ökológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- biodiverzitás
- klímaváltozás
- fenntarthatóság
- állatvédelem
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kezdődik a tiszavirágzás, előrajzás van a Maroson
Minden júniusban várjuk, hogy a három éve a Tisza iszapjában fejlődő tiszaviráglárvák a felszínre jöjjenek, megkezdjék átalakulásukat és néhány órás násztáncukat, mielőtt befejezik életüket. Az elmúlt napokban a Maroson már előrajzást észleltünk, így bármikor beindulhat a kérészek tömeges rajzása a Tiszán is. - írja honlapján a Kiskunsági Nemzeti Park.
Gólyafejecskék „nőnek” a biztonságba tett fészkeikben
Akárcsak az elmúlt évtizedekben, évszázadban, úgy idén is május legvégén, június elején jelentek meg az első fehérgólya-fiókák (Ciconia ciconia) fejei a főként villanyoszlopokon található fészkeikben. - tájékoztatnak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján Balázsi Péter és Seres Mihály Nándor természetvédelmi területfelügyelők.
- címkék:
- madarak
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- ökológia
- biodiverzitás
- költöző madarak
- élőhelypusztulás
- kihalások
- fenntarthatóság
- gólya
- zoológia
- Fehér gólya
- ornitológia
- gólyafészek
- vonuló madarak
- ÉMÁSZ
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Émász-Elmű
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
- MVM Émász Áramhálózati Kft.
- Címkefelhő »
A „deviáns” tarnai vándorsólyom sikere
Április elején adtunk hírt a megszokott sziklafal helyett, erdőben, gallyfészekben költő tarnavidéki sólyompárról. Nagy örömmel számolunk be róla, hogy a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben ismert költőpárok költési és kirepülési eredményeinek monitorozása során kiderült; a világszerte alig néhány esetben feljegyzett költési módot választó pár az idén három fiókát költött ki és nevelt föl sikeresen. tájékoztat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján Illyés Evelin természetvédelmi területfelügyelő.
Ki a szabadba!
Megjelent a Gingko kiadó új, hiánypótló túrakalauza, mely rövidebb és hosszabb túrákra is jó javaslatokat ad. A Ki a szabadba! című könyv - a több, mint 500 Magyarországon lévőből – 130 tanösvényt mutat be a fővárosban és tőle 1-1,5 órányi távolságra. A Gingko kiadó célja, hogy könyveivel bemutassa a környezettudatos, zöldebb élet lehetőségét a mindennapok számos területén, a környezettudatos otthon kialakításától a fenntartható öltözködésen át az étkezésig. Több könyvük pedig a gyerekek környezeti nevelését szolgálja játékos formában.
Gyilkológéppé változott aranyhalaktól rettegnek Nagy-Britanniában
Súlyos környezeti problémákat okoznak azok az aranyhalak, amik valamilyen módon utat találnak a szabadba. A természetes vizekben óriásira, közel félméteresre is megnőhetnek, és nagy csapást mérhetnek az őshonos ízeltlábúakra és kétéltűekre, emellett kiszoríthatják riválisaikat is. Mindez a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezethet.
Javában rajzanak a díszes tarkalepkék a Peszéri-erdőben
Számos lepkefaj mellett a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) rajzása is megfigyelhető május közepén a Peszéri-erdőben. Ez a széles elterjedési területű faj eurázsiai faunaelem, amelynek sajnos a legtöbb európai állománya kipusztult mára, illetve nagymértékben megfogyatkozott. A Duna–Tisza közén napjainkra csak néhány populációja maradt fent, ennek megfelelően a megőrzése kiemelt fontossággal bír. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Május 24., az Európai Nemzti Parkok Napja
Az EUROPARC Szövetség (Európai Nemzeti Parkok Szövetsége) május 24-ét nyilvánította az Európai Nemzeti Parkok Napjává.- tájékoztat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóág honlapján.
Így csökkenthető a városiasodás ökológiai lábnyoma
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Müncheni Műszaki Egyetem és a francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet szakembereiből álló nemzetközi kutatócsoport a városok ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatását vizsgálva rámutatott arra, hogy a növényi kártevők számának természetes szabályozása nem elég hatékony. Azt találták, hogy a zöldebb területekhez képest a jobban beépített városrészeken sokkal magasabb e kártevők száma, míg a gyengébb terjedési képességű, természetes ízeltlábú ellenségeiké alacsonyabb. Az eredményeket bemutató tanulmány a Science of the Total Environment című nemzetközi folyóiratban jelent meg. A kutatóók ...
