Keresztény évaddal készül a Magyar Állami Operaház

A Magyar Állami Operaház következő évadáról árult el részleteket Ókovács Szilveszter főigazgató.

Álmódozatok kora, avagy Florezzel Ománban

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/98. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Már olyan rég kérdezi, mi volt Florezzel Muscatban, hát most végre küldöm az írást. Közben lement New York, tegnap A Nyugat lányának premierje is, hát ma ránéztem a problémára: beragadt a postagalamb csőrébe az az írás, ez lehetett a baj.

NEW YORK OPERABLOG – 10. Utolsó felvonás

Ha valamely olvasónak volt türelme gyakorlatilag három héten át követni a kéthetes New York-i vendégszereplés blogját, már biztos hiányolta, miféle beszámoló érkezik a kortárs balettestünkről, csakhogy akkor én már itthon voltam... De show must go on, a LOL-programról az Opera közösségi oldalának képgalériája többet mond nálam, én pedig most, a záróepizód törzsszövegében és az eddig nem közölt backstage-fotókban is az összefoglalásra koncentrálhatok!

NEW YORK OPERABLOG – 9. Egy vígképű lovag

Micsoda magyar felhozatal van itt ma este! Ezzel akartam kezdeni. A Lincoln Center három nagy zenei centrumában mi megy? A Metropolitan Operában Tosca, a zenekari árokban és az énekkarban több kiváló magyar muzsikussal – nos, ez idén nem minden elemében igaz.

NEW YORK OPERABLOG – 8. A hattyúk tava, a nagy lakmuszpapír

Ha Mozart Don Giovannija az operák operája, akkor ez a Csajkovszkij-Petipa kompozíció, A hattyúk tava, bizony, a balettek balettje. Nem a története teszi azzá, pedig a dilemma mély benne, mint valami tó, akár a bartóki Könnyek tava: a szerelem képes-e látni ugyanannak a szubjektumnak előnyös és taszító, veszélyes oldalait is, vagy szükségképpen vak a rosszra? Vagy hogy mit válasszunk egyetlen életünkben, a langymeleg biztonságot, amely sorsunkat mintegy sínen vezeti, kisiklani, felszabadulni sem enged, vagy beleszédülni kéne inkább az ismeretlenbe, amely attól vonz, hogy tétje és titka van?

NEW YORK OPERABLOG – 7. Volt egyszer egy Magyar Gálaest

NEW YORK OPERABLOG – 6. Akiknek jól áll a Carnegie Hall: az Opera zenekara

Hogy kerültünk a világ tán leghíresebb hangversenytermébe? Leírom, mert túl sok hülyeséget hallani a november 5-i, egyébként ugyanúgy felejthetetlen estéről.

NEW YORK OPERABLOG – 5. Visszatérni a NYTimes vároSÁBA

NEW YORK OPERABLOG – NEW YORK OPERABLOG – 4. rész

NEW YORK OPERABLOG – 4. Magyar huszadik század, két szólamra

Díjakat és CD-gyűjteményt adtak át a magyar opera napján

Új örökös tagokat köszöntöttek, házi díjakat és ötven lemezt tartalmazó CD-gyűjteményt adtak át a magyar opera napja alkalmából szombaton a fővárosi Erkel Színházban.

NEW YORK OPERABLOG – 3. Kékszakállú megmagyarázza

NEW YORK OPERABLOG – 3. Kékszakállú megmagyarázza

NEW YORK OPERABLOG – 2. Bánk szabad!

New York Operablog - 2.

NEW YORK OPERABLOG – 1. A kezdet előtt

Berenice Párizsban, avagy kortárs darabokról II.

Kedves Tatjána Néném! Cikázós egy évad ez a mostani, de a pár nappal ezelőtt megírt kortárs táncélmény után szeretném kíváncsiságát a kortárs opera egyik megkapó estéjével is táplálni. Párizsban jártam az ősszel együtt, valójában múlt héten, de az mindegy.

Bedroom Folk Budapesten, avagy kortárs darabokról I.

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 295 levélária   Kedves Tatjána Néném!   Hogy az elmúlt napokban mit csináltam? Például láttam egy vadonatúj operát Párizsban, és még előtte pénteken bemutattunk egy friss táncopuszt a budapesti Müpa Fesztiválszínházában is, ha már tartott a CAFé. Van bennük közös, van köztük különbség, s így tanulságok is mindkettőből fakadnak. Kortársazzunk egy kicsit, az úgyse olyan egyszerű...

