Bach (és vírus) mindenkinek, avagy ezzel szép zárni

Ókovács szerint az Opera - levélária

Kilencből semmi, avagy Opera és cinizmus az Indexen, 2011-2020

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 148. LEVÉL Édes Néném, igazán nem mondhatja, hogy ezen a másik, rivális oldalon – ti. az Origón – gyakorta hoztam volna szóba az Indexet. Hogy mégsem vagyok hős, aki a morál összes fejgépét magára irányíthatja emiatt, arról csak az a tény tehet, hogy az Index az elmúlt éppen 9 esztendőben, amióta az a tisztesség ér, hogy az Operát irányíthatom, egyetlen interjút sem kért a legnagyobb magyar kulturális intézménytől. Ha valami botránnyá volt hajlítható vagy félreérthető (tudnék mindre 4-5 példát), akkor befértünk a portál hírei közé, egyszer- kétszer olvasói levelemet közölték, amelyben kéretlenül próbáltaam ...

Fenékig Eiffel, avagy közeleg ám a Parkavató Kaufmannal!

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 147. LEVÉL   Édes Néném,   ne aggódjon, kérem szépen! Az Opera nem megbetegedni hívja a nézőket, és az eddig megvásárolt csaknem 2.000 jegyből úgy gondolom, a nézők sem bizalmatlanok. Habár szemünket mi is a hatóságokra meg a járványszámokra függesztjük – mintha nyaranta nem lett volna épp elég a meteorológiai előrejelzések fürkészése –, most már hónapok óta ugyanaz a feltételrendszer övez minket és a többi, ültetett nézőterű műfajt. Se zárt, se szabadtérben nincs korlátozás számunkra, az 500-as határ így nem ránk, hanem az ún. zenés-táncos, tehát leginkább könnyűzenei rendezvényekre vonatkozik. Ezt neem ...

Parkfoglaló az Eiffelnél, avagy a magyar 20-ak és Jonas Kaufmann

Ókovács szerint az Opera – 146. levél

Kókuszpiszkálókról, avagy mikor indul operai művészekért világpetíció (sose)

Ókovács szerint az Opera - 145. levél

„Ebony and ivory”, avagy a nemecsekezésről fekete-fehéren

Édes Néném, emlékszik arra a jó kis számra, amit Stevie Wonder és Paul McCartney írt és énekelt? Egy amerikai fekete és egy fehér brit azt dalolta, hogy „Ébenfekete és elefántcsontfehér / Tökéletes összhangban megfér / Zongorám billentyűsorán / Mi meg miért nem, testvér?" Nincs ennél szebb és tömörebb a floydizmusra válaszul.

A valódit mondd, ne az igazat? Avagy a német sajtó gyógyíthatatlan

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA  142 LEVÉL Édes Néném,   József Attila híres versének címét úgy is írhatnám a mai felületes és sunyi világban: Thomas Mann üldözése. A betűk nagyjából megvannak, más kérdés, hogy az összkép teljesen mást mond. Így vagyunk a német sajtóval is. Nincs kétségem afelől, hogy amit alább bemutatok, az naponta X esetben fordul elő és fontosabb ügyek esnek áldozatául, mint holmi operás témák. De talán éppen ezért fájóbb: miért kell ebben is hazudni, elhallgatni, csúsztatni? A rólunk szóló írások megdöbbenésre nem érdemes visszatérő érdekessége, hogy előadásokat nem néznek meg a „kritikusok", még akkor se tették, aamikor ...

Möszjö Triquet elment, avagy Fülöp Attila ravatalánál

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 139. LEVÉL Édes Néném, sajnos, az élet nem tud annyira leállni, hogy a halál is félretegye a maga dolgát. A héten temettük a magyar operaélet 50 éven át különböző formákban, testi teher alatt működő személyiségét, az intézményt operatívan is évekig irányító Fülöp Attilát. Először Győrben hallottam, az ő felekezetének Öregtemplomában Haydn Teremtésének szólistájaként. Valami hurut okozhatott számára gondot, nagy színészként észrevétlen cukrot csempészett a markába, hirtelen alibi mozdulattal célba juttatta. Utána boldogan és magabiztosan énekelt tovább, mintaszerű muzikalitással. Szerintem csak én láttam ...

Kodály a pincében csokizik, avagy az Opera nagy leállásairól 2.

