Javaslatcsomag készült a szakképzés megújításához

Komplex javaslatcsomagot dolgozott ki a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a szakképzés megújításához, a tudásalapú innovatív gazdaság szakképzésének stratégiájához - mondta Futó Péter, a szervezet elnöke sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

Előbb-utóbb bajban lesz a hazai műanyagipar

A Magyar Műanyagipari Szövetség szerint iparágukban különösen aggasztó a helyzet a munkaerő utánpótlásával kapcsolatban.

A fiatalok 83 százaléka alkalmazott lenne a diploma után

A magyar egyetemisták, főiskolások mindössze 6 százaléka gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, 35 százalékuk úgy véli, akkorra már saját vállalkozását vezeti.

Még 1,8 milliós fizetéssel is vadászni kell az informatikusokat

Elkészült a korábban belengetett informatikai ösztöndíj részletes terve, amelyet hamarosan, de legkésőbb szeptemberben vezetnek be a felsőoktatásban. Ezen kívül három egyetemen új informatikai üzemmérnök szak indul, aminek a képzési ideje két gyakorlati tanulmányi évből, majd egy vállalati gyakorlati évből áll.

Átalakítaná a szakképzést a kamara

A folyamatos és egyre égetőbb munkaerőhiány enyhítésére komoly kormányzati intézkedésre van szükség a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint. Az MKIK szerint át kell alakítani a szak- és felnőttképzést úgy, hogy a folyamatosan változó igényeknek megfelelő legyen. A régiók fejlesztési terveit figyelembe véve kell pályakövetési rendszert alkotni, és fontos lenne integrált adatbázisok működése is – derítette ki a Portfólió.

A munkaadókkal kell tárgyalni a szakképzésről

A szakképzés tartalmi átalakításában az állam és a kamara mellett a munkaadói szakmai szövetségeknek is nagy szerepet kell kapniuk - mondta Gablini Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke egy szakmai rendezvényen.

Nagy karrier várhat a szakmát tanuló diákokra

Szeptember óta új szakképzési rendszerben tanulnak a középiskolás diákok – így ha végeznek, a tanulók több mint fele szakmával is rendelkezik majd, nem csak érettségivel. Eddig a középfokon végzett diákok mindössze egyötöde szerzett szakmát is, így viszont nehezebb volt elhelyezkedniük, munkát vállalniuk azoknak a fiataloknak, akik nem tanultak tovább. Ráadásul ma már egyre több szakmában óriási a munkaerőhiány, ezért is volt fontos a szakképzés átalakítása. Alig indult el az új rendszer, máris tovább fejlesztik – erről, és az eddigi tapasztalatokról beszélgettünk Odrobina Lászlóval, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárával. 

Bírálják a szakképzés átalakítását a Liberálisok

A Magyar Liberális Párt szerint minden ötödik magyar fiatalt veszélybe sodor a szakképzés átalakítása, mivel a szakgimnáziumokban és szakiskolákban tanulók nem kapnak olyan ismereteket, amelyekkel stabilan boldogulhatnának későbbi életükben.

Nincs munkaerőhiány Magyarországon

Jelenleg nincs általános munkaerőhiány Magyarországon, és a szakképzési rendszer átalakításával azt kívánják elérni, hogy a jövőben se legyen, - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.

Egy kisvállalkozás vezetése is tanulható

Kis- és középvállalkozások ügyvezetője elnevezéssel indul szakképzés a nemzetgazdasági tárca által irányított szakképzési központokban - közölte pénteki számában a Magyar Hírlap.

Ötvenötezer férőhely maradt a szakképző intézményekben

Az ősszel induló tanévben ötvenötezer férőhely maradt üresen, a szakgimnáziumok férőhelyeinek 56,3 százalékát sikerült betölteni, míg a szakközépiskoláknál 38,8 százalék ez az arány - írja a Magyar Nemzet az Oktatási Hivatal adatai alapján.

Átvágják a gordiuszi csomót a szakképzésben

A kormány a szakképzés átalakításával akarja simábbá tenni az átmenetet a szak- és a felsőoktatás között, hogy a tanulók számára a szakképzés ne legyen zsákutca.

Szeptembertől megváltozik a középfokú szakképzés

Eddig a középfokon végzett diákok mindössze egy ötöde szerzett szakmát is, a többiek csupán érettségit. Ezen szeretne változtatni a Nemzetgazdasági Minisztérium, ezért alakította át a szakképzési oktatási rendszert. Ha feláll az új rendszer, a középfokon végzett tanulók több mint fele szakmával is rendelkezik majd, nem csak érettségivel. Arról, hogy milyen változások lesznek ősztől a középfokú oktatásban, dr. Odrobina László helyettes államtitkárral beszélgettünk.

