Különlegesség Baja határában

Talán kevesen tudják, hogy a növényvilág legfajgazdagabb családja, az orchideák nem csak a trópusokon fordulnak elő. Körülbelül 25 ezer fajuk él a Földön, és Európában is több száz faj fordul elő. Hazánkban közel 70 él belőlük, melyek közül néhány Baja környékén is megtalálható.

Újabb helyről került elő a szöcskeegér!

A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) az egyik legveszélyeztetettebb gerinces állatfajunk, ezért védelmére kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Az elmúlt másfél évtizedben - a 2006-os „újrafelfedezése" óta – intenzív kutatás folyik a faj megőrzése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében.

Rengeteg az üvegnek ütköző sérült, vagy elpusztult madár

Nagy felületű üvegfalak, de gyakran az otthoni ablakok alatt is találni elhullott vagy kábult madarakat. Ezek az állatok azért sérülnek meg, illetve pusztulnak el az esetek jelentős hányadában, mert az üvegnek ütközve súlyos agyrázkódást, nyakcsigolya- vagy koponyacsonttörést szenvednek, miközben teljes sebességgel csapódnak neki a kemény felületnek.

Autókat, ablakokat "támadó" madarak

Nem csak Magyarországon és Európában, de más kontinenseken is rendszeresen megfigyelnek − elsősorban tavaszonként − autók visszapillantó tükrét és szélvédőjét vagy házak, irodák ablaküvegét mániákusan csipkedő, kopogtató madarakat, melyek akár napokig visszatérve, órák hosszat támadják ezeket a mesterséges objektumokat. Ezekben az esetekben − függetlenül az érintett madarak csoportbeli hovatartozásától − nagyon sok a közös vonás, melyek egyben magyarázattal is szolgálnak a viselkedésre.

Aludt már lebegő sátorban? Eléggé meg tudja dobni a kempingezés élményét!

Valamiért sokkal vagányabbnak tűnik a levegőben aludni, persze nem mindenkinek, ezt azért aláírjuk. A függőágy sikere nem véletlen, és ha egy lakásban függő fotelt látunk, akkor tuti, hogy mindenki abba akar beleülni. Ad valami megnyugtató érzést a ringatózás, de van, hogy csak a másság vonzza az embert. A lebegő sátrak esetében a ringatózás nem jön szóba, mivel itt a lényeg az, hogy nagyon stabilan legyen rögzítve átmeneti menedékünk – hiszen gyakran, ahogy a cikkből is látni fogják, meglehetősen magasan feszülnek a fák közé ezek a különleges alvóhelyek.

Kezdődik a szalakóták költése

A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.

Különleges jövevény: Újra dalol egy kucsmás sármány Makó közelében

A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén az elmúlt évekhez hasonlóan idén májusban is felbukkant egy hazánkban rendkívül ritka kóborló madár, a kucsmás sármány. Mivel a Körös-Maros Nemzeti Park dolgozói napok óta hallják ugyanazon a területen a hím énekét, így jó esély van arra, hogy párjával fészket is rak Makó mellett.

Javában zajlik a költés a Maros-ártér gémtelepein

Megkezdődött a költési időszak a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén található gémtelepeken. Összesen 20 pár szürke gém, 17 pár nagy kócsag és 1 pár vörös gém kezdett költésbe.

Ha orchideákat szeretne látni, most érdemes Páhira látogatni

A Páhi-rétek jellegzetes természeti értékekkel bíró, mozaikos láp- és mocsárrétek, idős, magányos vadkörtefákkal és magyar kőris facsoportokkal. Igazi kincseket rejt a természetkedvelők és kirándulni vágyók számára, melyeket a Kolon-tavi Orchideák tanösvény mutat be, amely nyolc kilométeren át vezeti a látogatókat a Páhi-réteken és a Közös-erdő szélén.

Elindították a világ első műholdas korallzátony-figyelő rendszerét

Elindították a világ első műholdas korallzátony-figyelő rendszerét, amely élőben követi nyomon a korallok fehéredését - jelentette be az Arizonai Állami Egyetem.