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 138. LEVÉL Édes Néném, a színházak alapvetően nyitva vannak, s ha néha tényleg zárnak, akkor sem ennyi időre. Mivel tudom, hogy Néném is a történelem rabja, meg most úgyis ráér, felfestem ide röviden a Magyar Királyi/Állami Operaház eddigi nagy leállásait: múltkorában megvolt az első, most jöjjön a második!

Böjte Csaba testvérről, avagy a homília mint opera

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 137. LEVÉL Édes Néném, nagyon sokat eszembe jut a mi megtört és lemondott Keresztény Évadunk. Fájnak dolgok: fáj, hogy az oltárképfestő Mathis, Hindemith szép és ritka nagy műve végül esélyt se kapott, Helen nővér operája, a Ments meg, Uram! a vészhelyzet első napján debütált volna. Minden keresztény operák non-plus-ultráját, a Parsifalt szinte el se kezdhettük próbálni, a Don Carlost egyáltalán nem. Szent II. János Pál 100. születésnapja is mindjárt itt van, de már biztosan csak virtuális ünneplésben lehet része, Az aranyműves boltja még jó darabig zárva tart. És a Keresztkantáták, Bach nagy basszus-szóólókantátáinak ...

Visz major, avagy az Opera ellopott könyveiről

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 136. LEVÉL   Édes Néném,   csak' félbe kell szakítanom jól eltervezett minisorozatomat az Opera nagy leállásairól – aki „rettenetesen" izgulna emiatt, annak írom: összesen három ilyen esett meg 136 év alatt (tehát még két rész van hátra), ez a mostani a negyedik –, mert már a múlt héten bejárta a sajtót egy hír, egy videó, amit illene kommentálnom. Tehát hazatértek az Opera ellopott könyvei, ugye.

Generál Pauza, avagy az Opera nagy leállásairól

Ókovács szerint az Opera – 135. levél

Maszkgyár, énekiskola és tévéadó, avagy az Opera mindennap Magyarországként vizsgázik

Édes Néném, nem pedig „kedves" (mert egy gáláns úr kiigazított a rodostói Mikes-stílről – no, de mit csinált ő 133 levélen át? miért hagyott hibázni?!), ma a szó szerint „lélegzetelállító" jelenbe révedünk. Nem sokat ácsingóznék azon, hittem-e volna egy hónapja, hitte-e volna bárki, hogy egy néhány molekulás izé, nem-is-élőlény, csak élősködő, egy kibiztosított biológiai tojásgránát megállíthatja a világot? Ha lerogyva az ablak elé, mint gondolom, sokan, ezen merengünk feleségemmel, Zsuzsival, a gyerekek már nagyon unják. De itt az Opera jelene, márpedig egy operaintézmény lényegileg a tüdőt használja, és lélegzete, ami számára művvészi ...

Két ebéd Pendereckivel, avagy az aranyműves boltja bezárt vagy kinyitott-e?

Két év Karantén, avagy a mi történetünk

Ókovács szerint az Opera - 133. levél.

Opera szilencium és járvány idején, avagy miért több a munka, ha nincs is

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 132. LEVÉL

Foci és Opera, avagy luxus-e, ha tornatermet avatunk?

Kedves Néném,   Napra pontosan két hónapja, hogy nem írtam Önnek. Oka nem az, hogy ötvenévesre átbillenve már ne fogna a ceruza, s az ember (elképzelt) nagynénje ne érdemelne meg holmi levéláriákat. Nem, más a „baj”, éppenséggel avatunk! Végre, az Eiffel Műhelyházat – és ez a folyamat önmagában is több hétig tart, nemhogy az előkészítése. Az átadások márpedig megkezdődtek, és ez most már túlmutat tavalyi próbaüzemen, mostani tűzoltó- és más hatósági bejárásokon. Furcsállhatják páran, de az Eiffel Műhelyház egy hónapos átadási maratonja nem zenei vagy táncos eseménnyel, hanem az ún. Járay pálya avatásával startolt el tegnap.

Először lép fel Magyarországon Nino Machaidze grúz szoprán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán, Nino Machaidze, akit február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként hallhat a közönség az Erkel Színházban. Az est programja több műrészlettel is utal az Opera aktuális Keresztény Évadának tematikájára.

Magyarság, mint istencsapás? - avagy a függetlenek függéseiről

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/128. levélária

A francia kultúra határozza meg az Opera 2020/21-es évadát

A francia szerzőknek és a francia kultúrából ihletet merítő műveknek szentel kiemelt figyelmet a Magyar Állami Operaház a Francia Múzsa Szezonja elnevezésű 2020/21-es évadában.

