Vízjég van a Csuri-üstökös felszínén

Több mint száz vízjégfoltot fedezett fel az Európai Űrügynökség űrszondája, a Rosetta nagyfelbontású és kis látószögű OSIRIS felvevőrendszere a "Csuri", azaz a 67P/ Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felszínén.

Kozmikus kannibalizmust figyeltek meg a csillagászok

Kozmikus kannibalizmus nyomait figyelték meg csillagászok: a Szűz csillagképben lévő M87-es óriásgalaxis az elmúlt évmilliárdokban teljesen bekebelezett egy kisebb galaxist.

Még a növényzetet is megfigyeli az új műhold

Olyan műholdat bocsátottak fel, mely többek között a Föld növényzetének állapotát is képes elemezni. A gazdaságban is hasznos lehet.

Piramis alakú struktúrát fedeztek fel a Ceresen

Piramis alakú hegyet fedeztek fel a Ceres törpebolygó felszínén a NASA szakemberei.

Aktív vulkánok lehetnek a Vénuszon

Aktív vulkánok lehetnek a Vénuszon - erre a következtetésre jutott egy nemzetközi kutatócsoport.

Forró Marsra hasonlít a pehelykönnyű exobolygó

Egy 200 fényévre található, Mars-méretű exobolygó a legkönnyebb, amit eddig tudósok valaha felfedeztek egy „normális” csillag körül – írja a Nature magazinban megjelent kutatás.

Naptej védi a forró exobolygót

Érdekes megfigyeléseket tett a Hubble űrteleszkóp, amikor egy rendkívül forró és masszív Naprendszeren túli bolygót tanulmányozott. A WASP-33b katalógusnevű exoplanéta vélhetően sztratoszféraszerű légköri réteggel rendelkezik.

Ezer fényévre fekvő bolygót talált egy tizenöt éves fiú

Tom Wagg még nagyon fiatal, mégis olyasvalamivel büszkélkedhet, amivel csak kevesen: felfedezett egy, a Naprendszerünktől távol található óriásbolygót.

Elkészült az eddigi legközelebbi felvétel a Ceres foltjairól

Minden korábbinál közelebbi felvétel készült a Ceres fénylő foltjairól, a június 6-i kép alapján azonban továbbra sem lehet megmondani, mik lehetnek ezek.

Előre legyártott elemekből képződhetnek a bolygók

Előre legyártott elemekből képződhetnek a bolygók, amelyek a feltételezettnél így sokkal gyorsabban alakulnak ki - ismertették elméletüket a Victoria Egyetem kutatói a Kanadai Csillagászati Társaság konferenciáján.

Egyre jobb képek jönnek a Ceresről

Korábban nem látott részletességű fotót tettek közzé a Mars és a Jupiter között húzódó zónában megbúvó Ceres törpebolygó felszínéről a NASA szakemberei.

Százezer galaxisban keresték a földön kívüli hódítókat

"Ha egyedül vagyunk, akkor az borzasztó helypocsékolás" – írta a híres amerikai csillagász, Carl Sagan Kapcsolat című regényében. Valóban nehéz elképzelni, hogy egy ilyen roppant méretű univerzumban egymagunk lennénk, pedig a jelenlegi megfigyelések egyelőre emellett szólnak, dacára annak, hogy tudósok hada több mint fél évszázada kommunikációra utaló jeleket keresve kutatja a kozmoszt. Egy amerikai kutatócsoport legutóbb százezer galaxist böngészett át. Az új tanulmány eredményeiről az egyik szerzőt, Jason Thomas Wrightot, a Pennsylvania Állami Egyetem kutatóját is megkérdeztük.

Még mindig gyakran álmodik a világűrről

1980. május 26. mérföldkő a magyar tudománytörténetben. Ezen a napon indult a világűrbe Farkas Bertalan, az első magyar asztronauta a Szojuz-36 fedélzetén. Űrrepülésével először nyílt alkalom arra, hogy magyar kutatók tudományos programját magyar űrhajós hajthassa végre a kozmoszban. Az évforduló alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen az Origo is részt vett.