Tengerparti vendég: kacagócsér bukkant fel a kardoskúti Fehér-tónál

Május elején két alkalommal is megfigyeltek kacagócsért a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tónál. Ez a tengerparti madár rendkívül ritkán látogat el a kontinens belsejébe.

Méhlegelőt és rovarhotelt minden kertbe!

Szakértők előrejelzései szerint 2050-re bolygónk lakossága meghaladja majd a 9 milliárd főt, a folyamatosan növekvő igények miatt pedig egyre több területet vonnak intenzív művelés alá. Többek között e hatások miatt a tenyésztett és vadon élő méhek állománya világszerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, miközben az Európában termesztett 264 haszonnövény 84 százalékát e rovarok porozzák be, és több mint 4000 olyan zöldségféle terem, amit a méheknek köszönhetünk.

Hazánkban és világszerte csökken a barátréce állomány

Az elmúlt évhez hasonlóan, idén 2021. március 12-én célzott bukóréce-szinkronszámlálást végeztek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vízimadár-vonulás szempontjából jelentősebb vizes élőhelyein. A területek leellenőrzése és a célzott számlálás célja a tavaszi vonulásban lévő barátrécék (Aythya ferina) és más, ilyenkor még telelésüket végző bukóréce-fajok állománybecslése volt. A szinkronszámolásban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata mellett más, a Hortobágyot kutató ornitológusok is részt vállaltak.

Már építik fészküket a nyár madarai, a sárgarigók

„Lement a nap a maga járásán, sárgarigó szól a Tisza partján..." ahogyan a közismert nóta is bizonyítja, a sárgarigó a magyar nép egyik kedves madara. Jellegzetes hangját a Körös-Maros Nemzeti Park tájain gyakran hallhatjuk.

A Hármas-Körös és a Tisza hullámterében is virágzik a nyári tőzike

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Hármas-Körös és a Tisza hullámtéri erdőiben is javában virágzik a nyári tőzike. Az állományokat a közelmúltban mérték fel Igazgatóság munkatársai.

Virágba borultak a padkás szikesek a dél-alföldi pusztákon

A Körös-Maros Nemzeti Park szikes pusztáit május elején színesre festették a sótűrő növények, amilyen például a kamilla, a sziki varjúháj vagy az erdélyi útifű.

Alagcsőben, mélyen a talajszint alatt fészkelő széncinege

A széncinegéről közismert, hogy a madárcsoport talán legváltozatosabb fészekhelyválasztású faja. Ennek újabb tanúbizonyságát adja az a pár, amelyik ültetett facsemete tövéhez beásott öntöző alagcsőben, mélyen a talaj szintje alatt neveli a fiókáit.

A hónap denevére: a csonkafülű denevér

Eredetileg barlangi faj volt, de napjainkban már csak szórványosan találunk földalatti szálláshelyeken szaporodó állományokat; többségük barlangokra emlékeztető meleg és zavartalan padlásokon talál menedéket. Telelni azonban most is barlangokba, bányákba vonul.

Mentett sünöket engedtenk szabadon a Tőserdőben

Tíz sünt engedtek szabadon a Tőserdőben, melyek a telet a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjában töltötték.

Rejtőzködő ritkaságok a Felső-Kiskunságban

Visszaérkeztek afrikai telelőhelyeikről és revírfoglalásba kezdtek az ugartyúkok a felső-kiskunsági élőhelyeiken. A talajon fészkelő faj ma már jórészt agrárkörnyezetben költ, így hiába a kiváló rejtőszín, a tojásokat és a fiókákat nagymértékben veszélyeztetik a tavaszi mezőgazdasági munkák.

Olasz gyűrűs széki lile a Kiskunságban

Dunatetétlen határában egy Olaszországban meggyűrűzött széki lilét sikerült megfigyelni, amely már fiókát is nevel. A széki lile országos állománya még a 10 párt sem éri el. Gyakorlatilag már csak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén költ rendszeresen, a Fertő-tónál ritkán, alkalmi fészkelései figyelhetők meg.

