titkosszolgálatok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- KGB
- hidegháború
- Svédország
- Rudolf Hess
- Nemzetiszocialista Német Munkáspárt
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Külföldi titkosszolgálatok befolyásolják Algéria vallásos mozgalmait
Információk szerint az ország vallási szinten gyors radikalizálódásnak indult. Az algériai vallásügyi miniszter aggodalmát fejezte ki ezzel kapcsolatban.
Még mindig sötét gyanú övezi a Seuso-ügyet
2017. július 12-én Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a magyar államnak kétoldalú tárgyalások útján sikerült visszaszereznie a világ egyik legjelentősebb késő-római ezüstlelet-együttese, a Seuso-kincs legtöbb darabját. Az évtizedekkel korábban Polgárdi határában megtalált és illegálisan külföldre csempészett felbecsülhetetlen értékű antik kincs sorsát számos, máig megválaszolatlan kérdés kíséri.
Hogyan lehet felforgatni egy országot?
Demoralizálni, destabilizálni, krízisbe juttatni, aztán normalizálni. Ez volt a KGB receptje egy ország felforgatására, amelyet 1983-ban Jurij Bezmenov előadásában az amerikaiak is megismerhettek. És az utóbbi időben a Soros-szervezetek feltűnően hasonló módszereiről is sokat lehet hallani. Nézzük meg, mik is ezek a módszerek.
Új titokra derült fény a KGB-nél
A volt szovjet titkosszolgálat, a KGB hatalmas erőfeszítésekkel, olykor betöréssel, fantomszervezetek létrehozásával, okirathamisítással, sőt pokolgépes merényletekkel is harcolt a cionista és zsidó szervezetek ellen az egész világon. Ez derül ki a szervezet 1992-ben nyugatra dezertált tisztjének, Vaszilij Mitrohinnak Izraelben először feldolgozott és nyilvánosságra hozott archívumából pénteken.
Az ember annyira kiéhezett, hogy ha felállt, elsötétült a szeme
Ivan Szerov, a KGB vezére személyesen felügyelte az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit, már október 23-án Budapesten volt, de budapesti nagykövetként későbbi utódja is sokat tett titkosszolgálati karrierje építéséért a magyar szabadság napjai alatt. Ennek ellenére nem egyértelmű, hogy pontosan mit csináltak a szovjet ügynökök és elhárítók, mert Moszkva jóvoltából a titkos iratok többsége még ma sem hozzáférhető. Amit viszont tudunk, az önmagában elegendő bizonyíték arra, hogy háborús bűncselekmény történt: több ezer magyart kínoztak, éheztettek és szállítottak hadifogságba.
Provokáció is lehet az újságíró beszervezése
Külföldi titkosszolgálatok provokációja is állhat annak az ügynek a hátterében, amelyben egy hazai újságírót próbáltak megzsarolni állítólag a titkosszolgálatok – mondta az Origónak Földi László. A szakember szerint egyébként a szolgálatok feladata, hogy minél több információt begyűjtsenek a jövőbeli várható eseményekről. A Belügyminisztérium már vizsgálódik az ügyben.
Máig sötét homály fedi a II. János Pál elleni merényletet
Harmincöt éve, 1981. május 13-án négy lövés dördült el a zsúfolásig megtelt vatikáni Szent Péter téren. A szokásos pápai audienciára érkező II. János Pál a második pisztolylövés után kísérői karjaiba hanyatlott. A merénylőt, a török állampolgárságú Mehmet Ali Agcát szinte azonnal leteperték a pápa testőrei. Annak ellenére, hogy harmincöt év telt el a merényletkísérlet óta, és időközben maga a szovjet rendszer is történelemmé vált, a lehetséges megbízók személyét mind a mai napig titokzatos homály fedi.