Ingókövet találtak a Csuri üstökös felszínén

Három nagy követ fedezett fel a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös felszínén az égitestet követő Rosetta űrszonda, a kövek egyike úgynevezett ingókő lehet.

Megmutatjuk az amerikaiak szupertitkos űrdrónját

Negyedik missziójára készül az amerikai hadsereg űrdrónja. A légierő űrparancsnoksága nem hajlandó elárulni, pontosan mi lesz az X-37B feladata a küldetésen.

Titokzatos gömbhalmazokat találtak egy közeli galaxisban

Igencsak furcsa csillagászati képződményeket észleltek szakemberek egy tőlünk nem messze fekvő óriásgalaxisban. Magyarázatok egyelőre nincsenek, csupán találgatások. Az új tanulmány vezető szerzője, Matt Taylor exkluzívan nyilatkozott az Origónak.

Újabb fénylő foltok bukkantak fel a Ceresen

Tovább fokozódik a Ceres-rejtély. Kiderült, hogy a Mars és a Jupiter között húzódó zónában megbúvó égitest felszínén nem csupán két, hanem számos apróbb fénylő folt található.

A konyhából érkeztek a távoli galaxis jelei

Távoli galaxisból érkező titokzatos jeleknek vélt egy mikrohullámú sütőből érkező impulzusokat tudományos kutatásai során egy ausztrál kutatócsoport.

Baj van az ISS felé tartó teherűrhajóval

Műszaki problémák merültek fel azzal az orosz teherűrhajóval kapcsolatban, amelyet kedden reggel indítottak útnak a kazahsztáni Bajkonurból a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) - közölte a Roszkoszmosz orosz űrhivatal a TASZSZ orosz hírügynökség értesülése szerint.

Tizenhárom milliárd éves időutazásra visz a NASA

A legkorábbi galaxisok figyelhetők majd meg a James Webb-űrteleszkóp segítségével, amelynek indítását 2018 októberében tervezik.

Porszökőkút keletkezését figyelték meg a Csuri üstökösön

Először lehettek tudósok szemtanúi egy porszökőkút keletkezésének egy üstökösön a Rosetta űrszonda műszereinek segítségével - közölte a Naprendszerkutató Max-Planck Intézet és a Német Űrügynökség.

Magyar csillagászok nyithatnak új fejezetet a kisbolygókutatásban

Magyar csillagászok nyithatnak új fejezetet a Naprendszer kisbolygóinak kutatásában. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati Intézetének kutatói a Kepler-űrtávcső segítségével a világon elsőként mérték meg sikeresen két nagyon távoli, a Neptunuszon túl keringő égitest forgását - olvasható az MTA csütörtöki közleményében.

Gyűrűkkel rendelkezhet a fura kentaur égitest

Gyűrűkkel rendelkezhet a fura kentaur típusú objektum, a 2060 Chiron kisbolygó, amely egyben a 95P jelű üstökös - erre a következtetésre jutottak a Massachusettsi Műszaki Egyetem asztrofizikusai, akik megfigyeléseikről az Icarus című folyóiratban számoltak be.

Felrobbant meteor nyomában figyel a „nagy testvér”

Az oroszországi Kola-félsziget felett 2014 áprilisában felrobbant tűzgömb pályáján egy hatalmas aszteroida mozog – állapította meg egy, a héten publikált asztronómiai tanulmány. A tavaly októberben felfedezett égitest a potenciálisan veszélyes, úgynevezett földsúroló objektumok közé tartozik.

Meg vannak számlálva a Nemzetközi Űrállomás napjai

A Nemzetközi Űrállomás működési idejének négy évre, 2024-ig történő meghosszabbításáról, és egy új űrbázis közös építéséről állapodtak meg szombaton Bajkonurban az orosz és az amerikai űrkutatási hivatal vezetői.

Aszteroidától készül lopni a NASA

Egy méretes kődarabot készül elcsenni egy aszteroida felszínéről az amerikai űrkutatási hivatal, hogy aztán Hold körüli pályára állítva az apró égitestet rendszeresen felkereshesse és tanulmányozhassa azt. A 2020 decemberére tervezett misszió végső célja, hogy a szakemberek előkészítsék a terepet a Mars meghódításához.

