Ősrobbanás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Világegyetem
- Univerzum
- kozmológia
- csillagászat
- galaxisok
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Új egzotikus elemi részecske létezését jósolták meg japán kutatók
Egy új típusú dibarion létezését jósolták meg japán kutatók a világ egyik legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépén, a K-komputeren végzett kvantum fénydinamikai összetett szimulációk alapján.
Az univerzum legrégebbi oxigénforrására bukkantak csillagászok
Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.
Megtalálták a világegyetem eddig ismert leghatalmasabb objektumát
Az univerzum „gyermekkorában" 14 galaxis összeolvadása létrehozta a világegyetem legnagyobb ismert objektumát, amely azóta is növekedhet – írja a Science Alert tudományos portál.
- címkék:
- galaxis
- világűr
- Ősrobbanás
- rejtély
- Címkefelhő »
Stephen Hawking szerint ez lehetett a világegyetem születése előtt
A 76 éves korában meghalt Stephen Hawking nem csupán egy világhírű kutató volt, de egyúttal profi tudománykommunikátor is, aki igyekezett közelebb hozni az emberekhez az elméleti fizika sokszor kibogozhatatlanul bonyolult világát. Egyik utolsó tévés szereplése során azt vázolta Neil deGrasse Tyson asztrofizikusnak (aki szintén neves ismeretterjesztő), hogy mi lehetett a világegyetem kezdetét jelentő „Nagy Bumm" előtt.
A korai univerzumból érkezett jelet fogott egy rádióantenna
Az univerzum legelső csillagainak korát sikerült meghatározniuk a kutatóknak abból a gyenge jelből, amelyet egy ausztrál rádióantenna fogott a napokban.
Megpillantották az univerzum legelső csillagait
Egy nyugat-ausztráliai földi telepítésű antenna észlelte a legkorábbi ismert csillagok bizonyítékát, amelyek megvilágították a sötétségben lévő világegyetemet az ősrobbanás után - közölték amerikai kutatók a Nature című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.
Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanást a Vatikánban
Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanás elméletét a Vatikánban, ezzel is bizonyítandó, hogy az istenhit és a tudomány nem összeegyeztethetetlen. Az elmúlt években új forradalom bontakozott ki az elméleti fizika és napjaink egyik legizgalmasabb kérdése, az ősrobbanás-kozmológia területén.
Mégis hologram lehetett az univerzum
A kutatók (és a laikusok is) már évtizedek óta játszadoznak a gondolattal, hogy az univerzumunk valójában egy óriási hologram – vagy legalábbis az volt valamikor. Ebben a fizika törvényeihez csupán csak két dimenzióra van szükség, de számunkra minden három dimenzióban jelenik meg.
Saját kivégzése adott erőt a tudomány popikonjának
75 éve, 1942. január 8-án született a modern fizika egyik meghatározó alakja, Stephen Hawking. Nevéről a legtöbb embernek valószínűleg modern kütyükkel felszerelt tolószéke és jellegzetes géphangja ugrik be, pedig az ősrobbanással és fekete lyukakkal kapcsolatos elméleteivel, valamint ismeretterjesztő munkájával már beírta magát a tudománytörténet ikonikus figurái közé. Élete bővelkedett az örömteli és szomorú eseményekben, így nem csoda, hogy a közelmúltban egy sikeres mozifilmet is forgattak róla.
Mi lesz a Nagy Hadronütköztető következő nagy dobása?
A részecskefizika legnagyobb kísérleti berendezése a Higgs-bozon 2012-es felfedezésével jelentős mérföldkőhöz érkezett. Azóta talán kevesebbet hallunk róla, pedig akad még a világegyetemnek pár kérdése, amelyre ez a 27 kilométer kerületű föld alatti karika adhatja meg a választ. A közeljövő terveiről és a magyar részvételről Horváth Dezső részecskefizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa számolt be az mta.hu-nak.