Oroszország betiltja a bálnák és delfinek kereskedelmi célú vadászatát

Oroszország betiltja a bálnák és delfinek kereskedelmi célú vadászatát - jelentette be Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök.

Elindult a másodköltési időszak - napkeltekor ismét felhangzik a "hajnali madárének"

A világ számos életközösségében, a trópusok mellett a mérsékelt övben, hazánkban is megfigyelhető az állatvilág egyik legelképesztőbb hangkavalkádja, melynek a kutatók külön nevet is adtak. A hajnali éneklés (dawn chorus) a napkeltét megelőző időszakban kezdődik és világosodásig tart. Magyarországon különösen szerencsések vagyunk, mivel a településeinken is gazdag madárvilágnak köszönhetően az elkövetkező reggeleken akár a fővárosban is részünk lehet az élményben.

Új erdőrezervátum a Pilisi Parkerdőben

Földünk ökológiai jövője szempontjából kulcsfontosságúak az erdők, ezt ma már talán a legtöbben tudják. Azt azonban kevesebben, hogy az erdők fennmaradása, jövője szempontjából mi a szerepük az úgynevezett erdőrezervátumoknak, amelyek sorát a Pilisi Parkerdőben egy újabb gyarapítja.

Bongóbébi született a varsói állatkertben

Egy olyan afrikai antilop született a varsói állatkertben, amelyből mindössze 70-80 felnőtt példány él vadon.

Ma milyen madárhangokat rögzítene Bartók Béla?

A természet a világ legnagyobb koncertterme - ezt Bartók Béla is jól tudta, aki madárdalokat használt 3. zongoraversenyének komponálásánál. A WWF Magyarország legújabb kisfilmje ezekkel a dallamokkal hívja fel a figyelmet az erdők megóvásának fontosságára. 2021. március 25-én volt a zeneszerző születésének 140. évfordulója.

Véget ért a békamentő szezon

Múlt héten végéhez ért a békamentés Komárom-Esztergom megyében. A Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület összesen a 3 fő helyszínen 4803 példány kétéltűt mentett!

Soha sem észleltek még ilyen közel a fővároshoz vadon élő medvét

Az utóbbi években egyre többször figyeltek meg barnamedvéket, elsősorban az Északi-középhegységben, főleg a Bükk vidékén. Úgy tűnik, hogy a legnagyobb testű európai ragadozó több mint másfél évszázad után ismét birtokába veszi az észak-magyarországi hegyvidék sűrű erdőkkel borított területeit. A közelmúltban már a Börzsöny vadonjában is felbukkantak, most hétvégén pedig a Budapesttől alig 30 kilométeres távolságra fekvő Diósjenő határában akadtak egy termetes példány nyomára.

Így segíthetünk a madaraknak fészket rakni

Ne dobjuk ki a hajat, a megfésült kutya, macska szőrét,tegyük ki a madaraknak, mert jó fészekanyag. 

Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot

Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot. Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleit vizsgálva jutottak erre a következtetésre.

Baglyok nagy számú közúti pusztulása

Jász-Nagykun-Szolnok megyében az intenzív közúti forgalom miatt évente elpusztult védett állatfajokról a Természetvédelmi Őrszolgálat évek óta rögzíti az elütési adatokat. Ez alapján ismert volt a tény, hogy a nappali ragadozómadárfajok mellett igen nagy számban pusztulnak el baglyok is, elsősorban a 4-es számú főúton.

Az eurázsiai hód megjelenése a Hortobágyi-halastavi bemutatóterületen

A közelmúltban eurázsiai hód (Castor fiber) jelenlétére, megtelepedésére utaló nyomokat találtak a Hortobágyi-halastavi bemutatóterület Máta pusztával határos, keleti gátja mentén, de az említett helytől 1600-1800 méter távolságra eső pontokon is.

Kihalófélben vannak az elefántok Elefántcsontparton

Az elefántok, Elefántcsontpart emblematikus állatai kihalófélben vannak a nyugat-afrikai országban.

