üvegházgázok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- szén-dioxid emisszió
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A pusztító csendes-óceáni északnyugati áradások klíma figyelmeztetést jelenthetnek
Az úgynevezett atmoszferikus folyók intenzívebbé válhatnak és több esőt áraszthatnak a jövőben – írja a Scientific American magazin.
A magasra szálló futótűz füstje fenyegetheti az ózon réteget
Két évvel ezelőtt a német jégtörő, a Plarstern - amely belefagyott a Jeges-tengerbe - személyzete zöld színű lézert lőtt az éjszakai égboltra azzal a szándékkal, hogy a lézersugár visszavert fényének segítségével tanulmányozzák a jeges téli felhőket. Ehelyett a sugár valami váratlannak találkozott: nagyjából egy kilométer vastag aeroszol és koromkeréteggel a sztratoszférában. A kutatók később megállapították, hogy az anyagfelhő az azon a nyáron Szibérián végigsöprő óriási futótüzek füstjéből származott.
A Stanford kutatói kimutatják hogyan gyorsítják a futótüzek az erdők változásait.
Ahogy az éghajlati körülmények változnak, a fafajok változtatják területüket. A futótüzek gyorsítják ezt a folyamatot, valószínűleg azáltal, hogy csökkentik a meghonosodott fajok versenyét – egy felfedezés, ami kérdéseket vet fel arról, hogyan kezeljük a földet egy elmozduló ökoszisztémák területén.
Európa szerte növekvő ütemben haldokolnak a fák az erdőkben
Európában emelkedik minden főbb fafaj éves halálozási rátája, amely azt jelenti, hogy az erdők kevesebb szenet szívnak fel és növekszik a futótüzek kockázata. - írja a New Scientist magazin.
A jelenlegi klímacsúcs tervek 2.4 Celsius-fokos globális melegedéshez vezetnének
A klímacsúcson résztvevő országok által eddig tett ígéretek egy analízise azt állapítja meg, hogy a kibocsátások 2030-ra elmaradnak attól a csökkentéstől, ami szükséges a melegedés limitálásához, ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezmény által kitűzött 1.5 Celsius-fokot globális felmelegedést ne lépjük túl.
A klímaváltozás hatással lesz a élelmiszer növényekre az évtized végére
A kukorica a világ legyik egfontosabb haszonnövénye, de a klímaváltozás hamarosan szignifikáns csapást mérhet rá, megzavarva a globális élelmiszerbiztonságot is, állapítja meg egy új NASA tanulmány.
David Attenborough is felszólalt a klímacsúcs találkozón
A brit természettudós, Sir David Attenborough arra buzdítja a klímacsúcs találkozó küldötteit, hogy a tragédiát dicsőséggé változtassák és oldják meg a klímaváltozást.- tudósít a a BBC.
A globális szén-dioxid kibocsátás visszatért majdnem a pandémia előtti szintre
A globális szén-dioxid kibocsátás a pandémia miatt 5-4 százalékkal esett 2020-ban, de becslések szerint idén 4-9 százalékkal emelkedik.
Az európaiak klíma intézkedéseket akarnak, de életstílust változtatni nem
Az európaiak sürgős intézkedéseket akarnak az éghajlatváltozással kapcsolatban, de továbbra is elkötelezett húsevők, és megkérdőjelezik a politikai javaslatokat, mint például az új benzines járművek eladásának betiltását 2030 után, egy új a YouGov–Cambridge Centre for Public Opinion Research közvélemény-kutató központ új közvélemény-kutatása szerint, ami hét európai országban vizsgálta a környezeti hozáállást.
- címkék:
- üvegházgázok
- klímacsúcs
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- környezetbiztonság
- szén-dioxid kibocsátás
- párizsi klímaegyezmény
- ENSZ Környezetvédelmi Program
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete
- Intergovernmental Panel on Climate Change
- Címkefelhő »
Klímacsúcs: 105 ország azt ígéri, hogy 30 %-kal csökkenti a metánkibocsátást
Több, mint 100 ország beleértve az Egyesült Államokat, Japánt, és Kanadát azt ígérte, hogy szignifikánsan csökkenti a metánkibocsátást, ami egy rövidéletű, de erőteljes üvegházgáz.
A hajózás általi emisszió a meglévő célkitűzések mellett a duplája lesz annak, ami a párizsi klímaegyezmény céljainak eléréséhez szükséges
A Manchester Egyetem egy új tanulmánya azt mutatja, hogy a jelenlegi klíma célok, amiket a nemzetközi hajózás károsanyag-kibocsátására megállapítottak, túl lazák, és így az ágazat nem játszik tisztességes szerepet abban, hogy a párizsi klímaegyezmény céljainak megfeleljen.
