paleontológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- fosszília
- dinoszauruszok
- evolúció
- dinoszaurusz
- kréta időszak
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megjelent az első magyar dínókönyv
Dinoszauruszok Magyarországon címmel megjelent az első magyar "dínóvadász", Ősi Attila paleontológus tudományos ismeretterjesztő könyve. A dinoszauruszoknak és az egyéb őshüllőknek már a puszta megtalálása is szenzációszámba ment Magyarországon.
Kiszámolták, mennyi idő alatt lett egérből elefánt
Tízmillió generáció alatt lehet egy macskaméretű emlősből elefántméretű állat, míg a tengeri emlősöknek csak feleennyi időre van szükségük egy ilyen mértékű testméret-növekedéshez.
Fekete tollú volt az első madár
Az Archaeopteryx fekete tollazattal büszkélkedett - állítja az a nemzetközi kutatócsoport, amely vizsgálatairól a Nature Communications online kiadásában jelentetett meg tanulmányt.
Hemzsegtek a dinoszauruszok a most felfedezett nagy költőhelyen
A felnőtt állatok gondosan rendezgették a tojásokat a fészkekben, a frissen kikelt ivadékok pedig négy lábon bóklásztak körülöttük. Nagy költőhelyet találtak Dél-Afrikában.
Egyedülálló élővilága volt az ordovíciumi tengereknek
Az ordovíciumi tengerek egyedülálló élővilágáról tanúskodnak azok a 460 millió éves fosszíliák, amelyek a brit Powys grófságban egy kőfejtőből kerültek elő.
Élve fogyasztotta el zsákmányát a Velociraptor
Hatalmas karmával nem széthasította, hanem a mai sasokhoz hasonlóan leszorította, majd élve fogyasztotta el prédáját a Velociraptor. A madarakkal rokon dinoszauruszok gyilkos karmának tanulmányozása a repülés evolúciójával kapcsolatos új elmélethez is vezetett.
A legősibb csillós egysejtűek fosszíliáit fedezték fel
A legősibb, hétszázmillió éves csillós egysejtűek fosszíliáit fedezték fel amerikai kutatók: az őskövületek százmillió évvel régebbiek, mint az eddig ismert legkorábbi ilyen életformák.
A tollas sárkányok kora
Valószínűleg az elmúlt 25 év legjelentősebb paleontológiai felfedezése volt, amikor "tollas dinoszaurusz" maradványok kerültek elő a kínai Liaoningban. A helyszín rengeted leletet produkált, amik összekötik a dinoszauruszok és a madarak evolúcióját. Ebben a dokumentumfilmben végigkövetjük a Changma-medencében dolgozó paleontológusok munkáját, ahogy a modern madarak eredete után kutatnak.
Itt vannak a rejtekhelyükről előásott magyar dinók
Magyarországról soha nem kerülhetnek elő dinoszauruszcsontok - ez volt az általános vélemény, amíg egy másodéves egyetemista meg nem találta az elsőt a Bakonyban. Azóta már több ezer csont került elő, és a leletek alapján készült látványos rekonstrukciókat rövidesen a nagyközönség is láthatja a budapesti Természettudományi Múzeumban.
Faroklegyezővel udvarolhattak a dinoszauruszok
Nem kizárt, hogy a dinoszauruszok flörtöltek, legalábbis az oviraptorok, a késő kréta időszakban, 75 millió évvel ezelőtt élt kis termetű theropodák, amelyek faroklegyezőik segítségével igyekeztek elnyerni potenciális párjuk tetszését.
Megkezdődött az ősmadarak körüli háború
Az Archaeopteryxről, amelyet három hónapja dinoszaurusznak "minősítettek vissza", mások most mégis azt mondják, hogy az első madár volt. Valószínű, hogy nem ez az utolsó fejlemény a vitában, mert az Archaeopteryx ikonikus lelet az őslénytanban.
Európa legteljesebb dínófosszíliája került elő Németországból
Szinte teljes épségben megőrződött őshüllő-kövületre bukkantak Bajorországban. A fiatal állatnak szőr- és bőrdarabjai is fennmaradtak.
Jóval nagyobb és lassabb volt a T. rex
Új, high-tech módszereket felhasználó vizsgálatok során megállapították, hogy a T. rex jóval nagyobb volt és gyorsabban növekedett, mint korábban gondolták. Ennek fejében viszont felnőtt korára erősen lelassult a mozgása.
Ujjsérülés okozta a villámgyors raptor halálát
Hatalmas karmot viselő lábujjának sérülése és elfertőződése miatt pusztult el az a raptor, amelyet az észak-amerikai Utah állam területén fedeztek fel. A madárszerű tollas dínók közé tartozó faj teljesen elkülönül a párszáz mérfölddel északabbra található rokonaitól.