A talajpusztulás katasztrofális méreteket ölt, de létezik megoldás
Az emberiség tizenegyezer éve foglalkozik földműveléssel, de mára a valaha birtokba vett termőterületek mindössze húsz százaléka maradt termőképes világszerte. Hogy függ össze mindez a talajforgatással és a műtrágyázással? Létezik megoldás, ami ráadásul egyszerűbb, mint gondolnánk? Ha igen, miért nem használjuk? Minderről szól egy kiváló magyar ismeretterjesztő film, a Mérgezett Föld című alkotás. Kővári Gábor Mihály munkája látványos felvételekkel fényképezett, a szakemberek és laikusok számára is élvezhető alkotás, amit mindenkinek érdemes lenne megnézni. - hívja fel a figyelmet a Kék Bolygó Alapítvány honlapján.
- címkék:
- dr. Gyulai Iván
- környezetvédelem
- természetvédelem
- ökológia
- komposztálás
- ökológiai lábnyom
- humusz
- fenntarthatóság
- műtrágya
- fenntartható mezőgazdaság
- ökológiai gazdálkodás
- talajdegradáció
- intenzív mezőgazdaság
- ökológiai termesztés
- komposztálás otthon
- edafon
- talajpusztulás
- mélymulcsos kertművelés
- Kék Bolygó Alapítvány
- Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány
- Címkefelhő »
A verseny a növényeknek is jó: a Miyawaki-erdő a legszennyezettebb levegőjű városokban is csodát tesz
Lassan nincs olyan része a világnak, ahol nem találkozhatunk egy ember alkotta, különös növénytársulással, az úgynevezett Miyawaki-erdővel. Sőt, egy ideje már nekünk sem kell Japánig vagy a világ más részére utazni, ha ilyen erdővel szeretnénk találkozni. De honnan ered ez a módszer, és mi a lényege? Az alábbi cikkben ennek járunk utána. - írja a Kék Bolygó Alapítvány honlapján.
A Föld napja - Háromnapos fesztivált rendeznek a fővárosi állatkertben
A Föld napja alkalmából péntektől vasárnapig változatos programokkal, egyebek mellett állatbemutatókkal, látványetetésekkel, tematikus sétával várják a látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol a Föld Fesztivál utolsó napján Samut, az egyéves kiselefántot is felköszöntik majd születésnapja alkalmából - közölte a fővárosi intézmény az MTI-vel kedden.
Felmérték a Nagykanizsa környéki erdők szaproxilofág bogarait
Az erdőtervezések során fontos feladata a Nemzeti Park Igazgatóságoknak a biotikai adatok gyűjtése. Az erdők esetében az egyik legfontosabb csoport a xilofág és szaproxilofág bogaraké, hiszen jelentős szerepet töltenek be az erdőkben, főleg a holt faanyag lebontásában. Mivel a holtfa mennyisége az intenzív használat folytán egyre csökken, ezért ezen fajok is egyre ritkábbak, és ezért viszonylag nagy számban találunk köztük védett vagy közösségi jelentőségű, ún. Natura 2000 jelölő fajokat. - írja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján a nemzeti park munkatársa Dr. Lőkkös Andor, Nyugat-Zala Tájegységről.
Fuss az erdész szemével!
Az Országos Erdészeti Egyesület „Fuss az erdész szemével" címmel népszerű programsorozatot indított, amelyen a résztvevők mélyebben betekinthetnek az erdő életébe, jobban megérthetik az erdei ökoszisztéma működését. A május végéig teljesíthető tavaszi kihívás Pilisborosjenőről indul és ide is tér vissza. - írja a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján.
Április 1-én újra megnyitotta kapuit a dévaványai látogatóközpont
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontja április 1-én, pénteken ismét megnyitja kapuit. Az október 31-ig tartó szezonban számos érdekes, izgalmas látnivalóval, programmal és újdonsággal várjuk a természetbarátokat. – írja a Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Apokaliptikus pusztulást okozhat egy agresszív rovar
Ökológiai katasztrófa fenyeget az Egyesült Államokban: egy invazív rovarfaj miatt a következő 30 évben 1,4 millió fa pusztulhat el az országban - írja a Science Alert tudományos portál.