Még egyszer a Carmina Buranáról, avagy van itt egypár személyes emlék is ám

Kedves Tatjána Néném! A múltkori Carmina Burana-cikk után bennem maradt pár sztori, amely a műhöz személyesen fűz. Carl Orff népszerű opuszát valóban jó kompromisszumnak érzem: szándékolt, mániás-mágikus katatóniái ellenére a klasszikus zenésznek is ad örömöt, és a slágerrádiókat hallgató közönséget ugyanúgy megérinti, ezért aztán sokat megy idehaza is. Hát, mit ne mondjak, ahogy az összes lírai bariton kollégának, nekem is megvoltak vele a magam esetei...

Carmina Burana, avagy a jó kompromisszumokról

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 293. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Miért kell egy oratóriumot színházban adni? Kik ezek az emberek, akik az Erkel Színházban tolakodnak a helyekért? Miért ússzuk meg Orff primitív zenéjével az estét? És hol a második félidő? Emlékszik még, hogy ezeket szegezte nekem a két héttel ezelőtti premier után, ugye? Most már igyekszem a válaszokkal.

Visegrádi kultúridentitás, avagy a kincs, ami (még) nincs

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/92. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Hazajöttünk az úgynevezett V4 országaiból, most jut időm Kegyednek válaszolni. Miért nem fért a zenekar az árokba? Miért volt olykor kevés néző? Az egyikre a turnék szabályszerű váratlansága mint olyan a válasz, a másikra egy illúzióval idejekorán történő leszámolás. És ami a legfurcsább az egészben, még sincs rossz kedvem miatta: a valósággal szembesülni ugyanis mindig kijózanítóan revelatív!

Egyéniségek futószalagon, avagy a III. Marton Maratonról

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/91. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Nagyon kényelmes dolog ám a zeneakadémiai zsűriben csücsülni, és megszemlélni a világ énekesfelhozatalát, hogy nézni is tereh... Most, a hatodik évben, a harmadik versenyen értünk oda, hogy a jelentkezők színvonala méltó lett ahhoz a nívóhoz, amelyet Marton Éva, a XX. század legjelentősebb magyar operaénekesnője évtizedeken át képviselt.

Kötcsei kultúrarc, avagy korán kelni kell, nem ítélni

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/89. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Természetesen most sem direkt politizálás, amit írok, nekem az nem kenyerem. De most a lényegről írnék valamit, a csodálatosan pörgő „kultúrharc" tematikában, amely nyár óta minden innen és onnan működő publicistának automatikusan szállítja a témákat, noha tényszerűleg semmi nem történt. A kritika kritikájának kritikáját kritizálni kényelmes dolog, és kellően távolra helyez attól a szöszmötölő elfoglaltságtól, hogy meg is kelljen nézni azt a műalkotást, ahol a forgószél epicentruma lehetett.

Keresztény Évad? Miért? Miért ne?

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/88. levélária

Magyar sikerek a Sláger Témában

Augusztus 26-án Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és Dr. Kollarik Tamás, a Magyar Média Mecenatúra program koordinátora lesz a Sláger Téma vendége.

Így gondozd a magyarodat II., avagy te mit tettél ma a kultúránkért?

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/87. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Kutyaugatás nem hallatszik az égig – meg is lepett, hogy hallott a hétvégi sárospataki hangversenyünkről. Az bezzeg nem lepett meg, hogy keményen nekem jött a műsorválasztás miatt, mondván: nekem is tudnom kellene, hogy nyáron az emberek a legnépszerűbb műveket szeretik hallgatni – rövid, romantikus koncerteken... Kedves Néném, a „zemberek” persze, mindig a (szerintük) legnépszerűbb műveket szeretnék hallgatni, de nekünk abba az állapotba kell őket visszavinnünk, amikor, bár szintén viselkedhettek volna úgy, hogy minden fontosat tudnak már, valamiért mégis hajllandóak ...

Magyar trikolór Saaremaában, avagy így is gondozhatod a magyarodat

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/85. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Miért kell mindig utazni? Vendégszerepelni? Turnézni? Szervezni, pakolni, menni, fáradni – fizetni? Csak mert nyár van? Nem, Néném, nem azért. Inkább ugyanazért, amiért mindenki nyaral: ezekből az élményekből is táplálkozik majd a szezon szakmai munkája és lélekereje. Most éppen Saaremaában töltöttük az aksikat, miközben óriászenekarunk másik fele a tokaji arénában, operagálán játszott José Curával. Amit viszont az észtek produkáltak, az frenetikus.

Sziget és OperaFüred, avagy nyáron no szmoking, no cry?