A Csuri üstökös újabb titkára derült fény

A Csuri üstököst kutató Rosetta-misszió szakembereinek talán sikerült megfejteniük az égitest felszínén látható "szélnyomok" rejtélyét.

Egy egész óceánt elvesztett az egykor kék Mars

A Mars egykor Földünkhöz hasonlóan kék színben tündökölt. A vízben gazdag planéta azonban négy milliárd év leforgása alatt rejtélyes okokból teljesen kiszáradt és ma elsősorban vörös sivatagként él a köztudatban. Vajon mennyi víz lehetett a felszínén?

Magyar kutatókon is múlik, hogy ráakadjunk a földönkívüli élet nyomára

Az utóbbi évtizedekben felgyorsult a bolygókutatás: már több mint ezer exobolygóról, azaz idegen csillag körül keringő planétáról tudunk. Vizsgálatukból magyar szakemberek is kiveszik a részüket a Kepler-űrtávcsővel végzett tudományos munkához kapcsolódva.

Megint sétál két űrhajós

Már harmadszorra hagyta el a Nemzetközi Űrállomást az elmúlt egy hét alatt két amerikai űrhajós. Ezúttal is az új űrhajók fogadására készülnek. 

Társat kapott a Ceres rejtélyes foltja

Újabb titokzatosan fénylő foltot figyeltek meg a Ceres törpebolygó felszínén.

Magyarország csatlakozott az Európai Űrügynökséghez

A teljes jogú taggá válás révén Magyarország az eddigieknél szélesebb körben csatlakozhat az Európai Űrügynökség tudományos, oktatási és ipari programjaihoz. A tagdíj összege pályázatok formájában visszaáramlik az országba.

Kísérleti űrrepülőgépet indít útnak szerdán az Európai Űrügynökség

Kisméretű kísérleti űrrepülőgépet indít útnak szerdán az Európai Űrügynökség, hogy tesztelje: képes-e irányított módon visszatérni a légtérbe. A kísérlet a Földre visszatérni képes eszközök kifejlesztésének kulcsfontosságú szakasza.

Apró helikopter segítheti a NASA új marsjáróját

A NASA mérnökei a 2020-ra tervezett marsjáró társaként kicsiny felderítőhelikoptert küldenének a vörös bolygóra. A ritka légkör és a göröngyös talaj számos kihívást tartogat a szárnyas kocka számára.

Egyre nagyobb felbontásban láthatjuk a Ceres törpebolygó felszínét

Kráterek és egyéb "lenyűgöző képződmények" rajzolódnak ki a Ceres törpebolygó felszínén a Dawn amerikai űrszonda által készített legújabb és eddigi legélesebb felvételein. A január 25-én 237 ezer kilométeres távolságból készített képek 30 százalékkal nagyobb felbontásúak, mint a Hubble-űrteleszkóp 2003-as és 2004-es fotói.

Összedobnák a pénzt az első afrikai Hold-szondára

Közösségi finanszírozással indulna az első afrikai Hold-küldetés. Az Africa2Moon projekt szervezői a legszegényebb kontinens mérnökeinek és tudósainak következő generációját szeretnék megnyerni céljaikhoz.

Gigantikus fekete lyukat fedeztek fel

Nyolcmillió naptömegű fekete lyukat fedeztek fel a Brigham Young Egyetem csillagászai, akik a gigantikus képződményről az Amerikai Asztronómiai Társaság seattle-i közgyűlésén számoltak be.

Sejthette a NASA az Antares vesztét

A NASA és az Orbital Sciences mérnökei már az Antares hordozórakéta októberi robbanása előtt tudhatták, hogy kockázatos lehet a start. Úgy fest, a kivéreztetett szovjet Hold-program négy évtized múltán visszavágott.

Mozgásérzékelővel keresnék az idegen életet

Az idegen élet kutatásának egyik legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy pontosan nem tudjuk, milyen kémiai összetételű organizmusokat kell keresnünk. Svájci tudósok ezért egy olyan műszert fejlesztettek ki, amely a mozgásra lenne érzékeny, és nem a kémiai felépítésre. 