Így mentik meg Magyarországon a díszes tarkalepkéket
Március két hétvégéjén lelkes önkéntesekkel a Peszéri-erdő olyan részein ültettek fákat és cserjéket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, ahol a gépi ültetés nem lett volna kivitelezhető, hogy erdészeti járművekkel ne tegyenekk kárt az értékes erdei aljnövényzetben – írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Sóssá válnak az édesvizeink, és ez hatalmas gondokat okozhat
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Vízi Ökológiai Intézetének kutatói is részt vettek az édesvizek sótartalmának növekedése, azaz szalinizációja szempontjából kiemelt jelentőségű kutatási területek meghatározásában és a globális kutatási prioritások kialakításában. Ezen tématerületek jobb megismerése révén felbecsülhetők az édesvizek szalinizációjának az ökoszisztémákra, illetve az emberi társadalomra gyakorolt hatásai és következményei. A kutatók javaslatait bemutató tanulmány az ökológia egyik legrangosabb folyóiratában, a Trends in Ecology and Evolutionben jelent meg.
- címkék:
- magyar kutatók
- ökológia
- víz
- Címkefelhő »
Hétszeresére nőtt a balatoni "nádirtási aktivitás"
A legújabb nádfelmérés szerint öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott balatoni nádas nagyságrendje, és újabb nádasokat rongáltak meg stégbejárók, feltöltések, nyiladékok létesítésével - közölte Pomogyi Piroska hidrobiológus az MTI-vel.
Az újonnan felfedezett fajoknál nagyobb a kihalás veszélye
Az újonnan felfedezett fajokat jobban fenyegeti a kihalás veszélye, mint a többi fajt - ezt állapították meg ausztrál kutatók.
Tudja-e, miért olyan ritka a kék szín a természetben?
A kék szín - a közhiedelemmel ellentétben - nagyon ritka a természetben. Tíz növényből kevesebb, mint egynek van csak kék virága az állatok között pedig kifejezetten ritka a kék szín. A válasz erre a jelenségre annak kémiájából és fizikájából ered, hogy hogyan jönnek létre a színek – és hogyan látjuk őket. Csak egyetlen ismert állatfaj ismert, amely kék pigmenttel rendelkezik, a többiek más miatt kékek, mert például olyan a tollazatuk, vagy a pikkelyük struktúrája, hogy így veri vissza a fényt, ami miatt kéknek látjuk őket.
Mi lenne a világgal, ha kiirtanánk minden szúnyogot?
Sokan gondoltunk már arra a szúnyogokat csapkodva, milyen jó lenne, ha nem lennének ezek a vérszívó és betegségterjesztő rovarok. A szúnyogritkítással nincs is különösebb probléma, de a szúnyogok teljes kiirtása ökológiai katasztrófához vezetne.
- címkék:
- malária
- szúnyog
- ökológia
- tápláléklánc
- Címkefelhő »
Ázsiából érkezett óriáspókok inváziójára kell készülni
Ázsiából származó, tenyérnagyságú pókok milliói árasztották el az amerikai Georgia államot, és hamarosan megszállhatják az ország teljes keleti partvidékét is – írja a Live Science tudományos portál.
A kisebb sűrűségű erdők ellenállóbbak a többes stresszel szemben
Egy reziliens erdőben sokkal kevesebb a fa, mint amihez szokva vagyunk a Kaliforniai Egyetemnek az erdőtüzek hatásairól publikált tanulmánya szerint.
Így hat a horgászat a Balatonra
Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos főmunkatársa, Boros Gergely azt vizsgálta, hogy a szabadidős horgászat és az ehhez hozzáadódó egyéb haleltávolítási módok, mint a halászat vagy a tetemeltávolítás milyen mértékű tápanyag-kiáramlást eredményeznek a Balatonból, és hogy az így eltávolított tápanyag mennyisége milyen viszonyban áll a tavat érő külső tápanyagterheléssel. A 2017 és 2019 közötti időszak adatai alapján végzett kutatás eredményeit bemutató tanulmány az Inland Waters szakfolyóiratban jelent meg.
- címkék:
- Balaton
- ökológia
- horgászat
- Címkefelhő »
A klímaváltozás miatt gyorsul két virágfaj terjedése az Antarktiszon
Csak két honos virágzó növény van az Antarktiszon és mindkét faj terjeszkedésében robbanás történt 2009-2019 között.
