Vámos László
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Ádám Ottó
- Sztankay István
- Simon Zsuzsa
- Pártos Géza
- Major Tamás
Az abnormális politikai bélyegek és a hazug Kádár-kori nosztalgiák
Egy éve állította színre Herczeg Ferenc Bizánc című darabját az Újszínházban. Rendezése, illetve a múlt század elején elkészült színmű olyan kérdésekre keresi a választ, amelyek Euróba jövője szempontjából ma ismét sorsfordítóan aktuálisak. A Jászai-díjas Nagy Viktor huszonkilenc évesen, a Zeneművészeti Főiskola elvégzése után jelentkezett a Színművészeti Egyetemre. Nem sokkal diplomája megszerzése után, a kilencvenes évek legelején felkérték a Magyar Állami Operaház főrendezőjének. Három év után lemondott, amikor (az MSZP-SZDSZ kormány megjelenésével) megelégelte a politikai támadásokat. Ugyanakkor azt mondja, az ifjan rásütött (joobboldali) ...
- legfrissebb
- legrégebbi
Végigzokogott éjszakák és saját sikertelenségüket kompenzáló beszédtanárok
Kossuth-díjas színésznő, Kiváló és Érdemes Művész, a Nemzet Művésze, akinek most „Mi még?” címmel jelent meg verslemeze, amelyen saját összeállításban szólaltatja meg a hozzá közel álló huszadik századi költők műveit. A lemez költészetbe kódolt összegzése mindannak, amit Béres Ilona színészi pályáján és a hétköznapokban megélt, megtapasztalt. A lemez ajánlója szerint: a versek tükrök, amelyben feltárulkoznak érzéseink, vágyaink, az Istentől kapott szabadságban megélt vívódások, elszánások, a felelősség mibenléte. Béres Ilona a lemez apropóján az Origónak saját interpretációjában, humorral és bölcsességgel idézi fel a múltat. Egyebekk ...
Latinovits Zoltán, a színészkirály története
Latinovits Zoltán halála után legendává lett. Színészkirálynak kezdték nevezni azok is, akik életében nem szerették. Nem is elsősorban karizmatikus színházi és filmes megmutatkozásai miatt fogadták el szakmájában a róla terjedő fogalmat, hanem mert olyan helyzetekben is ragaszkodott az igazsághoz – olykor persze a saját igazához –, amelyekben a többség jobbnak látta hallgatni. Bátorságát az sem kisebbíti, hogy nehéz természetű embernek mutatkozott: betegségtől is gyötörve gyakran sértve tette helyre azt is, aki nem szolgált rá a bántásra. Latinovits annak kapcsán is a Kádár-világ kisebbségéhez tartozott, hogy tévedéseiért kötelességgszerűnek ...
- címkék:
- Bujtor István
- Hofi Géza
- Várkonyi Zoltán (rendező)
- Latinovits Zoltán
- Ruttkai Éva
- Márkus László
- Bajor Gizi
- Freinreisz Károly
- Mensáros László
- Lehotay Árpád
- Téry Árpád
- Vámos László
- Szendrő József
- Versényi Ida
- Pethes György
- Cserhalmi György
- Csokonai Színház
- Vígszínház
- Miskolci Nemzeti Színház
- Címkefelhő »
Soós Imre, a színészzseni, akiből kamaszként akartak rendszermintaképet csinálni a kommunisták
Soós Imre csupán évtizednyi pályafutása alatt is felejthetetlen alakításokat nyújtott színpadon és olyan filmekben, mint a Ludas Matyi vagy a Körhinta. Ugyanakkor a Rákosi-rezsimet megvető színészt sematikus filmek sorában is gyakran játszatták, s így lett egyik idolja a Rákosi-rendszer propagandájának – miközben véleményét ismerve arról is gondoskodtak, hogy megnehezítsék színházi pályafutását. Huszonhét éves volt, amikor a pszichiáteréből feleségévé lett dr. Perjési Hedviggel együtt végzett velük a konyhájukban kiömlő gáz. Soós Imre akkor már meghasonlott ember volt, de a tragédia helyszínéről készült felvételek arra utalnak: élnii ...