A madarak is megroggyantak a dínók kihalásakor
Virágzó csoportot alkottak a madarak egészen a kréta-paleogén határon bekövetkező tömeges kihalásig, derült ki egy új tanulmányból. Az eddig ismert leggazdagabb, 17 fajból álló késő kréta madárfaunát Észak-Amerikából írták le.
Borostyánba zárt dínótollak kerültek elő egy múzeum raktárából
Tökéletes épségben megőrzött tollakra bukkant egy fiatal kanadai paleontológus egy múzeum gyűjteményében. A tollak közül néhány valószínűleg még dinoszauruszokhoz tartozott, mások már ősi vízimadaraktól származhatnak.
Nem bírt egymással az őskrokodil és a világ legnagyobb kígyója
Hat méter hosszú őskrokodil maradványaira bukkantak a régészek Kolumbiában. A lelet ugyanabból a szénbányából származik, ahol két éve megtalálták a világ legnagyobb kígyóját.
Megtalálták a gerincesevolúció egyik legfontosabb lépésének nyomait
Kínából és Vietnamból származó 430 millió éves, állkapocs nélküli halak röntgenvizsgálata segíthet megérteni a gerincesek evolúciójának egyik legfontosabb állomásához, az állkapcsok és a fogak kialakulásához vezető utat.
Szülés előtt pusztult el a százhúsz millió éves elevenszülő gyík
Egy Északkelet-Kínában talált kréta időszaki fosszília képviseli az eddig ismert legkorábbi terhes gyíkmaradványt. A szárazföldön élő Yabeinosaurus a vízben úszva menekülhetett el a ragadozók elől.
Egyszerre hasonlít imádkozó sáskára és szitakötőre egy különleges ősrovar
A feje egy szitakötőé, a szárnya egy kérészé, míg a lába az imádkozó sáskáéra hasonlít annak a kréta időszaki ősrovarnak, amely Dél-Amerikában került elő. Az elrontott kirakósra hasonlító ősmaradványok segíthetnek jobban megérteni a szárnyas rovarok korai történetét.
Egy új lelet alapján jól érezték magukat a dínók a becsapódásig
Felfedezték az eddig ismert legkésőbbi dinoszauruszt, amely a 65 millió évvel ezelőtti katasztrofális aszteroida-becsapódás előtt élhetett. A paleontológusok máris nagyon sokat vitáznak a lelet jelentőségéről.
A klímaváltozás nyertesei lehetnek a szürke bálnák
Mainál sokkal változatosabb étrendjüknek köszönhették a szürke bálnák, hogy számos globális lehűlési és felmelegedési ciklust túléltek az elmúlt évmilliók során. Amerikai paleontológusok szerint az aljzaton élő gerinctelen állatok mellett heringeket és apró rákokat is fogyasztottak, így a bálnavadászat előtti populációk a mai 22 ezres egyedszám négyszeresét is elérhették.
Szokatlan szerkezetű formákból alakult ki a gerincesek mai állkapcsa
Az állkapcsok kezdeti változatosságának vizsgálata új megvilágításba helyezi a korai gerincesek táplálkozási ökológiájának szerepét. Kiderült, hogy nem az állkapcsos halak megjelenése miatt tűntek el az állkapocs nélküli rokonok, hiszen a két csoport legalább 30 millió éven keresztül élt egymás mellett.
A tengerparti fövenyen vágtattak a komlói dinoszauruszok
A tengerparti homokos fövenyen vágtatott végig kétszázmillió éve a "komlói dinoszaurusz", a Komlosaurus carbonis csordája. Hátrahagyott nyomaikról az Ichnos című nemzetközi folyóiratban jelentették meg tanulmányukat magyar őslénykutatók.
Először mérték meg a dinoszauruszok hőmérsékletét
A legnagyobb szárazföldi dinoszauruszok olyan meleg testhőmérsékletűek voltak, mint a legtöbb mai emlős - állapította meg egy új módszerrel egy nemzetközi kutatócsoport. Az eljárás segíthet tisztázni azt a régóta vitatott kérdést, hogy a dinoszauruszok hidegverűek voltak-e vagy melegvérűek.
Egy téglagyárban bukkantak rá az eddigi legkisebb európai dínóra
Egy brit téglagyárból pár éve előkerült ősmaradványokat most azonosították a szakértők. Véleményük szerint ez az állat lehet az eddigi legkisebb dinoszaurusz, amelyet Európában találtak.