Túl a határokon: az Ősrobbanás-elmélet titokzatos kérdései
Az Ősrobbanás-elmélet korántsem teljes, számos kényes kérdésre nem képes választ adni eredeti formájában, mint például az Univerzumban megfigyelhető anyageloszlásra vagy éppen a kezdeti szingularitás leírására. Vajon képesek vagyunk-e megmagyarázni a jelenlegi kozmológiai tudásunkkal felvértezve az Ősrobbanás-elmélet hiányosságait?
Van, aki szerint a modern tudomány Isten létét bizonyítja
A közvélekedés szerint a vallásos hit a legmélyebb személyes ügy, melyet ezért kivételes tiszteletnek kell öveznie. A hívő kutatók közül azonban többen arcukat adják nézeteikhez, egyesek pedig misszionáriusként hirdetik a multimédián keresztül az igét. A személynek feltétlenül kijár a tisztelet, a nyilvános eszmék sorsa viszont a megmérettetés kell, hogy legyen.
Véges vagy végtelen, ez itt a kérdés
Hogyan keletkezett a világmindenség? A kérdés már önmagában sem egyértelmű, hiszen azt sem vehetjük biztosra, hogy volt-e egyáltalán kezdete, vagy öröktől fogva létezik. Napjaink fejlett kozmológiai kutatásai többek között az ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ. Az elmúlt évszázad tudományos forradalma következtében pedig egyre jobban közeledünk a megoldáshoz.
Időutazás: a jövő fantazmagórikusan szép zenéje
Az időutazás fikciója egyike az emberi fantáziát legjobban megmozgató kérdéseknek. Izgalmas eljátszani azzal a gondolattal, hogy milyen is lenne visszaugrani az ókori Rómába, vagy akár a dinoszauruszok rég elsüllyedt világába. Talán még ennél is érdekesebb azonban a tudomány álláspontja ebben az érdekfeszítő kérdésben.
Meghatározták, melyik a legtávolabbi égitest az univerzumban
A Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatói meghatározták az eddig ismert legmesszebb lévő galaxis távolságát a világegyetemben. A fény az ősrobbanás után alig 570 millió évvel indult el erről a nagyon korai kozmikus objektumról.
Vakítóan fényes galaxis rejtheti az Univerzum első csillagait
Első alkalommal találhattak az Univerzum hajnaláról származó csillagokat a Lisszaboni Egyetem kutatói.
Fiatalabbak a csillagok, mint hittük
Minden eddiginél pontosabb képet készítettek az Európai Űrügynökség kutatói a világegyetem „legrégebbi fényéről”, azaz az ősrobbanás utófényléséről.
- címkék:
- Planck-űrtávcső
- csillag
- Ősrobbanás
- Címkefelhő »
Ferenc pápa: igen az ősrobbanásra és az evolúcióra
A katolikus egyház feje a Pápai Tudományos Akadémián beszélt a katolikus egyház tanításai és a tudományos elméletek összeegyeztethetőségéről.
A korai galaxisokat utánozza egy csillagontó
Egy közeli sűrű galaxis úgy ontja magából a csillagokat, ahogy az az Ősrobbanás utáni időszakban is történhetett. Tanulmányozása közelebb vihet az Univerzum fiatalkorának megértéséhez.
- címkék:
- csillagkeletkezés
- Ősrobbanás
- NASA
- Címkefelhő »
Talán mégsem találták meg az ősrobbanás nyomait
Átütő felfedezés az ősrobbanás nyomairól – így írt azoknak a gravitációs hullámoknak a felfedezéséről az Origo, amelyek a világegyetem születésekor indulhattak el. Az eredmény elvileg közelebb vitt volna az ősrobbanás utáni események megértéséhez. Mostanra komoly kétségek merültek fel arra vonatkozóan, mit bizonyítanak és mit nem az antarktiszi mérések. Alapvetően nincs gond, mert így működik a tudomány.
