Szent László
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Árpád-ház
- Szent István
- Honfoglalás
- államalapítás
- középkor
- legfrissebb
- legrégebbi
Tudja-e, miért lett augusztus 20. Szent István ünnepe?
Augusztus 20.-a a keresztény államalapítás, illetve Szent István és a kenyér ünnepe a legrégebbi magyar nemzeti ünnep. A középkori magyar királyság és államiság megalapítója 1038. augusztus 15-én hunyt el, és csak több mint hatszáz évvel később avatták hivatalosan is, a kánonjog szabályai szerint szentté, Buda 1686. szeptember 2-i bevétele után. Hogy akkor mégis miért augusztus 20. Szent István napja? Ennek jártunk utána.
Kásler Miklós szerint Szent László volt az egyik legnagyobb magyar
Az emberi erőforrások minisztere hétfőn Nagyváradon, a Szent László Napok nyitórendezvényén elmondta, hogy Szent László az egyik legnagyobb magyar államférfi volt.
Az aranyozott ébenfa báni jogarra is szert tett Zrínyi Miklós
Nyaranta több százezer honfitársunk indul a horvát tengerpart felé, és többségük talán nem is sejti, hogy több mint nyolcszáz éven át milyen szorosan összefonódott a magyarok és a horvátok történelme. A közös múlt szorosan összekovácsolt bennünket, és ezt erősítették azok a hősök, köztük a Kőszeget védő Jurisics Miklós, az erdélyi fejedelemség alapjait letevő Utyeszenics György váradi püspök, akit mi csak Fráter Györgyként ismerünk,vagy éppen az egyházi és világi vonalon is jól mozgó Draskovicsok, kiket mindkét nemzet magáénak érzett. E sorba tartoznak a Kárpát-medence szerte tisztelt Zrínyiek, akik bár a középkori Horvát Királyság ...
- címkék:
- Fráter György
- draskovics
- Draskovics János
- Wesselényi Ferenc
- Josip Jellasics
- Könyves Kálmán
- Zrínyi Miklós
- Zrinjski Mostar
- Szent László
- Szulejmán
- I. Ferdinánd
- Jurisics Miklós
- Utyeszenics György
- horvát-magyar kiegyezés
- Szent Korona
- Nádor
- Magyar Királyság
- horvát bán
- Horvát-Szlavón Királyság
- Címkefelhő »
Tudja-e, melyik a legépebben fennmaradt hazai földvárunk?
Szabolcsban található a legépebb állapotban fennmaradt a honfoglaló magyarok által épített földvár Magyarországon. Ez a kiemelkedő jelentőségű történelmi emlék több szempontból is egyedülálló.
A lovagkirály öröksége, ahol múlt és jelen találkozik
A Balatontól 26 kilométerre délre fekvő Somogyvár különleges hely. Itt található a Szent László király által több mint 900 éve alapított bencés monostor romjainak szomszédságában kialakított nemzeti emlékhely és látogatóközpont, amelyet 2015-ben adtak át. A rom önmagában is lenyűgöző, de a környezet, a park, az erdei út és a kilátó páratlan élményt nyújt. Ez az a hely, ahol a múlt és a jelen találkozik - órákig sétáltunk a romok között, amely a több százéves múltba repített vissza, aztán a látogatóközpontban modern, interaktív kiállításon nézhettük meg a különleges leleteket.
A hegy is kettéhasadt a szent király imájától
Kilencszázhuszonöt éve, 1095. július 29-én halt meg I. László Árpád-házi király. Az 1192-ben szentté avatott László alatt élte első fénykorát a középkori magyar királyság.
A lovagkirály avatta szentté államalapító elődjét, Istvánt
1083. augusztus 20-án I. (Szent) László magyar király, VII. Gergely pápa engedélyével váratlan fordulatokban is bővelkedő hosszas előkészületek után, a főpapok és az udvari méltóságok jelenlétében, személyesen helyezte a székesfehérvári bazilika oltárára azt az ezüstládát, amely az államalapító király, István ereklyéit rejtette. A korabeli egyházi szokásjog szerint e ceremóniával Istvánt a keresztény egyház szentjévé avatták. Az államalapító szent király máig tartó kultusza azonban csak egy évszázaddal később, a 12. század végétől vált általánossá. Húsz éve, 2000. augusztus 20-án I. Bertalan konstantinápolyi pátriárka bejelentette, ...
Hétszázhúsz éve halt ki az Árpád-ház
A sokra hivatott III. András király, aki lerakta a magyar történelem 14. századi aranykorához vezető modern rendi társadalom alapjait, 1301. január 14-én, 36 éves korában váratlanul meghalt. III. András halálával a Magyar Királyságot erős európai nagyhatalommá tett Árpád-ház csaknem 450 évig fennálló uralma is véget ért. A középkori magyar történelem legjelentősebb uralkodócsaládjának nevéhez fűződik a honfoglalás, és a magyar államiság megteremtése. Az Árpád-dinasztia idején Magyarország félnomád törzsszövetségből a korabeli Európa egyik legerősebb és legbefolyásosabb állama lett, amelynek súlyát jól szemlélteti, hogy az összes eurrópai ...
- címkék:
- III. Béla
- Orseolo Péter
- Könyves Kálmán
- Szent István
- Anonymus
- Szent László
- IV. Béla
- III. András
- árpád-házi királyok
- primogenitúra
- magyar törzsszövetség
- Géza nagyfejedelem
- Koppány lázadása
- szeniorátus
- magyar középkor
- Árpád-ház
- Honfoglalás
- Dinasztia
- Árpád nagyfejedelem
- államalapítás
- tatárjárás
- Árpád-ház kihalása
- Címkefelhő »
A magyar király, aki hétévesen egész életére elvesztette a látását
Nyolcszáznyolcvan éve, 1141. február 13-án halt meg II. (Vak) Béla Árpád-házi magyar király. A hétévesen megvakított uralkodó a kormányzásban és szinte minden döntésében feleségére, a határozott és erős akaratú Ilonára támaszkodott. Vélhetőleg az ő bíztatására hívta össze még 1131-ben az aradi országgyűlést, ahol véres bosszút állt azokon, akiket bűnösnek vélt megvakításában. A krónika szerint a királyné által feltüzelt nép 68 főurat gyilkolt le, birtokukat pedig elkobozták. Béla a véres leszámolások után azonban sikeres bel- és külpolitikába kezdett.
Abasár feltárása tovább folytatódik
Végéhez közeledik az a kutatás, melynek célja, hogy kiderítse mi található Abasáron az úgynevezett „lila-ház" alatt, ahol az 1950-es években Dér József házépítés közben megtalálni vélte Aba Sámuel sírját - tájékoztat a feltárásról a Magyarságkutató Intézet honlapján Makoldi Miklós feltárásvezető régész,a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpont igazgatója.
- címkék:
- Imre herceg
- Vazul
- III. Henrik német-római császár
- I. Béla
- I. István
- Szent István
- Szent László
- I. András
- Géza fejedelem
- Abasár
- Bizánc
- ménfői csata
- Német-Római Birodalom
- abasári kolostor
- Árpád-ház
- kereszténység
- Bizánci Birodalom
- Aba Sámuel
- bencések
- Magyar Fejedelemség
- Német-római Császárság
- Magyarságkutató Intézet
- Címkefelhő »