Titán (hold)
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szaturnusz
- NASA
- Titan
- Kereszturi Ákos
- Plútó
Váratlan felfedezést tettek a Szaturnusz holdján
Ciklopropenilidént találtak a Szaturnusz holdjának, a Titánnak a légkörében. Ez egy annyira ritka molekula, hogy egyetlen másik égitest atmoszférájában sem találtak még belõle, reakciókészsége miatt a Földön is csak laboratóriumi körülmények között hozható létre. Építõköve lehet azoknak a szerves vegyületeknek, amik nélkülözhetetlenek az élet megjelenéséhez.
- címkék:
- légkör
- Titán (hold)
- vegyület
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Életet sejtenek a Szaturnusz közelében
Feltérképezték a Szaturnusz legnagyobb, egzotikus holdját, a Titánt. A globális térképen rögzítették a hold hatalmas kiterjedésû sík vidékeit, fagyott szerves anyagból álló dûnéit, és folyékony metán alkotta tavait. Olyan egzotikus világot tártak fel, ami erõs jelölt lehet a Földön kívüli élet utáni kutatás során.
Hivatalos: küldetést indítanak a holdra, ahol életet sejtenek
Drónt küld a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra hét év múlva az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA): a Dragonfly (Szitakötõ) nevû eszköz a jeges égitest több pontján is landolni fog, hogy a mikrobiális élet lehetséges nyomai után kutasson.
- címkék:
- élet
- Titán (hold)
- NASA
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
Metántavakat figyeltek meg a Szaturnusz holdján
Folyékony metánnal telt tavakat figyeltek meg a Szaturnusz Titán nevû holdján.
- címkék:
- metán
- tó
- Titán (hold)
- NASA
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
A Földtõl már 21 milliárd kilométerre jár a Voyager 1 ûrszonda
Negyven évvel útnak indítása után a Földtõl mintegy 21 milliárd kilométeres távolságban jár a Voyager 1, a NASA ûrszondája az emberiség legtávolabb jutó missziójának keretében.
Utoljára látogatja meg a Titánt a Cassini ûrszonda
Utoljára kerül közel a hétvégén a Titánhoz, a Szaturnusz ködbe burkolózó, legnagyobb holdjához a Cassini, a NASA ûrszondája.
- címkék:
- Cassini
- Titán (hold)
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
Már a Szaturnusznál jár a Cassini
Az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) Szaturnusz körül keringõ ûrszondája, a Cassini megérkezett a bolygó külsõ gyûrûihez, hogy alábukva a gyûrûk közé öt hónapon át tanulmányozza azokat, mielõtt befejezi küldetését.
Megvan a Titán legmagasabb hegye
A Cassini-ûrszonda megtalálta a Titán legmagasabb hegyét: a csúcs 3337 méter magasan emelkedik a mocsaras, tavakkal szabdalt felszín fölé.
Eltûnt a Szaturnusz holdjának titokzatos objektuma
2013 júliusában a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a felszínén egy rejtélyes szigetszerû valami bukkant fel. A képzõdmény számos találgatást indított el a kutatók körében. A napokban nyilvánosságra hozott, 2015-ös felvételen viszont úgy tûnik, az objektumnak nyoma veszett.
Egy fotón a Szaturnusz három holdja
A Cassini ûrszonda gyönyörû fotót készített a Szaturnusz három holdjáról – a Titán, a Mimas és a Rhea együttállását figyelhetjük meg.
Jobban hasonlít a Titán a Földre, mint eddig gondolták
A Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a légköre még az eddig feltételezettnél is jobban hasonlít a Föld atmoszférájára - erre a következtetésre jutottak brit kutatók a Cassini ûrszonda adatai alapján.
Miért tekintenek keletre a Titán dûnéi?
Magasan tomboló metánviharok miatt alakulhattak ki a Titán nyugat-kelet irányban elterülõ, párhuzamosan futó dûnéi – állítja egy új tanulmány.
- címkék:
- Szaturnusz
- Titán (hold)
- Címkefelhõ »
Ilyen élõlények élhetnek a Szaturnusz legnagyobb holdján
A Cornell Egyetem gazdag fantáziával megáldott szakemberei olyan organizmus sejtmembránjának modelljét készítették el, amely a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a barátságtalan, zord világában is életképes lehet, birtokosa pedig képes anyagcserét folytatni és reprodukálódni.