Átütő felfedezés az ősrobbanás nyomairól
Először figyelték meg azoknak az úgynevezett gravitációs hullámoknak a nyomait a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban, amelyek a világegyetem születésének pillanatában indultak el, 13,7 milliárd évvel ezelőtt. A hullámok az ősrobbanást azonnal követő hirtelen tágulásban, az úgynevezett felfúvódásban erősödtek fel annyira, hogy észlelni lehetett őket.
Rábukkantak az eddig ismert legidősebb csillagra
Az égitest nem sokkal az ősrobbanás után jött létre, és viszonylag közel van a Földhöz.
- címkék:
- csillagászat
- csillag
- Ősrobbanás
- távcső
- Címkefelhő »
A világ hajnaláról közölt képeket a NASA
Folytatódtak a mélyfúrások a Világegyetem múltjába: először sikerült több objektumot is megfigyelni a galaxisok hajnalának időszakából. Az új eredmények alapján is fokozatosan fejlődtek a galaxisok, és lassan fűtötték fel az Univerzumot.
Kiderült, mikor volt a csúcson a Világegyetem
Egy nemzetközi csillagászcsoport feltérképezte, milyen lehetett a Világegyetem úgy 11 milliárd évvel ezelőtt. Meglepő felfedezésre jutottak, az Univerzum tágulását a hullámvasút mozgásához hasonlították.
Eddig soha nem látott objektumokat találtak az ősi Világegyetemben
Az eddig ismert legtisztább, legérintetlenebb gázfelhőt fedezték fel a korai Világegyetemben. A különleges objektum abba az időszakba enged bepillantást, amikor már kigyúltak az első csillagok, de még nem változtatták meg a környező anyag összetételét.
Elcsípték a Világegyetem legtávolabbi robbanását
Sikerült minden eddiginél messzebb és egyben korábban bekövetkezett robbanást megfigyelni a világűrben. Az adatok alapján az Ősrobbanás után közel 520 millió évvel semmisült meg egy nagytömegű csillag, gammavillanást okozva.
Csúcsműszerrel erednek a rejtélyes sötét anyag nyomába
Hosszú évek óta hiába keresik a csillagászok a Világegyetem egy jelentős részét kitevő úgynevezett sötét anyagot, egyelőre csak annak gravitációs hatását lehet kimutatni. Az Endeavour űrrepülőgép egy nagy részecskedetektort is magával visz az űrbe, amellyel sötét anyagra és antianyagra vadásznak.
Minden eddiginél közelebb jutottunk a Big Banghez - kép
Minden korábbinál ősibb és távolabbi galaxist azonosítottak amerikai csillagászok a Hubble-űrtávcsővel. Az objektum a Világegyetem kezdőpillanata, a Big Bang után mindössze 480 millió évvel, a "sötét korszak" vége felé létezett. Megkérdeztük a kutatócsoport vezetőjét, meddig láthatunk még vissza az időben.
Láthatunk-e egy korábbi világegyetemet?
Hatalmas gyűrűk mutatkoznak a Nagy Bumm, azaz Ősrobbanás után visszamaradt sugárzásban. Néhány szakember szerint elképzelhető, hogy ezek egy korábban létezett univerzum nyomai - a többség azonban kételkedik ebben.
Megkezdődött az Ősrobbanás vizsgálata a nagy hadronütköztetőben
Vasárnap megkezdődtek azok a kísérletek, amelyek az Univerzum kezdeti pillanataihoz repítenek vissza bennünket, és amelyekből megtudhatjuk, hogyan születtek meg az anyag alapvető építőkövei. Már nehézionok is ütköznek a CERN nagy hadronütköztetőjében.
Hatalmas fekete lyukak fűtöttek be az Univerzumban
Közel 11 milliárd évvel ezelőtt enyhén lelassult a törpegalaxisok keletkezése, mivel az aktív galaxismagok, azaz kvazárok erős ultraibolya sugárzása ionizálta a héliumatomokat. A megfigyelés új fázissal gazdagítja a Világegyetem fejlődését leíró modelleket. Ezek szerint a Nagy Bumm utáni sötét korszak és a hidrogén reionizációja után a héliumatomok is forró periódust éltek át.