A hónap denevére: a rőt koraidenevér

Hazánkban az emberek ezt a denevérfajt észlelik a leggyakrabban. Gyakran látható, hiszen nevének megfelelően korán, általában már világosban vadászatra indul és gyakran hallatja a mi fülünkkel is jól érzékelhető hangját.

Patagónia erdőit fenyegetik a térségbe telepített hódok

A Tűzföld chilei részén elterülő Karukinka nemzeti park ősi tölgyerdőket rejt, amelyeket sikerült megmenteni a fakitermelők láncfűrészeitől, ám a Patagóniába 75 éve betelepített hódok új fenyegetést jelentenek a faóriásokra.

Mesterségesen tenyésztett kínai aligátorokat engednek szabadon

Mesterségesen tenyésztett jangcei, vagyis kínai aligátorok 530 egyedét engedik szabadon májusban Kínában.

A világ összes óceánjára kiterjesztik a robotmonitoros vizsgálatot

Miután éveken át tanulmányozták a Déli-óceán jeges vizét úszó robotmonitorokkal, a tudósok a világ minden óceánján alkalmazni kezdik őket.

Dobozközösség mellé áll a Viasat Nature a Föld napján

Több mint 50 éve ünnepeljük a Föld napját, az idei figyelemfelhívás pedig a bolygó újratöltésére és helyreállítására irányul. A világ szinte minden pontján kezdeményezések ezrei indulnak a téma keretében, hogy tudatosítsák: csak egy Földünk van! Hazánk természetcsatornája, a Viasat Nature idevágó ismeretterjesztő műsorai mellett idén a Felelős Gasztrohős Alapítvány vezetői által életre hívott RAKUN Dobozközösséggel szövetkezett újrahasználható éttermi elviteles edények népszerűsítésére.

Milyen lesz Buda egyik utolsó vizes élőhelye? Most a lakosok is beleszólhatnak

ENSZ: fogytán az idő a klímaváltozás "katasztrofális" hatásainak megelőzésére

Fogytán az idő az éghajlatváltozás "katasztrofális" hatásainak megelőzésére, 2021-nek a cselekvés évének kell lennie - figyelmeztetett hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár, néhány nappal az amerikai kezdeményezésű klíma-csúcstalálkozó előtt.

A kétéltűek védelmében

A klímaváltozás az egyik legjelentősebb hatás napjainkban, ami a természeti rendszerek működését befolyásolja. Az utóbbi évtizedek és évek történései – klimatikus változások, jelentős szárazodások, hőhullámok, erdei kisvizes élőhelyek megszűnése, új betegségek megjelenése – miatt a természetvédelemnek aktív beavatkozásokat kell tennie ezek hatásainak mérséklése érdekében.

Az erdők sápadt hölgye

Könnyen elképzelhető, hogy kirándulásaink során a turista ösvény mentén kísért minket, vagy többször is elénk került és mi mégsem vettük észre...

Rekonstruálták az óceánok hőmérsékletének 700 ezer éves változásait

Rekonstruálták az óceánoknak az elmúlt 700 ezer évben történt hőmérsékleti változásait a Berni Egyetem klímakutatói. Eszerint az utolsó hét jégkorszakban a hőmérséklet három Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti, referenciaként használt érték fölé.

A zajszennyezés hosszú távon kockázatos a fák számára

A zajszennyezés hosszú távú kockázatot jelent a fák és más növények számára, a hatás pedig a zajforrás megszüntetése után is fennmaradhat - derül ki egy amerikai kutatásból.

Mit csinál a mókus télen?

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felnémeti központi épületének környékén az ott dolgozók naponta is összefuthatnak a kertben két, sötétbarnás bundájú mókussal. Joggal merülhet fel a kérdés: mégis mit csinálnak a mókusok télen; hibernációs álomba szenderülnek, de akkor miért láthatjuk őket mégis a hóban ugrándozva, faágakon egyensúlyozva? Esetleg végig ébren vannak ezekben a zimankós hónapokban, de akkor mit esznek télvíz idején?