Jó fizetés és gyors elhelyezkedés - érdemes lesz matekozni!

Hamis sztereotípiák, aggodalmak a középiskolában megszerzett matematikatudás használhatóságával kapcsolatban, a lányok távolmaradása – többek között ezekre az okokra vezethető vissza, hogy jóval kevesebb informatikus kerül ki a hazai felsőoktatásból, mint amennyit a piac fel tudna venni. Több tízezer szakember hiányzik a magyar informatikai szektorból, pedig az elhelyezkedési lehetőségek most minden korábbinál kedvezőbbek a frissen végzettek számára.

23 ezer jelentkezőből csak 6 ezren vehetnek részt állami sofőrképzésen

Már 23 ezren jelentkeztek az állami finanszírozású, ingyenes gépjárművezetői képzésre. Közülük csak hatezren kapnak lehetőséget a tanfolyam elvégzésére és elhelyezkedésre.

Két OKJ-s szakmát is támogat az állam

Egy helyett két OKJ-s végzettség megszerzését is támogatja a következő tanévtől az állam, de ez csak a tanfolyamok felére vonatkozik.

Varga Mihály a szakképzett munkaerő hiánya miatt aggódik

Nem szabad eljutni odáig, hogy a gazdasági növekedés gátját képezze a szakképzett munkaerő hiánya, mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Székesfehérváron, ahol a Gyere haza fiatal program keretében ünnepélyes munkaszerződés-kötésre is sor került.

Ezek idén a legkeresettebb szakmák

Informatikusokat, pénzügyi munkatársakat és szakmunkásokat keresnek leginkább külföldön. A szakképzéssel rendelkezők közül a szakácsok, pékek, hentesek és villanyszerelők találnak a legkönnyebben munkát.

Két OKJ-s képzés járna ingyen

A jelenlegi egy helyett a jövőben két szakképesítést lehetne ingyen megszerezni a kormány parlament előtt lévő törvényjavaslata szerint - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornájának.

Német cégeknél tanulhatnak a jövő magyar munkásai

Varga Mihály az egyházakkal tárgyalt

Szakgimnáziumok váltják a szakközépiskolákat

A tervek szerint a mostani szakközépiskolákat szakgimnáziumoknak hívják a 2016-17-es tanévtől, jelezve, hogy az intézmény érettségit ad, felsőfokú oktatásra készít fel, de nem általában, hanem egy-egy szakirányban ad többlet tudást, mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.

500 millió van szakképzésre

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint stratégia fontosságúak a szakképző intézmények és fejlesztésüket össze kell hangolni Magyarországon és a külhoni régiókban. Erről Potápi Árpád János beszélt a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve program nyitókonferenciáján hétfőn a fővárosi Magyarság Házában.

Nehezebb lesz bejutni az egyetemekre

A héten ismét tárgyalja a Felsőoktatási Kerekasztal a felsőoktatás átalakításáról szóló koncepciót, amely december közepén kerülhet a kormány elé - közölte Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár.

Navracsics: Védhető a gimnáziumi férőhelyek csökkentése

224 milliót kapott a Siemens

A miniszterelnök el akarja érni, hogy 2018-ra teljes foglalkoztatottság legyen Magyarországon. Ehhez helyre kell állítani a szakképzés becsületét, mert a magyar iskolarendszer elhibázott, túlságosan elméletorientált. Nincs elég szakmunkás, ezért munkahelyek ezrei maradnak betöltetlenül.

Orbán: Szerencsések a fiatalok, hogy ilyen országban élhetnek

A miniszterelnök szerint sikeres a duális szakképzés. Szerinte a jövő útja biztonságban van, és ez igazán jó hír.

Nem akar visszatérni a vizsgakedvünk

Évről évre kevesebb fiatal vállalkozik arra, hogy hivatalosan is papírt szerezzen a nyelvtudásáról.

Parragh: Marhaság, hogy Orbán szekértolója vagyok

Ugyan nem bírálja keményen az Orbán-kormányt, de nem tartja magát Orbán Viktor szekértolójának Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh a Népszabadságnak azt mondta, hogy azért nincs kritika, mert a kormány politikája jó a vállalkozásoknak az adórendszertől az oktatáspolitikán át a szociálpolitikáig.

Matolcsy: Megérdemlik a tanárok a több fizetést

A nemzetgazdasági miniszter belengette a tanárok béremelését: azt mondta, hogy ha a gazdaságpolitika hozza a 3 százalék alatti deficitet, már szeptember 1-jétől megkaphatják a fizetésemelést.

