadásul igen magasra is nőtt. Csonttalan Ivar nevét sokféleképpen magyarázzák a viking sagák, ám egy biztos: észak ura legyőzhetetlenül élte életét.

Ágyast áldoztak fel a viking hajótemetésen

A nagy viking hősök haláluk után gyakran a tengeren kívánták elérni a Valhallát, azaz a mennyországot. A hajótemetések furcsa szokásának első ép lelőhelyéről a most elkészült jelentés alapján bepillantást nyerhetünk a vikingek furcsa utazási és temetési szokásaiba.

Háborús ínség szülte karácsonyi könyvimádat

 A jólabókaflóö szónak emmi köze a vulkánokhoz, kiejtése nem bonyolult, és mindenki erre készül ilyenkor, vajon mit jelent?

A nap sorozatképe: nagyon durva társaság

Hosszú szünet után visszatért a Vikingek sorozat, a History első fikciós szériája.

A nap sorozatképe: visszatérnek, és rettegés költözik a szívekbe

Ma este tér vissza a Vikingek sorozat a History csatornán. Ragnar már nem a régi, de a fiai kemények, és vérre szomjaznak, úgyhogy a folytatásban többet lesz látható Björn (Alexander Ludwig), Ubbe (Jordan Patrick Smith), Sigurd (David Lindstron), Hvitserk (Marco Islo) és Ivar (Alex Hogh). A showrunner Michael Hirst szerint a Vikings mindig is egy családról szólt, valójában egy családi történet, így ebben semmi meglepő nincs. A képen Ubbe, más néven Ubba, Hubba vagy Ubbi, aki a valóságban is igen nagy tetteket vitt véghez.

A nap sorozatképe: elkapták a rettenetes harcosokat

Már csak pár nap, és folytatódik a History első fikciós sorozata, az igen jól sikerült Vikingek.

Nőrablás viking módra, nem csak a sarki fény alatt

Egyre több jel mutat arra, hogy a viking életmód alapeleme a rabszolgatartás volt. A korábbi leletek újravizsgálata választ adhat néhány kínos kérdésre is.

Megnyugodhatnak a Vikingek rajongói

A History megrendelte az ötödik évadot is, ráadásul húsz részt.

Eladott rabszolgából lett Norvégia keresztény egyesítője

Potenciális trónkövetelő, eladott rabszolga, a közelharc és fegyverforgatás mestere, Trondheim alapítója, a skandináv irodalom híres hőse és Norvégia viking királya. Olaf Tryggvason ötéves uralkodása alatt egyetlen célt tűzött ki maga elé: keresztény hitre téríteni a vikingeket.

Hosszabb és még véresebb évad jut a Vikingeknek

20 epizód lesz 2016-ban, februárban kerülnek elő a fejszék.

Viking kincseket találtak egy angliai tanyán

Viking ékszerekből és angolszász pénzérmékből álló kincsleletre bukkant egy amatőr kincsvadász egy angliai tanyán.

Így befolyásolja a klímaváltozás a történelmet

Birodalmak emelkedtek fel és tűntek el a Föld felszínéről a történelem során, mégis kevesen gondolnak bele: mindez az időjárási szélsőségeknek is betudható.

A történelem legvakmerőbb viking amazonja

Lagertha a legenda szerint a 9. században élt az egykori Norvégia területén. Erős viking harcosként az első sorban várta az ellenséget, és bátor anyaként szembeszállt a világgal. Rettenthetetlen viking „pajzsszűzként” és nem utolsósorban a híres viking, Ragnar Lothbrok első feleségeként ismeri a történelem. 

Egy megszállott félőrült, akit nem szeretnénk ellenségnek

A Vikingek című sorozat Flokija igen karakteres, őrült figura: megformálója, Gustaf Skarsgard szerint a forgatás egyre gördülékenyebb, a munka hatékony, de a csatajelenetek igen fárasztóak.

Erősen kezdi az őszt a Viasat

A Viasat csatornáira ékezik a Brooklyn 99 – Nemszázas körzet második évada, az NCIS-család legújabb tagja, az NCIS: New Orleans, a Marvel: A S.H.I.E.L.D. ügynökei folytatása, a VIASAT6-ra pedig az utóbbi évek egyik legjobb történelmi sorozata, a Vikingek harmadik évada. 2015 őszén visszatér az Észbontók című, saját gyártású vetélkedő is.

A 100 legjobb nő a tévéből, 4. rész: Alyssa Sutherland

A Vikingek sorozat hercegnője hirtelen lett ismert, 15 évesen már modellkedett.

Évszázadokon át állták a klímaváltozást a grönlandi vikingek

A grönlandi vikingek évszázadokon át állták az időjárás viszontagságait a kis jégkorszak beköszönte után.