Csudába a Marssal, irány a Vénusz!

Az utóbbi időben rengeteget hallhattunk a Mars-utazás előkészületeiről, folyamatosan kapjuk az adatokat a matuzsálemi kort megért Curiosity Mars-járótól a bolygó múltjáról, és már ifjú reménybeli marsonautánk is van, a nemrég az Origón is bemutatkozó 13 éves amerikai lány, Alyssa Carson személyében. Az Esthajnalcsillagról azonban, mely olyan fényesen világít az éjszakai égbolton, hogy szerencsés időszakokban még árnyékot is vetünk a fényében, évek óta nem sok szó esik.

Az Orion visszatérése a Föld légkörébe

A NASA nemrég kiadott videójában végigkövethetjük az Orion űrhajó december 5-i tesztjének talán legfontosabb perceit: a visszatérést a Föld légkörébe.

2014 legfontosabb tudományos személyiségei

A Rosetta űrszonda repülési igazgatója, egy Sierra Leone-i ebolaorvos és a jeges vödrös kihívás elindítója is felkerült a 2014-es év legfontosabb tudományos személyiségeinek tízes listájára, amelyet a Nature brit tudományos folyóirat állított össze.

Először gyűjtöttek üstökösport a Föld felszínén

Első ízben sikerült amerikai és japán kutatóknak üstökösből származó porszemcséket gyűjteni a Föld felszínén. 

Egy kis melegségre vár a Philae

A Philae épségben elérte a 67P Csurjumov–Geraszimenko-üstökös felszínét. Rövid, de intenzív tudományos munka után utolsó leheletével elküldte a megszerzett adatokat a Földre. A közvélemény most az eredményekre, a Philae pedig kicsivel több napsütésre vár.

Az Orion sikere nagy lépés a Mars-utazás felé

Az Orion űrhajó, és a felbocsátására megalkotott, minden eddiginél nagyobb teljesítményű Space Launch System tegnapi sikeres tesztje után még több évnek kell eltelnie, hogy az amerikai űrhajó embereket is szállítson. Azonban az űrsiklóprogram leállása után mindez hatalmas lépést jelent a NASA emberes űrutazási terveinek valóra váltásában. Az amerikai űrhivatal összefoglaló videója magyar feliratokkal alább tekinthető meg.

Itt az első színes kép a Rosetta üstököséről

Kiadták az első színes képet a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös magjáról. Mivel a fotó a Rosetta-űrszonda egyazon kamerájának három, különböző színszűrővel (vörös, kék és zöld) készített felvételéből állt össze, a kép kissé elmosódott - a felvételek között a Rosetta és az üstökösmag kissé elmozdult egymáshoz képest.

A szankciók miatt áll az orosz űrkutatás

Ha egyszer majd kirajzunk az űrbe

Gyönyörű, és a lehetőségekhez képest realisztikus videó készült az emberiség űrutazásainak legközelebbi célpontjairól.

Putyin mégsem szállja meg a Holdat

Oroszországnak a külföldi beszállítók hiányában nem áll módjában, hogy belátható időn belül embert küldjön a Holdra.

Új felvételek az Antares katasztrófájáról

Egy hónappal az amerikai Orbital Sciences magántársaság Antares hordozórakétájának katasztrofális balesete után nyilvánosságra hozták négy, a kilövőálláshoz közeli kamera felvételeit.

Így pattogott a Philae az üstökösmag felszínén

Az Európai Űrügynökség ma délután kiadta a Rosetta fedélzeti kamerájának felvételeit a Philae leszállásáról.

Elküldte adatait, majd elnémult a Philae

Péntek este visszaállt a várva várt kommunikáció a Philae és a Rosetta között. A leszállóegység utolsó erejével még elküldte a mérési adatokat, majd szombat hajnalban kifogytak akkumulátortai, és elnémult. Az éjszaka eseményeinek összefoglalója.