Mindenki mérlegképes könyvelőnek tanulna

Az OKJ-s képzések népszerűségi listáját a mérlegképes könyvelő vezeti, de a pénzügyi-gazdasági témák mellett egyre többen végeznek el gépkezelői tanfolyamokat. Jövőre átalakul az OKJ-s képzések rendszere, kevesebb tanfolyam lesz, és hosszabb ideig kell majd tanulni.

A szakiskolások miatt fordult az AB-hez az ombudsman

Az Alkotmánybíróságtól kéri a szakképzésről szóló törvény megsemmisítését Szabó Máté ombudsman. Szerinte ugyanis sok kérdés nincs szabályozva, ami bizonytalanságot szül. Ráadásul a képzési időből önhibáján kívül, például betegség miatt kicsúszó diákkal is tandíjat fizettetne az új rendszer.

Lázongó fideszesek bőszítették a kormányt

Tűrhetetlennek és baromságnak nevezték az új, szigorított szabálysértési törvény több pontját fideszes képviselők a hétfői frakcióülésen, a felháborodott képviselők Pintér Sándortól várnak magyarázatot. Háborogtak a képviselők egy még elfogadásra váró törvénymódosítás miatt is, a szakképzést érintő javaslat egy oldalra állított az örökösen egymással vitázó Pokorni Zoltánt és Hoffmann Rózsát is.

Benyújtotta a kormány az Audinak kedvező törvénymódosítást

Matolcsy György gazdasági miniszter benyújtotta az országgyűlésnek azt a törvénymódosítást, amely kedvezőbb helyzetbe hoz több nagy külföldi tulajdonú vállalatot, többek között az [origo] információi szerint ezért régóta lobbizó Audit.

Az Audi kedve szerint módosít törvényt a kormány

Nagy nemzetközi cégek - köztük a győri Audi - kegyét kereste a kormány az [origo] információi szerint két, szerdán elfogadott módosítással. A kormány már elsőtől céges gyakorlatra küldené a szakmunkástanulókat, és kevesebb közismereti órát írna elő. A Kereskedelmi és Iparkamara szerint a Mercedes és a Siemens is örül a változtatásoknak. A cégek sok száz milliót nyerhetnek a módosítással.

Ingyenes lett az első szakképesítés megszerzése

Elfogadta a parlament az új szakképzési törvényt, amely lehetővé teszi az első szakképzés ingyenességét. A cégeknek kedvező, német típusú duális szakképzés lényege, hogy nagyobb hangsúly lesz a gyakorlati képzésen. Azt is kimondja a jogszabály, hogy legalább egyszer pályaorientációs tanácsadást kell kapniuk a diákoknak.

Romlik a magyar dolgozók értéke egy nyelviskolai szövetség szerint

A szakképzési hozzájárulás nyelvi képzésre való fordítását eltörölte a kormány, ezzel azonban egy nyelviskolai szövetség szerint rontják a magyar munkaerő versenyképességét.

Gyerekek a futószalagon: köznevelés és szakképzés

Az oktatási kormányzat egyértelmű üzenetet fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy a silány gazdasági és közepes oktatási mutatók következtében milyen irányba változzon a magyar közoktatás: szelekcióra épülő köznevelést akar minden fronton, ami 2016-ra 40 százalékkal kevesebb gimnazistát és 30 százalékkal több szakiskolást eredményezne. Jó-e, ha az adminisztráció ítél meg egy tizennégy éves gyereket?  

Képesítés nélkül dolgozik a mentőápolók közel fele

A szakképesítés tömeges hiánya az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) a kamarai tagság kötelezővé válásakor derült ki. Az OMSZ szerint csak azok állhatnak munkába, akik részt vettek egy egy hónapos intenzív tanfolyamon, majd sikeres vizsgát tettek.

Jövő évtől három évre csökken a szakiskolai képzés

Csökkent a kétkezi munka becsülete - többek között ez indokolja a kormány azon terveit, hogy 2012-től jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek majd az oktatás gyakorlati részére, a szakiskolákban pedig három évre rövidül a képzési idő - mondta Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár.

Magyar Nemzet: Megszüntetné az önálló szakiskolákat a kormány

Átalakul a szakképzés rendszere, a több mint hétszáz szakképző iskolát alig ötven intézménybe olvasztaná be a kormány - írja a Magyar Nemzet a birtokába került szakképzési koncepcióból.

Gazdasági szervezetekkel spórolnának a fővárosi TISZK-eken

A racionalizálás érdekében elvesztik önálló gazdálkodásukat a fővárosi tulajdonban lévő Térségi Integrált Szakképző Központok. Ősztől mindegyik önálló gazdasági szervezetek működnek mellettük, de közösen kell intézniük a szabadidő-szervezést, a pályázat-támogatást és a gyermekvédelmet is.

