750 millió dollár egy jegy az első magánholdjáróra

Komolyan gondolja a Golden Spikes Company a magánholdutazást. A NASA egykori szakemberei által vezetett cég 2020 és 2030 között 15-25 fizető utasra számít. Egy út fejenként oda-vissza körülbelül 750 millió dollárba fog kerülni, ezért tehetünk egy kiadós sétát a Hold felszínén, élvezhetjük a sivár holdi tájat és az égen ragyogó Föld látványát, vagy éppen a földinél hatszor kisebb súlyunk adta új lehetőségeket.

Privát űrhajókat indítanak a Holdra

Nagy bejelentésre készül csütörtökön egy napokban felbukkant űrkutatással foglalkozó cég: kereskedelmi űrhajót akarnak indítani a Holdra.

Indul a Google Föld élő riválisa

Már nem kell sokat várni annak az új szolgáltatásnak a startjára, amely valós idejű műholdas felvételeket sugároz majd az interneten. A Google Föld valós idejű verzióját nem a keresőcég, hanem egy UrtheCast nevű kanadai startup vállalkozás indítja útjára néhány hónapon belül.

Többet látna egy mobillal a Mars-járó

Elbújhat az iPhone kamerája mellett a Curiosity Mars-járóra szerelt pöttöm, két megapixeles fényképezőgép. Az eszköz mégis jobban teljesít majd, mint egy valóban csúcstechnológiát képviselő, nagy fájlokat készítő modern kamera tenné. 

Kemények a Naprendszer maradék rejtélyei

A Föld Holdja túlságosan nagy, a Mars mágneses tere túl gyenge, a Vénusz visszafele forog, az Uránusz pedig majdnem gurul a pályáján. A csillagászok még ma sem értik, hogy átlagosnak vagy kivételesnek tekinthető a Naprendszer.

Elindult a Sencsou-9 kínai űrhajó

Pályára állt szombaton a Sencsou-9 űrhajó, fedélzetén három kínai űrhajóssal, köztük Liu Janggal, az első kínai női űrhajóssal. A Sencsou-9 magyar idő szerint 12 óra 37 perckor (helyi idő szerint este 6 óra 37-kor) az északnyugat-kínai Csiucsüan űrközpontból indult el. Az eseményt élőben közvetítette a kínai központi televízió.

Pénzgyűjtésre vált a földönkívüliek leghíresebb kutatója

Egész életében a Földön kívüli civilizációk üzenetére várt a világ talán legismertebb asztrobiológusa, aki nemcsak a tudományos világot, de Hollywoodot is megihlette. Az őt alakító Jodie Foster a filmben kapcsolatba tudott lépni az idegenekkel, Jill Tarter azonban úgy vonul nyugdíjba, hogy nem jutott el hozzá egyetlen üzenet sem. Most már azzal is elégedett lenne, ha pénzt tudna gyűjteni arra, hogy a kollégái tovább kutathassák az űrből érkező jeleket.

Az űrben is isznak!

Whisky készül a Nemzetközi Űrállomáson, a különleges kísérlettel a gravitáció szerepét kutatják.  

Kezdők vagyunk a világűrben - Interjú a 80 éves Almár Ivánnal

"Lehetséges, hogy az elsőként a Marsra lépő űrhajósoknak meg kell majd játszaniuk a meglepetést, hogy a tévé előtt ülő néző megkapja a felfedezés élményét." A 80 éves Almár Iván a világűr kutatásának jövőjéről beszélt. Trupka Zoltán interjújából közlünk részleteket.

Az univerzumot is kutatja majd az IBM új szupergépe

Manapság még nem létezik olyan csúcsszámítógép, amelynek megépítését az IBM tervezi a következő évtizedben. A cég a világ legnagyobb feladatát kapta meg, százmillió modern PC számítási teljesítményét kínáló rendszerével többek közt a földönkívüli élet és az univerzum kialakulása után is kutatni fognak.

Valós idejű riválisa lesz a Google Földnek

A Nemzetközi Űrállomásra rögzített kamerákkal tervezi egy kanadai cég a Google Földhöz hasonló, de valós idejű képet közvetítő szolgáltatást beindítását. A HD-felbontású felvételeket szabadon visszapörgethetik majd a netezők, és a számukra érdekes helyszínekről készült felvételeket is bármikor kikereshetik a rendszerben.

A Csendes-óceánba zuhant egy orosz műhold

Vasárnap lezuhant a tavaly felbocsátott, 150 millió dolláros Ekszpressz-AM4 nevű távközlési műhold, amelyet nem sikerült a megfelelő pályára állítani.

Majdnem eltalálta egy orosz rakétadarab a Nemzetközi Űrállomást

A világűrben keringő orosz rakétadarab okozott riadalmat szombaton a Nemzetközi Űrállomáson, mivel egy ideig úgy tűnt, hogy összeütközhet az állomással. A fedélzeten tartózkodó asztronauták felkészültek az állomás elhagyására is, de az űrszemét végül elkerülte őket.

Űrhajóst keresnek a Holdra Oroszországban

Az orosz űrkutatási hivatal megkezdte a Holdra induló űrhajósok toborzását; 2020-ig az első orosz kozmonautának a Földet kísérő égitest felszínére kell lépnie - közölte Vlagyimir Popovkin csütörtökön az Eho Moszkvi rádióban.