Megfúrja az üstökösmagot a Philae

Hosszas tanakodás után megkezdte az üstökösmag fúrását a Csurjumov-Geraszimneko üstökösön szerdán landolt Philae leszállóegység. Korábban nem merték beindítani a fúróit, mert attól tartottak, hogy egyensúlyát veszti, de mivel árnyékban van, és várhatóan szombat estére úgyis lemerül, inkább fúrni kezdett.

Nem landolt csont nélkül a Philae

Összefoglaló cikkünkben már beszámoltunk a Rosetta leszállóegységének problémás landolásáról. A fedélzeti műszerek jelzéseinek kiértékelése után az ESA twitterén bejelentette, hogy kettőt is pattanhatott a felszínen a Philae.

Már csak egyet kell aludnunk a történelmi üstökösrandevúig

Az Európai Űrügynökség darmstadti irányítóközpontjában – és onnan 510 millió kilométer távolságban, a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös mellett minden készen áll arra, hogy az augusztus óta az üstökös közelében tartózkodó Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége sima leszállást hajtson végre az üstökös magján, az űrkutatás történetében először.

A Virgin a baleset után is folytatja az űrprogramot

A Virgin Galactic tulajdonosa bejelentette, hogy teljes mértékben együttműködnek a hatóságokkal a baleset kivizsgálásában. Az amerikai Nemzeti Szállítási Biztonsági Hivatal szombaton kezdi meg a nyomozást.

Ezért kutatja egy szegény ország a Marsot

India űrprogramja számára a Mars kutatása csak hab a tortán. Betetőzése annak a sok évtizede tartó erőfeszítésnek, amelynek köszönhetően a világ második legnépesebb országa az űralkalmazások területén jelentős eredményeket ért el.

Kísérleti űrrepülőgép készül leszállásra Kaliforniában

Leszállásra készül az amerikai légierő kísérleti űrrepülőgépe, az X-37B - rossz nyelvek szerint valódi küldetése fegyverteszt vagy kémkedés volt.

Gyémántláncon mehetünk az űrbe

Gyémántfonal repítheti a jövő űrliftjeit: a benzolból készített nanogyémántok az eddig ismert legerősebb fonalat alkotják, ráadásul nagyon könnyűek. Ha sikerül tömeges méretben előállítani, a gyémántfonalakat az űrutazásban is felhasználhatják.

Ez a kislány lehet az első ember a Marson

Jó pár évet kell még várnunk arra, hogy megvalósuljon az emberes Mars-utazás, azonban ha minden jól alakul, a vörös bolygó talaját elsőként egy űrcsizmás női láb érinti, mégpedig a ma tizenhárom éves Alyssa Carsoné.

India űrszondája is pályára állt a Mars körül

Szerda hajnalban elérte a vörös bolygót a Mars Orbiter Mission (MOM), így mostantól hét űrszonda működik az égitest térségében. Narendra Modi miniszterelnök történelmi jelentőségűnek nevezte a küldetést, hangsúlyozva, hogy India az egyetlen ország, amelynek első próbálkozásra sikerült keringőegységet juttatnia külső szomszédunkhoz. Mérései során a felszín formakincsét, összetételét, illetve a felső légkör alkotóelemeit és folyamatait tanulmányozza majd.

Most érkezik a Marshoz a NASA óriás űrszondája

Jelenleg öt űrszonda működik a vörös bolygó térségében, három keringőegység és két felszíni kutatójármű. Ám a következő napokban egy amerikai és egy indiai űreszköz is keringési pályára áll körülötte, példátlan „csúcsforgalmat” eredményezve. Főként légköri vizsgálatokkal segítik majd külső bolygószomszédunk fejlődéstörténetének részletes megértését, s az élet múltbeli létezésére vonatkozó feltételezéseket is pontosíthatják.

Indul a versenyfutás az űr meghódításáért

Már ebben a hónapban bejelentheti a NASA, hogy melyik céget választja „űrtaxi” programjához, aminek keretében 3 milliárd dolláros forrást is biztosítanak a győztes vállalatnak. A versenyzők között van a Boeing, az Elon Musk nevével fémjelzett SpaceX, illetve a Sierra Nevada társaság is.