A rövid távú repülőgép járatok rengeteg káros anyagot bocsátanak ki
A Manchester Egyetem tudósai megállapították, hogy az európai kontinensen a légi közlekedésből származó károsanyag kibocsátásnak a fő felelőse a számtalan rövid távú repülés.
- címkék:
- klímacsúcs
- szén-monoxid
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- illékony szerves vegyületek
- kén-dioxid
- nitrogén-oxidok
- fosszilis energiahordozó
- szén-dioxid kibocsátás
- károsanyag kibocsátás
- fosszilis tüzelőanyagok
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- üvegházgázok
- IPCC
- Intergovernmental Panel on Climate Change
- Címkefelhő »
Két brit egyetem mesterséges intelligenciát használ az ipari emissziók gigatonnákkal való csökkentésére
A Londoni Egyetem és a Cambridge-i Egyetem világelső fenntarthatósági kutatását olyan technológia létrehozására használták fel, amely csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást a globális cement iparban és más energiaigényes kereskedelmekben.
Hínár mentés gépi tanulással
A Massachusetts kutatói olyan alacsony költségű rendszert fejleszenek, ami monitorozza a hínár farmok mikrobiomát és azonosítja a betegségeket, mielőtt elterjednének.
A fosszilis tüzelőanyagok globális kitermelési tervei kétszerese annak, amit biztonságosan elégethetünk
A világ országai a Párizsi Klímaegyezmény legszigorúbb éghajlatváltozási célja által megengedett fosszilis tüzelőanyagok több mint kétszeresének kitermelését tervezik, állapította megy az Egyesült Nemzetek Szervezetének analízise.
Veszélyben van a ritka ausztrál mocsári teknős
Az alkalmanként alga réteget viselő ausztráliai mocsári teknős egyike a sok evolúciósan egyesi állatnak, melyek aránytalanul nagy veszéllyel néznek szembe az emberi aktivitás, miatt, ideértve a klímaváltozást.
A beerdősítés segíthet megmenteni a korallzátonyokat a katasztrófától
A tengerparti régiók növekvő újraerdősítése meglehetősen csökkentheti korallzátonyokat elérő kifolyó üledék mennyiségét és javítja rezilienciájukat, ezt találta egy az ausztrál Queensland Egyetem által vezetett tanulmány, melyet augusztus 4-én a Global Change Biology magazinban publikáltak.
- címkék:
- Nagy Korallzátony
- környezetszennyezés
- természetvédelem
- korallok
- biodiverzitás
- óceánok
- óceánok elsavasodása
- üvegházgázok
- kihalások
- erdőirtás
- erdősítés
- tengerbiológia
- környezetbiztonság
- szén-dioxid emisszió
- párizsi klímaegyezmény
- klímakatasztrófa
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- Queensland Egyetem
- Címkefelhő »
A globális felmelegedés további felmelegedést okoz, ezt állapítja meg egy új paleoklíma tanulmány
Egyre világosabb, hogy az utóbbi években tapasztalt hosszú szárazság, rekordöntő hőség, erdőtüzek, s gyakori extrémebb viharok közvetlen következményei a globális hőmérséklet emelkedésnek. Egy új, a földtörténeti extrém klímaeseményekről szóló, és a Science Advances magazinban augusztus 10-én megjelent tanulmány azt sugallja, hogy a bolygó volatilisebbé válhat, ahogy melegszik.
Az Egészségügyi Világszervezet alacsonyabb légszennyezési limitekre szólít fel
Több millió haláleset elkerülhető lenne, ha a világ szigorúbb légszennyezési limiteket alkalmazna, tette közzé az Egészségügyi Világszervezet szeptember 22-én.
A Stanford Egyetem kutatói mesterséges intelligenciával tárják fel az extrém időjárás rejtélyeit
Mesterséges intelligencia segít a tudósoknak megérteni, hogy miért egyre gyakoribbak az extrém csapadékos napok Középnyugaton, az Egyesült Államokban. Segíthet a tudósoknak a jobb előrejelzések elkészítésében, és hogy ezek, illetve más extrém időjárási események hogy fognak változni a jövőben.
- címkék:
- meteorológia
- környezetvédelem
- árvíz
- katasztrófavédelem
- megújuló energia
- üvegházgázok
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- zöldenergia
- környezetbiztonság
- fosszilis energiahordozó
- párizsi klímaegyezmény
- megújuló alapanyag
- fosszilis tüzelőanyagok
- extrém időjárás
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- Stanford Egyetem
- katasztrófavédelem
- Stanford University
- Intergovernmental Panel on Climate Change
- Címkefelhő »
Sivatagosodás és pusztító árvizek várnak ránk, ha nem cselekszünk
Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudományos bizonyítékokkal alátámasztott legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás itt van velünk, a saját bőrünkön érezhetjük, és csakis rajtunk múlik, hogy mekkora veszteségekkel vészeljük át a küszöbön álló klímaválságot.