Az idei évben az ellenőrzések során két ritka énekesmadárral is találkoztak a Bükki Nemzeti Parkban

A Mátra vulkanikus tömbjében több helyen is találkozhatunk kisebb-nagyobb, természetes úton létrejött sziklafallal, melyek egészen speciális élőhelyek.

A koronavírusról neveztek el egy újonnan felfedezett légyfajt koszovói kutatók

koronavírusról neveztek el egy újonnan felfedezett légyfajt koszovói kutatók.

Az alacsony oxigénkoncentráció okozta a delfinek és halak pusztulását Ghána partjainál

Az alacsony oxigénkoncentráció okozta azoknak a delfineknek és különböző halfajoknak a pusztulását, amelyeknek a tetemeit tíz napja vetette a tengerpartra a víz Ghána különböző részein - közölték helyi tudósok.

Ritka zsiráfokat menekítettek ki egy "süllyedő" szigetről Kenyában

A ritka Rothschild-zsiráf kilenc példányát menekítették ki hajón egy elárasztás fenyegette szigetről a kenyai Baringo-tóban.

Hajók által elgázolt bálnák tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben

Szokatlanul sok, kilenc nap alatt négy szürkebálna tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben, közülük kettőt hajó gázolt el.

Hat év alatt 107-tel nőtt az indiai orrszarvúak száma Nepálban

Noha sok állat elpusztult, hat év alatt 107 egyeddel szaporodott az orrszarvúállomány Nepálban - ismertette az országban tartott hatodik orrszarvúszámlálás eredményét a helyi nemzeti parki és vadvédelmi hatóság.

Így mentik meg a világ legnagyobb magvú, matuzsálemi korig élő növényét

A Lodoicea vagy coco de mer, magyar nevén tengerikókusz endemikus, azaz bennszülött, helyben élő és termő növényfaj a Seychelle-szigeteken. A botanikai ritkaságot a kihalás fenyegeti, de úgy tűnik, van remény, mert a helyiek összefogtak a megmentésére.

Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni.

Három árva orángutánkölyköt mentettek meg Borneó szigetén

Egyre gyakrabban kerülnek veszélybe az orángutánbébik Borneó szigetén. A Borneói Orángutánmentő Alapítvány (BOSF) közlése szerint február közepe óta három 6-10 hónapos állatot kellett megmenteni, amelyek anyját valószínűleg megölték.

Békamentés a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál

Március utolsó hétvégéjén érkezett melegebb időjárás és a várva várt eső hatására a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál megindult a barna varangyok tömeges vonulása a szomszédos erdőből a szaporodóhelyüket jelentő kis tó felé.

Énekel a kékbegy a Kis-Balatonon

Megérkezett a Kis-Balaton területére hazánk egyik legszebb nádi énekesmadara, a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó kékbegy (Luscinia svecica).

Veszélyes, ha ide fészkelnek a partifecskék, így védekezhetünk

A potenciálisan veszélyes földfalak ponyvás letakarását ajánlja az építővállalatok és vállalkozások, a lakosság, valamint önkormányzatok figyelmébe a Magyar Madártani Egyesület (MME) azért, hogy ezeken a helyeken ne tudjanak fészket rakni a partifecskék.

Ki fog halni az emberiség? Sir David Attenborough válaszolt

A híres természettudós, Sir David Attenborough válaszol egy négyéves kisfiú kérdésére, miszerint kihal-e az emberiség, mint ahogy a dinoszauruszok is.

Lencsevégre kapták a világ legritkább nagymacskáját Oroszországban

A márciusi tél után beindult a túzokdürgés a Kiskunságban

A hideg, havas márciusi időjárás következtében kicsit késve kezdtek násztáncba a túzokkakasok a felső-kiskunsági pusztákon, de már látványos vetélkedés folyik a dürgőhelyeken.