Nem a Pitbull csapódott be Nicaraguában

A Pitbull névre keresztelt aszteroida az előrejelzéseknek megfelelően vasárnap elszáguldott Új-Zéland felett. Valószínűleg nem volt köze a nicaraguai meteoritbecsapódáshoz.

Ágyút visz magával a japán űrszonda

Négy évvel a Hayabusa (Sólyom) űrszonda sikeres visszatérése után a Japán Űrügynökség bemutatta az űreszköz utódját, mely idén kezdi meg négyéves utazását egy szénben gazdag aszteroida felé. Ágyút is visz magával.

Hol tudna üstökösre szállni a Rosetta űrszonda?

A Rosetta szonda három hete érkezett a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös közelébe. Az eddig készített felvételek alapján tíz lehetséges leszállóhelyet jelöltek ki, a listát a hétvégén ötre szűkítették, a szakértők október 12-én választanak. Ez lesz az űrkutatás történetében az első leszállás egy üstökös magjára.

Csillagközi porszemcséket hozott az űrszivacs

A Stardust űrszonda által gyűjtött porszemcsék közül hét gyaníthatóan csillagközi eredetű. Kristályszerkezetük és méretük nagyon eltérő; kémiai összetételük és a becsapódás iránya alapján különböztették meg őket a többi porszemtől.

Egy nagy stadion is beférne az üstökös legmélyebb lyukába

Bár a Rosetta célpontjának magja emlékeztet néhány, közelebbről is látott üstökös magjához, olyan felszíni részletek tárulnak elénk az űrszonda közeli felvételein, amilyeneket üstökösmagon még sohasem láttunk.

Megérkezett a Rosetta

Legalább tíz éve vártuk ezt a pillanatot: az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája megérkezett céljához, a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstököshöz. A kalandos út csak a kezdet volt, az izgalmas megfigyelések csak most kezdődnek. Az érdekes eredmények a következő másfél évben várhatóak, bár az elmúlt hetekben már kaptunk némi ízelítőt arról, hogy mire képesek a Rosetta műszerei.

Vadonatúj képekkel ünnepli a NASA az űrtávcső születésnapját

Tizenöt éves a NASA egyik legsikeresebb űrtávcsöve, a Chandra. A röntgenteleszkóp 1999 óta tanulmányozza a világűr nagyenergiájú jelenségeit.

Váratlan felfedezést tett az üstökös felé közeledő űrszonda

Ami az első közeli felvételeken a szemük elé tárult, az a legmerészebb várakozásokat is felülmúlta, egyben alaposan feladta a leckét az űrszonda irányítóinak.

Nem nyílt ki teljesen az új marsi leszállóeszköz ejtőernyője

Először tesztelte élesben a NASA azt a fura alakú űreszközt, amely a jövő Mars-expedícióiban kaphat fontos szerepet. Bár a tesztet a szervezet hivatalosan sikeresnek minősítette, az ejtőernyővel akadtak problémák.

Ismét a víz alá költözik a NASA

Víz alatti környezetben modellezi a világűrben tapasztalt körülményeket a NASA nagyszabású kísérlete. A Jules Verne hősét idéző NEEMO program keretében már tizenhárom éve vizsgálják azokat az eszközöket és módszereket, amelyek segíthetik majd többek között a kisbolygók meglátogatását, vagy a Mars felé indított expedíciókat. Az idén két kutatócsoportot indítanak a program helyszínére, az Aquarius bázisra.

Felfedezőjének hamvai is eljutnak a Plútóhoz

Egyre nagyobb veszély fenyegeti a Földtől csaknem 4,3 milliárd kilométerre járó, a Plútó felé tartó New Horizons űrszonda küldetésének második szakaszát. Még mindig nem sikerült azonosítani a Plútó utáni célpontokat.

Szabotázsakció is okozhatta az orosz rakéta vesztét

A tényfeltáró bizottság tisztázta, milyen műszaki hiba miatt érte baleset az orosz Proton hordozórakétát két héttel ezelőtt. A testület nem zárja ki, hogy szabotázsakció történt. 