- címkék:
- Titán (hold)
- élõlény
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
Tengeralattjáróval merülne a Titán metántengerébe a NASA
Tengeralattjáróval térképezné fel a Titán óriási metántengereit a NASA.
- címkék:
- Titán (hold)
- bolygókutatás
- NASA
- Címkefelhõ »
Rejtélyes objektum tûnt fel a Szaturnusz óriásholdján
A Szaturnusz rendszerét vizsgáló Cassini ûrszonda felvételein szokatlan objektumot fedeztek fel az óriásbolygó legnagyobb holdján, a Titanon. Az égitest második legnagyobb tengerében egy sziget bukkant fel, ám 16 nap elteltével rejtélyes módon eltûnt. A kutatóknak több magyarázatuk is van a jelenségre, de még egyik sem biztos.
Ilyenek egy másik világ tükörsima tengerei
Elõször sikerült megmérni a Titán tavainak mélységét. Kiderült, hogy a Szaturnusz legnagyobb holdjának felszínén 40-szer több folyékony szénhidrogén található, mint amekkorák a Föld ismert kõolajkészletei.
- címkék:
- Titán (hold)
- metántengerek
- Címkefelhõ »
Metánesõ hullik és áradnak a tavak egy távoli világon
A Cassini-ûrszonda megfigyelései alapján sikerült olyan tavakat azonosítani a hold sarkvidékén, amelyek a térségben található felhõkbõl hulló metánesõk nyomán keletkeztek és növekedtek.
Dönteni kell az új nagy ûrkutatási célpontról: Titan vagy Europa?
Hamarosan döntés születhet egy az óriásbolygók térségébe induló új ûrszondáról. A szakemberek a Titan részletes vizsgálata vagy az Europa felszín alatti óceánjának tanulmányozása között fognak választani.
Miller "elveszett" kísérletei - többféle szerves molekula keletkezett a lombikban
Több mint fél évszázad elteltével kiderült, hogy Miller és Urey híres, az élet keletkezésével kapcsolatos 1953-as kísérleteinek eddig csak egy részét ismertük. A publikált klasszikus kísérlet mellett - amelyben szervetlen molekulákból elektromos kisülés hatására aminosavak keletkeztek - a kutatók elvégeztek még két rokon vizsgálatot is, de egyiket sem tették közzé. Nemrég megtalálták az e kísérletekbõl származó termékeket tartalmazó üvegeket, és újraelemezték a bennük lévõ anyagokat. A régi-új kísérletek eredményeit a Science folyóirat legújabb száma teszi közzé.
A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész
Az asztrobiológiai kurzus ötödik részében a Szaturnusz sûrû nitrogénlégkörrel fedett holdjával, a Titannal, illetve annak asztrobiológiai vonatkozásaival ismerkedünk meg. Az égitest egyik érdekessége, hogy jégpáncélja alatt a Naprendszer talán legnagyobb folyékony óceánja rejtõzik, légkörében pedig ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, amilyenek a feltételezések alapján az õsi Földön, az élet keletkezését megelõzõ ún. prebiotikus fejlõdés alatt történtek.
Bizonyítékot találtak a Naprendszer legnagyobb óceánjára
A kutatók már évek óta feltételezik, hogy a Titan belsejében egy hatalmas, víz és ammónia keverékébõl álló óceán létezik. Ezúttal bizonyítékot is találtak rá: a Naprendszer legnagyobb összefüggõ vízteste a Szaturnusz legnagyobb holdjában van.
Több a szénhidrogén a Titanon, mint a Földön
A Szaturnusz legnagyobb holdján sok százszor több különféle szénhidrogén lehet, mint a Föld összes kõolaj- és földgázlelõhelyén együttvéve.
Szerves anyagok egy születõ bolygórendszerben
Az általunk ismert élet keletkezéséhez szükséges szerves anyagokat azonosítottak egy születõ bolygórendszerben, a csillagot övezõ anyagkorongban.
Tíz képben a 30 éve száguldó Voyager-ûrszondákról
Három évtizeddel ezelõtt indult a két amerikai Voyager-ûrszonda a Nagy Utazás nevû útra, amelynek keretében hintamanõverek sorozatával sikerült végiglátogatniuk az óriásbolygókat. A ma már legendás ûreszközök jelenleg is jól üzemelnek, ezért a szakemberek újabb feladatokat találtak ki a következõ évekre. Képes összeállításunk a Voyagerek legfontosabb felfedezéseirõl.