Melyek lesznek a menő munkák 2030-ban?

Űrpilóták, testrészkészítők, esetleg függőleges gazdálkodók lehetnek a mai gyerekekből húsz év múlva egy brit jövőkutató cég szerint. A legjobban a nanoorvosok és a memóriabővítő sebészek fognak keresni, de kevesen vállalják majd a vírusfertőzött városrészek őrzését. Milyennek tippelik a következő évtizedeket a jövőkutatók?

Pénteken megkezdődött Európa saját, pontosabb GPS-ének építése

A korábbiaknál pontosabb helymeghatározást, teljes lefedettséget és egyénre szabott alkalmazásokat ígér az európai Galileo-rendszer, amely az amerikai GPS-nél hatékonyabb lesz. Pénteken sikeresen startolt a rendszer első két műholdja.

Üresen maradhat az űrállomás a lezuhant orosz űrhajó miatt

Nyolc nappal elhalasztotta három űrhajós visszatérését a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) az orosz űrügynökség a Progressz teherűrhajó lezuhanása miatt, újabb személyzet pedig legalább másfél hónappal később dokkolhat, mint azt korábban tervezték. Ha nem sikerül megbízhatóan kijavítani a Progresszeket hordozó Szojuz hordozórakéták hibáját, tízéves történetében először maradhat személyzet nélkül az ISS.

A Nemzetközi Űrállomásra indul a SpaceX Dragon űrhajója

Teherszállító próbaküldetésre küldik november 30-án a Dragon űrhajót, amely több mint egy héttel elindítása után rákapcsolódik a Nemzetközi Űrállomásra - jelentette be a kaliforniai Hawthorne-ban a rakétákat és űrhajókat gyártó SpaceX cég.

A pokoli Vénusz tíz nagy rejtélye

A Földhöz legközelebbi bolygó a Naprendszerben, átlátszatlan felhői alatt mégis ismeretlen táj fekszik. Radarral és több űrszondával is vizsgálták már a Vénuszt, mégsem tudjuk pontosan, miért lett ennyire pokoli bolygó, pedig egykor Földünkhöz hasonló égitestként kezdte útját.

Még lehet jelentkezni a nyári űrtáborba

Érdekel az űrkutatás? Szeretnél eltölteni egy tartalmas, izgalmas nyári hetet hasonló érdeklődésű fiatalok társaságában? Beszélgetnél magyar űrkutatókkal? Irányítanál egy igazi robotrepülőt?

Tíz-húsz éven belül embert tervez küldeni a Marsra egy amerikai magáncég

A SpaceX tavaly először állított Föld körüli pályára űrhajót.

Múzeumba kerülnek a NASA űrsiklói

Közzétette az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, hogy mely múzeumokba kerülnek a 30 éves űrprogram végeztével nyugállományba vonuló űrsiklói.

Twitterező robotot küldene Japán az űrbe

A japán űrügynökség, a JAXA egy olyan humanoid robotot akar eljuttatni a Nemzetközi Űrállomásra, amely Twitteren keresztül kommunikálna a Földdel.

Egyszerre három műholdat vesztett el Oroszország

A Csendes-óceánba zuhant egy orosz hordozórakéta, amely három navigációs műholdat állított volna pályára. Az orosz űrügynökség először sikeres felbocsátásról számolt be, később azonban elismerték a műholdak elvesztését, de azt hangsúlyozták, hogy a GLONASS navigációs rendszer így is működőképes marad.

Nem zúzzák be egyből az űrállomást

Ezekben a hónapokban végzik az utolsó simításokat a körülbelül százmilliárd amerikai dollárból megépített Nemzetközi Űrállomáson, amely az emberiség legnagyobb tudományos-technológiai teljesítménye, és amelytől rengeteg értékes felfedezést várnak. A gond csak az, hogy sokáig épült, és egyes részei már elöregedtek. A napokban összeültek az üzemeltetők, hogy döntsenek a sorsáról.

A néhány éven belül induló európai GPS jobb lesz a mostaninál

A katonai felügyeletű amerikai és orosz helymeghatározó rendszerekkel ellentétben kontinensünk civil űrprogramban fejleszti saját navigációs műholdcsaládját. Az európai GPS a helyzetalapú szolgáltatások új korszakát ígéri: a Galileo-rendszer a korszerűbb technológia és a teljes európai lefedettség mellett nagyobb megbízhatóságot is kínál elődjeinél, valamint jogi felelősséget vállal a szolgáltatás hibájából származó károk esetén.

Utazás a Marsra: 520 napig összezárva

Bőven túl van a századik együtt töltött napon az a 6 fős csoport, akik vállalkoztak egy lehetséges jövőbeni Mars-utazás szimulációs programjára. A Mars500 kísérleti program során a kutatók igyekeznek minden lehetséges felmerülő problémát, valamint a hosszútávú bezártság okozta lehetséges élethelyzeteket elemezni. 520 nap első olvasatra nem tűnik hosszú időnek, de mi van, ha ezt folyamatos összezártságban és egymásra utaltságban kell megélni? Maga az örökkévalóság is lehet belőle.