Magyar Nemzet: Hároméves lehet a szakképzés

Rövidebb szakképzés, kevesebb osztályismétlési lehetőség az ingyenes képzésben, foglalkoztatási támogatás a frissen végzett szakmunkásokat alkalmazó cégeknek - ezeket tartalmazza a szakképzési rendszer átalakítását megalapozó, a Nemzetgazdasági Minisztériumban készített koncepció, amelyet a Magyar Nemzet ismertet.

Az oktatási államtitkár szerint alapos vizsgálat kell az iskolába járás előtt

Várhatóan 2012 szeptemberétől már az új szabályok szerint vizsgálják meg iskolába lépés előtt a gyermekeket a pedagógusokból, pszichológusokból és orvosokból álló szakértői bizottságok - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Elmondta azt is, hogy a tervek szerint 2016-tól az egyetemi jelentkezés feltétele lesz a C típusú nyelvvizsga.

Nem biztos, hogy elhagyhatják az iskolát a 15 évesek

A kormány gazdasági reformcsomagjában szereplő, 15 éves korig tartó tankötelezettség helyett az oktatási államtitkárság szeretné elérni, hogy a korhatár legalább 16 év legyen. Az [origo] információi szerint a kormányon belül folyik az egyeztetés, és az eredetileg 17 éves korhatárt javasló oktatási államtitkárságon azzal számolnak, hogy kompromisszumos megoldás fog születni.

MKIK: Szakmát tanulhatnának az iskolában "fogva tartott" diákok

Az iparkamara az egyik javaslattevője annak a tervnek, amely 15 évre csökkentené a tankötelezettség korhatárát, mivel szerintük így az inkább dolgozni vágyó diákok nem lennének "fogva tartva" az iskolapadban.

Jól képzett "szakikat" akarnak a multik az NGM államtitkára szerint

A magyar gazdaságnak két nagy gondja van: a megfelelő szakmunkásképzés hiánya és a túl magas energiaár - ez derült ki Becsey Zsolt külgazdasági államtitkár előadásából, amit a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola konferenciáján tartott. Felszólalt a TriGránt alelnöke is, aki szerint reformokra van szükség, mégpedig minél hamarabb.

Lesz hova menniük a szakmunkásoknak a kamara elnöke szerint

Bár iskolaigazgatók és szakképzésben jártas szakemberek kritizálták a szakképzési rendszer átalakítását célzó terveket, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László szerint a bírálatok nem állják meg a helyüket. Az elnök úgy véli, még nem készült el konkrét szabályozás, de szerinte lesz elég cég, amely munkát ad majd a tanulóknak, az új rendszer pedig olcsóbb lesz, mint a mostani.

Orbán: Teljesen új közteherviselési modell jön 2013-tól

Nyílvánvaló, hogy rövid távon csak válságadókkal lehet megoldani a gazdasági gondokat, 2013-tól azonban a kormány létrehozza a közteherviselés teljesen új modelljét, a válságadó helyébe lépő adókról pedig 2012-ben fognak tárgyalásokat folytatni az érintett társaságokkal - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön.

"Nem fognak bajlódni a szakmunkástanulókkal" - a német modell esélyei

Csütörtökön a kormány bejelentette, hogy bevezetik Magyarországon a duális szakképzési rendszert, melyért az iparkamara lesz a felelős, de a kormány az Audival és a Mercedesszel is tárgyal. Az [origo] által megkeresett szakképző iskolák vezetői szerint a sikerhez az is kell, hogy legyen elég cég, ahol el tudnak helyezkedni a tanulók, az államnak ösztönzőredszert kell életbe léptetnie, a keresletet és a kínálatot pedig össze kell hangolni.

Átalakul a szakképzés, 17 évre csökken a tankötelezettség határa

A szakképzési rendszer átalakítása miatt 18-ról 17 évre módosul a tankötelezettség korhatára - jelentette be az oktatásért felelős államtitkár.

Ingyen oktatják a női vállalkozókat

Térítésmentes képzést indít a "nők vállalkozói képességfejlesztése" témában a Közgazdasági Politechnikum. Míg korábban inkább a gyesről visszatérő nőket segítették a vállalkozások indításában, addig a válság hatására egyre több 50 év feletti diplomás nő kényszerül az öngondoskodásra.