Tudathasadásos állapot délelőtt egérnek lenni, este meg macskának
A Kossuth-díjas színésznő világhírűvé lett évfolyamtársak társaságában végezte a konzervatórium zongora szakát – az ének tanszak mellett –, majd bekerült a Színház- és Filmművészeti Főiskola prózai színész szakára. Már főiskolás korában megismerte az ország Keleti Márton Csínom Palkó című mozifilmjének női főszerepében, majd színvonalas televíziós játékokban alakította sorra a klasszikus és kortárs hősnőket – miközben pályakezdő éveinek színházi jelenléte saját megítélése szerint is lehetett volna fajsúlyosabb. Aztán a Macskák című musical 1983-as Madách Színházi bemutatója után - mely produkció előadásain nyolcszázszor bújt bele a ...
- címkék:
- Ádám Ottó
- Tolnay Klári
- Bánffy György
- Esztergályos Cecília
- Szacsvay László
- Kapás Dezső
- Horvai István
- Cseke Péter
- Pápai Erika
- Schütz Ila
- Egri Kati
- Dajka Margit
- Kisfaludy András
- gobbi hilda
- Pártos Géza
- Vámos László
- Simon Zsuzsa
- Tábori Nóra
- Gyabronka József
- Takács Katalin
- Sztankay István
- Címkefelhő »
Lehet-e bármi is szebb, mint az élet?
Főiskolásként a Nemzeti Színháznál volt gyakorlaton, majd évtizedekig tagja is maradt a teátrumnak. Színpadi munkái mellett számtalan televíziós, rádiós és szinkronszerepben láthatta a közönség. Amikor megkapta az erőskezű Sarolt szerepét az István, a király című rockoperában, volt, aki mégis azt mondta: drámai szendeként nem fog megbirkózni a feladattal. Tizenhét évig alakította sikerrel a karaktert. A széles palettájú művész a kilencszázhetvenes évek végén bemutatott Budapest Orfeum című, legendássá lett produkcióval körbeutazta a világot. A kilencvenes évektől önálló estjeivel is rendszeresen fellép. A Jászai Mari-díjas, Érdemes ...
- címkék:
- Szombathy Gyula
- Benedek Miklós
- Zsámbéki Gábor
- Székely Gábor
- Sinkovits Imre
- Marton László
- Esztergályos Cecília
- Szacsvay László
- Moór Marianna
- Domján Edit
- Fülöp Zsigmond
- Major Tamás
- Őze Lajos
- Egri István
- Pártos Géza
- Nádasdy Kálmán
- Marton Endre
- Vámos László
- Simon Zsuzsa
- Császár Angela
- Várhegyi Teréz
- Monthág Imre
- Pathó István
- Ascher Tamás
- Molnár Piroska
- Törőcsik Mari
- Címkefelhő »
Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor mesél bohém nagyszülőkről, református felmenőkről, egymásra találásról, fájdalmakról, ellenszélben elért sikerekről
Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor harminchárom éve alkotnak párt a magánéletben. Huszonhat éve alapított magánszínházuk, az Operettvilág Együttes produkciói színre kerültek már – egyebek között – Ausztráliában, Algériában, Kolumbiában, Japánban, valamint számos európai országban, Finnországtól Németországon át Olaszországig. Ami a hazai pályát illeti: időnként erős ellenszélben haladnak előre. Az Origónak adott interjúban a művészházaspár tagjai felidézik gyermekéveiket, pályára állásuk körülményeit. Beszélnek magánéletük csalódásairól, ahogy az egymásra találás, az együtt töltött idő örömeiről is.
