Tovább növelték népszerűségüket a nemzeti parkok

Az emberek 94 százaléka hallott már a hazai nemzeti parkokról, 70 százalékuk pedig járt is már valamelyikben. Több mint 1 millióan látogattak tavaly valamelyik nemzeti parkba, ami segített túllendülni a járványhelyzet okozta társadalmi bezártságon – állapítja meg a Klímapolitikai Intézet és az Agrárminisztérium Európai Nemzeti Parkok Napjára készített közös kutatása.

A hagyományos ökológiai tudás kutatásában fontos szerepe van a ökológusoknak

Ökológusok nélkül nem lehetne kellő mélységgel megismerni a tájban élő emberek - pásztorok, gazdák - ökológiai tudását, ugyanakkor a hagyományos ökológiai tudás kutatása során a társadalomtudósok tapasztalataira is szükség van - mutatnak rá az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) kutatói legújabb cikkükben, amely a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban jelent meg.

Virágos talajtakarókkal a biológiai sokszínűségért

A biológiai sokszínűség jegyében, a tavaszi vetések idején a borvidékeken, a szántókon és a kertekben virágos sávok kialakítását javasolja az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi).

Minden hetedik denevérfaj fenyegetettnek számít

A denevérek védelmére és fontos ökológiai szerepére hívta fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert a szombati denevérek világnapja alkalmából. A Bat Conservation International (BCI) nevű szervezet által életre hívott világnap célja a denevérek megismertetése a nagyközönséggel, ökológiai jelentőségük bemutatása és helyes megítélésük elősegítése. 

Nagy veszély rejtőzhet a tenger mélyén

A világháborúkból visszamaradt, a tenger fenekére süllyedt hadihajók roncsaiban megtalálható óriási mennyiségű lőszer ökológiai veszélyének felbecsülésére indul északi-tengeri expedíció Németországban.

Békamentés a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál

Március utolsó hétvégéjén érkezett melegebb időjárás és a várva várt eső hatására a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál megindult a barna varangyok tömeges vonulása a szomszédos erdőből a szaporodóhelyüket jelentő kis tó felé.

Műanyaghulladék veszélyezteti a Fekete-tenger élővilágát

A műanyagszemét jelentette veszélyre hívták fel a figyelmet orosz környezetvédők, miután több száz elhullott madarat találtak a Fekete-tenger keleti partvidékén.

Rekordszámú floridai manátusz pusztult el

Aggasztó számú, több mint 400 floridai manátusz pusztult el 2021 első két hónapjában, több mint háromszor annyi, mint az elmúlt öt év azonos időszakában.

Több, különféle élőhelyet mutat majd be az új park Pünkösdfürdőn

Így kerülhetnek ízletes paradicsomok a magyar fogyasztókhoz

Az ÖMKi tájfajta paradicsom kísérleteinek célja, hogy az ökológiai termesztésre legalkalmasabb tájfajták újból teret nyerjenek a hazai kertekben, újra lehessen élvezni különleges szín- és formagazdagságukat, zamatos ízüket.

Bárányok tartják majd karban a megújuló bécsi Duna-szigetet

Új tavak és biotópok, kilátóhelyek és pihenőalkalmatosságok, hőségtűrő fák, kertek, legelésző bárányok: így újul meg és küzd a klímaváltozás hatásai ellen a bécsi Duna-sziget.

Magyarország természeti csodái: a szikes tavak

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vizsgálata bebizonyította, hogy az élőhelyek helyreállítása a helyszín valamennyi lakójára hatással van, nem csak a megcélzott közösségekre. A járulékos hatás lehet pozitív,de negatív is, ezért fontos már a tervezéskor figyelembe venni ezt a szempontot. A Balmazújváros melletti Nagy-szik rehabilitációja például nemcsak a madarak életkörülményein javított, de lényegesen megváltoztatta a nagyobb vízi gerinctelenek életét is, így rendkívül sikeresnek mondható a hazai szikesek természeti értékének megóvását célzó projekt.