Felosztották egymás közt az ősi szuperkontinenst az emlősök és a hüllők
Egymástól elkülönülten éltek kétszáz millió évvel ezelőtt az emlősök és a hüllők az ősi szuperkontinensen, a Pangeán, derítették ki amerikai kutatók.
A gyorsaság lehetett a fiatal Tyrannosauridák sikerének titka
Miközben a felnőtt Tarbosaurusok erejüket és méretüket használták a préda megölésére, a fiatal egyedek inkább a sebességük és a fürgeségük révén ejtették el a kisebb méretű áldozataikat. Ez lehetett a Tyrannosauridák sikerének egyik titka: a különböző korcsoportok nem versengtek egymással a táplálékért, mert táplálkozásmódjuk növekedés közben változott.
Meglepő módon éjszaka vadászott a Velociraptor
A nagytermetű növényevő dinoszauruszok egész napjukat legelészéssel töltötték, míg a kisebb ragadozók főleg éjszaka vadásztak, derült ki gerinces ősmaradványok szemének vizsgálatából. Az eredmények megcáfolják azt az elképzelést, mely szerint a korai emlősök a kizárólag napközben aktív hüllők miatt lettek éjszakai állatok.
Megtalálták a legkorábbi kardfogú növényevőt
Egy Brazíliából leírt korai emlősszerű hüllő fogazata arra utal, hogy az állat növényevő volt, ám mégis hatalmas, agyarhoz hasonló szemfogakkal rendelkezett. Ezek a ragadozók elriasztásában vagy a fajtársakkal folytatott küzdelmek során játszhattak szerepet.
Felfedezték a gigantikus dínók első teljes embrióját
A gigantikus növényevők, a titanoszauruszok voltak a legnehezebb élőlények, amelyek valaha jártak a Földön. Egy Mongóliában feltárt 110 millió éves lelet fényt derített arra, hogyan kezdődött az életük.
Páncélos sétáló kaktusz került elő Kínából
Délnyugat-Kínában fedezték fel azt a szokatlan felépítésű, kihalt állatot, amely segíthet jobban megérteni az ízeltlábúak korai evolúcióját. A lábakkal rendelkező, féregre hasonlító állatnak először a végtagszerű nyúlványai kezdtek meszesedni.
Így rúgta le támadóit az újonnan felfedezett dinoszaurusz
Szokatlanul erős combizmokkal és a szokásosnál jóval nagyobb csípőcsonttal rendelkezhetett az amerikai Utah államban legújabban felfedezett dinoszauruszfaj, amely a csontjai alapján vélhetően erős rúgásokkal védhette meg magát a ragadozók támadásaitól.
Kis evolúciós pukkanás volt a kambriumi robbanás előtt
Mintegy 600 millió évvel ezelőtt az eddig ismert legidősebb tengeri alga és néhány féregszerű állat ki tudta használni azokat a nagyon rövid időszakokat, amikor nem volt teljesen oxigénmentes a tengervíz.
Röntgensugarak mutatták ki az ősi kígyó betemetett lábát
Egy továbbfejlesztett eljárásnak köszönhetően újabb bizonyíték került elő arról, hogyan váltak a kígyók lábatlan állatokká. A kutatók körében máig vitatott kérdés, hogy a csúszómászó hüllők tengeri vagy szárazföldi gyíkokból alakultak-e ki.
- címkék:
- evolúció
- kígyók
- paleontológia
- Címkefelhő »
Bicikliből autóbusz: kiderült, mitől nőhettek olyan nagyra a dínók
A Földön valaha élt legnagyobb élőlények, a sauropodák kecske méretű állatokból fejlődtek ki. Egy most leírt, új argentin dinoszaurusz segítséget nyújthat abban, hogy a kutatók megértsék, milyen változások tették lehetővé a hatalmas testméret kialakulását.
Tojása mellett fosszilizálódott Mrs. T
Egy Kínában előkerült és a lerakott tojásával együtt fosszilizálódott példány az első olyan repülő őshüllő, amelyről egyértelműen sikerült bizonyítani, hogy nőstény volt. A maradvány jellegzetes tulajdonságai más fajoknál is segíthetnek majd a nem megállapításában.
Kiderült, mit ettek a legismertebb, a dínókkal együtt kihalt őslények
Közvetlen bizonyítékokat találtak az egyik legfontosabb ammonitesz-csoport táplálkozásáról francia és amerikai paleontológusok. A felfedezés arra vonatkozóan is nyújthat információkat, hogy miért haltak ki az ammoniteszek a dinoszauruszokkal egyidejűleg, 65,5 millió évvel ezelőtt.