- címkék:
- Kárpát-medence
- Homokhátság
- környezetvédelem
- árvíz
- környezetszennyezés
- víztároló
- aszály
- üvegházgázok
- vizes élőhelyek
- vízgazdálkodás
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- Vásárhelyi-terv
- elsivatagosodás
- fosszilis energiahordozó
- villámárvíz
- fosszilis tüzelőanyagok
- extrém időjárás
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- IPCC
- WWF Magyarország
- Természetvédelmi Világalap
- Intergovernmental Panel on Climate Change
- Címkefelhő »
Az idei texasi hideg krízis az olvadó Jeges-tenger jegével áll kapcsolatban
Az extrém hideghullámot, ami emberek millióit hagyta áram nélkül múlt télen, úgy tűnik, hogy valószínűleg a több ezer kilométerrel arrébb lévő Jeges-tenger jegének olvadása okozta, sugallja egy kutatás.
Az extrém áradások Európában kilencszer valószínűbbek a klímaváltozás miatt
Az extrém esőzés, ami Európa részeit pusztította múlt hónapban valószínűbbek és súlyosabbak voltak a klímaváltozás miatt, egy új jelentés szerint. A felhőszakadások, melyek végigsöpörtek Németországon és Belgiumon júliusban, 3-19 %-kal intenzívebbek és 1.2-9-szer valószínűbbek voltak az ember okozta felmelegedés miatt.
Nagytömegű vulkánok jobban hűthetik a Földet egy melegedő világban
Kevés erő a Földön, ami erőteljesebb, mint egy nagy vulkánkitörés. Amikor legnagyobb erejükben vannak a vulkánok több millió tonna részecskét dobnak be az atmoszférába, melyek blokkolják a Napot, ami képes lehűteni a Földet majdnem 5 évig, veszélyeztetve a gabonát és nyár nélküli éveket idéz elő. A legfrissebb, a fülöp-szigetei Pinatubo-hegy kitörése 1991-ben, átmeneti 0.5 Celsius-fokos globális hőmérséklet esést okozott.
- címkék:
- Föld
- Pinatubo
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- környezetszennyezés
- vulkánok
- természetvédelem
- légszennyezés
- geológia
- zöld energia
- üvegházgázok
- tudomány
- szeizmológia
- fenntarthatóság
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- környezetbiztonság
- metánhidrát
- piroklaszt-ár
- szén-dioxid emisszió
- fosszilis tüzelőanyagok
- megújuló ernergiaforrások
- extrém időjárás
- klímaváltozás
- földrengés
- IPCC
- Címkefelhő »
Az IPCC legrosszabb forgatókönyve szerint a globális felmelegedés eléri a 4.4 Celsius-fokot
Egy klíma tudomány állapotáról szóló összegzésben, melyben augusztus 6-án 195 ország megegyezett és 8-án publikáltak, az IPCC jelentése szerint várhatóan a Föld eléri a kritikus 1.5 Celsius-fokos melegedési küszöbértéket a következő 20 éven belül a klímaváltozásnak köszönhetően, függetlenül attól, hogy a globális kormányok csökkentik az üvegházgáz emissziókat. A klímakatasztrófa elkerüléséhez sürgősen cselekedni kellene és ehhez összefogásra volna szükség.
- címkék:
- környezetvédelem
- természetvédelem
- katasztrófavédelem
- hőhullám
- üvegházgázok
- erdőirtás
- fenntarthatóság
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- környezetbiztonság
- metánhidrát
- szén-dioxid emisszió
- klímakatasztrófa
- extrém időjárás
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- IPCC
- Kék Bolygó Alapítvány
- Címkefelhő »
A Föld 20 éven belül eléri az 1.5 Celsius-fokos klíma limitet, közli az IPPC jelentés
Várhatóan a Föld eléri a kritikus 1.5 Celsius-fokos melegedési küszöbértéket a klímaváltozásnak köszönhetően a következő 20 éven belül, függetlenül attól, hogy a globális kormányok csökkentik az üvegházgáz emissziókat, mind az öt fő forgatókönyv szerint, amit a tudományos jelentés megvizsgált.
6 érdekes tény a kihalás veszélyeztetett méhekről
A méhek a világ legfontosabb fajai közé tartoznak, példányszámuk azonban sajnos folyamatosan csökken. Hogy megelőzzék kipusztulásukat, számos kezdeményezés jött létre – egy közülük Charlie Agar nevéhez fűződik, aki az amerikai Texas állam szívében üzemelteti méhmentő cégét. Fanatikus csapata csípések százaival sem törődve gyűjti és költözteti át veszélybe került szárnyas barátainkat. Tevékenységüket a Charlie méhmentő cége című alkotás rögzítette, amelyet nálunk a Viasat Nature természetcsatorna mutat be július 4. vasárnap 18 órától. A dokumentumsorozat rámutat arra, hogy miért létfontosságúak ezek a kis csíkos állatok a mezőgazdasáág, ...