Kínában megkezdődött a tavaly beharangozott halászati tilalom

Románia legpokolibb barlangjában egy százlábú uralkodik

Az 1986-ban felfedezett romániai Movile-barlang nem a legbarátságosabb hely; 5,5 millió éve el van zárva a külvilágtól, nincs fény és oxigén, ráadásul levegője mérgező gázokkal van tele. Azt hihetnénk, ilyen környezetben az élet nem maradhatna meg, de a természet erre is rácáfolt; összesen 35 endemikus (vagyis kizárólag itt megtalálható) faj él ezen a pokoli helyen. Kutatók egy csoportjának sikerült azonosítania a barlang csúcsragadozóját is - írja a Science Alert tudományos portál.

Ismerd meg hazánk bio termelőit!

Az ökológiai gazdálkodás és a biotermelés azt jelenti, hogy a termelők nem alkalmaznak felszívódó kémiai vegyszereket, agresszív rovar és gyomírtó készítményeket, vagy műtrágyát. Ez nemcsak az emberi egészség szempontjából fontos, hanem aktív környezetvédelmi tevékenység is egyben, hiszen takarékosan bánik a nem megújuló erőforrásokkal, fokozza a talaj termékenységét és hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez, mely mára szinte elsőszámú meghatározójává vált földi jólétünknek.

A tavak döntő részében teljesen átalakult a mikroszkopikus élővilág

Egyre több a bizonyíték arra, hogy az emberi tevékenység igen távoli élőhelyeken is kifejti hatását. Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai egy nemzetközi projekt keretében az Ighiel-tavat vizsgálták. A kutatók megállapították, hogy Románia legnagyobb karszttavában drasztikus átalakulás zajlott le az elmúlt évtizedekben, amelyben olyan távoli tényezők is szerepet játszottak, mint a légköri szennyezés, a közlekedés és a műtrágyahasználat.

Fontosak számunkra a madarak!

2020 márciusában egy mindenkit érintő újabb időszámítás kezdődött. Az élet új fordulatot vett, minden egy kicsit lelassult, átalakult. A kezdeti sokk után talán kicsit több idő jutott elgondolkodni az élet fontos dolgain, együtt lenni a szeretteinkkel és azzal, illetve azokkal foglalkozni, amik és amelyek igazán számítanak.

A madarak énekének egyik titkát fejthették meg magyar kutatók

Az örvös légykapón vizsgálták a madárének szekvenciális szerveződését az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológiai Csoportjának és az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Viselkedésökológiai Csoportjának a kutatói. Kiderült, hogy az egyedi madárének szintaktikai felépítése nem állandó, hanem a madár élete során folyamatosan változik, méghozzá a kor előrehaladtával egyre hosszabb, ismétlődő hangsorozatokat találunk benne, amelynek hátterében feltehetően hosszú távú tanulási folyamatok állnak. Az állati kommunikáció egyedfejlődésének és evolúciójának vizsgálata azért is fontos, mert segít az állatok környezethez való alkkalmazkodásának, ...

Kihaltnak hitt őshonos halfajt találtak a Balatonban

Kihaltnak hitt őshonos halfajra, menyhalra bukkantak a Balatoni Limnológiai Intézet kutatói csütörtökön a tóban - tájékoztatta az Ökológiai Kutatóközpont az MTI-t.

Krokodiloktól nyüzsgő folyóba tévedt három bálna

Észak-Ausztrália egy zavaros, krokodiloktól hemzsegő folyójából próbálnak kiterelni a hatóságok legkevesebb egy hosszúszárnyú bálnát, hogy az eltévedt állat folytathassa éves vándorútját az Antarktisz felé.

Greta Thunberg a baloldalé, de a környezetvédelem nem

Nem igaz, hogy a zöld ügyek a baloldalé, sőt. Erről írt a Le Figaróban egy ismert és meglehetősen fiatal történész-politológus, Max-Erwann Gastineau. Szerinte minden alap nélkül próbálja a (francia) baloldal megszerezni ezt a témakört. A jobboldali elnökök, Pompidou-tól Giscard-on és Chirac-on át egészen Nicolas Sarkozy-ig, tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy milyen fontos kérdés az ökológia. Greta Thunberg a baloldalé, az kétségtelen, de nem a környezetvédelem kérdésköre.