Összefogás a klímaváltozásnak ellenálló erdőkért

Közép- és Kelet-Európa erdei fontos természeti erőforrások. Jelentőségük a közeljövőben tovább nő majd, nem csak a faanyag iránti növekvő igények miatt, hanem az általuk nyújtott egyre népszerűbb egészségügyi és jóléti szolgáltatások miatt is. Az erdők által biztosított nyersanyagok, az élhető és védelmező környezet azonban egyre inkább veszélybe kerül a klímaváltozás miatt.

Miért nincs annyi rovarmaradvány a szélvédőkön, mint azelőtt?

Itt a tavasz és hamarosan fűnyírók zajától lesz hangos minden falu és kertvárosi övezet.

Délszaki kaktuszok bukkantak fel Magyarországon

Őshonos növény- és állatfajainkat az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása mellett az intenzíven terjedő idegenhonos fajok, az úgynevezett özönfajok is veszélyeztetik. Most már kaktuszok is fenyegetik a hazai növényvilágot. Februárban Kéleshalom és Tázlár környékén távolították el állományaikat a Kiskunsági Nemzeti Park dolgozói.

Folytatódik az "Elefánt suttogó" csordájának különleges története

Janurában elpusztult az afrikai Thula Thula rezervátum vezér elfántja, Frankie. Frankie jó, erős és bölcs vezető volt.

Denevérek visszatelepítése Sződligeten

Több szempontból is rendkívüli denevérkolóniának ad otthont a Sződligeti Nagyboldogasszony-templom tornyának kupolabelseje.

Egyetlen Dunánk van, ezért kötelességünk megóvni

Hová tűntek a világ halfajokban bővelkedő folyói és halak százezrei? A folyóvizekkel és azok természeti állapotával foglalkozó 16 szervezet friss tanulmánya szerint a folyókban élő halfajok egyre nagyobb veszélyben vannak. Legnagyobb folyónk, a Duna medrében és partján is olyan beavatkozások tervezése zajlik, amelyek számos kockázatot rejtenek magukban. Pedig a Duna élővilága a társadalom számára olyan értéket képvisel, amelynek megóvása mindenki érdeke.

Hiedelmek és érdekességek a denevérekről

A denevérekről titokzatos éjszakai életük miatt sok tévhit alakult ki. Sokak képzeletében a denevérek vért szívó vámpírok vagy az emberek hajába kapaszkodó lények. A közhiedelemmel ellentétben a hazai fajok rovartáplálkozásúak és kiváló tájékozódásuknak köszönhetően kikerülik az ember fejét, így szinte soha nem gabalyodnak bele senkinek a hajába.

A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak

Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-al (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megállítása, megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat.

Jelentősen visszaveti a természetvédelmi erőfeszítéseket a világjárvány

Világszerte jelentősen visszaveti a természetvédelmi erőfeszítéseket a koronavírus-járvány - állapították meg a kutatók.

Rekordszámú floridai manátusz pusztult el

Aggasztó számú, több mint 400 floridai manátusz pusztult el 2021 első két hónapjában, több mint háromszor annyi, mint az elmúlt öt év azonos időszakában.

Visszatért a természetbe a három megmentett vadmacska

Visszatért a természetbe három megmentett vadmacska, amelyeket múlt tavasszal kölyökként találtak - közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert csütörtökön az MTI-vel.

Ma már nemcsak enni lehet a növényalapú élelmiszereket, hanem hordani is!

Magyarország természeti csodái: a szikes tavak

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vizsgálata bebizonyította, hogy az élőhelyek helyreállítása a helyszín valamennyi lakójára hatással van, nem csak a megcélzott közösségekre. A járulékos hatás lehet pozitív,de negatív is, ezért fontos már a tervezéskor figyelembe venni ezt a szempontot. A Balmazújváros melletti Nagy-szik rehabilitációja például nemcsak a madarak életkörülményein javított, de lényegesen megváltoztatta a nagyobb vízi gerinctelenek életét is, így rendkívül sikeresnek mondható a hazai szikesek természeti értékének megóvását célzó projekt.