A klímaváltozás több villámcsapát indít be az Arktiszon
Alaszka felett az északi szélessség 65 foknál magasabban észlelt villámcsapások kb. 35.000-ről kb. 240.000-re gyarapodtak 2010-től 2020-ig, egy a Geophysical Research Letters geofizikai magazinban március 22-én megjelent tanulmány szerint. A villámcsapás követi az emelkedő hőmérsékletet a régióban, és a tudósok úgy gondolják, hogy a melegebb klíma tüzelőanyaggal látja el a viharokat. A kutatók megmutatták, hogy a villámlások száma az Arktiszon az északi szélesség 65 fok felett növekszik és, hogy a villámcsapások hányadának növekedése a globális villámcsapásokhoz képest jól korrelált a globális hőmérséklet anomáliával.
Pusztulnak a korallzátonyok
Globálisan súlyos helyzetben vannak a korallzátonyok. Van, ahol már elérték a kritikus helyzetet, el kezdődött a feloldódásuk, vagyis pusztulnak.
Kína károsanyag-kibocsátásának mértéke túlszárnyalja az összes fejlődő országét együttvéve
Kína éves károsanyag-kibocsátásának mértéke túlszárnyalja az összes fejlődő országét együttvéve. A Rhodium Group amerikai agytröszt becslései szerint a bolygó legnépesebb országa 2019-ben először lépte túl a 14 gigatonnányi szén-dioxid-ekvivalenst, amely a világ emissziójának 27 százalékát jelenti.
Véget ért a békamentő szezon
Múlt héten végéhez ért a békamentés Komárom-Esztergom megyében. A Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület összesen a 3 fő helyszínen 4803 példány kétéltűt mentett!
Akár tíz éven belül eltűnhetnek Németország gleccserei
Nem lehet megmenteni Németország gleccsereit, akár tíz éven belül elolvadhat az "örök" jég - derült ki a csütörtökön Münchenben bemutatott második bajorországi gleccserjelentésből.
A korábban véltnél több szén-dioxidot vesz fel a Déli-óceán
A korábban véltnél több szén-dioxid felvételére képes a Déli-óceán - állapították meg svájci tudósok.
Klímacsúcs - Duda: Lengyelország 2040-ig hetven százalékról tizenegyre csökkenti a szénalapú áramtermelés arányát
Lengyelország 2040-re a jelenlegi 70 százalékról 11 százalékra csökkenti a szénalapú áramtermelés arányát - jelentette be Andrzej Duda lengyel elnök pénteken, az amerikai kormányzat által szervezett virtuális klímavédelmi csúcstalálkozón.
Klímacsúcs - Putyin együttműködést javasolt a károsanyag-kibocsátás nyomon követésében
Nemzetközi együttműködést javasolt a károsanyag-kibocsátás valamennyi típusának nyomon követésében Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön az éghajlatváltozás kérdéseivel foglalkozó virtuális csúcstalálkozón.
ENSZ: fogytán az idő a klímaváltozás "katasztrofális" hatásainak megelőzésére
Fogytán az idő az éghajlatváltozás "katasztrofális" hatásainak megelőzésére, 2021-nek a cselekvés évének kell lennie - figyelmeztetett hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár, néhány nappal az amerikai kezdeményezésű klíma-csúcstalálkozó előtt.
WMO: a három legmelegebb év között van 2020
A koronavírus-világjárvány feltartóztatását célzó korlátozások sem tudták elejét vennie annak, hogy 2020 a három legmelegebb év egyike legyen a meteorológiai feljegyzések kezdete óta - közölte hétfőn a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
Egy újra felfedezett kávéfaj segítheti a termesztőket a klímaváltozás elleni küzdelemben
Egy újra felfedezett kávéfaj segítheti a klímaváltozás elleni küzdelemben a kávétermesztőket.
Az emberi tényezők miatt csökken az esőzés mértéke Közép-Ázsiában
Az üvegházhatású gázok és az emberi tevekénységből származó aeroszolok okozzák az esőzés mértékének csökkenését Közép-Ázsia északi részén.
Brazília vállalja, hogy 2030-ig véget vet az illegális amazóniai fakitermelésnek
Ígéretet tett a brazil elnök az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatására, és az amerikai elnököt levélben biztosította arról, hogy Brazíliában 2030-ig véget vetnek az illegális fakitermelésnek - jelentette a Folha de S. Paulo című lap helyi idő szerint szerdán.
Rekonstruálták az óceánok hőmérsékletének 700 ezer éves változásait
Rekonstruálták az óceánoknak az elmúlt 700 ezer évben történt hőmérsékleti változásait a Berni Egyetem klímakutatói. Eszerint az utolsó hét jégkorszakban a hőmérséklet három Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti, referenciaként használt érték fölé.