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/84. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Minden rendes művészeti együttesnek megvan a maga nyári helyszíne. Paradoxnak hat, mert főleg az Opera munkatársai hadd nyaralják már ki magukból az egész színházi szezon fáradalmait, ugyanakkor a leváltható intézmény leválthatatlan közönsége is pont ezt kívánja tenni. És akkor megint ott tartunk, ahol év közben: Karácsony, Húsvét, Pünkösd, mindig szombat is, vasárnap is, és szinte mindig este. Amikor a közönség ráér, akkor kell nekünk készen állni (meg betartani a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, és az összes egyéb munkajogi nyalánkságot) – és a nnyár ...

Csillagtúra Puccinivel, avagy újraevangelizálni Magyarországot

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/83. levélária

Moszkvicsokat fosztogatnak, avagy hogy tiltják be Billyt, ha megy?

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/79. levélária   Drága Tatjána Néném!   A napokban annyira fokozódott a hőség, hogy gyorsan írnom kell egy rövidebb levelecskét Önnek, együtt az enyhüléssel. A sajtó egy formáns része oly boldog körültekintés nélkül ugrott rá szegény, meghurcolt Billy Elliotunk műsorváltozására, hogy öröm nézni – azt viszont nem annyira vidám, amit a hivatásos nyilvánosság pro és kontra művel egy előadással, amelynek szereplőgárdája van lekötött dátumokkal – no meg bevételi terve is.

Jelmeztelenül, avagy hogyan legyünk direkt funkcionális analfabéták?

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/78. levélária

Meleg helyzet, avagy kiborul a Billy

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/76. levélária Drága Tatjána Néném! És akkor hirtelen vihar kerekedik a nyárias hőségből, és az elkészített témát az asztalomon félrelöki. És hiába szerettem volna ma a kortárs zene befogadási problémái kapcsán Önnek felelni, egy szerencsétlen módon felnyitott forró pite, a homoszexualitás színpadi megjelenésének – és az ehhez szerintem igen kevéssé kötődő Billy Elliot-előadás – kapcsán kell irkálnom. Muszáj, mert akaratom ellenére ide és oda sorolnak, amit nem jegyeztem le, azt mások teszik helyettem, kvázi a nevemben. Nem haragszom senkire, lófejet se találtam ma reggel az ágyamban, de azért a környüllállásokat ...

GermanLateNight, avagy valami változik II.

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/75. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Múltkor a kamaraopera másik univerzumát próbáltam összekapcsolni a kísérleti előadások világával, mindezzel pedig tenni kívántunk valami fontosat a maiak becsábításáért, jövendő értő közönségünk kineveléséért. És elakadtunk az elmúlt hét év helyszínproblémájánál. Innen folytatjuk.

GermanLateNight, avagy valami változik I.

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/74. levélária

Wagnerről, nélküle – avagy volt egyszer egy Ring gyűrűi-évad

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/73. levélária   Kedves Tatjána Néném! Nincs még vége a színházi szezonnak, de ilyenkor, ebben legszebb heinei hónapban – „Im wunderschönen Monat Mai" – már megérint minket az évadvég szele melege. Minden világos és virágos, ami már nem virágos, lombos, és oly éji illatok sorvasztják az előadás után hazakóválygó ember további munkakedvét, amelyeket mégoly drága üvegcsékben se keverhet ki senki. Legalábbis így érzem a Kormányzó hétfő esti magyarországi bemutatója után.

Mindenhonnan nekünk fütyöl!

Ókovács szerint az opera – 2/70. levélária

Volt egyszer egy Parsifal

Ókovács szerint az opera – 2/69. levélária

Apa, férj, magyar, keresztény és művész vagyok

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója mondja el gondolatait a most vasárnapi választásról. Az Origónak arról ír, hogy az Opera a tizenkilencedik század vége óta nem kapott olyan nagy figyelmet és támogatást, mint most, 2010 óta. Küldött egy fényképet is az Operaháznak nagyon fontos, most épülő Eiffel Műhelyházról is.

Jegyben járunk I.

Ókovács szerint az opera – 2/68. levélária

És mégis mozog a színpad!

Ókovács szerint az opera - 2/66. levélária

Puccini és az ő Itáliája – egy vadonatúj szezon elé

Ókovács szerint az Opera – 2/65. levélária Kedves Tatjána Néném! Hogy miért megint ez a hatásvadász Puccini? Teccik tudni, több okból is. Hogy miért jó egyáltalán a „jellemző" évadválasztás, arról még a Faktoron leveleztem Kegyeddel, bő két éve ilyenkor. De hogy miért Puccini, és főleg miért pont az ő „Itáliája", azt csak most nyílik alkalmam felfedni. Ponchielli, Giordano, Alfano, Leoncavallo, Mascagni, Boito, Cilea, Catalani, Franchetti, Wolf-Ferrari, Dallapicola, Menotti és Zandonai: egytől egyik kiváló komponisták, akiktől akkor is érdemes idézni legalább egy-egy művet (néha csak részletet), ha tudván tudjuk: valójában Verdi kkezdte ...