A magyar űrkínzókamrára még várni kell

Ha nem esik szét a különféle rázópadokon, egyben marad a száztonnás ajtók mögötti hangkamrában, túléli a vákuumot, a fagyasztást és a mesterséges napfény perzselését, és mindeközben hibátlanul üzemel, akkor van csak esély egy műhold felbocsátására. Megnéztük az űrkutatási kínzókamrát Európa legnagyobb űripari tesztközpontjában, amelyhez hasonló a Zsámbéki-medencében is létrejöhetne.

Majdnem a világűrben járt Világűr rovatunk

Viharos szélben érkeztünk meg Európa egyik legnagyobb tudományos-technológiai fellegvárába, az Európai Űrügynökség Amszterdam melletti kutatóközpontjába. Indításuk előtt itt tesztelik a műholdakat rázópadokon és a világűr zord körülményeit szimuláló vákuumkamrákban. Beléphettünk a Nemzetközi Űrállomás európai moduljának modelljébe, majd egy "űrbúcsút" is megnéztünk. Képes beszámoló.

Aszteroidákra vadászik a világ legnagyobb fényképezőgépe

Hívatlan égi jövevényeket keres a világ legnagyobb digitális fényképezőgépe, a Pan-STARRS rendszer, amely Hawaii második legnagyobb szigetén, Maui-n, a 3000 méteres Haleakala kihűlt vulkánon lévő obszervatóriumban működik.

Jó állapotban van a kisbolygóról visszatért kapszula

A Hayabusa-űrszonda mintagyűjtő kapszuláját Japánba szállították, és egy héten belül kinyitják. Ezt követően derülhet ki, hogy a hányatott sorsú űreszköznek sikerült-e mintát vennie az Itokawa kisbolygóból. Az első vizsgálatok alapján tökéletes állapotban van a berendezés.

Űrkutatás és sci-fi a második űrodisszea évében - programajánló

A székesfehérvári Szabadművelődés Háza és a Galaktika Magazin közös rendezvényt tart szombaton a tudomány, a fantasztikum és a sci-fi kedvelőinek. Arthur C. Clarke klasszikusának címadó évében áttekintik, merre tart az űr kutatása, milyen irányzatok szerepelnek a hazai sci-fi irodalomban, milyen hatással lehet egymásra a tudomány és a fantázia. A rendezvényt élőben követhetik az interneten.

A mi Bercink - eddig nem látott felvételek a magyar űrhajós startjáról

"Na ez nagyon érdekes lesz, kapaszkodj meg az asztalban! Keressék meg az 1972-es balatonfüredi Anna Bál szépségkirálynőjét!" - ez a kérés ment 1980. május 26-án Bajkonurból Moszkván át Budapestre, körülbelül egy órával Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós startja előtt. Amíg nem kezdődhetett el az élő adás, addig is forgott a magyar tévések kamerája, és igen szórakoztató anyagot állítottak össze, amelyet viszont soha nem lehetett bemutatni. Szerencsére néhány másolat megmaradt, és mi is kaptunk egyet belőle a 30. évfordulóra rendezett visszaemlékezésen.

Magyar Örökség Díjat kaptak az űrtevékenység művelői

Rangos elismerésben részesítette a hazai űrtevékenységben dolgozó szakembereket a Magyarországért Alapítvány: az egész szakma, és kiemelten tizenegy szakember kapott kitüntetést a Magyar Tudományos Akadémián.  

Magyar műszerek Európa egyetemi műholdján

Napjainkban már több ezer műhold kering a Föld körül, ám egy világűrben működni képes berendezés készítése még a legkiválóbb mérnökök számára is rendkívüli lehetőséget jelent. Éppen ezt kínálja kontinensünk egyetemistáinak az Európai Űrügynökség ESEO-programja, amiben 2006 óta hazai mérnök-hallgatók is részt vesznek - s a műhold kulcsfontosságú egységeinek fejlesztését 2010-től már egy külön laborban végezhetik!

Kínai kémet ítéltek el az USA-ban

Ipari kémkedésért több mint 15 év börtönt kapott az USA-ban egy kínai kém, aki a 70-es évek óta kémkedett az amerikai űrsikló-programról.

Egérrel, teknősökkel és férgekkel tesztelte Irán új rakétáját

Új fázisához érkezett az iráni rakétaprogram: sikeresen kilőttek egy élő állatokat szállító rakétát a világűrbe, és vissza is érkezett a szállított űrkapszula. Azt nem tudni, hogy az egér, a teknősök és a férgek túlélték-e a kísérletet.

Vége a nagy űrálmoknak

Űrállomást és magánűrhajókat a holdutazás helyett! Ez Barack Obama amerikai elnök legfontosabb javaslata a NASA jövőbeli fejlesztéseire vonatkozóan. Az amerikai kormány hétfőn közzétett költségvetési terve szerint az újabb holdutazások és a holdbázis előkészítésére nem költhet többet a NASA. A javaslattal szemben komoly ellenállás várható a kongresszusban, de egyre valószínűbbnek tűnik, hogy új korszak kezdődik az USA űrhajózásában.