Rekordmagas volt a permafroszt hőmérséklete tavaly a svájci Alpokban
Az elmúlt 20 évben 2019 szeptembere és 2020 október között volt a legmagasabb a permafroszt hőmérséklete a svájci Alpokban - közölte csütörtökön a svájci permafroszt megfigyelő hálózat (PERMOS).
A klímaváltozással várhatóan súlyosbodni fognak a szénanátha szezonok
Az emelkedő hőmérséklet és növekvő szén-dioxid emisszió következtében a fák és füvek több pollent fognak kibocsátani, ami a súlyosbítja a szénanáthás szimptómákat.
Gyorsabban tűnik el a bolíviai Tuni gleccser, mint azt eddig vélték
Az eddig véltnél gyorsabb ütemben tűnik el a bolíviai Tuni gleccser tudósok szerint. Ez tovább súlyosbítja a 60 kilométerre lévő fővárost, La Pazt már most is sújtó vízhiányt.
Az olvadó jégsapkák miatt végveszélybe kerülhetnek a jegesmedvék
A fenséges jegesmedvéknek összefüggő, nagy jégtáblákra van szükségük utódaik felneveléséhez és a táplálkozáshoz. Az északi-sarki jégtáblák kiterjedése azonban egyre csökken.
A vártnál hamarabb elérte az Északi-sarkot a vékony jég miatt a Polarstern kutatóhajó
A vártnál hamarabb elérte a Föld legészakibb pontját a vékony és gyorsan olvadó jég miatt a Polarstern német kutatóhajó, amely minden idők legjelentősebb expedíciója keretében kutatja az Északi-sarkvidék klímáját.
Nyolcvan éven belül tíz centivel nőhet a tengerek vízszintje a grönlandi olvadás miatt
Olyan tempóban olvad a Grönlandot borító jégpáncél, hogy ez az évszázad végére globálisan 10-12,5 centiméterrel növelheti meg a tengerszint magasságát - ezt állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi
A tavalyi volt a három legmelegebb év egyike az időjárási feljegyzések szerint, amely gleccserek olvadásával, tengerszint-emelkedéssel, rengeteg bozóttűzzel, hőhullámokkal és szárazságokkal járt. Az Amerikai Meteorológiai Társaság Közlönyében (BAMS) szerdán jelent meg az erről szóló tanulmány.
Megújuló energia lett az eladatlan, lejárt sörből Ausztráliában
Biogázt termeltek a koronavírus-járvány idején eladatlan, lejárt sörkészletből Ausztrália egyik szennyvíztisztítójának energiaellátására.
Jó állapotban megmaradt mamutcsontvázat találtak egy szibériai tóban
Jó állapotban fennmaradt gyapjas mamut csontvázat találtak egy szibériai tóban. A csontvázhoz helyenként még az ínszalagok is hozzátapadnak - számoltak be róla az orosz paleontológusok.
Az Északi-sark rendkívül gyorsan melegszik
Az Északi-sark rendkívüli felmelegedésére figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet, amely szerint az elmúlt hónapban a szibériai átlaghőmérsékletek 10 Celsius-fokkal haladták meg az átlagot, a rendkívüli hőhullám pedig hozzájárult az Északi-sarkkörön túl tomboló tüzekhez és az orosz partvidék jegének gyors ütemű olvadásához.
Egyre melegebb a permafroszt a svájci Alpokban
Egyre melegebbek a svájci Alpok állandóan fagyott felszíni rétegei (permafroszt), a jelenség oka az elmúlt évek magas nyári hőmérséklete lehet tudósok szerint.
Az aszálykárok megelőzése kulcskérdés
A Duna-menti régiót gyakran sújtja vízhiány és aszály, ez a probléma azonban Magyarországon csak az elmúlt néhány évben kapott kellő figyelmet. A klímaváltozás hatására viszont egyre gyakrabban számíthatunk szélsőséges időjárási eseményekre és a csapadék átlagostól eltérő eloszlására, így hazánk egyre inkább ki lesz téve az aszály veszélyének is. Az Aszálykockázat a Duna régióban (DriDanube) projekt szakértői által megfogalmazott észrevételeket és javaslatokat az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja kapcsán tesszük közzé.
A légkör szén-dioxid koncentrációja újabb rekordszintre nőtt májusban
A légkör szén-dioxid koncentrációja májusban elérte a 417,2 ppm-et, ami 2,4 ppm-mel volt magasabb, mint a 2019-ben mért legnagyobb - 414,8 ppm - érték derült ki az amerikai Mauna Loa obszervatórium méréseiből.
Nem csak képzeli, a pollenszezon tényleg évről-évre rosszabb
A pollenallergiások száma világszerte folyamatosan emelkedik, és nem csak öröklött hajlam kérdése, hogy valakinél jelentkezik-e a betegség. A klímaváltozás több módon is hozzájárul, hogy egyre több a szénanáthás, egyre tovább tart a szezon és erősebbek az allergiás tünetek. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy mire kell figyelni ezzel kapcsolatban az allergiás betegeknek.