A faültetés nem mindig segíti a klímavédelmet
Az erdőtelepítés mára a klíma megóvásának központi kérdésévé vált, azonban az ökológusok figyelmeztetnek: hiába a jó szándék, a nem kellő körültekintéssel végzett beavatkozás több kárral járhat, mint haszonnal.
- címkék:
- ökológia
- erdő
- klíma
- növényzet
- Címkefelhő »
Havonta egy nyelv kihalhat ebben a században
Ahogyan az emberek a világban többet utaznak és formálisabb oktatásban részesülnek, az előrejelzések szerint a nyelvek riasztó sebességgel el fognak tűnni.
Több tucatnyi elpusztult és alig élő lundát vetett partra a víz Orkney partjánál
Szakértők vizsgálják a madarak felfedezését Scapanál és más strandokon az elmúlt napokban. Még nem tudják, miért pusztulnak a madarak, de úgy hiszik, nem valószínű, hogy madárinfluenza.
Újonnan felfedezett óceáni forrópont költöző madarak millióit vonzza minden évben
Félúton Skócia és Bermuda közt, az óceán egy nagy területe tengeri madarak millióit vonzza óriási távolságokról minden évben. Egy új, a Conservation Letters magazinban publikált tanulmány több évtizedes nyomon követési adatait használja, hogy dokumentálja azt, hogy legalább 5 millió, mindkét féltekéről körülbelül két tucat fajt képviselő, költöző madár, egy majdnem 600.000 km 2 észak-atlanti forróponton táplálkozik.
A Stanford kutatói kimutatják hogyan gyorsítják a futótüzek az erdők változásait.
Ahogy az éghajlati körülmények változnak, a fafajok változtatják területüket. A futótüzek gyorsítják ezt a folyamatot, valószínűleg azáltal, hogy csökkentik a meghonosodott fajok versenyét – egy felfedezés, ami kérdéseket vet fel arról, hogyan kezeljük a földet egy elmozduló ökoszisztémák területén.
Európa szerte növekvő ütemben haldokolnak a fák az erdőkben
Európában emelkedik minden főbb fafaj éves halálozási rátája, amely azt jelenti, hogy az erdők kevesebb szenet szívnak fel és növekszik a futótüzek kockázata. - írja a New Scientist magazin.
Magyar kutatók vizsgálják az ökológiai szemléletű legeltetési módszereket
Magyar kutatók 2,5 millió eurós európai uniós támogatást nyertek a mezőgazdasági célú ivermektin-alkalmazás környezeti hatásainak csökkentését célzó vizsgálatokra - közölte az ELKH az MTI-vel kedden.
Meztelenül gyülekeztek az emberek, hogy megmentsék a Holt-tengert
A Tibeti-fennsíkról származó mérges vipera fajokat fedeztek fel múzeumban
Ha mérges kígyók által látogatott élőhelyekre gondolunk, perzselő sivatag vagy esős őserdőt idézünk fel. De bizonyos mérges kígyók fagyos, hegyes régiókban is virágzanak ami a legtöbb hüllő számára barátságtalan – és két új a Tibeti-fennsíkon élő mérges kígyó fajt épp most írtak le.
Új obszervatórium szondázza a Föld elfelejtett altalajának titkait
A Depp Soil Ecotron meg fogja vizsgálni, hogy a bolygó óriási földalatti szénraktára hogyan reagál a klímaváltozásra.
Rémisztő előrejelzés: üstökösök fogják bombázni a Földet
Néhány tízezer év múlva az emberiség űrszondái megérkeznek a legközelebbi csillagokhoz, a Naprendszerben pedig megnövekedhet a veszélyes becsapódások száma. Ezek ellen akkor talán lehet már védekezni, hosszabb távon azonban nincs esély a Földön maradásra. Bemutatjuk, mire számíthat az emberiség a távoli jövőben.
Veszélyben vannak a vándormadarak a Debreceni Egyetem biológusai szerint
Egyre nagyobb veszélyben vannak a vándormadarak a Debreceni Egyetem kutatói szerint, akik egy nemzetközi projektben mintegy 50 kutatás részletes adatait összegezve jutottak erre a megállapításra - közölte a Debreceni Egyetem kedden az MTI-vel.
- címkék:
- madarak
- ökológia
- vándorlás
- Címkefelhő »
Elkészült Magyarország átfogó madáratlasza
Élővilágunk sokszínűségének és tájaink változatosságának megőrzéséhez széleskörű összefogásra van szükség, amelynek kézzelfogható eredménye a most elkészült madáratlasz - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár az Agrárminisztérium pénteki közleménye szerint.