"Forradalmi áttörést" ígér a kormány a szakképzésben

A jelenlegi magyar szakképzési rendszer megreformálásának szükségességéről, gyakorlatiasabbá tételéről, és az ennek érdekében tett lehetséges intézkedésekről tartott sajtótájékoztatót Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára, és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden, Budapesten.

Hiányszakmákban javítanák a szakképzést

Magyarország több foglalkoztatási mutatóban is az utolsó helyen áll az EU-ban. Aggodalomra ad okot az is, hogy továbbra sem illeszkedik a kereslet és a kínálat a munkaerőpiacon: egyidejűleg van szakmunkáshiány és -felesleg - írja a Világgazdaság. Keresettnek számít például a gépi forgácsoló, a géplakatos, a hegesztő, a pék és a cukrász. Szűcs Erika munkaügyi miniszter a Parragh László iparkamai elnökkel közös sajtótájékoztatóján elmondta, ebben a gazdasági helyzetben nehéz megjósolni, mennyi állás szűnik meg, de a kormány képes lenne az esetlegesen bekövetkező 100 ezer munkanélküli ellátását, átképzését megoldani.

Átalakítanák a szakképzést

A szociális tárca a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közösen a szakképzési rendszer egyik elemének az átalakítását fontolgatja - írja a Világgazdaság. A változás fő iránya az lenne, hogy 14 éves kortól hároméves szakképzési időszakot kezdenének a diákok, szoros kapcsolatban a vállalkozásokkal. A negyedik év pedig az intenzív munkatapasztalat-szerzés időszaka lenne.   

Élénk az érdeklődés az ingyenes szakképzés iránt

Január óta tizenkétezren jelentkeztek ingyenes szakképzésre a Lépj egyet előre program keretében. A szakképzetlen munkavállalók mellett a második szakaszban már olyan szakképzettek is bekapcsolódhatnak a programba, akik szeretnék piacképessé tenni tudásukat.

Esélyegyenlőségi képzést indít a Közgáz

Posztgraduális esélyegyenlőségi szakképzést indít a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági és Továbbképző Intézete. A képzésre a témával hivatásszerűen foglakozó szakemberek jelentkezését várják. A négy féléves képzés ára közel 1,2 millió forintba kerül.

A szakképzésben van az egyetlen esélyünk

A nyugati beruházók közül sokan nem találták meg a számításukat Kelet-Közép-Európában, ezért még keletebbre helyezik át érdekeltségeiket, vagy visszatérnek az anyaországba. A bér- és adóverseny helyett a nagy jövőjű innovatív ágazatok jelenthetnek kitörési pontot a térség számára - írja a Világgazdaság.

Akár előnyei is lehetnek a felvételi kudarcnak

Külföldi tapasztalatszerzésre, nyelvtanulásra, szakképzésre fordíthatják felszabaduló egy évüket azok, akiknek idén nem sikerült a felvételijük. Akik meg tudják fizetni a költségtérítéses képzést, már csütörtöktől böngészhetik a pótfelvételit hirdető felsőoktatási intézmények listáját, az előkészítők pedig ősztől várják a jelentkezőket. A pszichológus szerint átlendít a csalódottság okozta kezdeti nehézségeken, ha a diákok észreveszik helyzetük előnyeit.

Új száz lépést hirdetett Gyurcsány

Gyurcsány Ferenc a közlekedést és a szakképzést állította vasárnap az Új Magyarország program középpontjába, ehhez pedig beruházásokra, befektetésekre van szükség - jelentette be a miniszterelnök. A Fidesz szerint az új javaslatok azt jelentik, hogy az elfogadott kongresszusi program már " lejárt szavatosságú ".

Versenyképes szakembereket ígér a törvénymódosítás

Elfogadta az országgyűlés a szakképzésről szóló törvény módosítását, amelynek fő célja európai színvonalú és elismertségű szakképzési rendszer kialakítása. Ezzel egyidejűleg az oktatási minisztérium elkészítette a szakiskolai képzés megújítását szolgáló középtávú fejlesztési programját is.  

18. fejezet: Oktatás és képzés

Az oktatás és a szakképzés szerepe az Európai Unióban nagy mértékben felértékelődött. Az oktatás a tudásalapú társadalom megteremtésének nélkülözhetetlen eszköze. Az EU a nemzeti politikák összehangolását a közelmúltban bevezetett "nyílt koordináció" keretében valósítja meg: nyomon követi és értékeli a közös célok elérésének nemzeti folyamatait. A nyílt koordinációs eljárást követve a tagállamok nemrég elfogadták "Az európai oktatási és képzési rendszerek közös jövőbeli céljait" meghatározó stratégiai dokumentumot, majd később munkaprogramot. A munkaprogram Magyarország számára is több területen feladatokat jelöl ki.