Hűtőgép mehet a pokolba

A NASA nyolc űrszondajavaslat közül kiválasztotta azt a hármat, amelyek terveit idén részletesen kidolgozhatják a fejlesztők. Egészen különleges űreszközökről van szó: az egyik a Vénusz forró felszínére ereszkedne le, és ott minden eddiginél tovább bírná a hőséget. A másik a Hold legnagyobb kráterében landolna, a sötét oldalon, ahol még nem jártunk. A harmadik pedig végrehajtaná azt, ami eddig senkinek nem sikerült: mintát hozna egy kisbolygóról a Földre. A három tervből költségvetési okok miatt csak egy valósulhat meg.

Marsközelséggel indul az újév

Véget ért a Csillagászat nemzetközi éve, de idén is bőven lesz látványos csillagászati jelenség, érdekes űrkutatási program. Egy marsközelséggel indul az újév, de láthatunk szép bolygóegyüttállást és holdfogyatkozást is. Új szonda indul az űridőjárás vizsgálatára, az utolsó simításokat végzik az űrállomáson, és utoljára repülnek az űrrepülőgépek.

Az első kép a leggyorsabb égbolt-térképezőtől

A napokban állt működésbe a VISTA-távcső a chilei Atacama-sivatagban. A napi 300 gigabyte információt termelő műszer átlátszatlan porfelhők belsejében zajló folyamatokat, optikailag még láthatatlan újszülött égitesteket képes azonosítani. Első felvételeinek egyikén az NGC 2024 jelű ködösség látható, ahol, napjainkban is születnek új égitestek.

Lifttel az űrbe

Forradalmian megváltoztatná az emberiség űrtevékenységét, ha megépülhetne az űrlift, amelynek segítségével a jelenlegi költségek töredékéért lehetne hasznos terhet juttatni a világűrbe. A megvalósítás még messze van, sőt egyesek szerint nem is lehetséges. A rendszer néhány elemét azonban már fejlesztik, és az egyiket sikerrel tesztelték a közelmúltban a Mojave-sivatagban.

Ésszel járom be a Naprendszert!

A Magyar Földrajzi Társaság ismeretterjesztő magazinja, A Földgömb novemberi Naprendszer-különszámában hazai bolygókutató szakemberek mutatják be a planetológia legújabb eredményeit, látványos űrfelvételekkel illusztrálva. Napjaink űrszondáinak felvételei és terepi mérései olyan részletgazdagok, hogy a távoli világokat földtudományi módszerekkel is vizsgálhatják a kutatók. Hamarosan időszerűvé válik tehát a folyóirat Vámbéry Ármintól származó, 19. századi jelmondatának - "Ésszel járom be a Földet" - fiatalítása, valahogy így: "Ésszel járom be a Naprendszert!"

Magyar szíve van Európa egyik legizgalmasabb űreszközének

A világűr sötét némaságában egy üstökös száguld a Nap felé. Néhány éve egy űrszonda "üldözi", 2014-ben eléri és pályára áll körülötte, majd egy apró leszállóegység ereszkedik le róla az égitest fagyos felszínére. Ez lehet az első landolás egy üstökösmagon az űrkutatás történetében, amelynek előkészítésében több hazai űrkutató műhely is részt vállalt. A leszállóegység zord körülmények közötti hibátlan áramellátásáért a Műegyetem Űrkutató Csoportja  felel.

Amerika és Európa együtt kutatja tovább a Marsot

A két nagy űrkutatási szervezet, a NASA és az ESA megállapodást írt alá, amely szerint közös erőfeszítés keretében folytatják a Mars felderítését. A következő lépések között 2016-ban egy európai keringőegység, 2018-ban és 2020-ban pedig felszíni egységek szerepelnek.  

Parkolópályára kerülhet a holdbázis és a marsutazás

Bajban van a NASA: a még George Bush előző amerikai elnök által meghirdetett nagyszabású programokat, a Holdra való visszatérést és a marsutazást kiszolgáló új űreszközöket is fejlesztenie kellene, ugyanakkor meg kell oldania a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetését, ha már nagy nehezen felépült végre. Mindkét feladatra azonban nincs pénz, és az űripari cégek lobbizása miatt egyelőre még az sem világos, hogy megérné-e leállítani az emberiség újabb nagy felfedezéseit célzó programot. Eközben Európa is a helyét keresgéli, és együttműködne az USA-val is, Kínát azonban nem hívta meg az első ilyen egyeztetésre. Almár Iván és Both Előd űrkutaatókat ...

Szaturnusz: újabb látványos fotók

Szokatlan árnyékokat és érdekes helyzetben lévő égitesteket fotózott a Cassini-űrszonda az előző hónapokban a Szaturnusz körül. A látványos felvételek mellett érdekes felfedezés is született: a belső holdak követő oldalán vöröses foltok vannak.

Szerdán elindult az Ares I-X, a NASA új hordozórakétája

A rossz időjárás miatti többszöri halasztás után, magyar idő szerint szerdán délután startolt az Ares I-X hordozórakéta kísérleti példánya. A karcsú hordozóeszközök feladata az űrállomás kiszolgálása mellett az emberes hold- és marsutazáshoz szükséges egységek Föld körüli pályára juttatása lesz.

Nagy durranás holnap a Holdon

A jég számtalan helyen előfordul a Naprendszerben. A Mars, az Europa és feltehetően a Hold vízjégkészlete mellett vannak "keményebb" jegek is: a Naptól távolabb már a metán és a nitrogén is kifagy az égitesteken, még a Plútót vagy a Ganyemdest is pólussapka borítja. A kutatók leginkább vízjégre vadásznak, mert a Földön kívüli élet keresése a Naprendszerben a víz, illetve a vízjég nyomában zajlik. A legközelebbi nagy durranás pénteken lesz a Holdon, amelynek helyéről a NASA új, részletes képet közölt.