Földi kísérletben utánozták a csillagkeletkezést
A fizika többi ágával szemben a csillagászat egyik előnye az, hogy olyan körülmények között tanulmányozza az anyagot, melyek laboratóriumban nem valósíthatók meg. Néha azonban éppen földi kísérletek segítenek a csillagászoknak. Legutóbb a Danial Wolf Savin vezette nemzetközi elméleti-kísérleti munka vitt még közelebb a csillagok keletkezésének megértéséhez.
Ilyen volt az Univerzum röviddel az Ősrobbanás után - új világtérképet mutattak be
Elkészült az első világtérkép a Planck-űrtávcsőtől: a Világegyetem kezdeti időszakából érkező halvány derengés és a legősibb galaxisok csírái láthatók a most közölt felvételeken. Hétfőn mutatták be a nagyközönségnek eddigi legpontosabb világtérképet röviddel az Ősrobbbanás utáni időszakból.
Előbb voltak a feketelyuk-szörnyetegek - megoldották a kozmikus tyúk-tojás problémát
Új megfigyelések alapján végre eldőlni látszik a galaxisok evolúciójának egyik legnagyobb kérdése: eszerint a centrumukban lévő, úgynevezett szupernagytömegű fekete lyukak alakultak ki elsőként, és csak ezt követően jött létre az ezeket körülvevő központi tartomány.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 4. rész: Végre megfőhet az ősleves
Az Ősrobbanás utáni néhány milliomod másodpercben egy egészen speciális anyag tölthette ki az újszülött Univerzumot: a protonok és neutronok építőelemei, a kvarkok egy egészen rövid ideig szabad állapotban létezhettek. Ezt az ősi "kvarklevest" már régóta szeretnék kísérleti úton létrehozni, és bár voltak már komoly eredmények, a bizonyosságot itt is a világ legnagyobb részecskegyorsítójától, a nagy hadron ütköztetőtől várják. Az itt zajló ólom-ólom ütközésben az Ősrobbanás óta először koncentrálódik közel 1,2 petalelektronvolt energia, szabályozott körülmények között. Az ősi kvarkanyag létrehozása, tulajdonságainak részletes vizsgállata ...
A sötét anyag nyomában - 3. rész: sötét energia
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében egzotikus részecskéket, a másodikban csillagászati keresési módszereket mutattunk be, ezúttal pedig a leginkább titokzatos összetevőt: a sötét energiát vizsgáljuk meg.
Fizikai Nobel-díj 2007
A francia Albert Fert és a német Peter Grünberg kapta megosztva az idei fizikai Nobel-díjat - jelentette be kedden, hazai idő szerint 11:45-kor Stockholmban a Karolinska Intézet illetékes bizottsága. A kutatók egy fizikai jelenség, az úgynevezett óriás mágneses ellenállás egymástól független felfedezéséért részesültek a legnagyobb tudományos elismerésben. A felfedezés legfontosabb gyakorlati alkalmazása a merevlemezek adatait olvasó fejek kifejlesztése.
Hatalmas lyuk a világűrben
Minden korábban ismertnél nagyobb méretű, látszólag minden anyagot nélkülöző üres térségre, egy gigantikus "lyukra" akadtak az űrben.
Fényes, ősi óriásgalaxisok - a hét asztrofotója
Olyan porban gazdag ősi galaxisokat azonosítottak, amelyek rendkívül heves csillagkeletkezést mutatnak. Tömegük túlságosan nagy ahhoz képest, amit mai elméleteink alapján a Nagy Bumm után már kétmilliárd évvel elérhettek volna.
Minden korábbinál távolabbi galaxist találtak
Új megfigyelések alapján az első galaxisok - és bennük az első csillagok - már 500 millió évvel a Nagy Bumm után megjelentek.