16 premier, Puccini és előadások a világ minden pontján - ilyen lesz az operaház új évada

16 bemutató, 60 repertoárdarab, valamint az Eiffel Műhelyház és a korszerűsített Andrássy úti dalszínház megnyitása is szerepel a Magyar Állami Operaház 2018/19-es szezonjának kínálatában. A régi és új játszóhelyek átadásáig az Opera együttesei tovább turnéznak, a megyeszékhelyek és külhoni magyarlakta települések mellett felkeresve többek közt New Yorkot, Berlint, a V4-ek fővárosait és Puccini életének több fontos olaszországi helyszínét.

Amerikába jöttünk, avagy muszlimok és Bánk egy lapon

Ókovács szerint az Opera - 2/64. levélária

Nagyszabású New York-i túrára indul ősszel az Opera

Három opera- és három balettprodukcióval, valamint két gálaesttel vendégszerepel a Magyar Állami Operaház 2018. október 30. és november 11. között a New York-i Koch Theaterben és a Carnegie Hallban. Az idén 134 éves budapesti Opera történetében példátlan tengerentúli bemutatkozás részeként olyan nagyszabású produkciókat láthat először az amerikai közönség, mint Erkel Bánk bán-ja, valamint A hattyúk tava és a Don Quijote a Magyar Nemzeti Balett által táncolt koreográfiái. A New York-i OperaTúra Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Porgy and Best of The Guardian

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/60. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Az ígértem, még a héten írok újra, mert izgalmas The Guardian-interjú ígérkezik a The New York Times cikke után – na természetesen, hogy Porgy-ügyben... És lőn, bár szombatig vártak a közlésével, miközben mi Roberto Alagnát és Aleksandra Kurzakot hallgattuk az Erkelben. Háááát.... Robert Tait a little bit tendenciózus, hogy ne mondjam, fóbiás kérdéseit és az eredeti válaszokat magyarul közreadom itt, vastag betűs kiemeléssel jelzem, mi került bele a cikkbe. Szerintem érdekes összevetni: ahol nem szó szerint, de gondolatilag idéztek, az is megvastagodott – és méég ...

Ki van zárva, hogy ne legyünk nyitva, avagy dicsérjen téged a Fáy Miklós

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/59. levélária   Kedves Tatjána Néném!   A múlt hét úgyszólván „eseménytelen" volt. Nagyszerű formában sikerült eljátszanunk az Otellót, az Árnyék nélküli asszonyt és a Turandotot a Müpában, felkészültünk a Kárpát-Haza OperaTúra folytatására, mostanra már zajlanak is az előadások (Hunyadi, Víg özvegy-balett), felújítottuk a Simon Boccanegrát az Erkelben, és igen, persze, ment tovább Porgy is az ő útján – épp ma lesz utoljára. Kaptam mástól is levelet, de Néném elküldte a legkedvesebbet, amely Fáy Miklóstól érkezett, aki pedig úgy tud dicsérni, hogy az savtámadással is felér.

Csak úgy lezsenizni Gershwint?!

Ókovács szerint az opera – 2/58. levélária

Az újraélesztett Gershwin

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/56. levélária   Kedves Tatjána Néném!   Természetesen most minden a Porgy és Bessről, a szerződés szerint, de szóbeli tiltással szemben előadott Gershwin-operáról szól, február 8-ig tudjuk egyelőre játszani, a többit meglátjuk. Nappal ömlenek az angol nyelvű (anyázó) black-kommentek, de ma este bemutató – ha nem is „black" művészek, mert két színészünk azért van, ám mindenesetre 2x14 black operaénekes nélkül. Mivel hallom, csütörtökön keresett, arra gondoltam, megírom Önnek a brüsszeli élményeimet, nem szólnak ezek se másról, legfeljebb kicsit másképp. Persze, megkaptam a küldeményét, az Élet és Iroddalom ...

Csak feketék szerepelhettek ebben az operában rasszista korlátozás miatt

George Gershwin főművét, a Porgy és Bess-t a szerző öccse nem sokkal halála előtt korlátozta, és azóta csak fekete származású művészek szerepelhetnek a darabban. Ókovács Szilveszter a Magyar Állami Operaház igazgatója sajtótájékoztatón mondta el, hogyan sikerül most mégis színpadra állítani az operát magyar énekesekkel. Az biztos, hogy a jogtulajdonosok nem örülnek, hogy fehér szereplők is lesznek az Erkel Színházban színpadra állított darabban.

Rasszizmus az operában, vagy a Gershwin-win reménye