Több ezer halált előzött meg a légszennyezés csökkenése Kínában
A koronavírus-járvány feltartóztatására Kínában elrendelt karantén nem csupán a Covid-19 betegség terjedését gátolta, hanem a jelentősen javította a levegő minőségét, elejét véve ezáltal több ezer elhalálozásnak a világ egyik leginkább légszennyezett országában - mutatták ki az amerikai Yale Egyetem kutatói.
Négy évtizede először csökkent a szén-dioxid-kibocsátás Indiában
Négy évtizede óta először csökkent a szén-dioxid-kibocsátás Indiában, ami részben a járvány miatt elrendelt korlátozásoknak köszönhető - derült ki egy friss tanulmányból.
Erdőtelepítés és -fenntartás a klímavédelem jegyében a Pilisi Parkerdőnél
A Pilisi Parkerdő Zrt. valamennyi erdészeténél folyik erdőfelújítás és erdőtelepítés a most záruló ültetési időszakban. A főváros környékén a szakemberek az erdők többségét természetes módon újítják meg, de csemeteültetés, mesterséges ültetés is történik. Az állami erdőgazdaság, amely az erdősítések során a klímaváltozásnak jobban ellenálló erdők létesítésére törekszik, az Országfásítási Programhoz 10 hektár erdő telepítésével járul hozzá.
Nyolc méterrel növelte a tengervízszintet az eurázsiai jéglemez olvadása
Nyolc méterrel emelte meg a tengerek vízszintjét az eurázsiai jéglemez mintegy 14 ezer évvel ezelőtti leszakadása egy új kutatás szerint, amely a jégsapka mai gyors olvadásának veszélyeire hívja fel a figyelmet.
Már 2050 előtt jégmentes lehet nyáron a Jeges-tenger
Nagy valószínűséggel már 2050 előtt jégmentes lehet néha nyáron a Jeges-tenger - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 40 különböző klímamodell elemzése alapján.
A túl gyakori magas légnyomás hozzájárult Grönland jégveszteségéhez
A szokatlanul gyakori magas légnyomás hozzájárult Grönland tavalyi jelentős mértékű jégveszteségéhez egy új kutatás szerint.
Évtizedekkel ezelőtt volt olyan kevés szén-dioxid a légkörben, mint most
A második világháború vége óta nem látott mértékben csökkenhet idén a világ szén-dioxid-kibocsátása a koronavírus-járvány okozta gazdasági leállások következtében - mutatott rá a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás számszerűsítésével foglalkozó szervezet, a Global Carbon Project (GCP) elnöke.
Nullára lehetne csökkenteni az üvegházgázok kibocsátását 2070-re
Egy nagy szabású új, sok tudományterületet felölelő kutatás szerint nullára lehetne csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2070-re.
Mérsékelt égövi esőerdő maradványaira bukkantak az Antarktiszon
Mérsékelt égövi esőerdő maradványaira, tűlevelűek és páfrányok nyomaira bukkantak az Antarktisz nyugati részén az óceánfenék alatt 30 méterrel.
Valószínűleg az "évszázad legrosszabb éve volt" a tavalyi Ausztráliában
Valószínűleg az "évszázad legrosszabb éve volt" a tavalyi Ausztráliában, ahol a hőség és a szárazság példátlan pusztítást végzett az évente kiadott Környezeti Jelentés szerint.
Az óceánvíz melegedése miatt egyre több a bálnák és a hajók ütközése
Az óceánvíz melegedése miatt bizonyos bálnafajok egyre gyakrabban "rátévednek" a hajózási útvonalakra táplálékkeresés közben, ami jelentősen növeli a halálos kimenetelű összeütközések kockázatát a vízi járművek és a tengeri emlősök között.
Természetvédelmi területté nyilvánították a Duna Táti-szigeteit
Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét - közölte csütörtökön a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja.
Először keletkezett ózonlyuk az Északi-sark felett
Először keletkezett ózonlyuk az Északi-sark felett. A sarkvidék felett két hete folyamatosan olyan kis mértékűre csökkent az ózonréteg vastagsága, amelyet a Déli-sarkvidék területén már ózonlyukként definiálnak - közölte Markus Rex, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet légkörkutató részlegének vezetője szerdán.
Mintegy öt kilométert húzódott vissza a Denman-gleccser
Mintegy öt kilométert húzódott vissza az elmúlt 22 évben a kelet-antarktiszi Denman-gleccser - állapították meg a Kaliforniai Egyetem és a NASA bolygókutató központja (JPL) kutatói.