Rákosi Mátyás feleségével járt egy osztályba, gyűlölte a kommunistákat, és ezért a diktatúra megbüntette
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar díszlettervező a budapesti Katona József Színház és a Budapesti Kamaraszínház alapító tagja. Székely László 1950-ben kezdte meg tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán, ahol csak 1960-ban szerzett diplomát, mert polgári háttere miatt és a Rákosi-rendszerről hangoztatott véleménye miatt eltanácsolták a művészeti tanulmányoktól, ám Hincz Gyula segítségével később visszavették. Dolgozott Major Tamással, Komor Istvánnal, Vámos Lászlóval, Sík Ferenccel, Békés Andrással, ahogy később olyan, a hetvenes években pályára lépő alkotókkal, mint Székely Gábor, Babarczy László, Csiszár Imrre. ...
A politikai nézeteimet megtartottam magamnak
A kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes művész Harsányi Gábor gátlásos, de ambiciózus fiatalemberként került be a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Diplomázva a Thália Színházhoz szerződött, ahol tizenegy tartalmas évet töltött el. Utóbb a nagyobb kötetlenséget biztosító Mafilm társulatának lett tagja, majd egyik alapítója volt az ország első magánteátrumának, a Karinthy Színháznak. Dolgozott a Nemzeti Színházban is, majd a Vidám Színpadhoz igazolt. Idővel az Újpesti Kulturális Központnak lett a művészeti vezetője, a kerületben működik a színiiskolája is. A művészt már pályakezdése idején megismerte az ország, olyan filmekben, soorozatokban ...
- címkék:
- Sztankay István
- Harsányi Gábor
- Várkonyi Zoltán (rendező)
- Latinovits Zoltán
- Karinthy Márton
- Bodrogi Gyula
- Esztergályos Cecília
- Dózsa László
- Kazimir Károly
- Gosztonyi János
- Vámos László
- Simon Zsuzsa
- Gáti József
- Császár Angela
- Szombathy Gyula
- Karinthy Színház
- Thália Színház
- Nemzeti Színház
- Címkefelhő »
Múltbeli tébolyok, az Aczél György-világ besúgási üzemmenete és a jelenkor felbujtói
Ablonczy László József Attila-díjas újságíró, publicista, színházigazgató, aki 1991 és 1999 között állt a Nemzeti Színház élén, az Országút című internetes orgánum közölt tőle többrészes cikksorozatot, Déryné hol van? címmel. Írásaiban részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem struktúraváltása kapcsán kialakult helyzetre reflektál, valamint feltárja azokat az 1945 utáni eseményeket is, amelyek olykor máig hatóan meghatározták az intézmény működését. Az Origo újságírója, Sztankay Ádám a cikksorozat kapcsán felvetődött kérdéseit - a járványhelyzetre való tekintettel – írásban küldte el a szerzőnek. Ablonczy László ugyancsak írásban ...
- címkék:
- Székely Gábor
- Verebes István
- Várkonyi Zoltán (rendező)
- Hevesi Sándor
- Földes Gábor
- Lengyel György
- Bajor Gizi
- Aczél György
- Soós Imre
- Koltay Tamás
- Berek Kati
- Major Tamás
- Ódry Árpád
- Gellért Endre
- Kazimir Károly
- Pártos Géza
- Csiszár Imre(rendező)
- Gábor Miklós
- Marton Endre
- Vámos László
- Németh Antal
- Bárdos Artúr
- Simon Zsuzsa
- Szirtes Ádám
- Horváth Teri
- Ascher Tamás
- Sík Ferenc
- Szabó István
- Zsámbéki Gábor
- Apáthy Imre
- Harag György
- Horváth Árpád
- Rákosi Mátyás
- Páskándi Géza
- Hont Ferenc
- Rajk László
- Jancsó Miklós
- Bacsó Péter
- Ádám Ottó
- Ladányi Ferenc
- Gobbi Hilda
- Címkefelhő »