Hová tűnnek a mezők-szántók madarai?

A pacsirta szimbólum, ami a kultúránk minden területén megjelenik és jelképe annak a természetvédelmi ügynek is, amiről tájékoztatni szeretnénk. Lehet, hogy egyszer hiába várjuk majd a pacsirtaszót? Reméljük, hogy ez az idő soha nem jön el, de aggasztó, hogy az elmúlt két évtizedben eltűnt Magyarország mezei pacsirtáinak egyharmada. Amit ezek a kis énekesek jeleznek, az ma a hazai madárvilág talán legnagyobb problémája.

Nem ismerjük eléggé a nanotechnológia környezeti kockázatait

Gödöllő, 2020. június 5. – A nanotechnológia dinamikus fejlődésének köszönhetően manapság az élet minden területén találkozhatunk nanorészecskéket tartalmazó termékekkel, még akkor is, ha erről sokszor nincs tudomásunk. Ám hogy ezek a nanoanyagok a környezetbe kerülve milyen kockázatokat rejtenek magukban, arról a széles körű felhasználás ellenére csak lassan bővülnek az ismereteink. A Szent István Egyetem (SZIE) fiatal kutatójának ezzel kapcsolatos tudományos eredményeit a Környezetvédelmi világnap apropóján tesszük közzé.

Magyarország dolgozhatja ki elsőként az ökológiai védelmi stratégiát a vírusok ellen

A klímaváltozás elősegíti számos kórokozó új helyeken és új szervezetekben való megtelepedését, így serkentve a járványok felbukkanását emberben, háziállatokban és haszonnövényekben. A kórokozók terjedése azonban ökológiai módszerekkel megállítható – az erre született úgynevezett DAMA-protokoll első nemzeti szintű alkalmazója Magyarország lehet – számol be róla a Magyar Nemzet.

Növényevő állatok betelepítésével meggátolható a permafroszt olvadása

Az észak-sarki tundra nagytestű növényevő állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelők ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait - vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják.

Hiába a Szahara, súlyos válság fenyeget, ha elfogy a homok

Sokan azt hiszik, hogy kiapadhatatlan forrás, pedig nem az: már most is súlyos a homokválság. A homok intenzív kitermelése szennyezést, áradást, alacsonyabb víztározókat és az aszály súlyosbodását eredményezi. Az építőipar és sok más iparág alapvető anyaga a homok, ezért világszerte bányásszák. A túlzott kitermelés nagyon súlyos problémát jelent, ami eddig még a tudósok figyelmét is elkerülte.

David Attenborough: Nem lehet tovább mellébeszélni, cselekedni kell!

"A világ a válság pillanatával szembesül a klímaváltozás miatt, és nem halogathatjuk tovább a cselekvést" - hangsúlyozta David Attenborough brit természettudós, televíziós személyiség egy csütörtökön sugárzott interjújában.

Ausztrál tűzvész : tovább romolhat a helyzet januárban és februárban

Tovább súlyosbodhat az ausztrál tűzvész januárban és februárban - mondta Kröel-Dulay György ökológus (Magyar Tudományos Akadémia) szombat reggel az M1 aktuális csatornán.

Az ember pusztította ki az egyetlen észak-amerikai papagájfajt

Az ember lehet a felelős az Egyesült Államok egyetlen őshonos papagájának, a karolinai papagáj (Conuropsis carolinensis) kipusztulásáért - erősítette meg egy genetikai tanulmány.

Komoly fenyegetést jelentenek az invazív fajok

A tatár juhar az év fája

A tatár juhart (Acer tataricum) választották a 2020-as Év fájának az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett internetes szavazáson.

Székelyföldön legégetőbbek a medvegondok

A román környezetvédelmi minisztérium megrendelésére 2019 tavaszán elkészített állománybecslés szerint az országban jelenleg 6450 és 7200 közötti a vadon élő medvék száma. A medvepopuláció felmérése összefüggésben áll a medvetámadások megnövekedett számával, illetve a vadásztársaságok ezek nyomán kibontakozó, és a medvék elejtését generálisan tiltó szabályozás enyhítését célzó  akciózásával.