Bohóc az űrben

Elstartolt Bajkonúrból a következő űrturista. Guy Laliberte, a világhírű Cirque de Soleil cirkusz alapítója 35 millió dollárt fizetett a pár napos űrkalandért, de megéri neki. Fontos küldetése ugyanis, hogy felhívja az emberiség figyelmét a tiszta víz fontosságára. Az űrsiklón tartja majd művészi előadását, melyet mindenki nyomon követhet az interneten.

Megdőlt a leghidegebb csúcs a Naprendszerben

A bolygók társaságából nemrég kizárt Plútót immár megfosztották Naprendszerünk leghidegebb ismert helyének címétől is, a NASA egyik űrszondája ugyanis a Hold déli pólusának közelében fekvő kráterekben még nagyobb hideget mért.

Rengeteg vizet találtak a Holdon

A NASA csütörtökön este tart sajtótájékoztatót három egymással összefüggő új eredményről: ezek alapján vízben sokkal gazdagabb a Föld Holdja, mint azt korábban feltételezték. A kutatásokkal kapcsolatos három cikk a Science legújabb, pénteki számában jelenik meg, de a lap szerkesztősége - a kiszivárgott hírek miatt - korábban feloldotta az eredmények közlésének embargóját.

Hamarosan robbantanak a leendő holdbázis helyén

A Hold körül keringő amerikai LRO-űrszonda is vízjégre utaló nyomokat azonosított égi kísérőnk déli sarkvidékén. Ezek alapján kijelölték azt a krátert, ahol az utolsó rakétafokozat és egy kisebb szonda október 9-én becsapódik a felszínbe. A robbanás elemzése remélhetőleg végleg megválaszolja a leendő holdbázisok szempontjából kulcsfontosságú kérdést: van-e vízjég a Holdon?

Gyakori lehet a fejfájás az űrben

Egy új felmérés alapján az asztronauták fejfájása nem az egyéb, súlytalanságban fellépő kellemetlenségek mellékhatása, hanem önállóan, a mikrogravitációs környezetben fellépő jelenség. Pontosabb megismerése a hosszú távú űrutazások kivitelezésében segíthet.

Feltérképezték a Titan metánfolyóit

A fagyott és sziklakemény jégbe folyóvölgyeket mélyít a metán a Szaturnusz legnagyobb holdján. Az égitesten eddig azonosított folyóvölgyek eloszlásából német kutatók összerakták az égitest ma még hézagos térképét, amelyet a jelenleg zajló Európai Bolygótudományi Konferencián mutattak be. Kiderült, hogy a folyóvölgyek legtöbbje az északi sarkvidéken húzódik, ahol tavakat is összekapcsolnak. A kirajzolódó egyenetlen eloszlást helyi esőzések okozhatják.

Elcsípték a Naprendszer leghosszabb viharát

A gyűrűs bolygó légkörében sikerült megfigyelni a Naprendszerünkben eddig azonosított leghosszabb vihart. A légköri örvények és villámok közel fél éven keresztül tomboltak a Szaturnuszon déli féltekéjén - jelentették a be a napokban zajló potsdami bolygótudományi konferencián.

Válogatják az űrhajósokat Kínában - a rossz lehelet is kizáró ok

Sebekből visszamaradt hegek, súlyos betegségben szenvedő nagypapa, szuvas fog - három azok közül az okok közül, amelyek kizárják, hogy valaki űrhajósnak jelentkezzen Kínában.

Magyar kísérleteket végeznek az űrállomáson

Az agy súlytalanságban mérhető viselkedését és ellenálló, de extrakönnyű fémhab keletkezését fogják magyar kísérletekkel tanulmányozni a Nemzetközi Űrállomáson - hangzott el a Magyar Űrkutatási Irodának az NKTH-ban tartott sajtótájékoztatóján.  

Összefog Amerika és Európa az űrkutatásban

Elképzelhető, hogy a következő időszakban közös hordozórakétával indít két Mars-szondát a két űrkutatási nagyhatalom, a későbbiekben pedig közös programok révén fonhatják még szorosabbra kapcsolatukat.

Megjöttek az első képek a Holdhoz érkezett űrszonda különleges egységétől

A Lunar Reconnaissance Orbiter-űrszonda (LRO) június 23-án kedden, közép-európai idő szerint 11.27-kor érkezett meg a Holdhoz. Jelenlegi pályáján két hónap után kezdi megfigyeléseit, emellett a program keretében két nagyobb egység is a felszínbe csapódik októberben. Az LRO küldetése része annak az űrszondasorozatnak, amelynek célja, hogy előkészítse a 2014 és 2020 között tervezett emberes holdutazást. Az újabb holdraszállás a Mars felé vezető út köztes lépcsőfokának tekinthető.

Leszállt az Atlantis

Elkészült a magyar műhold földi állomása

Az elmúlt napokban sikeresen tesztelték a Műegyetemen készülő Masat-1 műholdhoz tartozó földi adóvevőrendszert. A műhold földi irányítói ezen keresztül tarthatják a kapcsolatot a felbocsátás után az első magyar mesterséges holddal.