Egy korábbi világegyetem nyomában
Egy amerikai kutató elképzelhetőnek tartja, hogy a mi Világegyetemünket megelőzően létezett univerzumról kaphassunk információt. Az eredmény forrása egy újfajta matematikai megközelítés, amelynek segítségével a kutatónak sikerült néhány olyan egyenletet megoldania, amelyek a Nagy Bummhoz közeli, extrém állapotú anyag viselkedését írják le.
Előttem nem volt semmi - vendégünk volt a Nagy Bumm
"Ha már nem lesz mit megismerni, csak az összegyűjtött teljes ismeretanyagot lehet ragozni, permutálni, akkor az intellektuális izgalom elhal, a technika és valószínűleg a szellem fejlődése véget ér. Kívánom, hogy ezt az állapotot sohase érjétek el, mindig maradjon a Világban izgalmas kihívás, kutatni- és felfedeznivaló." A Földön kívüli élet után a Nagy Bumm volt a vendégünk rendhagyó chat-sorozatunkban. Számtalan érdekes dolgot megtudhattunk a Világegyetem keletkezésekor jellemző állapotokról és az Univerzum jövőjéről is.
13,2 milliárd éves csillagot találtak
Sikerült a Tejútrendszerben egy rendkívül idős csillagot találni. Az égitest kora alapján Galaxisunk az Ősrobbanás után maximum 500 millió évvel keletkezett. Ezzel jóval idősebb lehet, mint azt korábban gondolták.
Kvazárok csoportosulásai az ősi Világegyetemben
Az Ősrobbanás után néhány évmilliárddal létezett kvazárok erős térbeli csoportosulást mutatnak, ami ősi galaxishalmazok, illetve szuperhalmazok létezésére utal.
Az első égitestek sugárzása - a hét asztrofotója
A Spitzer-űrteleszkóppal a Világegyetem távoli részében lévő, és ezért annak korai állapotát képviselő objektumokat tanulmányoztak. Az Ősrobbanás után mindössze 400-700 millió évvel létezett csillagok észlelése az úgynevezett sötét időszak végét jelölheti.
Sötét energia uralja a Világegyetemet
A Hubble-űrtávcső legújabb megfigyelései is megerősítik az elgondolást, amely szerint gyorsuló ütemben tágul a Világegyetem. Az új eredmények alapján a gyorsuló tágulást okozó láthatatlan energia legalább 9 milliárd éve jelen van az Univerzumban, és 5-6 milliárd éve vette át az uralmat.
Csináljunk fekete lyukakat
Akár fekete lyukak is születhetnek a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójában, amelyet jövőre helyeznek üzembe a CERN-ben. A kutatók szerint nem kell félnünk tőlük: nem kezdik el magukba olvasztani környezetük anyagát, hanem azonnal elpárolognak.
Kozmikus háttérsugárzás - fizikai Nobel-díj 2006
A 2006-os fizikai Nobel-díjat John. C. Mather és George F. Smoot amerikai fizikusoknak ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia "a Világegyetem mikrohullámú háttérsugárzása feketetest-jellegének és anizotrópiájának felfedezésért".
Petrovay Kristóf: A Nap élete delén jár
Petrovay Kristóf napfizikus, elméleti csillagász, aki távcső közelébe csak elvétve kerül. Szakterülete az asztrofizikai plazmák áramlástana, bár szakdolgozatát még a galaxisok szerkezetéről írta. A Vendégszobában a Napról beszélgetett velünk.
Temérdek ősi galaxis
Az Ősrobbanás után kevesebb mint egymilliárd évvel létezett törpegalaxisok sokaságát kapták lencsevégre a Hubble-űrtávcsővel. A felvételen megörökített számos csillagváros az eddigi legrészletesebb áttekintést adja a fiatal Világegyetemről.