Figaró a köbön

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója beszélt az általa vezetett intézményről, az új Opera átadásáról, meg egy különleges jövő évi darabról a Heti Tv Pirkadat című műsorában.

Analfabétizmus ellen, avagy ajándék lókottának nézzék csak a fogát II.

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/127. levélária

Analfabétizmus ellen, avagy ajándék lókottának nézzék csak a fogát I.

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/126. levélária

Ákos ilyen, avagy a méltányosság is felemel

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/125. levélária

Memoárral szemben, avagy a Pavarotti-doksi

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/121. levélária

Medveczky50

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/121. levélária

Hangos ovációval fogadták Tel-Avivban a Sába királynőjét

Percekig tartó vastapssal, hangos ovációval köszönte meg a tel-avivi közönség a Magyar Állami Operaház Sába királynője-előadását kedd este.

Mesterdalnokok Bayreuthban, avagy a tökéletes lufihámozás

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/117. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Mindig is értékeltem a méltányos zenekritikát, sőt úgy általában a méltányosságot tartom legfontosabb sorvezetőnek a közéletben. Nincs az az előadás, amelynek ne lenne előremutató vonása, körülménye: egy bűnrossz zongoraest is lehet igényesen összeállított, érdekes programú, vagy legalább rövid, mert ennyi szarkazmus beleférhet, ha van mellette más is. Persze, ehhez alaposan körül kell nézni, fülelni, hisz gyakran nem marad más, mint azt keresgélni – esetleg hosszasan és fáradtságosan –, mégis miért, milyen ideát kergetve csúszott tévútra az adott előadás? Azértt ...

Vérpiros szívek lesznek az idei az Anna-bálon

Új kulisszával bővül az Anna-bál, idén a Gyógy tér is része lesz az eseménynek. Operett műsor, vérpiros porcelánszívek, sétakocsikázás történelmi ménessel - július 27-én az Anna Grand Hotel hangulatos kertjében rendezik meg a 194. Anna-bált. A rendezvényt ezúttal is az Anna Fesztivál eseményei előzik meg. Lesz prímásverseny, szívhalászat, operagála és utcabál.

Fenékig Eiffel, avagy "Adáshiba" az operaéletben?

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/115. levélária Kedves Tatjána Néném! Kérdezi, most akkor mi is van ezzel az Eiffellel, ha állítólag játszottunk is benne? Aztán most meg zárva van, és úgy is marad egész jövő februárig? Mert, hogy jönne most már Néném is... („Állítólag”: mennyit nevettünk ezen otthon, amikor egy korosabb családtag a tőlünk származó tuti információt a fülünk hallatára úgy adta tovább: „állítólag”.)

Áldozatos apa és tettmagyar, avagy Erkel Ferencről

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/113. levélária

(The) Time(s) goes by, avagy még valami a haladó Nyugat sajtóetikájáról

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/112. levélária

W. A. MOZART: L’oca del Cairo ossia Lo sposo deluso

Ókovács Szilveszter írása az Origónak.

Mozart-opera lesz az Eiffel Műhelyház első bemutatója

A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény című Mozart-pasticcio ősbemutatójával kezdődik el vasárnap az előadások sora az Operaház műhely-, raktár- és próbacentrumában működő új játszóhelyen, az Eiffel Műhelyházban.

Ahol az ateista is keresztény, avagy néhány szelíd szó az új évad elé

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/108. levélária Kedves Tatjána Néném! Amikor elküldtem Kegyednek szíves betekintésre azt a szöveget, amelyet a – belátom, valóban rengeteg írnivaló között – leginkább fontosnak érzek minden évben, a sok száz oldalas Kalendáriumunk afféle előszavát, beleéreztem a pakliba az idegenkedést. „Miért akar egy kulturális intézmény ideológiát sugározni?” Amikor ezt sorát megláttam, már azon voltam, beajánlom valahová publicistának, ahol nem olvasni kell tudni, csak írni, már bocsánat a szájalásért... Aztán rájöttem, hogy én aztán nem vagyok azokra a helyekre ajánlólevél, úgyhogy hagyjuk. De átvehetnénk újra ezt aa ...

Ránk jár a sztrájk, avagy ahogy a magyar sajtó tűvé teszi az igazságot

Kedves Tatjána Néném! Biztosan megvan annak az oka, hogyha valaki, egy sajtómunkás az Operába mar, nem igazság puzzle összerakását tervezi el, hanem azonnal tényezőként, hadviselő félként száll be – és belénk. Megszokhatatlan, de az is, hogy akkor meg szelektív süketség éri el, ha az intézményi válasz megérkezik. Ahány ház, annyi szokás, de mintha minden orgánum azon ügyeskedne, miként tudná eltussolni azt a hangot, amelyet a római jog még mint a másik fél meghallgatásának kötelező kellékét írt elő.