Egy apró pók akadályozza Anglia legnagyobb tematikus parkjának megépítését

Hamarosan kiderül, mennyi erdei fülesbagoly él Magyarországon

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is meghirdeti az erdei fülesbaglyok telelőhelyeinek országos felmérését. A lakosság bevonásával tartott akció január 29-től február 1-ig tart.

A skótok most elmondhatják a véleményüket a hiúzokról

Megmentették a kihalástól az európai bölényt

Csodálatos hírek érkeztek a kihívásokkal teli és zűrzavaros év közepette: az európai bölényeket az Európában folyó természetvédelmi munkák révén már nem tekinthetjük többé veszélyeztetett fajnak. Románia azon kevés országok közé tartozik, ahol ezek a fenséges állatok még a vadonban barangolnak. A vadonba való visszahelyezésük még az 1950-es években kezdődött.

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról tárgyaltak

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról tárgyaltak a világ vezetői hétfőn Párizsban, a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozón.

Törpe zsiráfokat találtak Afrikában

Az utóbbi években két törpe zsiráfot is találtak kutatók, az egyiket Namíbiában, a másikat Ugandában. A jelenségről tanulmányban számoltak be, nem titkolva meglepetésüket.

Kevesebb áldozata volt tavaly az emberek és elefántok közötti konfliktusnak Srí Lankán

Csökkent az emberekkel való konfliktusban elpusztult elefántok száma tavaly Srí Lankán, ahol 2019-ben több elefántot öltek meg emberek, mint a világ bármely más országában.

Egyre csökken a disznódelfinek száma az Északi-tengerben

Egyre csökken a disznódelfinek száma az Északi-tenger németországi részén, 2002 és 2019 között a populáció évente átlagosan 1,8 százalékkal csökkent.

Visszaszorulóban van az orrszarvúk és elefántok orvvadászata Namíbiában

Visszaszorulóban van az orrszarvúk és elefántok orvvadászata Namíbiában a szigorúbb ellenőrzés és a bírságok összegének emelése miatt - jelentette be csütörtökön a namíbiai kormány.

Bagolylesők

Hazánk leggyakoribb és legismertebb bagolyfaja az erdei fülesbagoly (Asio otus), mely a 2020-as évben elnyerte az év madara címet! Az erdei fülesbaglyok sajátos viselkedése, hogy telente csoportosan keresik fel települések és városi parkok facsoportjait. Ezen telelőhelyek ismerete rengeteg hasznos információval szolgál mind a telelőállomány mérete, mind a madárvédelem szempontjából.

A nagy amerikai folyók csaknem egyharmadának változott a színe

Az Egyesült Államokban lévő nagy folyók nagyjából egyharmadának változott a színe az elmúlt csaknem három évtizedben - állapították meg amerikai kutatók, akik a Geophysical Research Letters című folyóiratban ismertették eredményeiket.

Ritkán látott madárvendég jelent meg a Balatonnál

Bár eredetileg Észak-Amerika tundráin és füves pusztáin költ, az ember természetátalakító tevékenységének köszönhetően déli irányba terjed az a madár, amit tavaly december közepén a Balatonnál fogtak be a természetvédelmi szakemberek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park tájékoztatása szerint az állat szelíd, láthatóan emberhez szokott viselkedése elárulta, hogy valószínűleg egy "szökevénnyel" állnak szemben.

Tíz évig tilos a halászat Ázsia leghosszabb folyamán

Egy évtizedes halászati tilalom lépett életbe az Ázsia leghosszabb folyójának számító Jangce főbb vizein pénteken.

Elpusztult a világ egyik legritkább madara

Elpusztult Manukura, az új-zélandi fehér kivi, a világ egyik legritkább madara - írta meg hétfőn a The Guardian.