Az eddigi legtávolabbi galaxis
Minden korábbinál távolabbi, az Ősrobbanás után 780 millió évvel létező galaxist azonosítottak a Subaru-teleszkóppal. Az eddigi megfigyelések alapján általánosan elmondható, hogy időben visszafelé haladva csökkenni látszik az azonosított galaxisok gyakorisága.
Az első számítások egy korábbi univerzumról
Korábban már több kutató felvetette, hogy az Ősrobbanás "előtt" is létezett valamilyen univerzum, de csak a mostani számítások adtak először olyan matematikai leírást, amelyből ennek létezése és téridő-geometriájának jellege durván közelíthető.
A legújabb adatok az ősi Univerzumról
A WMAP műhold mérési adatai alapján a Világegyetem őstörténetének eddig ismeretlen mélységeibe sikerült bepillantani. Az adatok az eddigi legerősebb bizonyítékot szolgáltatják az inflációs modell mellett: mindössze egybilliomod másodperccel az Ősrobbanás után az Univerzum már viharos gyorsasággal tágult. Az eredményeket az Astrophysical Journal hasábjain közlik majd, a legfontosabb megállapításokat hírlevélben tették közzé a kutatások vezetői, a Johns Hopkins és a Princeton Egyetem munkatársai.
A legősibb csillagok robbanásait kutatják
Elméleti számítások szerint a NASA Swift-űrobszervatóriuma képes lehet a legelső csillagok halálát kísérő gammafelvillanásokat is detektálni. Ezzel a rég letűnt, legelső csillagok történetébe nyerhetünk bepillantást.
Ősi szerves anyag a távoli Univerzumban
A Spitzer-űrteleszkóppal szerves anyagokat azonosítottak a Világegyetem távoli részében, amely az Ősrobbanás után 3 milliárd évvel uralkodó állapotot képviseli.
- címkék:
- Föld
- Ősrobbanás
- Világegyetem
- Univerzum
- Címkefelhő »
Gondok az Ősrobbanás körül
Egyre több kritika éri a Világegyetem keletkezésének Ősrobbanás (Big Bang) elméletét. A rejtélyes sötét energia kényszerű bevezetése után most az egyik legalapvetőbbnek vélt bizonyítékkal, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzással is "problémák" vannak.
Könyvajánló: A tudomány története 1543-tól napjainkig
A tudósok hihetetlen felfedezései és találmányai az elmúlt 450 év alatt gyökeresen megváltoztatták a Világegyetemről és önmagunkról alkotott képünket. John Gribbin könyve bemutatja az időszakot, amikor először döbbentünk rá, hogy nem a Föld a mindenség középpontja, s hogy az ember csupán az állatvilág számtalan fajának egyike, egészen az Ősrobbanás elméletéig és az emberi testet felépítő molekulák szubmikroszkopikus világának vizsgálatáig.
Az eddig ismert legnagyobb ütközés az Univerzumban
Egy nemzetközi kutatócsoport két galaxishalmaz közel frontális összeütközésének nyomait térképezte fel. A gigantikus esemény során galaxisok ezrei és csillagok billiói találkoztak, és olyan mennyiségű energia szabadult fel, amelyet csak az Ősrobbanás múlhatott felül.
- címkék:
- Föld
- csillagok
- Ősrobbanás
- Univerzum
- Címkefelhő »
Gének, fekete lyukak, emberősök: 2002 a tudományban
A 2002-es évben nagy lendülettel folytatódott a genetikai információk feltérképezése és az így nyert adatok értelmezése. Miközben megkezdődik a genomika igazi aranykora, egyre mélyebben pillantunk az Univerzum múltjába.
A Világegyetem nagy egyesítése
A kölcsönhatások egységes elméletének megalkotása választ adhat a kozmológia alapkérdéseire. A táguló Világegyetem valóban a múlt egy meghatározott időpillanatában kezdődött? A mi Ősrobbanásunk csak egyetlen epizód egy sokkal nagyobb Világegyetemben, amelyben örökösen kisebb és nagyobb ősrobbanások történnek? Ha így van, akkor a mi állandóink és törvényeink robbanásról robbanásra változnak?