Volt egyszer egy Olasz Estély, avagy Yoncheva és Puccini Itáliája az Erkelben

Kedves Tatjána Néném! Szombat este tartottuk azt az ünnepi estet, amely a valahai operabál helyét foglalja el az évadtervben. Kegyed nem lehetett ott, ám érdeklődött: elmesélem hát, mi és hogy történt, az ott elhangzottakat mint ősforrást alapul véve. 

Pályakezdetek, avagy miért nem szorulunk mezzoszoprán-importra?

Kedves Tatjána Néném!   Én vagyok a könnyű keresztény: egy nap alatt kialszom a haragot, csalódássá szelídül, idővel pedig hajlamos vagyok minden bántást elfelejteni. Egész egyszerűen ezek a mérgező cseppek – néha vödörnyi toxinok – képesek párologni, szóval nem olyan nagy szó, ha megbocsátok. Így lesz a minapi balett-külföldizéssel is, ami egyben a pont két évvel ezelőtti hullámverés remake-je volt, úgy látszik, ennyi időbe telt, míg körbeért a földön, ami eszerint mégis mozog és gömbölyű. A válasszal sose maradok adós, mert a mi hitünkben bár a Bárány központi szimbólum, mégse követel birkatürelmet: úgy emlékszem, Jézus vérnyomáása ...

Örökös balerina a celluloidon, a kőben, a ravatalon

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/102. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Megint választani kell majd... A Magyar Állami Operaháznak egy nem túl régi szabályváltoztatás nyomán nem 30, hanem immár 34 örökös tagja van. Egyfelől persze, az élet törvénye, hogy mindig új tagokat kell választani a távozók helyére, másrészt viszont megszokhatatlanul szomorú kötelesség évente egy, néha kettő vagy több alkalommal a ravatalhoz állni, és búcsúzni azoktól, akik – életkorukból fakadóan – még mindenüket, a teljes pályájukat rátették az operai munkára.

Fókuszban a személyre szabott kultúra

Nagy sikerrel, jelentős szakmai érdeklődés közepette zárult a második Culture.Crane Kultúrmarketing Workshop. A workshopon részt vett Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és képviseltette magát többek között a MÜPA, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Budapesti Fesztiválzenekar is.

Keresztény évaddal készül a Magyar Állami Operaház

A Magyar Állami Operaház következő évadáról árult el részleteket Ókovács Szilveszter főigazgató.

Álmódozatok kora, avagy Florezzel Ománban

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/98. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Már olyan rég kérdezi, mi volt Florezzel Muscatban, hát most végre küldöm az írást. Közben lement New York, tegnap A Nyugat lányának premierje is, hát ma ránéztem a problémára: beragadt a postagalamb csőrébe az az írás, ez lehetett a baj.

NEW YORK OPERABLOG – 10. Utolsó felvonás

Ha valamely olvasónak volt türelme gyakorlatilag három héten át követni a kéthetes New York-i vendégszereplés blogját, már biztos hiányolta, miféle beszámoló érkezik a kortárs balettestünkről, csakhogy akkor én már itthon voltam... De show must go on, a LOL-programról az Opera közösségi oldalának képgalériája többet mond nálam, én pedig most, a záróepizód törzsszövegében és az eddig nem közölt backstage-fotókban is az összefoglalásra koncentrálhatok!

NEW YORK OPERABLOG – 9. Egy vígképű lovag

Micsoda magyar felhozatal van itt ma este! Ezzel akartam kezdeni. A Lincoln Center három nagy zenei centrumában mi megy? A Metropolitan Operában Tosca, a zenekari árokban és az énekkarban több kiváló magyar muzsikussal – nos, ez idén nem minden elemében igaz.

NEW YORK OPERABLOG – 8. A hattyúk tava, a nagy lakmuszpapír

Ha Mozart Don Giovannija az operák operája, akkor ez a Csajkovszkij-Petipa kompozíció, A hattyúk tava, bizony, a balettek balettje. Nem a története teszi azzá, pedig a dilemma mély benne, mint valami tó, akár a bartóki Könnyek tava: a szerelem képes-e látni ugyanannak a szubjektumnak előnyös és taszító, veszélyes oldalait is, vagy szükségképpen vak a rosszra? Vagy hogy mit válasszunk egyetlen életünkben, a langymeleg biztonságot, amely sorsunkat mintegy sínen vezeti, kisiklani, felszabadulni sem enged, vagy beleszédülni kéne inkább az ismeretlenbe, amely attól vonz, hogy tétje és titka van?