Erőss Zsolt is felkerült az égre

A magyar kutatóintézetek által 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében már kétezernél is több aszteroidát sikerült felfedezni. A Piszkéstetői Obszervatóriumban felfedezett kisbolygók közül tavaly óta újabb 14 kapott sorszámozott, magyar vonatkozású nevet. A Csillagászat.hu hírportál összeállításából válogattuk ki a legérdekesebbeket.

Legyalulnak egy hegyet a világ legnagyobb távcsövéhez

Ha elkészül, ez lesz a világ legnagyobb távcsöve – olvasható sok, még csak papíron létező óriásteleszkópról. Igen ám, de meddig? A több százmillió dolláros optikai csodák sorban taszítják le egymást a dobogó tetejéről, ebben az esetben ugyanis nyugodtan kimondhatjuk, igenis, a méret a lényeg!

Gond van a Nemzetközi Űrállomáson

Csak űrsétával lehet kijavítani egy komoly számítógéphibát, de a NASA szerint a hatfős legénység nincs veszélyben.

Elküldte első képeit a Föld-figyelő kamera

Venezuelát és Jamaicát örökítette meg az UrtheCast 15 és 25 millió pixelben. A cég hamarosan a valós idejű közvetítést is megkezdi ultra-HD minőségben.

Elárasztja az űrt a szemét

Emberéletet még nem követelt, de anyagi károkat már okozott. Nemcsak az emberes űrrepülést, hanem az űrtevékenység minden más fajtáját is komolyan veszélyezteti az űrszemét. Mennyi van belőle, mennyire van közel, meg lehet semmisíteni? Infografika.

Nagy volt a pezsgés az űrben, de az igazi dobások jövőre jöhetnek

Bővelkedett az óév az érdekes és fontos űreseményekben. A magánűripar oroszlánkörmeit mutogatja, az oroszok űrrepülőteret építenek, a kínaiak eljutottak a Holdra, Európa és Amerika inkább a tudományos programokban jeleskedik, miközben mindenki erőt gyűjt az évtized második felének még nagyobb ugrásaihoz.

Az első képek a kínai holdjáróról

Nagy lépés az ázsiai űrkutatásnak, hogy tegnap leszállt a Jáde Nyúl a Holdon. Eddig csak műteremben nézhette meg, de most már a Holdon is készült róla pár kép. 

Leszállt a Holdon a kínai űrszonda

Embert még nem szállít, holdjáró autót viszont igen. A Jáde nyúl nagy lépés az ázsiai űrkutatásnak.

Ahogy még nem látták a Földet

Előbb csak egy halványkék pont az űrben, majd lassan kivehetővé válnak a kontinensek: valahogy így néznénk ki egy közeledő űrhajó fedélzetéről. A felvételeket a Föld gravitációs mezejétől lökést kapó Jupiter-szonda készítette.  

Nem fertőzte meg vírus a Nemzetközi Űrállomást

Félreértették az orosz szakértőt, nem fertőzte meg számítógépvírus az ISS rendszereit.

Újabb titkokat lepleztek le az 51-es körzetről

Nem ufókat, hanem titokban megszerzett orosz repülőgépeket őrzött a CIA a nevadai sivatagban.

A NASA hibernálná az első Mars-utazókat

Sok pénzt, helyet és energiát lehetne spórolni a Mars-utazáson, ha az űrhajósok az út nagy részét öntudatlanul, mély alvásban töltenék. Hol tartanak az ezzel kapcsolatos kutatások?

Az oroszok állnak nyerésre az űrjárművek versenyében

A legújabb számítási adatok szerint még mindig az 1970-es években aktív szovjet holdjáró, a Lunohod-2 tartja az idegen égitesten megtett út távolsági rekordját.

Bárki küldhet üzenetet az űrbe

Egy amerikai vállalkozás bárki üzenetét eljuttatja az űrbe, ehhez mindössze internetre és némi pénzre van szükség.