A természet szépségét megéneklő költők helyét egy svéd propagandalány vette át

Korzikán tartott előadást Alain Finkielkraut, világhírű francia író-filozófus. Beszédében, amelyből a Le Figaro idézett, ízekre szedte a környezetvédelmi mozgalmak semmitmondó propagandáját, és arra a következtetésre jutott, hogy a klímavédelem mára multinacionális cégek ipari méretű csalásává vált. Finkielkraut az egyik legtekintélyesebb európai filozófus és konzervatív gondolkodó. A francia közállapotokat mutatja, hogy a 70 éves tudóst a sárgamellényesek közé keveredett szélsőbaloldali anarchisták és muszlim bevándorlók megtámadták az egyik párizsi utcán, pusztán azért, mert arra sétált. Aljas szavakkal zsidózták, és csak azért neem ...

Növekszik az inváziós fajok száma a hazai vizekben

A hazai felszíni vizekben minden élőlénycsoportból találhatóak jövevényfajok és a közeljövőben is több ilyen faj megjelenése várható - erről Lukács Balázs András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet (DKI) Tisza-kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa beszélt az M1 aktuális csatorna műsorában hétfőn.

Ökokatasztrófával fenyeget egy szibériai vegyi üzem

Csak az 1986-os, csernobili katasztrófa hatásaihoz lehet hasonlítani azt az ökológiai pusztítást, amit egy Szibériában álló vegyi üzem, az Uszoljehimprom-gyár hozhat a környezetére - írja az ABC orosz hírforrások alapján. A szakértői állásfoglalások szerint az ökológiai katasztrófát legfeljebb elodázta, de el nem hárította a gyár ideiglenes bezárása, melynek helyzetére minél hamarabb megoldást kell találni.

Túl lassan alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz a madarak

A madarak különböző stratégiákkal képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, tempójával azonban nem tudnak lépést tartani. Így akár az olyan alkalmazkodóképes fajok is, mint a széncinege, a füsti fecske és a szarka is veszélyeztetetté válhatnak hosszútávon.

Új jelenség: egyre több a cápa az Adriai-tengerben

Június 10-én a turisztikailag frekventált horvátországi nyaralóhelyen, Makarska vizein sikerült lencsevégre kapni egy közvetlenül a part közelében úszkáló cápát. A hajóról rögzített videofelvétel elemezése alapján a szakemberek megállapították, hogy a partokat megközelítő ragadozó a legnagyobb valószínűséggel a horvátországi Adrián emberemlékezet óta nem látott rövid uszonyú makó. Két nappal korábban a Makarska közelében fekvő Grebaštica település partjainál észleltek egy másik cápát, horvát horgászok a közelmúltban pedig arról számoltak be, hogy a mediterrán vizeken egy mindeddig ismeretlen trópusi fajjal, tigriscápával találkoztakk, ...

Félő, hogy eltűnőben van a tiszta vonalú európai vadmacska

Csökken a Duna alsó szakaszán található gemenci terület vadmacska-populációja, és az elterjedése az elmúlt évtizedekben keletre tolódott, a Dunántúl jelentős részéről eltűnt a faj. A területen a közelmúltban kezdődött el az európai vadmacska-monitoring, amit a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai végeznek. Félő azonban, hogy tiszta vonalú európai vadmacska már alig fordul elő Gemencben.

Nem is a vallás miatt tilos leölni a tehenet Indiában?

Az indiai tehéntilalom a világ egyik legismertebb vallási-kulturális tabuja. Történetével, jelentőségével, időbeni és területi változásaival rengeteg kutató foglalkozott, illetve foglalkozik napjainkban is. A szarvasmarha leölésének hindu tilalmát számos értelmezés úgy mutatja be, mint ami ellenkezik minden józan, gazdasági jellegű belátással. Káros tabu, vélik sokan. Néhány évtizeddel ezelőtt azonban megjelent egy tanulmány, mely ezzel lényegében ellentétes álláspontot képviselt. Szerzője óriási vitákat kavart vele, aminek visszhangjai még napjainkban is fel-felcsengenek.