8+1 bolygómntő gyorstipp a mindennapokra

Környezettudatosan élni ma már nem trendiség, hanem kötelesség. A gazdaságos és fenntartható tényezők mellett azonban olykor nem egyértelmű, melyik választás a zöldebb megoldás. Georgina Wilson-Powell brit újságíró 12 éve kutatja a környezetkímélő élet gyakorlatias részleteit, hogy az otthonokban, munkahelyeken, illetve a hétköznapokban felmerülő kérdésekre okos, megalapozott és kiegyensúlyozott választ adjon. Hazánkban is megjelent könyve, amelyet tudatos embereknek szán az élhető, de fenntarthatóbb mindennapokhoz, 143 dilemmára ad megfejtést. Íme 8 ökotipp a Tényleg zöld? -ből szemezgetve, plusz 1 karácsonyi tanáccsal megspékelve.

Példaértékűnek szánt tengeri rezervátumot hoztak létre Elefántcsontpart partjainál

Egész Nyugat-Afrika számára mintául szolgál Elefántcsontpart első védett tengeri területe, amelyet hivatalosan hétfőn hoztak létre az ott élő cápáknak és teknősöknek a túlzott lehalászástól való védelmére.

Futballoztak az összegömbölyödött sünnel, börtönre ítélték őket

Közismert, hogy a sünök labdává gömbölyödnek, ha veszély fenyegeti őket. Ez általában jó taktika a ragadozók ellen, de sajnos a kegyetlen emberektől nem véd.

Harminceggyel nőtt a kihalt fajok száma az IUCN frissített vöröslistáján

Harminceggyel nőtt a kihalt fajok száma a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint, amely csütörtökön hozta nyilvánosságra a veszélyeztetett állatokat osztályozó friss vöröslistáját a svájci Glandban.

Megzavarják a flamingók fejlődését a folyótorkolatokban felhalmozódó káros anyagok

A folyótorkolatokban felhalmozódó nehézfémek és nyomelemek megzavarják a fiatal flamingók fejlődését.

Először fedeztek fel mikroműanyagot emberi méhlepényben

Első alkalommal mutattak ki mikroműanyagot emberi méhlepényben olasz kutatók.

Új remény az éghajlatváltozást megsínylő korallzátonyok számára

Helyi intézkedésekkel is segíthető a korallfehéredés sújtotta virágállatok regenerálódása és fennmaradása - állapították meg a kanadai Victoria Egyetem biológusai, akiknek felfedezése új reményt jelent az éghajlatváltozás hatásait megsínylő korallzátonyok számára.

Mi történik a madarainkkal télen?!

Azt a legtöbben tudják, hogy a madarak tavasszal fészket raknak és költenek. De mégis sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy télen vajon mit csinálnak? Mi történik velük?

Fontosak számunkra a madarak!

2020 márciusában egy mindenkit érintő újabb időszámítás kezdődött. Az élet új fordulatot vett, minden egy kicsit lelassult, átalakult. A kezdeti sokk után talán kicsit több idő jutott elgondolkodni az élet fontos dolgain, együtt lenni a szeretteinkkel és azzal, illetve azokkal foglalkozni, amik és amelyek igazán számítanak.

Ezekből a hulladékfajtákból találták a legtöbbet idén ősszel az erdőkben

Téli madáretetés helyesen

Az elmúlt évszázadban kialakult gyakorlat szerint a madáretetés a fagyos, havas, ónos esős időszak, tehát a késő ősztől kora tavaszig tartó hónapok madárvédelmi tevékenysége. Hazánkban szerencsére nincs szükség az egész éves etetés gyakorlatának bevezetésére, ezért a költési időszak márciusi kezdetével fejezzük be a kert madarainak etetését. Ennek nemcsak elvi, de madárvédelmi oka is van.

Az óceán mókás akrobatája, a tengeri vidra - videóval

Nem csak tündéri az alvástechnikájuk, de igen gondos szülőknek is számítanak a tengeri vidrák.

A természetes környezetben kialakított szőlőbirtokokat kevésbé támadják meg kártevők

A természetes környezetben kialakított szőlőbirtokokon kevesebb a kártevő, ezért kevesebb növényvédőszerre van szükségük - állapította meg egy, a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien - Boku) részvételével zajló nemzetközi kutatás.