A természetfilmek növelik a fajok iránti tudatosságot
A természetfilmek, úgy mint a Sir David Attenborough nevéhez kötődő Bolygónk, a Föld 2. című televíziós minisorozat hatására az emberek érdeklődőbbek lesznek a bemutatott fajok iránt - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint ennek a fokozott érdeklődésnek a kiváltásához nincs szükség nyílt természetvédelmi üzenetre, csupán az érintett fajok "bőséges szerepeltetésére".
Az elmúlt öt év volt a Föld legmelegebb fél évtizede
Az elmúlt öt év volt a Föld legmelegebb fél évtizede az időjárási feljegyzések kezdete óta - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán kiadott klímajelentéséből, amely szerint az üvegházhatású gázok koncentrációja továbbra is emelkedik a légkörben.
Veszélyben van a tengeri erdők biodiverzitása a hőhullámok miatt
A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.
Szoronganak a brit gyerekek a klímaváltozás miatt
Minden ötödik brit gyereket gyötörnek az éghajlatváltozással kapcsolatos rémálmok - derült ki egy új felmérésből.
Jégtörővel juttatták el az ellátmányt a klímakutató hajóhoz
Egy orosz jégtörőnek sikerült elszállítania az ellátmányt és a friss személyzetet minden idők legjelentősebb sarkkutató expedíciójához, mely a német Polarstern (Sarkcsillag) kutatóhajón, az Északi-sarktól több mint 150 kilométerre vizsgálja a klímaváltozást - közölte az Alfred Wegener Kutatóintézet.
A melegedő óceánvíz óriási fenyegetés a Nagy-korallzátony számára
Az átlagosnál melegebb óceánvíz miatt egy újabb súlyos korallfehéredés veszélye fenyegeti az ausztrál Nagy-korallzátonyt - figyelmeztetett kedden az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS).
A növekvő szén-dioxid szint újabb veszélye: a tömeges elbutulás
Ha nem szüntetjük meg szén-dioxid emissziót, nem csak súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkkal, hanem tömeges elbutulással is számolnunk kell.
Kevesebb klímakárosító fluorgázt fog használni az Európai Unió
Kevesebb klímakárosító fluorgázt fog előállítani és használni az Európai Unió, amely jó úton van afelé, hogy teljesen felhagyjon a gázok használatával - közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a héten Koppenhágában.
Víz alá kerülhetnek New York repterei a század végére
Víz alá kerülhet a világ legforgalmasabb repülőtereinek egy része, köztük New York légikikötői is a század végére, ha a globális felmelegedés hatására tovább emelkedik a tengerek szintje - figyelmeztetnek a kutatók.
Növényevő állatok betelepítésével meggátolható a permafroszt olvadása
Az észak-sarki tundra nagytestű növényevő állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelők ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait - vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják.
A globális felmelegedés megállítása gazdaságilag is megéri
A párizsi klímaegyezmény gazdasági szempontból is észszerű megállapodás a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) hétfőn bemutatott tanulmánya szerint, amelynek készítői arra jutottak, hogy a globális felmelegedés mértékének 2 Celsius-fokban való korlátozásakor a legkisebbek a klímaváltozás költségei.
Idén nagyot ugrik a légköri szén-dioxid koncentráció
Az egyik legnagyobb mértékű emelkedés várható idén a légköri szén-dioxid-koncentrációban, a globális felmelegedés egyik fő előidézőjében a mérések több mint hat évtizeddel ezelőtti kezdete óta, és a növekedésben közrejátszanak az ausztráliai erdő- és bozóttüzek is - közölte pénteken a brit meteorológiai szolgálat.
Tömeges madárpusztulást okoztak a klímaváltozás miatti hőhullámok
Tömeges madárpusztulást okoztak a klímaváltozás miatti hőhullámok a Csendes-óceánban. Több tízezer madarat sodort ki a víz 2015 közepe és 2016 eleje között az Egyesült Államok nyugati partjaira és Alaszka partvidékeire.
Az ausztrál bozóttüzek felgyorsítják a kihalást
Már legkevesebb egymilliárdra tehető az Ausztrália-szerte tomboló erdő- és bozóttüzekben elpusztult nagyobb állatok - emlősök, madarak, hüllők - száma - közölte Chris Dickman, a Sydney-i Egyetem kutatója.
Ritkábban fognak befagyni a széles folyók a klímaváltozás miatt
Ritkábban fognak befagyni a széles folyók a klímaváltozás miatt egy friss elemzés szerint.
Az élelmiszerek 14 százaléka elvész, még mielőtt a boltokba kerül
A világon előállított élelmiszerek körülbelül 14 százaléka elvész még az előtt, hogy kereskedelmi forgalomba kerülne - hívta fel a figyelmet a veszteségre az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO hétfőn közzétett jelentésében.