Tizenkét különös tartály mentheti meg a Balaton élővilágát

A festői szépségű tihanyi apátságtól nem messze tizenkét, első látásra rejtélyes szerepet betöltő tartályt építettek. Laikus szem számára egyszerű víztározóknak tűnnek, pedig valójában izgalmas folyamatok zajlanak bennük. Mindegyikük egy-egy önálló univerzumot jelent a beléjük telepített életközösségek számára. A kutatók ezeknek az ökoszisztémáknak a manipulálásával nemcsak a klímaváltozás várható hatásait, de a rájuk adott evolúciós válaszokat is megismerhetik. Sőt, a rendszerrel még arra is fényt deríthetnek, hogy a Marson elképzelhető-e valamilyen életforma jelenléte. A közép-kelet-európai régióban elsőként létesített magyar mezookozmoszt ...

Dinoszauruszhalak jelentek meg egy folyóban

Súlyosan veszélyeztetett ősi haltól, a folyami fűrészhaltól "hemzseg" egy ausztrál folyó az Északi Területen.

Egész ökoszisztémák semmisültek meg a Kilauea vulkán kitörése miatt

Ritka élőhelyek és egész ökoszisztémák semmisültek meg a Hawaii nagy szigetén május elején kitört Kilauea vulkánból áramló lávától, ám a kutatók szerint, noha emberi szemszögből tragédia, ami történik, tudományosan nézve azonban csak a természet "brutális" körforgásáról van szó.

Megszállás alatt áll Franciaország, a biológusok sokkot kaptak

Észrevétlenül szállták meg Franciaországot az Ázsiából érkezett, ragadozó életmódot folytató, falánk pörölyfejű laposférgek – derítette ki egy új kutatás.

Csikóhalak telepedtek meg a Temzében

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy legalább két csikóhalfaj telepedett meg a Temzében - közölte a héten a Londoni Zoológiai Társaság.

A természet lenyűgöző képei ökológus szemmel

Idén ötödik alkalommal hirdetett fotópályázatot a BMC brit lapkiadó ökológiai szakosztálya. A beérkezett képek most is lélegzetelállítóak, és nemcsak a hat győztes alkotás, de valamennyi nevezett fotó szabadon hozzáférhető az interneten.

Klímaváltozás és invázió: halálos duóra figyelmeztetnek

A nem őshonos fajok inváziója és a globális felmelegedés kettőse akár halálos duó is lehet a tudósok figyelmeztetése szerint. Az invazív állatok és növények óriási károkat okozhatnak, amit jól mutat, hogy az Egyesült Királyságban nemrég megjelent egy igen agresszív hangyafaj.

Húsz éve halt meg a mélység kalandora

Húsz éve, 1997. június 25-én halt meg a francia Jacques-Yves Cousteau, aki egész életét a tengerek titkai felderítésének, az óceánok védelmének szentelte, filmjein és könyvein nemzedékek nőttek fel.

Magyari Enikő kapta a 2017-es Magyar Felfedező Nagydíjat

Magyari Enikő biológus, ökológus kapta a Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány ötödik alkalommal kiosztott Magyar Felfedező Nagydíját 2017-ben - hangzott el az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

Ökológiailag intenzívebb mezőgazdasággal védenék a méheket

A méhektől és más beporzóktól függ az emberiség élelmének 30-35 százaléka. Az ökoszisztémák átalakítása és kihasználása az intenzív mezőgazdálkodás érdekében azonban világszerte károsan hat a beporzókra. Erre válaszolnak a szakemberek abban a tanulmányban, amelynek egyik szerzője Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa.

Ökológiai paradicsom a Mekong vidékén

A WWF legújabb jelentésében a 2015-ben, újonnan felfedezett fajokról számol be, amelyekre a Mekong vízgyűjtő területén bukkantak. A most közölt adatok alapján 163 eddig ismeretlen faj él a területen, amelyek túlélése sajnos, már felfedezésük pillanatában is kétséges.