Elindult Magyarország legnagyobb kistó felmérése
Az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói az ELKH (Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat) támogatásával feltérképezik az ország kistavait. Ennek részeként felmérik az országban található időszakos kisvizeket, valamint a lakosság aktív bevonásával elkészítik az ország kerti tavainak átnézeti térképét is - olvasható az Ökológiai Kutatóközpont honlapján.
- címkék:
- ökológia
- környezettudatosság
- biodiverzitás
- tavak
- környezetbiztonság
- környezetterhelés
- limnológia
- környezeti hatástanulmány
- citizen science
- környezettudomány
- közösségi tudomány
- Magyar Tudományos Akadémia
- Limnológiai Kutatóintézet
- Ökológiai Kutatóintézet
- Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat
- Címkefelhő »
Borzalmas dolgot művel a gyönyörű pillangó, a tudósok is elszörnyedtek
Nem minden hernyónak adatik meg, hogy gyönyörű pillangóvá érjen; egy lepkecsoportnál megfigyelték, hogy a hímek saját utódaik testét "turmixszá" változtatják és felszívják, hogy így vonzóbbá váljanak a nőstények számára. A horrorisztikus szokást korábban még egyetlen más fajnál sem dokumentálták a tudósok.
Ingyenes ökológiai és kulturális programokat tart a vácrátóti botanikus kert
Ingyenes ökológiai és kulturális programokkal várja a vácrátóti botanikus kertbe látogatókat fesztiválján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) augusztus végén.
Az Amazonas esőerdejében ismét több ezer, főleg szándékosan gyújtott tűz ég
Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával
A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.
- címkék:
- Vásárhelyi Pál
- Tisza
- klímaváltozás
- árvízvédelem
- árvíz
- természetvédelem
- ökológia
- aszály
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- vizes élőhelyek
- fenntarthatóság
- víztározó
- Vásárhelyi-terv
- ártér
- fokgazdálkodás
- Interreg Danube Floodplain
- ártéri gazdálkodás
- WWF Magyarország
- Természetvédelmi Világalap
- Címkefelhő »
Először zombivá tesz, majd arra kényszerít, hogy vízbe öld magad
Számos bizarr példát találunk arra, miként tudja egy élősködő manipulálni a gazdaszervezet viselkedését: egyes gombák fára mászásra kényszerítik a hangyákat, hogy ott a rovarok fejéből kirobbanva terjesszék spóráikat, míg más egysejtűek vonzalmat ébresztenek a patkányokban a macskavizelet iránt. A paraziták működésének hátterét nem egyszerű feltárni, egy kutatócsoport azonban most rájött arra, hogy a húrféreg miként veszi rá az imádkozó sáskát, hogy a kedvéért vízbe fojtsa magát.
Elkészült az első magyar hangyanév-katalógus
Kik laknak a fűben, avagy mire is jó az a sok gyep?
Amikor a biológiai sokféleség fogalma a hétköznapi életünkben felmerül, akkor legtöbbeknek az erdők, emberi zavarástól viszonylag érintetlen területek élővilága jut az eszébe. Nem is hinnénk, hogy gyepes élőhelyeink, milyen nagy hányadát őrzik természeti értékeinknek.
Meglapuló túzokcsibék – összhangra van szükség a mezőgazdaság és a fajvédelem között
Ezekben a napokban kel ki a túzokcsibék nagy része a Kiskunsági Nemzeti Parkban és peremterületein. A Felső-Kiskunságban él a hazai állomány nagy része, így különösen fontos, hogy igyekezzünk megvédeni a sok veszélynek kitett apróságokat.
Felmérés készült a magyarországi famatuzsálemekről
Felmérés készült a magyarországi famatuzsálemek állapotáról a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE).
A famatuzsálemek védelméért küzd a MATE kutatója
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyik fiatal kutatója közel 11 évig 2000 faegyedet vizsgált meg, 531 települést vagy településrészt bejárva, 45 000 kilométert megtéve annak érekében, hogy feltérképezze hazánk faóriásait. Minderre az elképesztő ökológiai értékük miatt nagy becsben tartott egyedek megismerése és megóvása érdekében volt szükség, állítja a MATE szakértője. A közelgő Környezetvédelmi világnap alkalmából ismerjük meg ezeket a különleges lombhullatókat és örökzöldeket.