Magyarok az Ősrobbanás nyomában
Izgalmas új fizikai kutatási eredményeket ismertetnek szerdán az Egyesült Államokban a Brookhaven Nemzeti Laboratóriumban (BNL). Négy csoport is arról számol be, hogy közel járnak az anyag régen keresett, de eddig ismeretlen formája, az ún. kvark-gluon-plazma megfigyeléséhez.
Képek a világ kezdeteiről: feltárulnak a fiatal Univerzum titkai
A NASA nyilvánosságra hozta az eddigi legrészletesebb adatokat a korai Világegyetemről. Az Univerzum kora az új eredmények szerint 13,7 milliárd év, az első csillagok pedig mindössze 200 millió évvel az Ősrobbanás után megjelentek.
Koravén galaxisok az Univerzum peremén
Egy nemzetközi csillagászcsoport az első közvetlen bizonyítékokkal állt elő arra vonatkozóan, hogy a Tejútrendszerhez hasonló, fejlett galaxisok már az Ősrobbanás utáni egymilliárd éven belül megjelentek.
Az eddigi legjobb képek az Ősrobbanás nyomairól
A Déli-sark környékén telepített új teleszkóp - átnézve a vékony sarkvidéki légrétegeken - minden eddiginél részletesebb képeket készített a kozmikus háttérsugárzásról. Újabb bizonyítást nyert, hogy az Univerzum 95%-át sötét anyag és energia uralja.
Mátrix-univerzum
Mit számol hosszú évmilliárdok óta az Univerzum elektronjai, protonjai és fotonjai egymással történő ütköztetése formájában?
A legősibb fény legélesebb képe - sötét erő uralja az Univerzumot
Yoda mester és tanítványai is el lehetnének keseredve az Ősrobbanás fényének eddigi legdrámaibb képei miatt, mivel a sötét erő nem csupán messzi-messzi galaxisukat, de az egész Univerzumot áthatja.
A legősibb fény legélesebb képe - sötét erő uralja az Univerzumot
Yoda mester és tanítványai is el lehetnének keseredve az Ősrobbanás fényének eddigi legdrámaibb képei miatt, mivel a sötét erő nem csupán messzi-messzi galaxisukat, de az egész Univerzumot áthatja.
ELTE: a Világegyetem eredetének kutatása
Egyedülálló kutatások tanúi lehetünk az ELTE Elméleti Fizikai Tanszékén. Az emberiség egyik legősibb problémája, hogy szeretné megérteni saját létének okát; azt, hogy miért is van Világegyetem, és miért van benne anyag. Az Univerzum keletkezésével, közismert nevén a "Nagy Bummal" kapcsolatos elméleti fizikai kutatásaikat számítógépes környezetben, 128 db Intel Pentium 4 processzorral hajtott PC fürtözésével összeállított szuperszámítógép segítségével végzik az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Elméleti Fizikai Tanszékének kutatói - Csikor Ferenc és Fodor Zoltán professzorok, Katz Sándor tanársegéd és számos diákjuk.
Spektrum TV: A csillagok világa
- címkék:
- csillagok
- Ősrobbanás
- Nagy Reccs
- NASA TV
- Címkefelhő »
Meghalt Fred Hoyle, a Big Bang névadója
Meghalt minden idők egyik legnagyobb brit kozmológusa, Sir Fred Hoyle, a Big Bang elnevezés megalkotója, a pánspermia elmélet egyik fő képviselője.
Szuperszámítógéppel az Ősrobbanás nyomában
Brit tudósok Európa egyik legnagyobb szuperszámítógépével erednek az Univerzum keletkezésének nyomába.
- címkék:
- szuperszámítógép
- Ősrobbanás
- Címkefelhő »