Együtt startolt egy denevér a Discoveryvel - kép

A Discovery űrrepülőgép startja körüli sürgés-forgásban egy denevér pihent meg a hajtóanyagtartályon. Az állat nem zavartatta magát, kivárta a hivatalos indulást, majd a géppel együtt emelkedni kezdett.

Elindult a Discovery az űrállomáshoz

A Discovery indítását csütörtökön megakadályozó hidrogénszivárgási problémát megoldották, így magyar idő szerint vasárnapról hétfőre virradó éjszaka, 0.43-kor elindulhatott az űrrepülőgép. A start rendben zajlott, a Discovery két nap múlva csatlakozik a Nemzetközi Űrállomáshoz.

Óvatosan élesztgetik a legnagyobb Mars-szondát

A földi irányítók stabil kommunikációs kapcsolatban vannak a Mars Reconnaissance Orbiter űrszondával, amely egy hete kapcsolt biztonsági üzemmódba. A vörös bolygó kutatásában vezető szerepet betöltő űreszköz megszokott működésének visszaállítása néhány nap múlva várható.

Mit várunk a világűrtől 2009-ben?

Januárban nemzetközi konferenciát tartott hazánkban az EURISY, amelyen az űrtevékenység jelenét és jövőjét vitatták meg. Eközben a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia magyarul is publikálta internetes kérdőívét, ahol az érdeklődők elmondhatják véleményüket a világűrrel kapcsolatos témakörökben.  

Leállt a legnagyobb Mars-szonda

A vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszonda hétfőn magától beszüntette megfigyeléseit. A hírt magyar idő szerint csütörtökön este közölte a NASA. Feltehetőleg a kozmikus sugárzás okozott elektronikus problémát  áramköreiben.  

Újabb információk szerint visszazuhant a Földre a NASA műholdja

A NASA legutóbbi, magyar idő szerint kedd esti bejelentése alapján - és a korábbi hírekkel ellentétben - az OCO (Orbiting Carbon Observatory) nevű műhold csak rövid ideig volt nagy magasságban az indítást követően. Pályája nem volt megfelelő a keringéshez, így hamarosan visszatért a Föld légkörébe, és az Antartktisz körüli vizekbe zuhant. A hiba oka egyelőre nem ismert.

Éghajlatváltozás nyomai a marskráterekben

A Mars éghajlata változékony, ennek megfelelően a jégtakaró vándorol a felszínén. A folyamat keretében látványos felszínformák képződnek, amelyek segítségével az éghajlati változások rekonstruálhatók. Ezekre találtak új példákat a kutatók.

Nem vették komolyan a műholdütközés lehetőségét

Az Iridium műholdat üzemeltető cég is rendszeresen kap jelzéseket veszélyes közelítésekről, de ezekre ma még nem fordítanak komoly figyelmet - ez állhat a baleset hátterében.

Dönteni kell az új nagy űrkutatási célpontról: Titan vagy Europa?

Hamarosan döntés születhet egy az óriásbolygók térségébe induló új űrszondáról. A szakemberek a Titan részletes vizsgálata vagy az Europa felszín alatti óceánjának tanulmányozása között fognak választani.

2037-re a Marsra érhet a NASA

Az Egyesült Államok és világ vezető űrkutatási szervezete, a NASA október 1-jén ünnepelte fél évszázados fennállását. A NASA az űrtevékenységgel kapcsolatos tervezés, fejlesztés és kivitelezés teljes vertikumában dolgozik. Az elmúlt fél évszázad eredményeinek jelentős része már a mindennapi élet területén is megjelent, a következő 50 évre pedig nagy terveket szőnek: új űrhajót, holdbázist és az első marsutazást.

Odakint az űrben 2008-ban

A 2008-as év is számos érdekes felfedezést hozott a csillagászat és űrkutatás területén. A Phoenix lett az első Mars-szonda, amely közvetlenül is bizonyította, hogy vízjég van a bolygó talajában. Beérkezett bolygónk légkörébe az első olyan kisbolygó, amelyet az emberiség történetében először sikerült előrejelezni. Végre közvetlenül is megpillanthattuk az első Naprendszeren kívüli bolygókat, és ha nem is láthatjuk, de most már bizonyos, hogy saját Galaxisunk centrumában is egy nagy fekete lyuk terpeszkedik.

Ezt megcsináltuk - magyar tudományos és műszaki eredmények 2008-ban

A 2008-as év sem szűkölködött hazai tudományos és műszaki eredményekben. Magyar kutatóknak köszönhetően mindennapi útjaink újabb törvényszerűsége lepleződött le, újabb bizonyítékot nyert a szexuális bevésődés működése, számos, mindennapjainkat érintő beruházás készült, és kiderült, hogy készül az első teljesen hazai készítésű űreszköz is.

Bolygótudományi szeminárium Budapesten

Szeptember 4-én és 5-én, a Föld Bolygó Nemzetközi Éve program keretében bolygótudományi szeminárium lesz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A magyar-japán együttműködés részeként szervezett, ingyenesen látogatható rendezvényen elsősorban a Naprendszer égitesteivel kapcsolatos hazai és távolkeleti kutatási eredményeket mutajták be.