NEW YORK OPERABLOG – 7. Volt egyszer egy Magyar Gálaest

NEW YORK OPERABLOG – 6. Akiknek jól áll a Carnegie Hall: az Opera zenekara

Hogy kerültünk a világ tán leghíresebb hangversenytermébe? Leírom, mert túl sok hülyeséget hallani a november 5-i, egyébként ugyanúgy felejthetetlen estéről.

NEW YORK OPERABLOG – 5. Visszatérni a NYTimes vároSÁBA

NEW YORK OPERABLOG – NEW YORK OPERABLOG – 4. rész

NEW YORK OPERABLOG – 4. Magyar huszadik század, két szólamra

Díjakat és CD-gyűjteményt adtak át a magyar opera napján

Új örökös tagokat köszöntöttek, házi díjakat és ötven lemezt tartalmazó CD-gyűjteményt adtak át a magyar opera napja alkalmából szombaton a fővárosi Erkel Színházban.

NEW YORK OPERABLOG – 3. Kékszakállú megmagyarázza

NEW YORK OPERABLOG – 3. Kékszakállú megmagyarázza

NEW YORK OPERABLOG – 2. Bánk szabad!

New York Operablog - 2.

NEW YORK OPERABLOG – 1. A kezdet előtt

Berenice Párizsban, avagy kortárs darabokról II.

Kedves Tatjána Néném! Cikázós egy évad ez a mostani, de a pár nappal ezelőtt megírt kortárs táncélmény után szeretném kíváncsiságát a kortárs opera egyik megkapó estéjével is táplálni. Párizsban jártam az ősszel együtt, valójában múlt héten, de az mindegy.

Bedroom Folk Budapesten, avagy kortárs darabokról I.

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 295 levélária   Kedves Tatjána Néném!   Hogy az elmúlt napokban mit csináltam? Például láttam egy vadonatúj operát Párizsban, és még előtte pénteken bemutattunk egy friss táncopuszt a budapesti Müpa Fesztiválszínházában is, ha már tartott a CAFé. Van bennük közös, van köztük különbség, s így tanulságok is mindkettőből fakadnak. Kortársazzunk egy kicsit, az úgyse olyan egyszerű...

Még egyszer a Carmina Buranáról, avagy van itt egypár személyes emlék is ám

Kedves Tatjána Néném! A múltkori Carmina Burana-cikk után bennem maradt pár sztori, amely a műhöz személyesen fűz. Carl Orff népszerű opuszát valóban jó kompromisszumnak érzem: szándékolt, mániás-mágikus katatóniái ellenére a klasszikus zenésznek is ad örömöt, és a slágerrádiókat hallgató közönséget ugyanúgy megérinti, ezért aztán sokat megy idehaza is. Hát, mit ne mondjak, ahogy az összes lírai bariton kollégának, nekem is megvoltak vele a magam esetei...

Carmina Burana, avagy a jó kompromisszumokról

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 293. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Miért kell egy oratóriumot színházban adni? Kik ezek az emberek, akik az Erkel Színházban tolakodnak a helyekért? Miért ússzuk meg Orff primitív zenéjével az estét? És hol a második félidő? Emlékszik még, hogy ezeket szegezte nekem a két héttel ezelőtti premier után, ugye? Most már igyekszem a válaszokkal.

Visegrádi kultúridentitás, avagy a kincs, ami (még) nincs

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/92. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Hazajöttünk az úgynevezett V4 országaiból, most jut időm Kegyednek válaszolni. Miért nem fért a zenekar az árokba? Miért volt olykor kevés néző? Az egyikre a turnék szabályszerű váratlansága mint olyan a válasz, a másikra egy illúzióval idejekorán történő leszámolás. És ami a legfurcsább az egészben, még sincs rossz kedvem miatta: a valósággal szembesülni ugyanis mindig kijózanítóan revelatív!

Egyéniségek futószalagon, avagy a III. Marton Maratonról

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/91. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Nagyon kényelmes dolog ám a zeneakadémiai zsűriben csücsülni, és megszemlélni a világ énekesfelhozatalát, hogy nézni is tereh... Most, a hatodik évben, a harmadik versenyen értünk oda, hogy a jelentkezők színvonala méltó lett ahhoz a nívóhoz, amelyet Marton Éva, a XX. század legjelentősebb magyar operaénekesnője évtizedeken át képviselt.

