pártállam
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Rákosi-korszak
- második világháború
- kommunizmus
- diktatúra
- Kádár-korszak
Már megint nevetségessé tette magát Koncz Zsuzsa, a Kádár-rendszer kedvence
Durván belerúgott Azahriah-ba Koncz Zsuzsa, aki a Kádár-rendszerben is - enyhén szólva - nagyszerűen tudott érvényesülni. Koncz korábban egyébként arról beszélt, meglehetősen viccesen, hogy cenzúra uralkodik Magyarországon, miközben országos hírnevére éppen a kommunista rezsim kegyeltjeként tett szert.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
90 éve gyújtották fel a Reichstagot
1933. február 27-én az esti órákban az alig bő három héttel korábban kinevezett új kancellár, Adolf Hitler, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezére éppen bizalmas híve, Joseph Goebbels berlini lakásán volt privát látogatáson, amikor megcsörrent a telefon. A vonal túlsó végén Hermann Göring náci házelnök és porosz belügyminiszter azt a hírt közölte, hogy lángokban áll a német birodalmi törvényhozás, a Reichstag épülete. A harsány és fontoskodó Göring arról is tájékoztatta Hitlert, hogy „cáfolhatatlan bizonyítékokkal" rendelkezik arról, hogy a Reichstagot a kommunisták gyújtották fel jeladásként egy általános bolsevik államcsíny ...
- címkék:
- Marinus van der Lubbe
- Adolf Hitler
- Franz von Papen
- Georgi Dimitrov
- Herman Göring
- Joseph Goebbels
- Paul von Hindenburg
- sztálini Szovjetunió
- totális diktatúra
- Németország Kommunista Pártja
- kommunista összeesküvés
- választás
- gyújtogatás
- nyomozás
- Reichstag
- pártállam
- Nemzetiszocialista Német Munkáspárt
- lipcsei per
- koalíciós kormány
- Weimari Köztársaság
- GPU
- SA
- Gestapo
- Címkefelhő »
A 20. századi magyar történelem elfeledett hősei
A 20. századi ordas totalitárius eszmék, a bolsevizmus, a nemzetiszocializmus és a fasizmus az egész világon, így szűkebb régiónkban, Kelet-Közép-Európában is szörnyű pusztítást okoztak, hatásuk közvetett módon még napjainkban is tetten érhető. Az elnyomó diktatúrák mindent elkövettek a társadalom teljes körű ellenőrzéséért, de az intézményesített terror korszakában is akadtak olyanok, akik – nem törődve egyéni sorsukkal – a megalkuvás helyett az ellenállást választották. Ezekről a kevéssé ismert, egymástól számos tekintetben különböző életutakról, a hétköznapok hőseiről közöl hiánypótló válogatást a „Magyar hősök. Elfeledett életuttak ...
- címkék:
- Domonkos Miksa
- Havrila Béláné
- Benkő Zoltán
- Richter Gedeon
- Földváryné Kiss Réka
- magyar hősök
- antifasiszta ellenállás
- kádári megtorlás
- diktatúrák
- kommunizmus
- magyar történelem
- második világháború
- elnyomás
- Rákosi-korszak
- pártállam
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- 20. század
- nyilas hatalomátvétel
- történettudomány
- totális állam
- embermentés
- Nemzeti Emlékezet Intézete
- Címkefelhő »
Rákosiék agyonhallgatták a legnagyobb hazai hajókatasztrófát
1951. június 22-én délután kettő óra körül két egymást követő tompa robbanás döreje törte meg a paprikatermesztéséről híres Duna menti község, Fajsz kora délutáni csendjét. A robbanások hangja a közeli folyam felől érkezett. Hamarosan elterjedt a hír a faluban, hogy a fajszi kikötőből nem sokkal korábban kifutott, zsúfolásig megtelt Dömös személyszállító gőzös felrobbant, és a mélybe merült. A község főterén álló templom harangjait félreverték, és aki csak tehette, kerékpáron, lovas kocsin vagy gyalogosan, elindult a kikötő felé.
30 éve jött létre az Ellenzéki Kerekasztal
Harminc éve, 1989. március 22-én ült össze először a Kónya Imre vezette Független Jogászfórum kezdeményezésére a pártállami keretek lebontásának és a békés, polgári demokratikus átmenet módjának megvitatására az a kilenc formálódó társadalmi szervezet, amely Ellenzéki Kerekasztal néven vonult be a legújabb kori magyar történelembe. A kimúlása végső stádiumába került állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt mindent elkövetett hatalma, illetve befolyása minél teljesebb körű átmentésére, ami miatt kezdettől fogva az ellenzéki egység aláásására, és a számára legkedvezőbb különalkuk megkötésére törekedett.
Április negyedike: megszállás, vagy félig sem igaz felszabadulás?
Az 1945 után kiépülő kommunista pártállami rendszer legitimitását a szovjet megszállás biztosította. Nem véletlen tehát, hogy az új rezsim április negyedikét tekintette saját hatalma megszületésének is, ezért a „felszabadulás napját", mint a rendszer eredőjét már-már kultikus tisztelettel ünnepeltette meg regnálása idején.
- címkék:
- Révai József
- Sztálin
- Tolbuhin marsall
- Nemesmedves
- rendszerváltás
- második világháború
- megszállás
- Kádár-korszak
- katonai parádé
- felszabadulás
- Rákosi-korszak
- Vörös Hadsereg
- ideiglenes nemzeti kormány
- pártállam
- kommunista diktatúra
- 2. ukrán front
- Tavaszi ébredés hadművelet
- Április 4.
- Sztavka
- Címkefelhő »
Ugye, örülne az ügyész, ha ilyen vádiratot tudna írni?
Öt tárgyalási nap után 1949. szeptember 24-én Rajk László és társai büntetőperében a Budapesti Népbíróság különtanácsának elnöke, dr. Jankó Péter, a hírhedt vérbíró, kihirdette a lényegében Rákosi Mátyás által megírt ítéletet. A Rajk-per egyfajta betetőzése volt annak az 1945 nyarától kibontakozó gátlástalan és eszközökben nem válogató folyamatnak, amely 1949-re a magyar történelem egyik legsötétebb időszakához, a leplezetlen kommunista diktatúrához, a Rákosi-korszak éveihez vezetett.
Több százmillióból kutatják a pártállami diktatúrát
Februárban megjelenhetnek az egy éve felállt Nemzeti Emlékezett Bizottságának első kiadványai. Az évi több százmillió forintból gazdálkodó testület elnöke elmondta: a NEB feladata a pártállami diktatúra működésének rendszerszintű feltárása, emlékezetének megőrzése, és ezzel kapcsolatban a közgondolkodás formálása.
- 1