Muszáj gyarmatosítani a Marsot

Stephen Hawking szerint kétszáz évünk van hátra a Földön. A második emberként Holdra lépő Buzz Aldrin erre azt mondta, hogy 50 évnél rövidebb idő alatt lakhatóvá tudunk tenni egy másik bolygót. A Smithsonian Intézet az űrrepülés aktuális kérdéseiről, többek közt a Mars-utazás szükségességéről faggatta a legendás űrhajóst.

Szivárog az ammónia a Nemzetközi Űrállomáson

Az űrhajósok élete nincs veszélyben, de az űrbázis energiaellátásával gondok lehetnek.

Mire költ a NASA a következő években?

Magáncégekkel építtet űrhajót, élesbe fordul a Mars kutatása, űrhajósai ott vannak az ISS-en, készül az újabb űrtávcső és a Cassini szonda lassan egy évtizede kering a Szaturnusz körül. Elég lesz-e a NASA 17 milliárd dolláros 2014-es költségvetése ahhoz, hogy az USA megtartsa vezető szerepét az űrkutatásban?

Célegyenesben a magyar űrkísérlet

Fontos fázisához érkezett az orosz koordinálás alatt megvalósult Obsztanovka (magyarul környezet) nevű űrfizikai mérési kísérlet a Nemzetközi Űrállomáson.

Milyen okostelefont használnak az űrhajósok?

Csak hosszas felkészítéssel, és a Földön használatos modellektől eltérő alkatrészeket használva juthatnak a világűrbe okostelefonok, hiszen szétrobbanó akkumulátoruk, vagy darabokra törő kijelzőüvegjük kárt tehetne az űrhajósokban. A Nemzetközi Űrállomáson Luke Skywalker gyakorlódroidjához hasonló, lebegő drónokat vezérelnek egyszerű mobilok.

Ufóboncolás a tévében (18+)

1995-ben a Fox tévécsatorna szenzációs dokumentumfilmet mutatott be: a nagyjából 16 perces film elmosódott kockáin egy földönkívüli szakszerű boncolását kísérhette figyelemmel a nagyközönség. Ahogy az várható volt, az érdeklődés soha nem látott méreteket öltött, és a film a televíziózás történetének legmagasabb nézettségi mutatóit hozta. Voltak, akik kételkedtek a képkockák valódiságában, ám a többség biztos volt benne, hogy a film kézzel fogható bizonyítékot jelent a földönkívüli civilizációk létezésére.  

Irán majmot küldött fel az űrbe

Irán egy majmot küldött fel a világűrbe hétfőn, és az űrjármű épségben visszahozta az állatot a földre - közölte az el-Alám arab nyelvű iráni állami televízió a védelmi minisztérium tájékoztatása alapján.

Hogyan menjen el az űrhajó például a Szaturnuszra?

Kárpáti Gábort sokáig egyáltalán nem érdekelte, mi zajlik az űrben, mégis közel 30 éve dolgozik a NASA-nál, és részese volt számos nagyszabású projektnek. A Washingtonban élő szakember a szigorú hazai légkör elől menekülve disszidált huszonéves korában, és a véletlenek sora vezette el az amerikai űrkutatási hivatalhoz, ahol jelenleg egy futurisztikus terveken dolgozó csoportot irányít.

Lehoznák a kisbolygókat az égről

A NASA egyik legújabb ötlete: Hold körüli pályára vontatna egy kisbolygót. Korábban szóba került, hogy a Földre is lehozható lenne egy ilyen égitest. Megéri az erőfeszítést a vállalkozás?

Sündisznó gurulna a Mars egyik holdján

Az újszerű megoldással közlekedő kozmikus sün - a fejlesztők reményei szerint - új lehetőségeket kínál a bolygók és holdjaik felszínének vizsgálatában. Első célpontként a Mars nagyobbik holdját, a Phobost szemelték ki.

Hatalmas aszteroida közelíti meg a Földet

Szerda reggel egy több mint négy kilométer hosszú és két kilométer széles, földimogyoró formájú kisbolygó száguld el a Föld mellett. Az aszteroida nem jelent veszélyt bolygónkra.