A Phoenix megtalálta a jeget a Marson

A NASA legutóbbi bejelentése szerint az egyik ásásnyom falán lévő világos folt mérete az elmúlt napok folyamán csökkent. Ennek alapján a foltot vízjég alkotja, a só ugyanis nem így viselkedne. Az eredmény mérföldkő az űrkutatás történetében.

Történelmi kép az űrkutatásban: leszálló Mars-szonda egy másik űreszközről fotózva

Csak két kis fényes folt, mégis teljesen újszerű látvány számunkra: a vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaisance Orbiter-űrszonda az űrkutatás története során elsőként örökített meg egy másik űreszközt, amint az a felszín felé közeledik. Utóbbi természetesen a hétfőn hajnalban landolt Phoenix volt.

Film az idegen civilizációk utáni kutatásról

Almár Iván kapta az idegen civilizációk kutatásáért járó legnagyobb díjat

Az amerikai SETI League idén Almár Ivánnak ítélte oda a Giordano Bruno-emlékdíjat. Ez minden évben annak jár, aki a legtöbbet teszi az idegen civilizációk tudományos kutatásáért, így az adott szakterületen belül a lehető legnagyobb elismerést jelenti.

Ma délután kérdezhetnek az idegen civilizációk kutatásáról

Mint arról néhány napja beszámoltunk, az amerikai SETI League idén Almár Ivánnak ítélte oda a Giordano Bruno-emlékdíjat. Ez minden évben annak jár, aki a legtöbbet teszi az idegen civilizációk tudományos kutatásáért, így az adott szakterületen belül a lehető legnagyobb elismerést jelenti. Almár Ivánt május 5-én (hétfőn) 15 órától kérdezhetik a Vendégszobában a Földön kívüli civilizációk utáni tudományos kutatásokról.

Farok is segítheti az űrsétán az asztronautákat

Bár eddig leginkább lábujjainak különleges képességeit vizsgálták, a gekkó számára farka éppannyira nélkülözhetetlen, és esés közben különleges dolgokra képes. A kutatók megfigyeléseit a robotgyártás és az űrkutatás is hasznosíthatja.

Előfordul, hogy eltűnnek hasadóanyagok - nukleáris veszélyforrások felszámolása

Korábban két cikkünkben is foglalkoztunk az emberiséget fenyegető nukleáris veszélyforrásokkal. Az elsőben az atomerőművek alkalmazásának előnyös és veszélyes oldalait elemeztük, a másodikban három "zűrös országot" vizsgáltunk meg. Sorozatunk harmadik, befejező részéből megtudhatják, hogy az atomfegyverekből, a kutatóreaktorokból, a tengeralattjárók atomreaktoraiból és a műholdakra telepített atomreaktorokból kivont urán és plutónium hogyan helyezhető biztonságba, illetve milyen módon lehet hasznosítani. 2010-ben Csillebércről is elviszik a KFKI kutatóreaktorának kiégett fűtőelemeit.

Kell egy magyar műhold

Sokan azt gondolják, hogy műholdat építeni költséges "úri hobbi". Valójában az egyik legnagyobb hozzáadott értéket és profitot biztosító tevékenység, amely mágnesként vonzza a külföldi fejlett technológiát és tőkét - mondta az [origo]-nak a legnagyobb hazai űripari vállalat vezetője. A cég meg is tudná építeni az űreszközt, India pedig felajánlotta a pályára állítását.

Űrkutatásra is költ a környezetvédelmi tárca

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium űrkutatási projekteket tervez támogatni több mint százmillió forinttal - számolt be róla a Magyar Nemzet. A tárca fizetne például a fej helyzetének vizsgálatára az űrben. A tárca szóvivője szerint már országok jóval többet költenek ilyesmikre.

Űrkutatási pályázatok diákoknak

A jövő űrkutatásával és az űrtevékenységgel kapcsolatos pályázatokat írt ki magyar általános- és középiskolás diákoknak a Magyar Asztronautikai Társaság és a Magyar Csillagászati Egyesület.

Lajka szelíd kis kutya volt

A Szputnyik-1-nek olyan fantasztikus visszhangja volt világszerte, hogy Nyikita Hruscsov újabb, még nagyobb szenzációt kért Szergej Pavlovics Koroljovtól, a szovjet űrkutatás vezetőjétől. A kérést sikerült is teljesíteni: alig egy hónappal az első műhold után pályára került a Szputnyik-2, amelynek méreteit az amerikaiak egyszerűen nem akarták elhinni. Ezen jutott el az első élőlény, a legendás Lajka kutya a világűrbe.

Az űrállomáshoz csatlakoztatták az új modult

A Discovery legénysége befejezte az első űrsétát, és az első fontos műveletet: a Harmony nevű új modul kikerült az űrrepülőgép rakteréből. A jelenlegi küldetés az első alkalom az űrkutatás történetében, hogy egyszerre két hölgy a parancsnoka két, egyidőben üzemelő és embert szállító űreszköznek.

Űrnap 2007

Az idei űrnap 2007. október 27-én, az ELTE-n kerül megrendezésre, majd közvetlen utána nyílik meg Az űrkorszak 50 éve című kiállítás a Közlekedési Múzeumban.