Veszélyben a Földközi-tenger térségének élelmiszer- és vízkészlete
A globális átlagnál jóval gyorsabban emelkedik a hőmérséklet a Földközi-tenger térségében, fenyegetést jelentve a régió élelmiszer- és vízkészleteire - figyelmeztetnek kutatók egy új tanulmányban.
Növekszik a kereskedelmi repülőgépek üvegházgáz emissziója
Jelentősen megnövekedett a légiközlekedés okozta széndioxid-kibocsátás mértéke a világban.
Egyre több áldozata van a klímaváltozásnak
Megduplázódhat a katasztrófák segítségre szoruló károsultjainak száma 2050-re a globális felmelegedés okozta aszályok, nagy erejű viharok, árvizek és tűzvészek miatt - figyelmeztet a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének (IFRC) új jelentése.
Öt gyakorlati megoldás a klímaváltozással szemben
A következő tíz évben 1800 milliárd dollárt (541 ezer milliárd forintot) kellene ráfordítani világszerte azokra a stratégiákra, amelyek lehetővé tennék, hogy a bolygó alkalmazkodjon a klímaváltozáshoz - mutatott rá jelentésében egy globális bizottság.
Túl lassan alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz a madarak
A madarak különböző stratégiákkal képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, tempójával azonban nem tudnak lépést tartani. Így akár az olyan alkalmazkodóképes fajok is, mint a széncinege, a füsti fecske és a szarka is veszélyeztetetté válhatnak hosszútávon.
A klímaváltozás fenyegeti a régészeti lelőhelyeket is
Nem csupán a helyi ökoszisztémákra, hanem Grönland történelmére is komoly fenyegetést jelent a globális felmelegedés, amely elpusztítja a sziget régészeti lelőhelyeit.
Súlyos veszély fenyegeti a bolygó „harmadik pólusát”, a Himaláját
A Himalája és a Hindukus hegység jégborításának legkevesebb egyharmada el fog tűnni a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt az évszázad végéig - derült ki egy Katmanduban ismertetett új tanulmányból.
A globális klímaváltozás már a világgazdaságot is érinti
A klímaváltozás már hatást gyakorol az amerikai és a világgazdaságra is - állítja az a több amerikai minisztérium és kormányzati szervezet által készített jelentés, amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra. A Fehér Ház pontatlannak minősítette az anyagot.
Tengeri hínárral etetik a teheneket, hogy "klímabarátabbá" váljanak
Tengeri hínárral gazdagított takarmányt adnak a tejelő teheneknek a davisi Kaliforniai Egyetem kutatói egy tanulmány keretében, hogy csökkentsék az állatok metánkibocsátását.
A világ 13 ezer városának szénlábnyomát számították ki
A világ 189 országa 13 ezer városának szénlábnyomát állapították meg norvég kutatók, számításaik szerint Szöulnak, a kínai Kantonnak és New Yorknak a legnagyobb a szénlábnyoma. Budapest a 210. helyre került.
Aggasztóak a légkör szennyezettségéről küldött műholdfotók
Elküldte első felvételeit az Európai Űrügynökség október 13-án felbocsátott Sentinel (Őrszem)-5P műholdja a Föld légkörének szennyezettségéről, köztük a nitrogén-dioxid-koncentráció nagyságáról az európai kontinens térségében, az indiai erőművek okozta légszennyezésről a dél-ázsiai térségben, a szén-monoxid globális eloszlásáról és az indonéziai Agung vulkán kitörésekor a légkörbe került kén-dioxid mennyiségéről.
Európa édesvíz-háztartásán is nyomot hagy a klímaváltozás
Az évszázad végére a Földközi-tenger vidékét a mostaninál nagyobb szárazság, a földrész északi régióját pedig több csapadék fogja jellemezni, egy friss tanulmány szerint.
Végveszélybe kerültek az óceánok esőerdői
Egyre több riasztó hír érkezik arról, hogy Földünk egyik legcsodálatosabb természeti kincse, a rengeteg tengeri élőlénynek otthont adó Nagy-korallzátony végveszélybe került az ember környezetszennyező tevékenysége miatt. A korallok kifehéredéseként ismert folyamat szoros összefüggésben áll a tengervíz kemizmusának megváltozásával.
Nyugtalanító jelenség veszélyezteti a klímaváltozás elleni harcot
A metánkibocsátás világszintű mértéke veszélyezteti a klímaváltozás elleni harcot és a klímacélok megvalósulását a kutatók becslései szerint.
Sikerült szén-dioxidból üzemanyagot előállítani
Az emberek évente mintegy 30 milliárd tonna szén-dioxid levegőbe juttatásával járulnak hozzá a klímaváltozás és a globális felmelegedés gyorsításához, és végső soron valószínűleg saját fajunk végső pusztulásához. Ezért fontos a Torontói Egyetem kutatóinak felfedezése, akik úgy vélik, hogy sikerült szilícium felhasználásával megoldást találniuk a problémára.