Bunkószerű szárnyával ütötte le ellenfeleit az ősmadár
Amerikai kutatók egy olyan röpképtelen madár ősmaradványaira bukkantak Jamaicában, amelynek védekező technikáját még a profi harcművészek is megirigyelhették volna.
- címkék:
- madarak
- paleontológia
- szárny
- íbiszfélék
- Címkefelhő »
Vegetáriánus volt a ragadozónak gondolt dinoszauruszok egy része
A legújabb kutatások szerint a madárszerű dinoszauruszok között nagyon sok növényevő volt. A kréta időszaki Therapoda fajok változatosságához a sokféle táplálkozásmód is hozzájárulhatott.
Festett lepke és hamis koponya - átverések a tudományban
Általában elmondhatjuk, hogy kutatók zöme igyekszik a lehető legalaposabb munkát végezni. Természetesen a tudomány művelői sem tévedhetetlenek, tehát mindig jelennek meg olyan beszámolók, amelyek nem állják ki az idő próbáját. A nem szándékos tévedések mellett akadnak azonban tudatos megtévesztések is. Néhány kutató pénzért, hírnévért, esetleg tréfából hajlandó akár leleteket vagy kutatási eredményeket is hamisítani.
Óriásmadár élt a hobbitok szigetén
A gólyák rokonságába tartozó, kihalt óriásmarabut fedeztek fel az indonéz Flores-szigeten, amely egykor az emberszerű hobbitoknak nyújtott otthont. A kutatók szerint kérdéses, hogy ők vadásztak a náluk közel kétszer nagyobb marabukra, vagy fordítva.
Mekkorák voltak a legnagyobb emlősök?
Egy nemzetközi kutatócsoport megállapítása szerint a földtörténet során ciklikusan megjelenő gigantikus emlősök mindig nagyon hasonló ökológia szerepet töltöttek be, és hasonló környezeti kényszerekre válaszoltak.
Évekig egy fiókban lapultak a legfontosabb dínótojások
Néhány kiváló megtartású dinoszaurusztojás és a benne lévő embriók - miután több mint 30 évig rejtőztek egy múzeumi fiókban - bepillantást engedtek a korai dinoszauruszok csecsemőkorába és növekedésének rejtelmeibe. Ezek képviselik a valaha talált legkorábbi szárazföldi gerinces embriókat.
A világ legidősebb garnélarákja került elő
Rendkívül jó állapotban fosszilizálódott garnélarákot találtak az Egyesült Államokban, az állatnak még az izmai is megőrződtek. A maradvány 360 millió éves, amivel a lelet nemcsak a garnélák, hanem a tízlábú rákok egyik eddig ismert legidősebb képviselője is.
- címkék:
- Oklahoma
- paleontológia
- rákok
- garnéla
- Címkefelhő »
Godzilla elbukott a tudományos vizsgálatokon
A biológusok és a paleontológusok is szeretik a Godzilla filmeket, de nem a szakmai megalapozottságuk miatt. Ezért talán meglepő, de annál tanulságosabb áttekinteni, hogy komoly szakemberek milyen félig komoly tanulmányokat végeztek (és néha publikáltak is) Godzillával kapcsolatban.
Megtalálták a legnagyobb szárazföldi állat bébijének nyomait
Colorado államban fedezték fel az eddig ismert legkisebb és legfiatalabb Apatosaurus lábnyomait, amelyek arra utalnak, hogy a fiatal állatok hátsó lábaikra emelkedve futottak, miközben a felnőttek lassan poroszkáltak mellettük négy lábon.
Léggömbfejű ősdelfin élt az Északi-tengerben
Rövid, kanál-alakú orra volt annak az ősdelfinnek, amelynek maradványai az Északi-tengerből kerültek elő. Az állat homlokán gömbszerű képződmények voltak.
Kétszázmillió éves ép dínókoponya került elő Kínában
Fontos láncszemet jelent a Sauropodák korai evolúciójának megértéséhez egy Dél-Kínában talált 200 millió éves dinoszaurusz, melynek sértetlen koponyája is előkerült. A Sauropodák Földünk legnagyobb szárazföldi állatai voltak.
Ázsiából jöhettek a korai főemlősök
Meglepően gazdag és változatos főemlős együttest mutattak ki a középső-eocén időszakból Líbiában. A nagyon kis méretű állatok arra utalnak, hogy a csoport jóval hosszabb evolúciós múlttal rendelkezik, mint eddig feltételezték. Azt sem lehet kizárni, hogy Ázsiában alakultak ki, és onnan vándoroltak be egyszerre Afrikába.