Űrkutatási vetélkedő szombaton

2007. október 20-án kerül sor a Magyar Asztronautikai Társaság által az űrkorszak kezdetének 50. évfordulója alkalmából szervezett országos diákvetélkedő szóbeli döntőjére Budapesten, a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban.

Űrkutatás és régészet

A műholdas távérzékelésnek beláthatatlanok a lehetőségei a régészetben, bár a módszer ma még gyermekcipőben jár - mondta Sánta Gábor régész, az SZTE tanársegéde.

Fél évszázada kezdődött az űrkorszak

1957. október 4-e világtörténelmi dátum. Ezen a napon sikerült először Föld körüli pályára állítani egy mesterséges holdat, egy szatellitát, a Szputnyik-1-et. Ezt a napot ma már bátran nevezhetjük egy új korszak, az űrkorszak kezdetének is. Kevesen tudják, hogy az oroszok eredetileg egy jóval nagyobb és bonyolultabb műholdat akartak indítani, de kifutottak volna az időből.

30 éves a budapesti planetárium

Kellemesen lágy zene szól, miközben az utolsó szöszmötölések is elhalnak a nézőtéren. Még egy perc és kezdődik az előadás. A terem lassan besötétedik, majd hirtelen színre lépnek a főszereplők: felragyognak a csillagok. Így megy ez előadásról-előadásra 1977. augusztus 17-e óta, vagyis immár kereken harminc éve a TIT Budapesti Planetáriumban.

A Mars-kutatás legújabb eredményei a Jövő Házában

2007-ben tovább folytatódik az űrkutatás és csillagászat iránt érdeklődők számára szervezett ismeretterjesztő rendezvénysorozat a budapesti Jövő Házában. Az utolsó alkalommal a Naprendszer-kutatás különösen izgalmas célpontjáról, a Marsról lesz szó, amelyet napjainkban 5 űrszonda vizsgál, s hamarosan útnak indul felé egy újabb amerikai leszállóegység is, hogy választ keressen az emberiség egyik legalapvetőbb tudományos kérdésére...

Létrejön az első magyar űr-tesztközpont

Egy tegnap aláírt megállapodás az első lépés egy hazánkba tervezett, európai színvonalú űrkutatási beruházás irányába. A terv keretében a Zsámbéki-medence területén egy olyan űr-tesztközpontot kívánnak létesíteni, amelyhez hasonló Európában négy van, ugyanakkor a kontinens keleti felén még egy sincsen.

Mit jelent a hazai űrkutatásnak az első magyar űrturista?

Simonyi Károly közelgő űrrepülése az újságok címlapján szerepel, ám a hazai űrtevékenység eredményeiről ritkábban olvashatunk híreket. Pedig eredmények szép számmal vannak, és ezek sokszor nemzetközi figyelmet kapnak. Hazánk több űrprogramból is kiveszi a részét, és a magyar cégek már számos olyan műszert készítettek, amelyek jelenleg is különböző űrszondákon repülnek. Az első magyar űrturista indulása kapcsán Dr. Both Elődöt, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük.

Sikeresen tesztelték a Rosetta-űrszondát a Mars közelében

Mint arról hétfőn már röviden beszámoltunk, az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű üstököskutató űrszondája az elmúlt hétvégén 250 kilométerre haladt el a Mars mellett, miközben felvételeket készített és adatokat gyűjtött a vörös bolygóról. A Mars-közelítés célja az volt, hogy a bolygó gravitációja lendítsen egyet az űrszondán (az űrkutatásban e gyakran alkalmazott módszert hintamanővernek is nevezik). A művelet sikerrel zárult, a Rosetta immár nagyobb sebességgel folytathatja útját a Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz, ahová a tervek szerint 2014-ben érkezik meg.

Problémák a holdutazással

Mint ismeretes, a Hold-utazás ismét több nemzet űrkutatási programjában szerepel. A legkomolyabb terveket egyelőre a NASA-nál találjuk. Ám nemcsak égi kísérőnk felszíni viszonyait és a finom holdpor jellemzőit ismerjük kevéssé, de pénzügyi problémák is felmerültek az amerikai emberes holdexpedícióval kapcsolatban.

Videók a technika és tudomány világából

Miként próbálnak úrrá lenni az egyre növekvő földi forgalmi káoszon a frankfurti repülőtéren? Hogyan állíthatja vissza a normális vérkeringést az elzárt artériába juttatott kis ballon szívinfarktus után? Hogyan ismerheti fel a biológiai fegyvereket egy hordozható DNS-elemző? Megtudhatja legújabb kisfilmjeinkből.

Videochat az űrből ma este

Az űrkutatás történetében először chatelhetnek egy a világűrben tartózkodó űrhajóssal az érdeklődők. A jelenleg a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó Thomas Reiterrel német űrhajós kedden este 21.15-től várja a kérdéseket, német nyelven.

Űrkutatás és környezetvédelem - Űrnap 2006

Az elmúlt néhány hónap eseményeire visszatekintve hazánkban is számos példa akadt, amikor a hatékony és folyamatos Föld-megfigyelés, időjárás-előrejelzés és katasztrófa-megelőzés kulcsfontosságú szerepet játszott a mindennapokban. Mivel aktív űrtevékenység nélkül ez ma már lehetetlen lenne, többek között e témát feldolgozva tartották meg november 9-én az idei Űrnapot.