Kötcsei kultúrarc, avagy korán kelni kell, nem ítélni

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/89. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Természetesen most sem direkt politizálás, amit írok, nekem az nem kenyerem. De most a lényegről írnék valamit, a csodálatosan pörgő „kultúrharc" tematikában, amely nyár óta minden innen és onnan működő publicistának automatikusan szállítja a témákat, noha tényszerűleg semmi nem történt. A kritika kritikájának kritikáját kritizálni kényelmes dolog, és kellően távolra helyez attól a szöszmötölő elfoglaltságtól, hogy meg is kelljen nézni azt a műalkotást, ahol a forgószél epicentruma lehetett.

Keresztény Évad? Miért? Miért ne?

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/88. levélária

Magyar sikerek a Sláger Témában

Augusztus 26-án Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és Dr. Kollarik Tamás, a Magyar Média Mecenatúra program koordinátora lesz a Sláger Téma vendége.

Így gondozd a magyarodat II., avagy te mit tettél ma a kultúránkért?

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/87. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Kutyaugatás nem hallatszik az égig – meg is lepett, hogy hallott a hétvégi sárospataki hangversenyünkről. Az bezzeg nem lepett meg, hogy keményen nekem jött a műsorválasztás miatt, mondván: nekem is tudnom kellene, hogy nyáron az emberek a legnépszerűbb műveket szeretik hallgatni – rövid, romantikus koncerteken... Kedves Néném, a „zemberek” persze, mindig a (szerintük) legnépszerűbb műveket szeretnék hallgatni, de nekünk abba az állapotba kell őket visszavinnünk, amikor, bár szintén viselkedhettek volna úgy, hogy minden fontosat tudnak már, valamiért mégis hajllandóak ...

Magyar trikolór Saaremaában, avagy így is gondozhatod a magyarodat

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/85. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Miért kell mindig utazni? Vendégszerepelni? Turnézni? Szervezni, pakolni, menni, fáradni – fizetni? Csak mert nyár van? Nem, Néném, nem azért. Inkább ugyanazért, amiért mindenki nyaral: ezekből az élményekből is táplálkozik majd a szezon szakmai munkája és lélekereje. Most éppen Saaremaában töltöttük az aksikat, miközben óriászenekarunk másik fele a tokaji arénában, operagálán játszott José Curával. Amit viszont az észtek produkáltak, az frenetikus.

Sziget és OperaFüred, avagy nyáron no szmoking, no cry?

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/84. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Minden rendes művészeti együttesnek megvan a maga nyári helyszíne. Paradoxnak hat, mert főleg az Opera munkatársai hadd nyaralják már ki magukból az egész színházi szezon fáradalmait, ugyanakkor a leváltható intézmény leválthatatlan közönsége is pont ezt kívánja tenni. És akkor megint ott tartunk, ahol év közben: Karácsony, Húsvét, Pünkösd, mindig szombat is, vasárnap is, és szinte mindig este. Amikor a közönség ráér, akkor kell nekünk készen állni (meg betartani a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, és az összes egyéb munkajogi nyalánkságot) – és a nnyár ...

Csillagtúra Puccinivel, avagy újraevangelizálni Magyarországot

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/83. levélária

Moszkvicsokat fosztogatnak, avagy hogy tiltják be Billyt, ha megy?

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/79. levélária   Drága Tatjána Néném!   A napokban annyira fokozódott a hőség, hogy gyorsan írnom kell egy rövidebb levelecskét Önnek, együtt az enyhüléssel. A sajtó egy formáns része oly boldog körültekintés nélkül ugrott rá szegény, meghurcolt Billy Elliotunk műsorváltozására, hogy öröm nézni – azt viszont nem annyira vidám, amit a hivatásos nyilvánosság pro és kontra művel egy előadással, amelynek szereplőgárdája van lekötött dátumokkal – no meg bevételi terve is.

Jelmeztelenül, avagy hogyan legyünk direkt funkcionális analfabéták?