Molekulagyár a Titan felsõlégkörében
A Szaturnusz Titan nevû óriásholdja nem csupán a csillagászokat és a bolygókutatókat, de a biológusokat is foglalkoztatja. Az égitest légkörében ugyanis olyan kémiai reakciók zajlanak, amelyekhez hasonlók a Földön, az élet kialakulása elõtt történhettek. A Cassini-szonda újabb megfigyelései alapján a hold felsõlégkörében aktív kémiai folyamatok zajlanak, egészen 1000 kilométeres magasságig.
Kaszpi-tenger méretû tó nyoma a Titanon
A Cassini-ûrszonda megfigyeléseibõl összeállt kép alapján a Szaturnusz Titan nevû óriásholdjának egyenlítõi vidéke száraz, homoksivatagos jellegû, míg tavak és folyók a két sarkvidéken jellemzõk.
Gigantikus felhõzet és viharos szelek a Titanon
720 kilométer/órás sebességû, a földi futóáramlásokra hasonlító szelet és 2400 kilométer átmérõjû sarki felhõt azonosítottak a Szaturnusz legnagyobb holdján. Utóbbi pozíciója egybeesik az északi sarkvidéken nemrég felfedezett, szénhidrogén-folyadékkal kitöltött tavak helyzetével.
Több tucat tavat és folyóvölgyet azonosítottak a Titanon
Az elmúlt évek vizsgálatai alapján nem sikerült biztonsággal eldönteni, hogy vannak-e folyékony szénhidrogéntavak a Szaturnusz óriásholdja, a Titan felszínén. Az egyes földi és ûrszondás megfigyelések számos esetben látszólag ellentmondtak egymásnak. Egy most közölt eredmény azonban az eddigi legerõsebb bizonyíték arra, hogy a holdon ma is van globális folyadék-körforgás, amelynek során az esõként lehullott csapadék folyókban folyik le, majd tavakban gyûlik össze.
Hatalmas hegyvonulat a Titanon
A Cassini-ûrszonda infravörös felvételeinek és radarméréseinek kombinálásával minden korábbinál pontosabb képeket és domborzatmodelleket nyertek a Szaturnusz Titan nevû óriásholdjának felszínformáiról. Az egyik legérdekesebb eredmény egy tektonikus eredetû hegyvonulat azonosítása.
Aktív vulkán nyoma a Titanon
A Cassini ûrszonda mérései alapján egy korábban azonosított nagy és világos folt mûködõ vulkán is lehet a Szaturnusz óriásholdján.
Szerves köd a Titanon és az õsi Földön
Újabb kísérlet erõsítette meg, hogy a jelenlegi Titan légkörének szerves ködéhez hasonló anyag az õsi Földön is elõfordulhatott. Ez nem csak bõséges tápanyaggal borította be a felszínt, de fontos szerepet játszott a légkörön áthatoló ultraibolya sugárzás megszûrésében, így erõsen befolyásolhatta bolygónk klímáját is.
Mégis lehetnek tavak a Titanon
A Cassini-szonda új radarmérései alapján mégis elképzelhetõ, hogy vannak szénhidrogéntavak a Titanon.
A holdrendszerek keletkezése
Egy új elméleti modell sikeresen jelzi elõre, mekkora holdjai lehetnek egy óriásbolygónak és azok miért térnek el a Föld-típusú égitestek vagy a Kuiper-objektumok holdjaitól.
Metántavak helyett homoktengerek a Titanon
A legújabb eredmények fényében nem folyékony metán, hanem sötét homok alkotja a korábban tengereknek és tavaknak gondolt vidékeket a Titanon.
Az Uránusz kék gyûrûje - a hét asztrofotója
Ezúttal az Uránusz és a Szaturnusz egy-egy látványos, kékes árnyalatú gyûrûjét mutatjuk be a hét asztrofotójaként.
Egy marsbéli kanyon modellje - a hét asztrofotója
Új felvételek alapján minden korábbinál részletesebb domborzatmodellt készítettek a Marson található Valles Marinerisrõl, a Naprendszer legnagyobb árok- és kanyonrendszerérõl.
Víz az Enceladuson - a hét asztrofotója
Újabb hatalmas vízjégkitöréseket figyeltek meg a Szaturnusz Enceladus nevû holdján. A jelenség valószínû magyarázata, hogy a hold belsejében folyékony víz is elõfordul. Ezzel az Enceladus az asztrobiológiai kutatások közvetlen célpontjai közé került.