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/78. levélária

Meleg helyzet, avagy kiborul a Billy

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/76. levélária Drága Tatjána Néném! És akkor hirtelen vihar kerekedik a nyárias hőségből, és az elkészített témát az asztalomon félrelöki. És hiába szerettem volna ma a kortárs zene befogadási problémái kapcsán Önnek felelni, egy szerencsétlen módon felnyitott forró pite, a homoszexualitás színpadi megjelenésének – és az ehhez szerintem igen kevéssé kötődő Billy Elliot-előadás – kapcsán kell irkálnom. Muszáj, mert akaratom ellenére ide és oda sorolnak, amit nem jegyeztem le, azt mások teszik helyettem, kvázi a nevemben. Nem haragszom senkire, lófejet se találtam ma reggel az ágyamban, de azért a környüllállásokat ...

GermanLateNight, avagy valami változik II.

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/75. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Múltkor a kamaraopera másik univerzumát próbáltam összekapcsolni a kísérleti előadások világával, mindezzel pedig tenni kívántunk valami fontosat a maiak becsábításáért, jövendő értő közönségünk kineveléséért. És elakadtunk az elmúlt hét év helyszínproblémájánál. Innen folytatjuk.

GermanLateNight, avagy valami változik I.

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/74. levélária

Wagnerről, nélküle – avagy volt egyszer egy Ring gyűrűi-évad

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/73. levélária   Kedves Tatjána Néném! Nincs még vége a színházi szezonnak, de ilyenkor, ebben legszebb heinei hónapban – „Im wunderschönen Monat Mai" – már megérint minket az évadvég szele melege. Minden világos és virágos, ami már nem virágos, lombos, és oly éji illatok sorvasztják az előadás után hazakóválygó ember további munkakedvét, amelyeket mégoly drága üvegcsékben se keverhet ki senki. Legalábbis így érzem a Kormányzó hétfő esti magyarországi bemutatója után.

Mindenhonnan nekünk fütyöl!

Ókovács szerint az opera – 2/70. levélária

Volt egyszer egy Parsifal

Ókovács szerint az opera – 2/69. levélária

Apa, férj, magyar, keresztény és művész vagyok

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója mondja el gondolatait a most vasárnapi választásról. Az Origónak arról ír, hogy az Opera a tizenkilencedik század vége óta nem kapott olyan nagy figyelmet és támogatást, mint most, 2010 óta. Küldött egy fényképet is az Operaháznak nagyon fontos, most épülő Eiffel Műhelyházról is.

Jegyben járunk I.

Ókovács szerint az opera – 2/68. levélária

És mégis mozog a színpad!

Ókovács szerint az opera - 2/66. levélária

Puccini és az ő Itáliája – egy vadonatúj szezon elé

Ókovács szerint az Opera – 2/65. levélária Kedves Tatjána Néném! Hogy miért megint ez a hatásvadász Puccini? Teccik tudni, több okból is. Hogy miért jó egyáltalán a „jellemző" évadválasztás, arról még a Faktoron leveleztem Kegyeddel, bő két éve ilyenkor. De hogy miért Puccini, és főleg miért pont az ő „Itáliája", azt csak most nyílik alkalmam felfedni. Ponchielli, Giordano, Alfano, Leoncavallo, Mascagni, Boito, Cilea, Catalani, Franchetti, Wolf-Ferrari, Dallapicola, Menotti és Zandonai: egytől egyik kiváló komponisták, akiktől akkor is érdemes idézni legalább egy-egy művet (néha csak részletet), ha tudván tudjuk: valójában Verdi kkezdte ...

16 premier, Puccini és előadások a világ minden pontján - ilyen lesz az operaház új évada

16 bemutató, 60 repertoárdarab, valamint az Eiffel Műhelyház és a korszerűsített Andrássy úti dalszínház megnyitása is szerepel a Magyar Állami Operaház 2018/19-es szezonjának kínálatában. A régi és új játszóhelyek átadásáig az Opera együttesei tovább turnéznak, a megyeszékhelyek és külhoni magyarlakta települések mellett felkeresve többek közt New Yorkot, Berlint, a V4-ek fővárosait és Puccini életének több fontos olaszországi helyszínét.

Amerikába jöttünk, avagy muszlimok és Bánk egy lapon

Ókovács szerint az Opera - 2/64. levélária

Nagyszabású New York-i túrára indul ősszel az Opera

Három opera- és három balettprodukcióval, valamint két gálaesttel vendégszerepel a Magyar Állami Operaház 2018. október 30. és november 11. között a New York-i Koch Theaterben és a Carnegie Hallban. Az idén 134 éves budapesti Opera történetében példátlan tengerentúli bemutatkozás részeként olyan nagyszabású produkciókat láthat először az amerikai közönség, mint Erkel Bánk bán-ja, valamint A hattyúk tava és a Don Quijote a Magyar Nemzeti Balett által táncolt koreográfiái. A New York-i OperaTúra Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Porgy and Best of The Guardian

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/60. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Az ígértem, még a héten írok újra, mert izgalmas The Guardian-interjú ígérkezik a The New York Times cikke után – na természetesen, hogy Porgy-ügyben... És lőn, bár szombatig vártak a közlésével, miközben mi Roberto Alagnát és Aleksandra Kurzakot hallgattuk az Erkelben. Háááát.... Robert Tait a little bit tendenciózus, hogy ne mondjam, fóbiás kérdéseit és az eredeti válaszokat magyarul közreadom itt, vastag betűs kiemeléssel jelzem, mi került bele a cikkbe. Szerintem érdekes összevetni: ahol nem szó szerint, de gondolatilag idéztek, az is megvastagodott – és méég ...

Ki van zárva, hogy ne legyünk nyitva, avagy dicsérjen téged a Fáy Miklós

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/59. levélária   Kedves Tatjána Néném!   A múlt hét úgyszólván „eseménytelen" volt. Nagyszerű formában sikerült eljátszanunk az Otellót, az Árnyék nélküli asszonyt és a Turandotot a Müpában, felkészültünk a Kárpát-Haza OperaTúra folytatására, mostanra már zajlanak is az előadások (Hunyadi, Víg özvegy-balett), felújítottuk a Simon Boccanegrát az Erkelben, és igen, persze, ment tovább Porgy is az ő útján – épp ma lesz utoljára. Kaptam mástól is levelet, de Néném elküldte a legkedvesebbet, amely Fáy Miklóstól érkezett, aki pedig úgy tud dicsérni, hogy az savtámadással is felér.

Csak úgy lezsenizni Gershwint?!

Ókovács szerint az opera – 2/58. levélária

Az újraélesztett Gershwin

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/56. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Természetesen most minden a Porgy és Bessről, a szerződés szerint, de szóbeli tiltással szemben előadott Gershwin-operáról szól, február 8-ig tudjuk egyelőre játszani, a többit meglátjuk. Nappal ömlenek az angol nyelvű (anyázó) black-kommentek, de ma este bemutató – ha nem is „black" művészek, mert két színészünk azért van, ám mindenesetre 2x14 black operaénekes nélkül. Mivel hallom, csütörtökön keresett, arra gondoltam, megírom Önnek a brüsszeli élményeimet, nem szólnak ezek se másról, legfeljebb kicsit másképp. Persze, megkaptam a küldeményét, az Élet és Iroddalom ...

Csak feketék szerepelhettek ebben az operában rasszista korlátozás miatt

George Gershwin főművét, a Porgy és Bess-t a szerző öccse nem sokkal halála előtt korlátozta, és azóta csak fekete származású művészek szerepelhetnek a darabban. Ókovács Szilveszter a Magyar Állami Operaház igazgatója sajtótájékoztatón mondta el, hogyan sikerül most mégis színpadra állítani az operát magyar énekesekkel. Az biztos, hogy a jogtulajdonosok nem örülnek, hogy fehér szereplők is lesznek az Erkel Színházban színpadra állított darabban.

Rasszizmus az operában, vagy a Gershwin-win reménye

Rasszizmus az operában

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/56. levélária

Anna után, 1-ben

Ókovács szerint az opera - 2/55. levélária

Etűdök különböző hangokra, op. 52/3

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/54. levélária

Etűdök különböző hangokra, op. 52/2

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/53. levélária

Etűdök különböző hangokra, op. 52/1

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/52. levélária

Diótörő és feminista Jancsi és Juliska

Decemberben majdnem harminc alkalommal adják elő A diótörőt az Erkel Színházban. A Jancsi és Juliska modern, feminista változatát is láthatják a nézők még idén, és februárban, a farsangi gálaest díszvendégei Roberto Alagna francia tenor és Aleksandra Kurzak lengyel szoprán szerelmes dalokat énekelnek majd. A Magyar Állami Operaház ünnepi előadásairól számolt be Ókovács Szilveszter főigazgató.

Made in Algéria?

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/51. levélária

Az európai élvonalba kerülhet a Magyar Állami Operaház

A legnagyobb feladat minőségi fejlődésbe fordítani mindazt, amit infrastruktúrában és mennyiségben már elértünk. Ezt jelölte meg a következő évek egyik fontos céljának Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, aki 2018 februárjától újabb öt évig vezetheti az intézményt.

Made in China

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/50. levélária

Made in Japan, 2017

Ókovács szerint az opera – 2/49. levélária