A metán forrása a Titanon
Egy új modell szerint a Titan légkörében lévõ metán három nagy ciklusban jutott ki a hold belsejébõl. Ma a legutolsó idõszak lecsengését láthatjuk, amikor még szivárog ugyan a metán a légkörbe, de annyi már nincs belõle, hogy hatalmas tavakat, tengereket töltsön meg - ez megmagyarázza az egyes észlelések között mutatkozó látszólagos ellentmondást.
A legrészletesebb galaxiskép - a hét asztrofotója
A Hubble-ûrteleszkóppal elkészítették az eddigi legrészletesebb felvételt egy a Tejútrendszeren kívüli spirális galaxisról. Az M101 jelû csillagvárosban számos eddig ismeretlen égitestet sikerült azonosítani.
Új, egzotikus égitest-típus - a hét asztrofotója
A hét asztrofotója ezúttal egy neutroncsillagot ábrázoló fantáziarajz. Nemrég tizenegy olyan égitestre bukkantak, amelyek a neutroncsillagok új csoportját alkothatják. A felfedezés megmagyarázhatja, miért találunk kevés szupernóva-maradványban a robbanás után visszamaradt pulzárt.
Egy galaxis szikrázó spirálkarjai - a hét asztrofotója
Ezúttal az NGC 1309 jelû galaxis a hét asztrofotója. A képen a spirális galaxisok jellegzetes képzõdményei: az aktív csillagkeletkezési régiók és a fényelnyelõ csillagközi felhõk jól megfigyelhetõk a spirálkarokban.
A legrészletesebb felvétel az Orion-ködrõl - a hét asztrofotója
Az élénk csillagkeletkezésnek otthont adó Orion-ködöt, a Hubble-ûrtávcsõ összes detektorával egyszerre vizsgálták. Több eddig ismeretlen, halvány csillagot azonosítottak, és elõször figyeltek meg itt barna törpéket látható tartományban.
Egy törpecsillag apró bolygója - a hét asztrofotója
A hét asztrofotója ezúttal egy fantáziarajz egy nemrég felfedezett Naprendszeren kívüli bolygóról. Az új égitest viszonylag kis tömegû objektum, amely a Napnál ötször kisebb tömegû csillag körül kering.
A Titán légkörzésének titka
Elõször sikerült olyan számítógépes modellt készíteni, amely kielégítõen magyarázza a Szaturnusz Titan holdján megfigyelt felhõk keletkezési helyét.
Tóba dobott kavics az ûrben - a hét asztrofotója
Ezúttal a Kocsikerék galaxisról készült felvétel a hét asztrofotója. A képen két csillagváros közötti látványos kölcsönhatás eredménye látható, számtalan újonnan keletkezett csillag formájában.
Szétszakadó galaxis - a hét asztrofotója
Ezen a héten az Arp 188 galaxis a hét asztrofotója. A csillagvárosból egy látványos üstököscsóvára emlékeztetõ szerkezet nyúlik ki, amelyet egy vele kölcsönhatásba lépett társa hozott létre.
Szétszóródó fémek az ûrben - a hét asztrofotója
Ezen a héten a Cassiopeia-A jelû szupernóva-maradvány a hét asztrofotója. A kép a röntgenhullámhosszakon mutatja a forró és táguló felhõt, amely szétszórja a nehéz elemeket a csillagközi anyagba.
Rénszarvasok a Nap elõtt - a hét asztrofotója
A hét asztrofotója a Sacramento-csúcson felállított napobszervatórium kissé "átalakított" felvétele. A képen a Mikulás és a rénszarvasok vontatta szán húz látványos kondenzcsíkot a napkorong elõtt.
Közelkép a Rheáról - a hét asztrofotója
Néhány napja a Cassini-ûrszonda 500 km-re haladt el a Szaturnusz Rhea holdja mellett. Minden korábbinál jobb felbontású képein fõleg kráterek látszanak, emellett néhány tektonikus repedés is megfigyelhetõ a felszínen.
Gejzírek az Enceladuson - a hét asztrofotója
A Cassini-ûrszonda minden korábbinál izgalmasabb képeket készített a Szaturnusz Enceladus nevû holdjáról. Az új felvételeken egyértelmûen látható, hogy a hold felszínén lévõ, feltehetõleg vulkáni központokból vízmolekulák repülnek ki az ûrbe.